Kelet-Magyarország, 1988. szeptember (45. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-08 / 215. szám

XLV. évfolyam, 215. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1988. szeptember 8., csütörtök Grósz Károly Berlinbe utazik • Gtósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsá­nak elnöke szeptember 8-án, csütörtökön hivatalos' baráti látogatásra Berlinbe utazik, hogy eleget tegyen Erich Ho- necker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizott­sága főtitkára, a Német De­mokratikus Köztársaság Ál­lamtanácsa elnöke meghívá­sának. M A Pénz és fantázia nélkül (2. oldal) Sorskérdésről dönteni (3. oldal) j SZÁNTJÁK A TARLÓT a tiszavasvári Munka Termelő­1 szövetkezetben. Nagy István és Gonda Lajos a Rába Stei­ger traktorokkal 200 hektáros táblán forgatja a földet, I hogy tavasszal mák kerülhessen bele. (Elek Emil felv.) Teljesítették az idei vállalásokat Gázprogram három év alatt mm Illést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács szerdán ülést tartott. Megtárgyalta a választási törvény módosítá­sának tervezetét, és úgy határozott, hogy azt bocsássák társadalmi vitára. A Minisztertanács áttekintette a jamburgi együttműködésből adódó feladatok végre­hajtását, az 'eddigi szervezési, kivitelezési ta­pasztalatokat, /és állást foglalt az 1989. évben esedékes tennivalók főbb célkitűzéseiről. A kormány megvitatta a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszternek a bős— nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósítá­sáról szóló, az Országgyűlés számára készí­tett tájékoztatóját. Egyetértett azzal, hogy a tájékoztató jelentést a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter az Országgyűlés­nek benyújtsa. A kormány megvitatta és döntésre benyúj­totta az Elnöki Tanácsnak az előterjesztést új községek alakítására, továbbá a közös ta­nácsból kiváló községekben önálló tanács szervezésére. (A kormányszóvivő tájékozta­tójáról tudósításunk a 4. oldalon.) Elegendő őszi vetőmag Az önművelés Ismeretei Nyitás előtt a szabadegyetem A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Szabolcs- Szatmár megyei Szervezete Bessenyei György Szabad- egyetemének előadásait éven­te több ezren látogatják. A szabadegyetemen a 88/89-es tanévben újból indulnak so­rozatok, amelyek igen válto­zatosak és hasznosak, ko­runk fizikájának kérdéseit csakúgy felölelik, mint a magyar nemzeti irodalom történetét. A Bessenyei György Sza­badegyetem 11 tagozata mintegy 80 előadást kínál az érdeklődőknek. Az or­vostudományi tagozat elő­adássorozata korunk egyik népbetegségéről, a magas vérnyomásról igyekszik át­fogó ismereteket adni. Szó lesz természetesen a betegség megelőzésének lehetőségei­ről is. Az emberi élet műkö­désének biokémiája című so­rozat előadásait a biológiai tagozaton hallgathatják meg az érdeklődők. Változatos és érdekes programot kínál a csillagászati és űrkutatási tagozat. Bizonyára sokan lesznek például kíváncsiak A világegyetem üzenetei című előadásra, vagy Farkas Ber­talan élménybeszámolójára, melynek címe: Hogyan látja egy űrhajós a földi életet és létet? Üj témakört indít a mű­szaki-technikai tagozat. Az előadássorozat címe: Utak, autók és emberek. Az elő­adások természetesen nem­csak a versenyautók világába kalauzolnak el, hanem bal­esetekről és azok tanulsá­gairól is hallhatnak az ér­deklődők. Világutazók tar­tanak diavetítéses élmény­beszámolókat a földrajzta­gozat előadásain. Az útibe­számolók az öt világrész számos országába kalauzol­ják el azokat, akik szeretik a turisztikát. Matematikai, fizikai kérdé­sekről az idén is indítanak sorozatot. Néhány címszó ezekből: Képmagnós tanítá­si órák, a matematika idő­szerű gyakorlati kérdései, fejezetek a fizika történeté­ből, a mikroszkóp csodálatos Világa. Korunk égető kérdéséről, a szocializmus történelmi perspektívájáról hallhat elő­adásokat az érdeklődő a fi­lozófiai tagozaton. Felkészült előadók szintén aktuális, köz- érdeklődésre számot tartó té­mákról — például a bérreform dilemmáiról, a kibontakozási programról — szólnak a politikai szakosz­tály tagozatán. A megyei múzeumi baráti körrel együttműködve tartja előa­dásait a történelmi tagozat, amelyen helytörténeti sorozat indul. Bizonyára nemcsak az irodalom barátait érdekli majd a Magyar nemzetiségi irodalom története című so­rozat. A részletes tudnivalókat, az egyes sorozatok bővebb is­mertetését az az idén is megjelenő kis füzet tartal­mazza, amely a megyei és városi KISZ-szervezeteknél kérhető. Nem mindennapi teljesít­ménnyel büszkélkedhet Má­tészalka. Pár évvel ezelőtt még csak „hírből hallottak” a vezetékes földgázról, vi­szont’ napjainkban már a legtöbb lakásban ezzel főz­nek és fűtenek. Az 1986-ban megkezdődött gázprogram első ütemében a városi tanács és 11 vállalat közös beruházásaként meg­építettek egy 11,1 kilométer hosszúságú gerinchálózatot, s ezzel együtt elkészült a . 20 ezer köbméter/óra teljesít­ményű gázátadó állomás is. Az 58 millió forintos alapbe­ruházás méreteit úgy tervez­ték meg, hogy hosszú távon (15—20 évig) biztosítsa a gáz- fogyasztók igényeit. Mint Dobos Ferenc, a vá­rosi tanács terv- és munka­ügyi csoportvezetője elmond­ta, a következő évben továb­bi 10 kilométer hosszú veze­tékkel bővült a hálózat, amelyen a gáz eljutott a Felszabadulási lakótelep 700 lakásába, 200 családi házba. Az idei évre 20 km veze­ték építését szervezték meg, amelynek költségét a lakos­ság, a vállalatok és szövet­kezetek teremtették elő. Er­re az új szakaszra 1200 csa­lád már rákapcsolódott, s még 1500—1600 lakásnak van rá lehetősége. Egyre többen élnek is vele, hiszen a 40 ezer forintos költség tíz szá­zalékát kell csak befizetni a lakosságnak — a többit hi­telbe kapja —, vagyis 4 ezer forintért már a telekhatáron belül van a vezeték. Az idei vállalást már tel­jesítették, s most tulajdon­képpen a már jövőre terve­zett vezetéket fektetik a szak­emberek 10 km hosszan. Az építkezés még az idén befe­jeződik, a lakásokba azonban csak 1989-től köthető be a gáz, s így Mátészalka gázel­látottságának aránya 92—95 százalékra növekszik majd. (m. m. 1.) Mérsékelt igény a nemesített fajták iránt, a takaréknsság megbosszulhatja magát Szeptember végén a nagy­üzemekben hozzálátnak az őszi kalászosok vetéséhez. Hogy idén mekkora tesz a búzával, rozssal, őszi árpá­val bevetett terület, még nem tudhatjuk, az ezzel kapcsola­tos üzemi szándék ismeret­len. Ami biztos: vetőmagból mennyiségben és fajtavá­lasztékban bőséges a kínálat. Erről Kiss László, a Vető­magtermeltető és Értékesítő Vállalat igazgatója tartott sajtótájékoztatót. A vállalat vetőmagkészlete őszi búzából 8536 tonna, eb­ből elit 251, elsőfokú 1685, másodfokú szaporítóanyag 6600 tonna. A rozskészlet 3190 tonna, őszi árpa vető­magból 650 tonna van rak­táron. Figyelmeztető jelen­NAGYHALÁSZ TÉRSÉGÉBEN Eltörött a kőolaj-távvezeték Lakott település nines veszélyben — Kicserélték a hibás szakaszt Ismét eltörött a Barátság II kőolajvezeték Nagyhalász térségében, szeptember 6-án — kaptuk a tájékoztatást Szlávik Lajos környezetvé­delmi és vízügyi igazgatótól. — Ezen a környéken már a második alkalommal sérült meg a vezeték és került olaj a felszínre. A jelenlegi törés a korábbi, 1980-as kárhely közelében történt, szántóte­rületen. A törés mentén mintegy 150 méter hossz­ban, 10—15 méter szélesség­ben, 40—50 centiméter vas­tagságban ázott át a talaj olajjal. Az olaj egy mély fek­vésű, művelés alatt álló te­rületen gyűlt össze. A kárelhárítás már az éj­szaka megkezdődött és szer­dán délelőtt a hibás csősza­kaszt eltávolították, majd a Gáz- és Olajszállító Vállalat (GOV) szakemberei meg­kezdték a helyreállítást is. A területre kifolyt olajat pár­natartályokba szivattyúzták, hogy később visszajuttathas ­sák a vezetékbe. A környe­zet szennyezése miatt a Fel- ső-Tisza-vidéki Környezetvé­delmi és Vízügyi Igazgató­ság harmadfokú védelmi ké­szültséget tart fenn. A kiömlött nyersolaj la­kott települést nem veszé­lyeztet, ellenben felszíni vi­zet igen. Megyénk területén ez a hatodik kőolajvezeték-törés. Eddig Kékese térségében négy alkalommal, Nagyha­lász környékén pedig egy al­kalommal folytak hasonló védelmi munkálatok. A szétrepedt cső. Szerdán a kora esti hibás részt pótolják. órákban beemelték azt (Elek Emil felvételei) a közel tízin éteres csőszakaszt, amellyel a ség, hogy a kenyérgabonát termelő üzemek a vetőmag­nál az elmúlt évinél kisebb arányú felújítást terveznek. Erre utal, hogy az idei meg­rendelés csak 70 százaléka a tavalyinak. A gazdálkodók körében közismert, hogy jó termést, kedvező időjárás esetében, korszerű technológiával és technikával is csak akkor remélhetnek, ha a vetőmag­felújítás nemesített vetőmag­vakkal nagyarányú. Senkit ne tévesszen meg az, hogy az idei búzatermesztés megyei átlaga 4,95 tonna volt. Ezt megismételni, a termésátla­got növelni csakis jó termő­képességű, nemesített és mi­nősített fajtákkal lehet. Ha a vetőmagvásárlástól a gazda­ságokat takarékosság tartja vissza, ez könnyen azzal bosszulhatja meg magát, hogy a kisebb termésátlaggal a termelési költség növek-. szik, a nyereség csökken. Kü­lönben is az egyes gazdasá­gok termésátlaga között óriá­si a szóródás, idén a hektá­ronkénti 2,5 tonnás hozamtól a 7 tonnás rekordig minden előfordult. Kritikátlanul ala­csony ott volt a termés, ahol a vetőmag nem felelt meg a követelményeknek. A vetőmag vállalat a fö­lös készleteket, társmegyék­ben és némi exporttal igyek­szik értékesíteni. Szó volt a tájékoztatón az egyéb növé­nyek vetőmagellátásáról is. Káposztarepcét a gazdaságok idén 3 ezer hektáron vetnek, ehhez bőséges a vetőmag- készlet. Növekedett az ér­deklődés az őszi takarmány- keverékek és a fűfélék vető­magja iránt. Fokozódik a kis­termelői, házikerti zöldség­termesztési kedv. Tavaly ilyenkor 2 millió 650 ezer tasakos vetőmagra volt meg­rendelés, most már 2 millió 350 ezernél tartanak. A vetőmagtermelő gazda­ságokban megkezdték a bur­gonya vetőgumó betárolását. Lesz elegendő vetoburgonya, de az árak nem úgy alakul­nak, ahogyan azt a termelő és a forgalmazó vállalat is szeretné. Burgonyánál van egy olyan törekvés, hogy az import vetőgumót kiváltják a hazai biológiai módszerrel előállított vírusmentes sza­porítóanyaggal. (seres) #

Next

/
Oldalképek
Tartalom