Kelet-Magyarország, 1990. június (50. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-30 / 152. szám

XLVII. évfolyam, 152. szám ARA: 5,30 FORINT 1990. június 30., szombat Új iskola Seregben Jó ütemben épül Vásárosnamény-Gergelyiugornyán az új 4 tantermes, tornatermes iskola. A nyírcsaholyi tsz építőbrigádja végzi a 33 milliós munkát, mely vár­hatóan ebben az évben elkészül, a 200 gyerek és ne­velői nagy örömére. Budapestre érkezik Mazowiecki Antall József kormányfő különmeghívására, a Keresz­ténydemokrata Intemacioná- lé csúcsértekezlete alkalmá­ból szombaton Budapestre érkezik Tadeusz Mazowiecki lengyel miniszterelnök. A lengyel kormányfő szomba­ton különmegbeszélést foly­tat Antall Józseffel és Hel­mut Kohlal, a Német Szövet­ségi Köztársaság kancellárjá­val. Július 9-től, augusztus f-töl érzékeny áremelések szü kség helyzetben 8 szí„ 45, a gáz 30, a távfűtés 42 százalékkal lesz drágáéi — Ellensúlyozásként emelik a kisnyugdflakat ülésé?3 _ i áremelésekről döntött a kormány csütörtöki R .... yentette be pénteken a Parlamentben László knrmánv .;i,"U)ány Szóvivője. Közölte, hogy a Németh- < K' < i köze*1 már jóváhagyott, de elhalasztott áremelé- jövőben kerül sor. Ennek megL, ,. .... 9-én átlagosan ^oen _ tubus kai nő a cigaret15 fazal±‘ hányáruk, valami a , tett szeszes P, az ege- Ugyancsak e naprf^0 san 20 százalékkal01 Trr8 benzin és 30 száza®??? gázolaj árát. Anguß*™, * tői többe kerülnpkJ^J.J^_ tási energiahordozók: a szén 45, a brikett, és a koksz 35, a tűzifa és a propán-bu­tán gáz pedig 30 százalékkal lesz drágább. A távfűtés 42 százalékkal kerül többe au­gusztus 1-jétől, a vezetékes gáz ára átlagosan 26,9, a vil­lanyáramé pedig — szintén átlagosan — 25,8 százalék­kal emelkedik. Ez utóbbi át­lag jelentős szóródással ala­kul ki, Budapesten és a ki­emelt nagyvárosokban 44 százalékos, az egyéb telepü­léseken 19 százalékos lesz az áremelés mértéke. A falvak­ban és a kisközségekben nem változik a villanyáram ára. A háztartási tüzelőolaj ára szintén emelkedik, de ennek mértékét az árhatóság még nem kalkulálta ki. A kormány szociálpolitikai intézkedésekkel igyekszik kompenzálni az áremelése­ket, összességében 2,5 milli­árd forintos csomagtervet terjeszt hamarosan az Or­szággyűlés elé. A szándékok szerint augusztustól gyer­mekenként 100 forinttal emelkedik a család^ pótlék, a 4700 forint alatti nyugdí­jak 300 forinttal emelked­nek, a 4700 forint fölötti, de 5000 forintot el nem érő nyugdíjakat 5000 forintra egészítik ki. Háromszáz fo­rinttal szándékoznak emelni a rokkantsági nyugdíjasok nyugdíját, a házastársi pót­lékot, a gyed és a gyes ősz- szegét. Az áremelésekkel párhuza­mosan jelentősen csökkentik az állami támogatások kö­rét, illetve mértékét. Erősen mérséklik — összesen 2,6 milliárd forint értékben — a nyugati exportra kerülő me­zőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek esetében az exporttámogatási kulcsot. A gabonaexport extra jövedel­mének 80 százalékát élvonja a költségvetés. A költségve­tési intézményekben csak­nem 500 millió forinttal csökken az állami támogatás összege. A Központi Műsza­ki Fejlesztési Alap támoga­tása 2 milliárd forinttal lesz kevesebb. A külkereskede­lemben a különböző ösztönző alapokból — mint például a Kereskedelempolitikai Alap vagy az Általános Interven­ciós Alap — 0,5, illetve 1 milliárd forintot von el a költségvetés. A vállalkozói nyereségadó kedvezményeinek mérséklé­séből közel 2 milliárd forint­nyi megtakarítás származik majd. Az állami tulajdon utáni osztalék 18 százalékról 25 százalékra emelkedik, ez­által csaknem 4 milliárd fo­rint bevételre tesz szert a költségvetés. '>*---4ervezett áremelések némelyikéhez törvén*. r>óa<> sításra is szükség van, ezért a kormány a tervet jövő hé­ten a parlament elé terjeszti. Az áremelések és az egyéb intézkedések azt célozzák, hogy javuljon az ez évi költ­ségvetés egyensúlya — mond­ta László Balázs. Emlékezte­tett arra, hogy a Nemzetkö­zi Valutaalap — a további hitelnyújtás feltételeként — megszabta, hogy 1990-ben a költségvetési hiányt (ami 1989-ben 54,8 milliárd forint volt) 10 milliárd forintra kell csökkenteni. Az idén azon­ban több tényező is rontot­ta a költségvetés egyensú­lyát. Így például a lakáska­matadó semmissé nyilvánítá­sa 4,5 milliárd forintot vett ki a költségvetés „zsebéből”. A rubelelszámolású külkeres­kedelmi kapcsolatok átrende­ződése szintén rontja a költ­ségvetés pozícióját. A válla­lati nyereségadó-kedvezmé­nyek összege tavaly nagyobb lett a vártnál, ennek hatása az idei költségvetésben is megmutatkozik. Mindezek a kedvezőtlen jelenségek azt valószínűsítik, hogy a költ­ségvetési hiány az év végére nem 10, hanem 27 milliárd forint lesz. A most beveze­tendő áremelések, illetve kedvezménymegvonó intéz­kedések — egyharmad-két- harmad arányban — együt­tesen 27,7 milliárd forinttal növelik az idei költségvetés bevételeit. Ebből az összeg­ből — a pótlólagos költség- vetési hiány eltüntetése mel­lett — tartalékot is képez­nek, hiszen még nem lehet tudni, hogy pontosan mekko­rák lesznek a helyhatósági választásokkal, a népszava­zással kapcsolatos kiadások, milyen költséggel jár az eset­leges elnökválasztás, a Buda­pest—Bécs világkiállítás, il­letve a sevillai világkiállítá­son való magyar részvétel. Kiadással jár a kötelező gép­járműbiztosítás költségeinek fedezése is, hiszen az a lite­renkénti 1,20 forint, amelyet eddig az üzemanyagok for­galmi adójából az állam át­engedett, ma már nyilván­valóan nem elegendő. Ugyancsak a tartalékból kell kielégíteni egyes költségveté­si intézmények halaszthatat­lan igényeit. Ezen felül 2,5 milliárd forint többletkiadást jelentenek a szociális intéz­kedések. Még az áremelések beje­lentését megelőzően Matolcsy György, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitká­ra tájékoztatta az újságíró­kat arról, hogy a kormány elkészítette gazdasági gyors- programját. Ennek célja az idei kedvezőtlen gazdasági folyamatok megállítása, visz- szafordítása, valamint kedve­ző alap teremtése a jövőre induló hároméves kormány- programhoz. Felújítják az emlékszobát Az augusztus 5-ei országos Kölcsey-iinnepségre ké­szülve a nyíregyházi Múzsa GMK megbízást kapott a szatmárcsekei emlékszoba felújítására, s hét hétig nem látogatható az emlékszoba. A képen: a munkák meg­kezdése előtt érkező „szerencsések”, akik még a régit is láthatták. Külügy­miniszterünk a NATO-ban Magyarországnak nem áll szándékában a NATO-hoz csatlakozni, miután kilépett a Varsói Szerződésből — jelen­tette ki a magyar külügymi­niszter Brüsszelben Wörner NATO-főtitkárral tartott ta­lálkozója után. Jeszenszki Géza kifejtette: egy ilyen lé­pés instabilitást jelentene Európában. Külügyminisz­terünk hozzátette: Magyar­ország elkötelezett a nyugati értékek mellett és az Euró­pához való csatlakozásban számít a világ minden de­mokratikus országának támo­gatására. Tagság nélkül nem megy (3. oldal) Nem lesz aratósztrájk Az idén nem lesz arató­sztrájk, ám ez nem jelenti azt, hogy a gabonatermelők elégedettek helyzetükkel. Nem látványos demonstráci­ókat. tartanak szükségesnek — annál kevésbé, mivel a tavalyi sem vezetett ered­ményre —, hanem higgadt gazdálkodással, a költségek jelentős csökkentésével, ille­tőleg a felvásárlási árak nö­veléséről folytatott tárgyalá­sokkal kell a gabonaipar helyzetét rendezni — mind­ez Péter-Pálkor, az elmúlt évi aratósztrájk évforduló­ján hangzott el a gabonater­melők országos választmányi ülésén, pénteken, Budapes­ten. Ahhoz, hogy a gabonater­mesztés jövedelmező legyen, a felvásárlási árak 20 száza­lékos emelésére lenne szük­ség. Ez annál is inkább in­dokolt, mert a mezőgazdasá­gi termelésben felhasznált ipari anyagok árai legkeve­sebb 30—35 százalékkal nö­vekedtek az idén. Az idei ke­nyér már megtermett, ám a jövő évi veszélyben van. Ha ugyanis az ágazat jövedel­mezősége nem javul, jelentő­sen csökken a gabonaterme­lés és ez alapjaiban rendíti meg a döntően gabonára és hústermelésre épülő 1,6—1,8 milliárd dolláros agrárexpor­tot. Az Országgyűlés Házbi­zottsága a június 19-i sza­vazás alkalmával Hámori Csaba képviselő által el­követett szabálytalanság kapcsán kinyilvánítja ál­láspontját, miszerint meg­engedhetetlen, hogy bár­melyik országgyűlési kép­viselő a szavazás eredmé­nyét más helyett leadott szavazattal eltorzítsa. A fegyelmi jogkörrel nem rendelkező Házbizott­ság ezzel a nyilatkozatá­val a maga részéről az ügyet lezártnak tekinti. Gyorsítani a parasztság rehabilitálását A Mezőgazdasági Szövetség megyei küldöttközgyűlése „Felhívással fordulunk az ország közvéleményéhez, a politikai pártokhoz és az országgyűlési képviselőkhöz, hogy támogassák azt a kezdeményezésünket, hogy a parlament csak kétharmados többséggel alkothassa meg az új földtörvényt! Ez jelenthet csak biztosítékot arra, hogy e nemzet egészét és jövőjét érintő kérdés­ben igazságos és a többség számára is megnyugtató döntés szülessen.” A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Agrárszövetség teg­nap, Nyíregyházán a Krúdy moziban megtartott küldött- közgyűlésének egységes vé­leményeként fogalmazódtak meg a fenti mondatok, miu­tán meghallgatták az elnök, Kovács Géza szabolcsbákai téeszelnök bevezető előadá­sában a szövetkezetről elő­terjesztett állásfoglalást. A mezőgazdasági szövetke­zetnek jelenleg olyan körül­mények között kell a nem titkoltan sztálinista jegyeket is hordozó szövetkezeti moz­galom megújításán fáradozni, — mondta — amikor egy­részt mint „törvényen kívü­li” szervezetekként kezelik őket, másrészt az egész ag­rárágazat válságos állapotba került a félelmetesen nyíló agrárolló, az országos pénz­ügyi zavarok, és kiszámítha­tatlan állami beavatkozás miatt, harmad sorban pedig Átszervezés a MEZÖTRAPE-nél Gyár fünökök nélkül Igazgató, főmérnök és főkönyvelő nélkül folytat­ja a munkáját hétfőtől Mátészalkán a MEZŐTRA- DE System Rt. Fémtech­nikai Gyára. A pénteken megtartott munkásgyűlésen a központból Bohus Pál ügy­vezető igazgató tájékoztatta a dolgozókat arról, hogy a részvénytársaság igazgatói tanácsa átszervezte, raciona­lizálta az egység irányítását. A központban kiépített szá­mítógépes rendszer jóvoltá­ból, valamint a részvénytár­saság vezetési elveiből kö­vetkezően — figyelembe vé­ve az üzem kollektívájának hangulatát is — az igazgatói tanács úgy határozott, hogy a mátészalkai gyárban meg­szünteti az eddigi vezetői státusokat, a posztok eddigi betöltőit felmenti állásukból. A keresett és jó minőségű konténereket előállító, dön­tően nyugati exportra terme­lő gyár munkájának közvet­len irányításával az igazga­tótanács Tóth György üzem­vezetőt és Néma Bertalan főüzemvezetőt bízta meg. (réti) a szövetkezetek belső prob­lémái is kiéleződtek. Fokozottan érvényes min­den probléma megyénkben, ahol kedvezőtlenek a termő­helyi feltételek. Ráadásul a legújabb kcrmány-csomag- tervben szereplő drasztikus intézkedések, összességében mintegy 1 milliárd forint eredménycsökkenéssel járnak a megyének. E tájat ily mér­tékben sújtó intézkedések el­len is tiltakozásukat fejezte ki a küldöttközgyűlés. Ugyanakkor kifogásolták a küldöttek, hogy meghívott megyei politikusok, pártok közül az MSZP, SZDSZ és a később érkező MDF képvise­lőit kivéve, egyik sem tar­totta érdemesnek az alkal­mat arra, hogy közelebbről megismerkedjen a megye szövetkezeti dolgozóinak gondolkodásával, problémái­val és elképzeléseivel. A rendezvényen részt vett és felszólalt Nagy Tamás, az Agrárszövetség országos választmányának elnöke is. A küldöttközgyűlés a hoz­zászólások után meghallgatta Gaál Ferenc titkár előterjesz­tésében a szövetségből kivált 19 szatmár-beregi szövetke­zettel történt vagyonmegosz­tásról, valamint az alapsza­bály módosításáról szóló ja­vaslatokat. A szövetség új neve: Szabolcs-Szatmár-Be­reg Megyei Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szö­vetsége. G. B A „Pillangós-rejtély

Next

/
Oldalképek
Tartalom