Kelet-Magyarország, 1992. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-20 / 16. szám

1992. január 20., hétfő 4 Kelet-Magyarország Új horvát útlevél Hó alatt a szabadság csírái Egy horvát rendőrnő mutatja be azt az új horvát útle­velet, amilyenre lecserélték a Horvátországban eddig hasz­nálatos jugoszláv útleveleket. A cigányságnak ki kell törnie I. Országos Roma Kongresszus Mi romák, része vagyunk a formálódó Magyarország­nak. A hazai cigányságnak elemi és határozott érdeke, hogy ebből a küzdve alkotó folyamatból a maga szerény eszközeivel kivegye részét. A cigányságnak ki kell törnie — a neki teljesen fel nem róható — eltartott pozíciójá­ból és bizonyítania kell or­szágépítő értékeit. E gondolatot az I. Magyar Roma Kongresszus deklarál­ta, amelyet szombaton ren­deztek meg Ózdon, az Olva­sóegylet székházában, a Ro­ma Fórum és a hazai ci­gányszervezetek több mint 200 küldöttének részvételé­vel. A kormány, ahogy a hatá­rokon belül és azokon kívül élő etnikumok, nemzetiségek gondjainak kezelését felvál­lalja, ugyanúgy szívén viseli a legnagyobb kisebbség, a cigányság nehéz problémái­nak kezelését is. Kapjon a cigányság egyenlő életviteli szerepet és teljes jogú ma­gyar emberként éljen, bizo­nyítson az újjáformálódó tár­sadalomban — mondta Fiit Lajos honvédelmi miniszter az I. Roma Kongresszus fő­védnökeként. Nagyon fontos azonban — hangsúlyozta —, hogy miként a határokon túl élő magyarok, a cigányság is közös akarattal nyilvánuljon meg, szűnjön meg a külön­böző cigányszervezetek kö­zötti nézeteltérés, lépjenek fel egységben és egységes el­képzelésekkel sorsuk jobbí­tása érdekében. Ugyanezt hangsúlyozták a felszólaló más állami szervezetek meg­hívott képviselői. Megsértették a pártalketinányt Budapest (MTI) — Veszp­rémben csak egyetlen kis­gazda szervezet van és az semminemű beadvánnyal nem fordult a Fővárosi Bíró­sághoz, ellentétben Ómolnár Miklós, a vasárnapi déli kró­nikában elhangzott állításá­val — ezt közölte az MTI munkatársával Varjas Lajos, a Független Kisgazdapárt Veszprém városi elnöke. Ugyanakkor kiderült, hogy a keresetlevél, amely kétségbe vonja a párt legutóbbi nagy­választmányának törvényes­ségét, s erre vonatkozóan bi­zonyítékokat is felsorakoz­tat, mégis erről a környékről származik, a négy ajkai kis­gazda szervezet egyike vál­lalta. Az ajkai városi szerve­zet elnöke, Gröber József el­mondta; valóban elkészült a beadványuk, amelyben azt kívánják bizonyítani, hogy megsértette a pártalkotmányt a nagyválasztmány, amikor nem titkos, hanem nyílt sza­vazással döntött a koalíció ügyében. A nagyválasztmány később ugyan módosította az alkotmányt, de ez már csak a szavazás után történt. Az ajkai kisgazdák még nem postázták keresetlevelü­ket a Fővárosi Bírósághoz, de hétfőn megteszik. Araiy Glóbus dijak Los Angeles (MTI) — A kaliforniai Beverly Hillsben, szombat este kiosztották az Osaar-díjak előfutárának te­kinthető Arany Glóbusz dí­jaikat, amelyeket a holli- woody külföldi sajtóegyesü­let ítél oda évente a legjobb film- és televíziós alkotá­soknak. A legjobb rendezőnek já1 ró díjat Oliver Stone „JFK” című filmjéért kapta, ame­lyet John F. Kennedy ame­rikai elnök meggyilkolásáról készített. Stone egyébként 1990-ben, a vietnami háború témáját feldolgozó, erősen háborúellenes „Július negye­dikén született” (Born on the Fourth of July) című film­jéért egyszer már részesült a legjobb rendezőnek járó megtisztel tetősben. A drámai filmek kategó­riájában a gengszter vezérről, Bugsy Spiegelről készített „Bugsy” című film végzett az első helyen, amelyben Warren Beatty és Anette Bening játsza a főszerepet. Beatty egyébként ezt az al­kalmat használta fel arra, hogy bejelentse, apa lett: lá­nya született — mostmár nemcsak — filmbeli partne­rétől. A legjobb női szereplő dí­ját Jodie Foster kapta, „A bárányok hallgatása” (The silence of the lambs) című, Magyarországon is bemuta­tott filmben nyújtott alakí­tásáért. A legjobb férfi színésznek járó díjat Nick Nolte nyerte el a „Hullámok hercegéiben (Prince of the tides) mutatott teljesítmé­nyéért. Jeszenszky Bosznia-Hercegovináról Budapest (MTI) — A ma­gyar megközelítés szerint az elismerésre alkalmas, a de­mokratikus kritériumrend­szernek megfelelő délszláv köztársaságok mind joggal tartanak igényt függetlensé­gük nemzetközi megerősíté­sére. Bosznia-Hercegovina esetében fontos, hogy a nem­zetközi közvélemény megis- merkedhessék a köztársaság­gal, és meggyőződhessen ar­ról: valóban alkalmas a füg­getlenségre. Ugyanakkor az elismérés kérdésében. Magyarország természete­sen igazodik más államokhoz is, arra törekszik, hogy az minél szélesebb egyetértés nyomán jöjjön létre — han­goztatta az MTI-nek Bosz­nia-Hercegovina elismerésé­Bonn (MTI) — Helmut Kohl kancellár a német tör­ténelem legsötétebb fejeze­tének nevezte 1942. január 20-át, amikor a Berlin mellet­ti tó, a Wannsee egyik par­ti villájában elhatározták „a zsidó kérdés végleges meg- - oldását, az Endlösungot”, az európai zsidóság kiirtását. A Wannsee-i tanácskozás 50. évfordulóján kiadott nyi­latkozatában a kormányfő felszólította honfitársait, hogy emlékezzenek „a nem­zetiszocialista fajgyűlölet megszámlálhatatlan áldoza­tára”. — A zsidóüldözés olyan bűn, melynek rettene­tessége minden emberi kép­zeletet felülmúl — szögezte le a kancellár. A tanácsko­zás színhelyét az évfordulóra emlékhellyé alakították át. Wannseeben 1942. január 2Ö-án Reinhard Heydrich, a biztonsági rendőrség főnöke terjesztette elő tervét SS- vezetőknek és minisztériumi államtitkároknak 11 millió európai zsidó megsemmisíté­séről, miközben Európa re vonatkozó kérdésére vála­szolva Jeszenszky Géza. A külügyminiszter szombat délelőtt hivatalában találko­zott Haris Szilaj dzsiccsal, Bosznia-Hercegovina hivata­los látogatásra Magyaror­szágra érkezett külügymi­niszterévéi. A tárgyalások után a ma­gyar külügyminiszter újság­írók előtt kifejtette: a nem­zetközi közösségnek is egy­fajta tanulási folyamaton kell kereztülmennie, miután régiónkban népek, nemzetek kerülnék elő a történelem­ből, bizonyítva, hogy „a kommunizmus idején is megmaradtak a hó alatt a szabadság csírái.” A nehéz­ségek ellenére is e pozitív folyamatot szem előtt tarta­ni. A nemzetközi közösség megszállt országaiban és Németországban már folyt a zsidóság gyilkolása és de­portálása. A terv Hitler és Göring kezdeményezését akarta a „gyakorlatban ki­vitelezni”. Az évfordulón hozta nyil­vánosságra a Der Spiegel az Emnid Intézet felmérését, amelyből az derül ki, hogy a németek 13 százaléka an­tiszemita. A megkérdezett kétezer nyugatnémet közül 16 százalék vallotta magát antiszemitának, az ezer ke­letnémet közül pedig négy százalék. A két keresztény- párt, a CDU és a CSU hí­veinek 17 százaléka antisze­mita beállítottságú, a sza­baddemokratákat pártolók 16 százaléka, míg a szociál­demokrata pártra, illetve a zöldekre szavazóknál 11, il­letve 5 százalék az arány a reprezentatívnak mondott felmérés szerint. — Az anti­szemita szemlélet az időseb­bek körében sokkal erősebb, mint a fiataloknál — kö­zölte a bielefeldi intézet. Budapest (MTI) — A Ma­gyarországi Szociáldemokrata Párt Országos Választmánya szombati ülésén Petrasovits Anna pártelnököt minden tisztségétől megfosztotta és kizárta a pártból. A Választ­mány döntését, valamint a zárt ülésen született egyéb határozatokat sajtótájékoz­tatón ismertették az újság­írókkal. Az MSZDP választmányá­nak kizáró határozatát — ahogyan azt Bordács Gábor pártúgyész elmondta — úgy­nevezett Rendkívüli Fegyel­mi Bizottság tárta írásban az elnökség elé. A dokumentum a pártelnök kizárását indokló okok között egyebek között Petrasovits Anna pártot meg­osztó, a Szocialista Interna- cionáléval az együttműkö­dést elutasító, a párt anyagi eszközeit gondatlanul kezelő magatartását említi. Az elkö­vetett súlyos hibák és a so­rozatos mulasztások késztet­ték a választmányt arra — hangsúlyozta Bordély Endre alelnök —, hogy „fegyelmi büntetéssel, kizárással” sújtsa Petrasovits Annát. A határo­zat — amint azt a sajtó kép­viselőinek bemutatott, köz­jegyző aláírásával hitelesített dokumentum alátámasztja — az MSZDP hivatalos választ­mányának kétharmados je­lenléte mellett született. A testületi döntés — mutatott rá a pártügyész —, volta­képpen csak megerősítette azt a tavaly óta fennálló helyzetet, miszerint Petraso­vits Anna nem tagja az MSZDP-nek. Az alapszabály értelmében ugyanis az a párttag, aki nem fizet tagdí­jat, automatikusan elveszti párttagságát. Márpedig az el­nöknő — mutatta fel bizo­nyítékként Petrasovits Anna nyilvántartási Lapját Bor­dács Gábor — 1991 májusa óta egyszer sem fizetett. Sutét korszak volt Wannsee-i tanácskozás Traktor házilag Horváth Gábor és Trom­bitás Béla noszlopi esztergá­lyos vállalkozókat régóta fog­lalkoztatta olyan traktorok elkészítésének gondolata, amelyeket a szűkösebb anya­gi körülmények között dol­gozó gazdálkodók is meg tudnak vásárolni, ugyanak­kor megfelelnek azoknak a speciális igényeknek, ame­lyeket a különböző földmű­velési módszerek támaszta­nak a munkagéppel szemben. A közelmúltban elkészült az első, saját készítésű trak­tor: a három tonnáig terhel­hető és hidraulikával három oldalra billenthető pótkocsi. A karosszéria és az erőátvi­teli berendezés saját tervek alapján készült, a meghaj­tásról pedig egy kétütemű Trabant-motor gondoskodik. Hasonló „tudású”, futó­szalagról érkezett társaiért 1—1,2 millió Ft-ot kellene fizetni. Heroin a kamionban Budapest (MTI) — Sem a Határőrségnek, sem a Vám- és Pénzügyőrségnek nincse­nek egyelőre pontos, hivata­los információi arról a pén­teken Rajkánál — csehszlo­vák oldalon — feltartóztatott kamionról, amelyben 77 kilo­gramm heroint talált a cseh­szlovák vámőrség — tudta meg az MTI munkatársa szombaton a két szerv illeté­kesétől. A CSTK csehszlovák hír- ügynökség pénteken mind­össze annyit közölt, hogy a tetemes mennyiségű kábító­szert a csehszlovák vámőrség egy gyümölcsszállító kami­onban fedezte fel. Alternatív szövetség alakul? Budapest (MTI) — Alter­natív újságíró-szövetség meg­alakításáról határoztak a Sajtószabadság Klub tagjai első országos tanácskozásu­kon szombaton. Az új szer­vezet ideiglenes neve: Füg­getlen Magyar Újságírók Szövetsége. Erről kilencven- három igen szavazattal és hat tartózkodással döntöttek a résztvevők. A szövetség március 14-én tartja alakuló közgyűlését. A budapesti Gellért Szál­lóban rendezett tanácskozást Benedek István professzor nyitotta meg. Bevezetőjében elmondta: a demokráciának és a sajtószabadságnak a tisztesség az alapja, a rágal­mazásoknak, személyeskedé­seknek és mocskolódásoknak véget kell vetni. A sajtó fel­adata, hogy manipulációk helyett az igazat, a valósá­got írja. A Sajtószabadság Klub tagjai arra vállalkoz­tak, hogy felveszik a küzdel­met a sajtóra telepedő ha­talmas lobbival és azokkal, akik már az előző rendszer­ben is „kényelmes székeik­ben” ültek. A magyar sajtó­ban a színvonalas munká­nak, a becsületnek, a hiteles tájékoztatásnak, a hazafias­ságnak és a szép magyar beszédnek kell érvényesül­nie. A tavaly ősszel alakult Sajtószabadság Klub eddigi tevékenységéről! ■ Moldoványi Ákos, a televízió munkatár­sa számolt be. Elmondta: a klub lejáratása és „elbaga- tellizálási kampánya” rögtön a megalakulás után megkez­dődik, még „közönséges ap-, ró bolháknak” is nevezték őket. A klub tagjai felismer­ték: a MŰŐSZ vezetőségével nem lehet együttműködni, tőlük megújulás nem várha­tó. Az elmúlt négy hónapban a Sajtószabadság Klub több­ször hallatta a hangját, til­takoztak többek között a ,,szűk pártérdekeket” kiszol­gálók, a Híradó szétverése, valamint a TV és a rádió október 23-ai méltatlan meg­emlékezései ellen. Á klub az emlékezetes Magyar Nem­zet-botrányban a nem sztrájkoló kollégák mellé állt. Moldoványi Ákos kije­lentette: sok újságíró „belő­lünk' merít reményt” a hoz­zájuk érkező levelekből ér­zik a közvélemény támoga­tását is. A hozzászólások sorát Ró­zsa T. Endre, a rádió mun­katársa nyitotta meg. Mint hangoztatta: a Sajtószabad­ság Klubnak nem tagja, de a rádióban tapasztalt vissza­élések elleni harcában nem szeretne „magányos cowboy lenni”. A leleplező bizonyíté­kainak csak egy töredékét hozta eddig nyilvánosságra — zárta beszédét Rózsa T. Endre. TÚL A MEGYÉN Petrasuvits Annát kizárták az MSZDP-bil — különösen Európa — szá­mára óriási lehetőségeket kí­nál, hogy az új államalaku­latok többsége őszintén tö­rekszik demokratikus viszo­nyok megteremtésére, piac­gazdaság kiépítésére. Ezek közé tartozik Bosznia-Her­cegovina is. A mostani talál­kozó arról győzte meg, hogy a három etnikumból összete­vődő köztársaság számottevő gazdasági fejlettsége mellett nagy politikai kultúrával, hagyományokkal rendelkező ország. Bosznia-Hercegovina füg­getlenségi törekvései egyál­talán nem zárják ki, hogy továbbra is szorosan együtt­működjenek más délszláv köztársaságokkal. Ellenkező­leg. önálló alapon, függet­lenné válva erre sakkal több a ; lehetőség. Mindamellett egy önálló, ugyanakkor szomszédaival együttműködő Bosznia-Hercegovina Ma­gyarország számára nagyon ígéretes gazdasági partner — hangoztatta a magyar kül­ügyminiszter. Kérdésekre válaszolva Je­szenszky Géza elmondta azt is, hogy az EK lépésével kapcsolatos reakción'-túl nem volt semmiféle különleges szerb válasz Horvátország és Szlovénia magyar elismeré­sére. Ezzel szemben úgy tű­nik, hogy Szerbiában mind a kormányerők, mi:nd az ellen­zék körében teret nyert egy­fajta józanabb gondolkodás, amelynek lényege: békét kell teremteni. A Sajtószabadság Klub tanácskozása

Next

/
Oldalképek
Tartalom