Kelet-Magyarország, 1991. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-09 / 34. szám

Elment a levél Ar- és belvizes károk Már hírt adtunk arról, hogy megyénkben az ár- és belvízkár miatt építkezők kedvezményes hitelét a Veszprém megyei földrengés károsultjaihoz hasonlóan kel­lene elbírálni. Medgyesi Jó­zsef, a Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyei közgyűlés elnöke levelet küldött Kupa Mihály pénzügyminiszternek, hogy a lehetőségekhez mérten a földrengés okozta károkhoz hasonlóan az ár- és belvíz következménye is azonos megfontolás és elbírálás tár­gyát képezze. Az elmúlt húsz évben 1970 óta megyénkben több mint 13 ezer család került olyan hely- zetbe, hogy lakóházait az ele­mi kár részben vagy teljes egészben megsemmisítette. Az itt élő emberek megélhe­tését csak súlyosbítja, hogy az egy főre jutó jövedelem jóval az országos átlag alatt van. Ezért korábban több családnak engedélyezték a törlesztő részlet felfüggeszté­sét. A kormány csütörtöki ülésén tájékoztatót hallgatott meg hazánk környezeti állapotáról. Az átfogó felmérésre épülő jelentés megállapította, hogy Magyarország környezeti álla­pota romlik: mi több, a romlás üteme sem lassul. A kor­mányülésen elhangzottakról László Balázs szóvivő adott tá­jékoztatást. A jelentést idézve a szóvi­vő elmondta, hogy annak kedvezőtlen megállapításai egyaránt vonatkoznak a ta­laj-, a víz- és a légszennye­zésre. A jelentést egyébként megküldik az országgyűlési képviselőknek és a köztársa­sági megbízottaknak is. A Az államtitkár döntött Dr. Fekete Zeitén a köztársasági megbízott megyei irodavezetője Dr. Virágh Pál állam­titkár, Hajdú-Bihar és Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye köztársasági megbízottja dr. Fekete Zoltánt nevezte ki a köztársasági megbízott Sza- boos-Szatmár-Bereg megyei Területi Hivatalának iroda­vezetőjévé 1991. február 1-jé- től. Fekete Zoltán 50 éves jo­gász. 1958 óta dolgozik az ál­lamigazgatásban, ebből a 33 évből közel húszat titkársági vonalon, ahol törvényességi • BAKTER VOLTAM A VÉGSŐ ÁLLO­MÁSON — munkatársunk egy napra elszegődött sír­ásónak. (2. oldal) A KIEGYENESÍTIK A W KANYAROKAT — ígéri a közúti igazgatóság vezetője. (2. old.) A CSIRKEHEGYEK ! BÖJTNAPOKON riporterünk a kisvárdai Hunniacoopnái tornyosuló baromfihegyeket járta körbe és semmi biztatót nem tudott meg. (3. old ) HÉTVÉGI INTER­JÚ Medgyesi Jó­zseffel, a megyei közgyű­lés elnökével pályafutá­sáról, a intézmény sze­repköréről. (5. old.) A A K-M VENDÉGE ’ ■ dr. Czégé Zoltánná egészségnevelő, aki szá­mos tanácsot ad olvasó­inknak. (10. old.) A VÁROS NAGYSÁ- w GÜ KÖZSÉG — 'munkatársunk új fehér­tói nagyközségi tükre. (11. old.) felügyeletet ellátó tevékeny­ség volt legfőbb munkája. 1975-től volt a megyei tanács dolgozója. Az önkormányza­tok kialakításában, a válasz­tási munkákban vállalt nagy feladatokat. Húsz éve oktat főiskolán, egyetemeken ál­lamigazgatási ismereteket, a közigazgatásban dolgozók szakmai szervezeteiben vég­zett közéleti munkát. Nős, felesége élelmiszeripari szak­mérnök, egyik felnőtt gyer­meke a filmgyárban dolgozik, a másik egyetemista. kormány egyben megbízta a környezetvédelmi tárca ve­zetőjét, hogy még az idén terjesszen elő javaslatokat a legsürgetőbb teendőkről. Ilyen sürgető feladatként említi a jelentés egy orszá­gos környezetvédelmi infor­mációs és monitoring rend­szer kiépítését. A következő napirendi pontra áttérve a szóvivő em­lékeztetett arra, hogy az elő­ző kormányülés áttekintette azoknak a tárgyalásoknak az eredményeit, amelyek a Vi­lágbankkal folynak hazai iparvállalatok szerkezetát­alakításának és privatizáció­jának finanszírozásáról. A kormány határozott a bérszabályozás kérdésében. A döntés értelmében a vál­lalatok béremeléseinél 18 szá­zalékig adómentes a bérkölt­ség növekménye. 18 és 28 százalék közötti bérköltség­növekedés esetén adó terheli a 18 százalék feletti részt. 28 százalékot meghaladó nö­vekmény esetén pedig a tel­jes bérköltségnövekmény után adót kell fizetni. A kor­mány meg kívánja előzni azt is, hogy a cégek létszámle­építésből felszabaduló bérek­ből próbáljanak nagyobb arányú jövedelememelése­ket végrehajtani Ezért úgy határozott, hogy a létszámle­építésekből származó bér­megtakarítást csak 5 száza­lékig lehet adómentesen fel­használni a vállalatoknál. 7cákluin 9 nr^miv Megyénkben egyedül Lannuan a Nyíregyházán, a Gabo­naforgalmi Vállalat takarmánykeverő üzemében készíte­nek premixkeveréket, amely nyomelemeket, vitaminokat, ásványi sókat, gyógyszer-alapanyagokat tartalmaz. Megfe­lelő adagolásban a nagyüzemi állattenyésztésben haszno­sítható kiválóan. Képűnk a premix zsákolásáról készült. (T. É. felv.) Tárgyaltak a kisebbség helyzetéről Göncz Árpád köztársasági elnök péntek délben fogadta Frantisek Mikloskot. a Szlo­vák Nemzeti Tanács elnökét és Vladimir Meciárt, a Szlo­vák Köztársaság kormányá­nak elnökét, valamint az őket kísérő magas rangú szlovák delegációt. Göncz Ár­pád a megbeszélés elején ki­fejtette, hogy ez a találkozó már régóta esedékes volt. Utalt arra, hogy az 1000 éves együttélés nem múlt el nyom­talanul. Magas szintű rend­szeres találkozókat javasolt. Alcion cipők sorozatgyártását fejezik be február kö­zepén a Rangoni olasz cég részére Rakamazon, a Cipő­ipari Szövetkezetben. Képünkön Suller Mihályné minő­ség-ellenőrzést végez. (Harasztosi Pál felvétele) mert ezek hozzájárulhatnak a gyanakvások eloszlatásá­hoz". Meciár szlovák kormány­elnök utalt atfa, hogy a Szlovákiában élő kisebbsé­gek helyzetét az Európa Ta­nács megvizsgálta, és az európai átlagnál jobbnak ta­lálta. Göncz Árpád válaszá­ban kifejtette: ő úgy érté­keli, hogy a Magyarországon élő szlovákok helyzetének ja­vításához nagymértékben hoz­zájárulhatnának az' anyaor­szág lakói. Ebben az össze­függésben a legsürgősebb fel­adatnak nevezte az oktatás­ban való részvételt és óvó­nők küldését szorgalmazta. A szlovák vendégeket pén­tek este fogadta Antall Jó­zsef miniszterelnök is. Hol nyereség, hol veszteség Megkezdődtek a tsz-zárszámadások A sóstóhegyiek nyitották meg a sort, még január vé­gén. Pénteken viszont már több megyei termelőszövet­kezetben is megtartották a múlt esztendőről számot adó közgyűlést. A gyorsaság, mint általá­ban, ezúttal is eredményessé­get takar. így van ez, a most elsőként mérleget készítő szövetkezetek esetében is. A nyíregyházi „Ságvári”, a sényői „Kossuth”, a nagyha­lászi „Petőfi” és a nyírtassi „Dózsa” Tsz-ek jól gazdál­kodtak 1990-ben. A tavalyi forró időjárás és a körülöt­tük fagyossá váló környezet ellenére több millió forintos nyereség eléréséről számol­hatnak be a fenti szövetke zetek vezetői a tagságnak. Természetesen nemcsak ennyien vannak a megyében azok, akik jól sáfárkodtak a vagyonukkal. A következő napokban, hetekben még re­mélhetőleg jó néhány szövet­kezetben tartanak majd a most lezajlottakhoz hasonló­an jó hangulatú közgyűlése­ket. Ilyennek ígérkezik a szatmári vidék talán legered­ményesebb tsz-ének a penyi- gei „Zöldmező”-nek keddi zárszámadása, ahol tízmil­lión felüli nyereséget értek el. Sajnos azonban lesznek olyanok is szépszámmal, s ebben nem kis része van a rendkívüli aszálynak is, akik csak veszteségekről adhatnak számot önmaguknak. Az el­múlt őszi felmérések alkal­mával harmincon felül volt azoknak a nagyüzemeknek a száma, akiknek a sorsa meg- pecsétlődni látszott. G. B. Lassú privatizáció Saját kézben marad a bátori ruhaipar Bár napjainkban központi téma a privatizáció, a Nyír­bátori Ruhaipari Szövetkezet mégsem szeretné elkapkodni a dolgokat. Amint azt a szö­vetkezet elnökétől, Bállá Já- nosnétól megtudtuk, a priva­tizációra vonatkozó elképze­léseiket ezekben a napokban dolgozzák ki. A ma még érvényben lévő szövetkezeti törvény alapján az 1988. december 31-i va­gyonunk ötven százalékát szeretnék nevesíteni a szö­vetkezet tagsága részére, mégpedig üzletrész formájá­ban. Ez a valóságban nem je­lent mást, mint szabadon nem értékesíthető értékpapí­rokat. Az elképzelések sze­rint a nevesített vagyon éves hozadékát a tagság a szövet­kezet döntése alapján oszt­hatja fel. Mindezeknél figyelembe kívánják venni a tagsági vi­szonyban eltöltött éveket, a bentlévő szövetkezeti részje­gyek nagyságát, valamint az elért jövedelmet is. Tervek, elképzelések tehát máris vannak, a privatizáció­ról szóló végleges döntést azonban a szövetkezet év vé­gi közgyűlésén, várhatóan márciusban hozza meg a tag­ság. Nincs okuk a sietségre. Az elnökasszony szavai sze­rint külföldi tőkésnek sem akarják mindenáron eladni magukat, hiszen jó piaci po­zíciókkal rendelkeznek, nin­csenek eladósodva, s a leg­magasabb igényeket is kielé­gítő gépekkel, berendezések­kel dolgoznak. Nem csoda hát, ha a legigényesebb kül­földi partnerek kívánságai­nak is eleget tudnak tenni, s a svéd, olasz és nyugatnémet cégek újabbnál újabb meg­rendeléseket küldenek Nyír­bátorba. Újabb kórházi műszerek Nagy értékű, s a korszerű szülészetben nélkülözhetetlen orvosi berendezést kapott a megyei Jósa András kór­ház szülészeti-nőgyógyászati osztálya. A Máltai Szeretet­szolgálat egy Cardiotokográf nevű műszert ajándékozott a kórháznak, amely a magzati szívhangok és fájások el­lenőrzését szolgálja. Valójában minden szülő­ágyhoz szükség lenne ilyen berendezésre, a nyíregyházi megyei kórházban azonban a szükséges nyolc helyett a máltaiaktól kapott ajándék­kal együtt is csak négy áll rendelkezésre. A Máltai Szeretetszolgálat már eddig is jelentős segít­séget nyújtott Nyíregyházá­nak. pontosabban a megyei kórháznak. Igaz, eddig fő­képp különféle gyógyszerek érkeztek, a nőgyógyászati berendezés az első a mű­szerek sorában. A máltaiak ugyanis ígéretet tettek arra, hogy a kórházi osztály által összeállított igénylista alap­ján tőlük telhető módon igye­keznek segíteni. XLVIII. évfolyam, 34. szám ÄRA: 7,80 FORINT 1991. február 9., szombat Kormányszóvivői tájékoztató Karnyezetvédelem, bérszabályozás Magyar—szlovák csúcs A totálul

Next

/
Oldalképek
Tartalom