Kelet-Magyarország, 1991. február (51. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-05 / 30. szám
1991. február 5. Kelet-Magyarország 7 Farmerképző Népfőiskola A népfőiskolái hagyományok külföldi és hazai példái a messzi múltban gyökereznek. Már 1779-ben a Szarvas környéki gazdák szakismereteinek bővítésére Tessedik Sámuel isko- larendszerű képzést indított be. Az 1880-as években Crundig, - dániai evangélikus lelkész bentlakásos tanulási lehetőséget biztosított a dán pa- rasztfiatalok részére. 1889-ben Finnországban vert gyökeret a népfőiskolái mozgalom. Európa egészében hódító mező- gazdasági oktató-nevelő munka Magyarországon jeles képzési központokhoz, tudós professzorok nevéhez fűződik. 1931-ben Szabó Zoltán és Újszászi Kálmán professzorok szerveztek faluszemináriumokat, 1936- ban állandó népfőiskolái kollégiumi képzés kezdődött. Megalakult a KÁLÓT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegylet Országos Testületé). 1940-ben Ugrin József irányításával indult vezetőképző tanfolyam az érdi népfőiskolán. A népfőiskolái mozgalom 1946-ot Főszerepben a vetőmag Zöldségnövények csírázási időtartama Január, február, jön a nyár — tartja a népi bölcsesség. Ebből csak annyi igaz, hogy február végén, ha az idő megengedi, a házikertekben megkezdődik a veteményezé's. A mákot már a hóra is ki lehet szómi. A hónap végén, Mátyás-nap táján az ágyásokba kerülhet a korai borsó, a retek, a petrezselyem, a sárgarépa. A választék, mint azt a felvételünk is igazolja, a vetőmagboltokban nagy. Vásárló, is bőven akad, hiszen a mai zöldségárak mellett, aki csak teheti, házikertjében megtermeli a saját konyhájának szükségletét. A veteményeskertben a zöldségnövények magvai különböző időtartam alatt csíráznak. Ha a petrezselyem 10- 15 nap múlva nem kel ki, akkor a kezdő kertészkedő már arra gondol, hogy talán rosszul vetett, avagy nem megfelelő vetőmagot vásárolt. Jó tudni tehát, hogy a petrezselyem 24—28 nap alatt csírázik. A sárgarépának a csírázáshoz 12—14 nap kell, a káposztafélének 7—10 nap, a zeller viszont 18—21 nap alatt csírázik. A legrövidebb idő a csírázáshoz a reteknek, salátának, borsónak, uborkának, a babnak szükséges, általában az elvetett mag egy hét alatt kikel. Ezért is — a rövid tenyészidejűk miatt — a babot, a borsót, a salátát és a retket érdemes egy nyáron át eltérő idő- ben kétszer, sőt háromszor is vetni. Tél vége, tavaszelő A kertész már nem fér a bőrében A január idén is olyan volt, mint amilyennek évek óta tapasztalhattuk. Nem volt igazi téli hónap, havat csak hírmondóként láttunk. Ez kedvezett a kertekben az áttelelő kórokozóknak, rovarkártevőknek. Hogy mit hoz február, még nem tudhatjuk, de az biztos: közeledünk a tavaszhoz. követően fokozatosan elsorvadt, és csak az 1980-as években éledt újra. Ma már ismét 90 népfőiskola műkő- dik az országban. Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében eddig hét népfőiskola működött, ehhez csatlakozott nyolcadikként a Westsik Vilmos farmer népfőiskola, amelynek januári meg- nyitóján dr. Széles Csaba a népfőiskola szakvezetője mondott beszédet. Westik Vilmosra emlékezve, hangoztatta az előadó, hogy Kossuth-díjas tudósunk egész életét a homoktalajok javítására és hasznosítására szentelte. Tanított és tanult. Munkásságában tisztelte és elismerte a gazdák tudását, ugyanakkor oktatta őket a helyes növényi sorrendek kialakítására, az okszerű tápanyag-utánpótlásra, a termő- föld és a környezet védelmére, a csillagfürt termesztésének hasznosságára. A megnyitó előadás a környezetvédelem és a növényvédelem összhangjáról szólt. Fontos, hogy a növényvédelmet ne azonosítsuk az egyoldalú permetezéssel és porozással. Feladat, hogy a termelők, a kisgazdák, a kertbarátok széles körű növényvédelmi tájékoztatást kapjanak, ismereteiket bővítve a környezet szennyezése nélkül szakszerű és eredményes legyen a növények védése a károsítok ellen. A Westik Vilmos népfőiskola programja január 19-től március 30-ig ‘izénkét előadást tartalmaz. A kerté- eti alapismereteken túl szó lesz a ■’mölcstermesztés különböző kérdői, szüretről, tárolásról, forgal- <51. A gyógy- és fűszemövé- mesztéséről, a komposzt- és ^.-készítésről, de nem hiá- közgazdasági ismeretek dául az adóügyi ismere- hogy a DOTE Egész- óiskolán (Nyíregyháza, Sós- 2.) megtartott előadások jól .. .oigálják majd az alakulóban lévő új gazdálkodási rendet, a vállalkozók törekvéseit. Ilyenkor a vérbeli kertbarát már nem fér a bőrében. Tennivalója is bőven van, hiszen még a téli munkán is igazíthat, de ha a hónap végén belecsúszunk a tavaszba,-akkor már a télvégi lemosó permetezésre is sort kell keríteni. KERTÉSZKEDÉS BIOMÓDRA Sok szó esett már arról, hogy a bio- kertészkedésért, vagyis a legkevesebb vegyszerrel járó növényvédelemért ilyenkor tehetünk a legtöbbet. Mechanikai kezelésben részesíthetjük a gyümölcstermő növényeinket — az almafától a szamócabokorig, a sebkezeléstől a metszésig. Mindenekelőtt az idős, redves, odvas fatörzsek kéregkaparását, az elszáradt ágak lefűrészelé- sét szükséges elvégezni, mielőtt a rovarkártevők megmozdulnának téli álmukból a kéregrepedésekben, od- vakban. A hulladék sorsa az azonnali elégetés legyen. Nemcsak a fatörzseken, hanem a kerti épületek deszkafalam is megtalálhatjuk a gyapjaspille sárgásbamás nemezbe ágyazott tojáscsomóit. Egy-egy csomóban több száz tojás is van. Kaparjuk le, s vessük ezt is tűzre. Vegyük szemügyre a lombtalan fát. Hamar észrevesszük a vesszőn csüngő-lengő száraz falevelet, amiben többnyire szintén rovar telel. Megláthatjuk a gyűrűspille fémesen csillogó tojásait is, amelyek gyűrű alakban körbefogják a vesszőt. Gyűjtsük ösz- sze a fán maradt, vagy az alatta lévő gyümölcsműmiákat is, mert ezek a monília és más gombabetegségek szaporító telepei. Metsszük, ritkítsuk, ifjítsuk az alma- és körtefákat, ha fagymentes az idő. A termőfák metszésénél, ritkítár sánál fontos a szellős korona biztosítása. Ritkításnál, ifjításnál a 10 forintostól nagyobb átmérőjű sebeket fűrészelés után éles késsel, kacorral vágjuk simára és sebkezelő szerrel, pl. Cellciddel kenjük be. A csonthéjas gyümölcsfákat majd csak rügyduzzadás után metsszük, amikor már megindult élettevékenységük, így a sebfelület gyorsabban gyógyul, kisebb az esély a gombafertőzésre. A meggy, cseresznye, szilva és kajszi után az őszibarack metszésére szinte már a fakadás, a bimbózás állapotában kerüljön csak sor. A birset ne metsszük, legfeljebb csak ritkítsuk. A birs ugyanis tavaszi hajtásvégeken hozza virágait, és ha a vessző végét levágnánk, akkor letudnánk az idei termés gondját is... RITKÍTÁS, VISSZAVÁGÁS A málnabokrokból most már elengedhetetlen a tavaly letermett vesszők eltávolítása, az egyéves vesszők kiritkítása, a megmaradtak — amelyeken az idei termés lesz — visszametszése. A visszavágás magassága huzalos támasz esetén 20-30 centiméterre a huzal fölött legyen, de általában a vessző egyharmadát vágjuk le, mert az alatta lévő részen vannak a legtöbb termést ígérő rügyek. A fekete ribizke szellős bokrot alakít, de a piros ribizke bizony besűrű- : södhet. Ennek is most célszerű a kfrit1 kítása, mint a köszmétebokomak is. Ez utóbbinál azt is figyelembe kell venni a ritkításnál, hogy majd le is kell szüretelni a tüskés ágak-vesszők . termését. A josta — a tüskéden köszméte-ribiszke hibrid — ritkítását is- most ajánlatos elvégezni, mert később a megduzzadt nagy rügyek könnyen pereghetnek. A tüskéden szeder bokraiban csak kettő-négy erőteljes vesz- szőt hagyjunk és ezeket arányosan elosztva kötözzük ki a támasztó huzalhoz. VÉDŐSZER IS SZÜKSÉGES Áttelelve szamócatöveinken ott vannak körben a tavalyi levelek elszáradva, megbámulva, elszíneződve a rajtuk lévő gombatelepekkel. Az idei szép termés érdekében ne röstelljük ezeket a száraz-fertőzött leveleket leszedni és lehetőleg elégetni. Kom- posztba csak akkor tegyük, ha a kom- posztföldet csak két esztendő múlva használjuk fel. A mechanikai kezelések után, a tavasz közeledtével gondolhatunk a kémiai növényvédelem előkészületeire. Egyrészt rendbe kell tenni, kipróbálni a permetezőgépet, másrészt számba venni a raktárunkban lévő növényvédő szereket, és ha szükséges, kiegészíteni a készletet. . A biokertészek is egyetértenek abban, hogy a varasodás, a levélfodro- sodás, a peronoszpóra, a monília ellen lehetetlen csak mechanikai úton felvenni a harcot. Ugyancsak képtelenség ezúton az eredményes küzdelem a pajzstetvek, atkák és még jó néhány egyéb rovarkártevő ellen. A mechanikai és a kémiai növényvédelem össztüze tél végén a legeredményesebb, ez pedig a gyümölcsfák lemosó permetezése, a metszés és a többi téli, télvégi munkákat követően. A télvégi lemosó permetezés a növények nyugalmi állapotában törté-, nik, azoknak nem árt, viszont alaposan megritkíthatja a támadásra kész kórokozó gombákat, rovarkártevőket. Nyugalmi állapotban, ha erősen fertőzött a kertünk Novendával, gyümölcsfaolajjal, Agrollal végezzük a fák, bokrok lemosását. Kisebb fertőzéskor, vagy éppen megelőzésként rügypattanás, rügyfakadás idején a Neopol, a Nevikén, a báriumpoliszul- fid, illetve a réztartalmú szerek közül a bordói lé, a bordói por, a rézoxiklo- rid jön számításba. A réztartalmúak csak a gombák, a többiek a rovarkártevők ellen is hatásosak, mivel a lemosó permetezés a növény nyugalmi- félnyugalmi állapotában történik, nyugodtan végezzük el ezt a munkát kertünk valamennyi gyümölcstermő fáján és bokrán. Samu András Kis malac — nagy gond Országszerte nagy az elégedetlenség az állattartók között. A Fehérgyarmat és Vidéke ÁFÉSZ ser- téstenyésztő szakcsoportja országra szóló eredményeinek fénye is elhalványult a hetek óta tartó tanácstalanság láttán. Hiszen míg 1989-ben 6717, tavaly 9247 darab sertést vásároltak fel, illetve értékesítettek, idén ez már minimális. Az állattartók „könyveléséből” kideríthető, hogy az egyre emelkedő tápár mellé, különösen. Fehérgyarmaton újabb költségek járulnak. A szennyvízvezetékkel ellátott lakásoknál a vezetékből kifolyó víz emelkedett díjával együtt fizetni kell a megduplázódott szennyvízdíjat is. Aki pedig szippantóval szállíttat, ott az üzemanyagra hivatkozással nőtt a szállítási költség, külön tisztítási díjat kell fizetni. Emelkedtek a gyógyszerárak. A sertéshús viszont drága. A Fehérgyarmat és Vidéke ÁFÉSZ saját vágóhídjáról alig fogy el a heti 45-50 sertés. Nincs lakossági kereslet. A több ezernyi sertés gazdájának sovány vigasz, hogy a sorban állók közül heti félszáz disznót átvesznek, kilogrammonkénti 65 forintos áron. A gyarmatiak lehetőséget látnak barterkapcsolat kialakításában a szomszédos Kárpátalja kereskedőivel. Felvételünk Siket Lajos portáján készült. A kisunoka a malacokkal. (Molnár Károly felvétele) Az oldalt összeállította: Seres Ernő — tm Mezőgazdasági könyvhónap Február eleje hagyományosan a mezőgazdasági könyvhónapi ünnepségek megtartása. A könyv ünnepét Nyíregyházán ezúttal február 4-én tartották meg. A szakkönyvek szerepéről szóló bevezető után a jelenlévők két szakelőadást is hallhattak. Szőke Lajos a növény-egészségügyi állomás főmérnöke a gyomirtás és a környezetbarát készítmények technológiáját és hatását ismertette. Dr. Papp János, a Kertészeti Egyetem professzora az angliai almatermesztésről tartott szakszerű, élményekben gazdag előadást. A megnyitón a kertbarátokon kivül kisgazdák és a megyei kertbarátszövetség tagjai voltak jelen. ELŐKÉSZÜLET ZÖLDSÉGTERMESZTÉSHEZ Csávázás, fertőtlenítés Azok a kertbarátok, akik rendszeresen foglalkoznak zöldségpalánták nevelésével, tudják, hogy a biztonságos termesztés alapfeltétele a növényanyag megfelelő (preventív) védelme. Vetőmagvak csávázására hatékony az Orthocid 50 WP, 3 g/1 kg vetőmag-adagolásban: az uborka, a spenót, a sárgarépa, a kelkáposzta és a paradicsom vonatkozásában. A vetőmagvak takarásához, a másfél centiméter vastag magtakaróföld fertőtlenítéséhez TMTD-t célszerű használni, 50-60 g/négyzetméter; illetve Orthocid 50 WP-t 20-30 grammot négyzetméterenként, vetés előtt egy-két héttel gondosan bekeverve. A fertőtlenítés hatékonyságát igen egyszerű módszerrel növelhetjük. A vegyszert tízszeres mennyiségű száraz homokkal felhígítjuk, s csak ezt követően keverjük a takaróföldhöz. A fertőtlenítő hatást, a palántaágy vetést követő beöntözése váltja ki. Nem kell kétségbeesni a takaróföld-fertőtlenítés elmaradása esetén sem, mert a palántaágyat közvetlenül vetés után is beöntözhetjük 0,5 százalékos Cineb 80-nal, vagy Dithané M—45 0,25 százalékos, plusz Chinoin Fundazol 50 WP 0,1 százalékos kombinációjával. A kezelést 2,5 liter/négyzetméter permedé fel- használásával ajánlatos elvégezni. A fejes káposzta nyári és őszi termesztéséhez, az április, május eleji kiültetésre tervezett palántákat már a fűtés nélküli fóliasátrakban, a későbbi időpontra szántakat szabadföldi ágyások- ban lehet előnevelni. Fólia alatt 4-6 gramm, szabadföldi ágyásba 2-3 g/négyzetméter magot kell vetni. A palánták kifejlődéséhez mintegy 5—7 hétre van szükség. A paprikapalánta neveléséhez tűzdelésig egy négyzetméteren 35 g magból kb. 3000 palánta nevelhető. A paradicsommagvak előcsí- ráztatásának igen nagy a jelentősége, mivel ritka vetéshez négyzetméterenként 2 g mag szükséges, 10 centiméteres sorokat alkalmazva. A petrezselyem vetését — ha az idő engedi, és a talajra már rá lehet menni — február végén el lehet kezdeni. A petrezselyem sortávolsága 25-35 centiméter, s vetésének mélysége 2 cm legyen. A sárgarépa vetésekor célszerű gyorsan kelő korai saláta vagy retekmagot sorjelzőnek a mag közé keverni, úgy, hogy 1 kg sárgarépamaghoz 2-3 dkg. saláta vagy retekmagot dozírozzunk. A cékla minőségét a vetés sűrűségével eleve meghatározhatjuk, hiszen sűrű vetésből kisebb növények, ritkább vetésből nagyobb céklák fejlődnek. A mák a hó nélküli, enyhe napokon is vethető. Vetési mélysége ne legyen több 0,5—1 cm-nél, mert az apró magvak nagyobb mélységből nem képesek kikelni, 40 cm-es sortávolságot célszerű alkalmazni. A korai burgonya termesztéséhez érdemes a gumókat előcsíráztatni. A jobb helykihasználás érdekében a rekeszeket egymás fölé hézagosán kell elhelyezni, mert így a gumók több fényt kapnak. Az előhajtatás során a léghőmérséklet legalább 8-9 C- fok legyen. Száraz helyiségekben párásításról is gondoskodni kell. A kísérletező kedvű kertbarátok, az úgynevezett meriklón, tehát szövettenyészetben előállított, vírusmentes, így bő termést ígérő burgonya-szaporítóanyagot is beszerezhetik. Dr. Széles Csaba Reményvesztett bikák Elmúlt már az a világ, amikor a gazda büszkén mutatta munkája eredményét, a küllemre is tetszetős, vágóra érett hízott bikákat. A korábban jogos termelői önérzetet felváltotta a keserűség és a panasz. Győröcskén Batári Ferenc és sógora most kilenc bikát hizlal leadásra, eladásra készek, de vágóra nem kell, a piacon nevetséges árat ígérnek érte. Ami még növeli a gazdák gondját, hogy vállalkozásukat OTP-hitel is terheli, amit a jószág értékesítéséből kellene kiegyenlíteni. A helyzet kilátástalan. A takarmány djága, az állatok mindennapi továbbtartása kész ráfizetés. Mi lesz így a jószágtartó, állatkedvelő kisáruter- melőkkel? Sajnos, erre a kérdésre választ most senki sem tud adni. (Felvételünk a győröcskei Batári Ferenc istállójában készült.) <ISTERMELOK-KISKERTEK ■
