Kelet-Magyarország, 1987. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-13 / 111. szám

1987. május 13. Kelet-Magyarorsxág 7 Postabontás Á szülő felelőssége Ügy kezdődött, mint annyi más történet akko­riban, tizenöt-húsz évvel ezelőtt. A faluban nem­igen volt munka, aki dol­gozni akart, annak fognia kellett a vándorbotot. Er­zsi — nevezzük így — szinte az iskolapadból ke­rült el a fővárosba. Gye­reklányok százainak sor­sában osztozott. Akinek tartása volt, aki megka­paszkodhatott valakiben, aki talált egy pontot, ahol megvethette a sarkát — az előbb-utóbb fészket font maga köré. Erzsinek nem sikerült. Ügy folytatódott, mint egy filléres regény, tragi­komédiába illő fordula­tokkal. Erzsi terhes lett. Meg sem fordult a fejében, hogy nem vállalja a gyer­meket. Arra azért nem számított, hogy a kicsi apja magukra hagyja őket. Pedig ez történt — a férfi nem kért az apa­ságból, még kevésbé az ezzel járó kötelezettségek­ből. Erzsi évekig pereske­dett a gyermektartás mi­att, mígnem belefáradt, végül feladta. De nem okult a példá­ból, második gyermekét is leányanyaként szülte meg, és ezúttal sem volt sze­rencséje az apával. Már terhes volt a harmadik gyerekkel, amikor úgy döntött, hazaköltözik a fa­lujába ... Három gyerek, lányfej­jel, három különböző fér­fitól — ez még mai, az ilyesmivel szemben jó­val elnézőbb világunkban sem számít éppen egy kéz- legyintéssel elintézhető apró, bocsánatos ballépés­nek. A kis családot mégis befogadták a nagyszülők, gondolom, nem is annyira a vétkesen könnyelmű anya, mint inkább a vét­len gyerekek miatt. Aztán megszületett a harmadik unoka is. Erzsi, amint lehetett, munkába állt. Nem volt sok választása — ha há­rom műszak, akkor há­rom. Aztán férjhez ment, lett egy közös gyermekük. De újra a fiatalasszony mellé szegődött a balszerencse. A házasság nem sikerült, elváltak. Erzsinek most ismét egyedül kell gondos­kodnia övéiről, és ő meg is tesz minden tőle telhe­tőt. De a gyed és a csalá­di pótlék (ennyiből kell megélniük) nagyon kevés, a kicsi után járó gyerek­tartás is csak ezer forint körül lesz. A fiatalasz- szonynak tehát mielőbb munkába kell állnia. Nem lesz könnyű olyan helyet találni, ahol csak egy műszak van, de az se kez­dődik túl korán, hogy a gyereket még el tudja vin­ni a bölcsődébe. Nem áll szándékomban Erzsit kioktatni. Ma már nyilván ő is tisztában van vele, hogy „szülő” és „fe­lelősség” egymástól el nem választható fogalmak. Nem szabad úgy világra hozni gyermeket, hogy majd csak felnő, miként a mezők lilioma. Gönczi Mária FEKETE-FEHÉR Hetek óta hiába keresek közönséges fekete-fehér fil­met a nyíregyházi Ofotért üzletben. Sem ezt, sem el­fogadható árú vakus fényképezőgépet nem lehet kapni. Véleményem szerint az üzletnek nagyobb gondot kel­lene fordítania az eredeti profiljába tartozó áruk be­szerzésére. Azt is kifogásolom, hogy igen gyakran egész napra bezárnak, előfordul, hogy egy héten két napon is hiába megy az ember. Nem értem, hogy ha más üz­letek, sőt áruházak is meg tudják oldani a leltárt és az áruátvételt anélkül, hogy be kellene zárniuk, ak­kor ez az üzlet miért nem szervezi meg jobban ezt a munkát. A dolog annál bosszantóbb, mert fotócikkek­hez (filmet kivéve, amit máshol is árulnak — ha kap­nak) csak ebben az üzletben lehet hozzájutni. Miló András Nyíregyháza, Család u. 59. sz. NYUGDÍJASOK KIRÁNDULÁSA Kiránduláson volt a közel­múltban a nyírteleki Nyírfa nyugdíjasklub és az öregek klubja. A két buszt a nyírte­leki Mezőgép és a helyi álta­lános iskola bocsátotta ren­delkezésünkre. Máriapócson meglátogattuk az öregek ott­honának lakóit, elbeszélget­tünk velük, majd a Rákóczi Termelőszövetkezet látott vendégül bennünket ebédre. Utána Nyírbátorba indul­tunk, ahol megnéztük a ne­vezetességeket. Vaján fejez­tük be a kirándulást, ami mindannyiunk számára em­lékezetes volt. Lipcsei Mihályné klubvezető Nyírtelek, Dózsa Gy. u. 8. sz. SZÉPSÉGHIBÁK Vasárnap kellene a leg­szebbnek lennie a nyíregyhá­zi sétálóutcának. Sajnos, ép­pen ilyenkor nem tartják tisztán. Ha már ennyi pénzt ráköltöttek, többet érdemelne — a szemetelő lakosságtól, de gondozójától is. Kíváncsi len­nék arra is, vajon felfigyel- ,tek-e az illetékesek, hogy nemcsak a szoborkút szigete­lése hibás, de nagyon rossz minőségű díszburkoló lapok is kerültek a sétálóutcába. Egyszerűen elporladnak. Va­jon ezekre nincs garancia? K. Sándor Nyíregyháza KÖSZÖNET AZ ÁRUHÁZNAK Kedvezményes vásárlási le­hetőséget nyújtott a nyíregy­házi Centrum Áruház április 24-én és 25-én az Értelmi Fo­gyatékosok Megyei Szervezet (ÉFOÉSZ) tagjainak, akik 163 ezer forint értékben ru­haneműt, cipőt és egyéb használati cikkeket vásárol­hattak 30 százalékos kedvez­ménnyel. Ezúton mondunk köszönetét az áruháznak a lehetőségért, az eladóiknak pedig az előzékeny, megkü­lönböztetetten figyelmes ki­szolgálásért, amelyben a ne­héz helyzetben lévő szülőket, gyermekeket részesítették. ÉFOÉSZ Megyei Szervezet Vezetősége Nyíregyháza MEGKERÜLT KULCSCSOMÓ Köszönetemet szeretném el­juttatni annak a jóindulatú, ismeretlen személynek, aiki elhagyott kulcscsomómat a Búza téri ÁFÉSZ ruházati boltban leadta. Nagy örömet szerzett vele. özv. Nanszák Andrásné Nyíregyháza, Búza tér 6. sz. NEM SZERENCSESZÁM ... Külföldi társasútról érkez­tünk haza Nyíregyházára má­jus 3-án a késő esti órákban. Nagyon sokan vártak taxira a vasútállomás előtt, de csak ritkán tűnt fel egy-egy ko­csi. Már vagy húsz perce vá­rakoztunk, amikor megérke­zett a Viking 66-os számú ta­xija. A kocsiba négy fiatal­ember akart beszállni. Meg­kérték a gépkocsivezetőt, hogy két nagyobb táskájukat legyen szíves a csomagtartó­ba tenni, de ezt a sofőr — fülünk hajlatára — azzal ta­gadta meg, hogy ő nem te- herbaxis, és nem száll ki. Mi voltunk a következők, elénk is gurult, de aztán nem volt hajlandó felvenni min­ket, mondván, hogy a garázs­ba megy. Valóban kikapcsol­ta a szabad jelzést, és elhaj­tott a másik oldalra. De a Szindbád söröző előtt már is­mét villogott a kocsija tete­jén a zöld jelzés. Számomra nemcsak ez a sajátos „üzlet- politika” furcsa, azt is szeret­ném megjegyezni, hogy ez­zel a kocsival nem ez volt az első kellemetlen élményem. P. J. Nyíregyháza A MECCSEN LEHET?! Sokat olvasok lapjukban az alkoholizmusról. Nagyon he­lyesnek tartom, hogy 9 óráig nem mérnek italt, illetve nem árusítanak alkoholt az üzle­tekben és küzdenek a bögre­csárdák megszüntetéséért is. Ezért is nagyon felháborí­tónak tartottam, ami nálunk Laskodon történt húsvét első napján. Labdarúgó-mérkőzést játszottak a futballpályán, ahová a fél falu kivonult gyerekestől, családostól. Örö­münk azonban nem sokáig tartott, mert megérkezett az italbolt vezetője is, aki ko­csiból árulta a sört és pálin­kát. Háromszor is fordult a mérkőzés ideje alatt. Szerin­tem ezt nem lenne szabad megengedni. Az illetékesek­nek tenni kellene azért, hogy az ilyen árusítást megszün­tessék. (teljes név és cím) Szerkesztői üzenetek Illyés Gábor, Nyíregyháza: A megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztálya értesítette olvasón­kat, hogy a szóban forgó haszonbérleti szerződést va­lóban nem a rendeletekben foglaltaknak megfelelően bontották fel, ezért intéz­kedtek, hogy a helyi' tanács szakigazgatási szerve állít­sa vissza a szerződések ér­vényességét. Csatári Géza, Tiszaadony: Mivel ügyében már hatósá­gi állásfoglalás született, ezért a KIOSZ vásárosna- rnényi alapszervezetének panaszbizottsága nem jár­hatott el bejelentését köve­tően. Annál kevésbé, mert az említett, 1983-as hatósági állásfoglalás szerint a kis­iparossal kötött szerző­désben a hiányolt munkák elvégzése nem szerepelt. Kardos Györgyné, Nyír­egyháza: Időközben tisztá­zódott, hogy korábbi laká­sukat elcserélték, az új tu­lajdonos pedig még abban az esztendőben eladta azt, de a változásokról nem ér­tesítették a városi tanács pénzügyi osztályát, a ház­adó kivetésére. A helyesbí­tés után — más adóhátra­lékot levonva — visszautal­ták olvasónknak az őt meg­illető összeget. Fekete Sándorné, Nyír­egyháza: A nyugdíjasház lemezradiátorainak állapo­tát meg fogják vizsgálni, s ha a szakértő véleménye szerint valóban használha­tatlannak bizonyulnak, ak­kor az IKSZV gondoskodik a cseréről. M. L., Csenger: A közölt adatok szerint, ha a szülési szabadság megkezdése óta nem vett igénybe szabadsá­got, akikor összesen 30 nap szabadság illeti meg. A szü­lési szabadság (20 hét) tel­jes tartamára, a gyermek- gondozási szabadság egy évére jár az alap- és pót- szabadság. Az illetékes válaszol ENGEDÉLLYEL VAGY ANÉLKÜL Napraforgót termeszt kert­jében egyik olvasónk, aki az iránt érdeklődött szerkesztő­ségünknek címzett levelében, hogy ha árusítani akarja a napraforgómagot, akkor eh­hez szükség van-e engedély­re, s amennyiben igen, vajon hol szerezhetné azt be? A mezőgazdasági termék- forgalomról szóló miniszter- tanácsi rendelet alapján a mezőgazdasági termelő (ma­gánszemély) a maga termelte mezőgazdasági terméket bár­kinek szabadon értékesítheti. E jogszabály alapján a nap­raforgómag és egyéb mező- gazdasági termék árusítására a helyi tanács által erre ki­jelölt helyen külön engedély nélkül van lehetőség. Magánkereskedés kereté­ben is van lehetőség — meg­felelő üzlethelyiség kialakí­tásával, vagy mozgóárusítás­sal — sült gesztenye, sült tök, pattogatott és főtt kukorica, napraforgómag árusítására, A fentiektől függetlenül még magánkereskedésre jo­gosító igazolvány birtokában sem bizonyos azonban, hogy teljesülhet a levélíró kíván­sága. Ugyanis a köztisztaság­ról szóló rendeleteikben a tanácsok általában tiltják közterületen a napraforgó- mag árusítását. Részletes és pontos felvilágosítást tehát a lakóhelye szerint illetékes ta­nácson kaphat levélírónk. NEM A TANÁCSON MÚLOTT Áll a belvíz a környéken, és érdemben senki nem in­tézkedik — panaszolta egyik olvasónk az érintett uszkai lakosok nevében a múlt heti Fórumban. Az olvasólevélre a következő választ kaptuk Balogh Sándortól, a Tiszabe- csi Nagyközségi Közös Ta­nács elnökétől: Az ott élő embereknek tel­jes mértékben igazuk van, mert a Batár-töltés építésé­vel belvízelvezető zsilipet szüntettek meg, és ezért ala­kult ki a levélben joggal ki­fogásolt állapot. Azzal azon­ban nem fedi a valóságot, hogy a lakosság hiába for­dult volna a tanácshoz, még választ sem kaptak a leve­lükre. A lakosságtól szóbeli bejelentés érkezett, amit a tanács a helyszínen kivizs­gált, majd 1986. február 10- én levélben fordultak a víz­ügyi igazgatóság illetékesé­hez. Válaszukban ők közöl­ték, hogy saját beruházás­ként vállalják a csatorna megépítését. De abban az év­ben nem történt semmi. Mi­vel a belvíz az idén ismét gondot okozott, ezért április 13-án elöljárósági megbeszé­lésen úgy döntöttek, hogy a tanács rendelkezésére álló pénz terhére Uszkán és Ma­gosligeten megépíttetik a bel­vízelvezető árkot. A Tisza- Szamosközi Vízgazdálkodási Társulat szakemberével ab­ban állapodtak meg, hogy május első napjaiban meg­kezdik a munkák elvégzését. A tanács továbbra is öröm­mel venné, ha a vízügy be­váltani ígéretét. Túlórák, pótlékok A dolgozó távollétében T. L. ibrányi olvasónk a túlóra elszámolásáról, díjazá­sáról érdeklődik. Általános tájékoztatásként közöljük az alábbiakat. Túlmunkának a napi munkaidőn kívül végzett mun­ka minősül. Ha a munkaidő nincs lebontva napokra — vagyis egyenlőtlen a munkaidő-beosztás —, akkor a he­ti, havi vagy évi munkaidőn felül végzett munka minő­sül túlmunkának. A túlmunka ellenértéke szabadidő- vagy pénzbeli díjazás lehet. Fizikai beosztású dolgozónak csak saját kérésére lehet a túlmunkáért szabad időt adni. Pénzbeli díjazásnál (kivéve a mezőgazdaságban dolgozó­kat) a naponta — szabadnapon is — teljesített túlmun­ka első két órájára 25, a második két órára 50, ezen fe­lül pedig 100 százalékos pótlék jár. Minden három és fél óra túlóra után jár egy fél óra pihenőidő, díjazás nélkül. A heti pihenőnapon (vasárnap) végzett munkáért elsősorban másik pihenőnapot kell ad­ni, vagy pedig 100 százalékos pótlékot. A munkaszüneti napokon (például január 1., november 7. stb.) végzett mun­káért annyi órára eső külön bér jár, ahány órát teljesí­tett a dolgozó. Ha a munkaszüneti nap a heti pihenőnap­ra esik, de a dolgozó munkáját ekkor is igénybe veszik, akkor 100 százalékos pótlékot kell számítani. Amennyiben a teljesített túlmunkáért szabad időt adnak, az esetben minden túlóráért egy óra szabad idő jár. Különélési pót­lék és napidíj, illetve napidíj és étkezési hozzájárulás azonban ugyanarra a napra együtt nem jár. T. M. kisvarsányi levélírónk nyugdíjas éjjeliőr. Arra kér választ, hogy megilleti-e őt az éjjeli pótlék. A nyugdíjas dolgozókat ugyanolyan juttatások illetik meg, mint a velük azonos munkakört ellátó aktív dolgo­zókat. Az éjjeliőr viszont kizárólag éjszaka dolgozik, ami­ből az következik, hogy külön éjszakai pótlékot csak akkor kell számára folyósítani, ha azt nem építették bele a mun­kabérébe, amit a munkaszerződésből vagy a személyi be­sorolásból lehet megállapítani. Egyébként az éjszakai pótlék mértéke a személyi be­sorolási bér 10 százaléka, de a munkaügyi szabályzat et­től többet is megállapíthat. Ha tehát a személyi bérbe be­építették a Í0 százalékot, akkor például egy kétezer fo­rintos havi bér legalább kétezer-kétszáz forint. Amennyi­ben a levélíró személyi besorolási bére nem éri el a mun­kakörére előírt bértétel 10 százalékkal megemelt mérté­két, akkor az éjjeli pótlékot külön kell folyósítani számára. O. E. záhonyi lakos és több társa egy elvégzett mun­káért nem kapott meg kétheti munkabért. Panaszukkal a döntőbizottsághoz fordultak, de a tárgyalásról elkéstek. Kérelmüket távollétükben elutasították, s most a levél­írók tanácstalanok, mit lehetne tenni, és azt is tudni sze­retnék, joga volt-e a döntőbizottságnak távollétükben ha­tározni. Ha a döntőbizottság az érintetteket a szabályoknak megfelelően idézte meg a tárgyalásra, akkor a tárgyalást az ő távolmaradásuk esetén is jogában állt lefolytatni. Mindamellett hozzátesszük, hogy a munkabér szabálysze­rű kifizetését a munkáltatónak kell bizonyítania. A levélírók feltétlenül várják meg, vagy személyesen kérjék el a döntőbizottság határozatát, mert a munkaügyi bírósághoz csak ennek alapján lehet keresetet előterjesz­teni. P. M. nyíregyházi olvasónk tudomása szerint a sza­badság idejére átlagkereset jár, ám az ő esetében a mun­káltató személyi besorolási bérrel számolta el az elma­radt szabadságot. Az elmondottak alapján a munkáltató valóban téve­dett, amit helyesbíteni kell. Ha az átlagkereset és a sze­mélyi besorolási bér között eltérés van, akkor javasoljuk olvasónknak, forduljon kérelemmel a munkaügyi döntőbi­zottsághoz. Az átlagkereset kiszámításának alapja az elő­ző év negyedik naptári negyedéve, illetve (a kollektív szerződés ettől eltérő rendelkezése esetén) az előző évi kereset. Nagy Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom