Kelet-Magyarország, 1987. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-25 / 97. szám

KM Hétvégi melléklet I CISIAILIAlDMCITITItilCIN PÁRIZSI DIVATLEVÉL Híradás a cipőről A francia tervezők sze­mében a jó cipő fantázia és kényelem kérdése. A kö­vetkező hónapok cipődivat- ját legjobban tükröző mo­dellekből választottunk ki néhányat. A lapos formák divatja ma már a legtermészete­sebb dolognak tűnik; sik­kesek, könnyedek és a leg­elterjedtebbek. Jellemző rá­juk az 1—2—3 centiméteres kényelmes sarak. Az orr és a sarokformák harmonikus összhangban vannak. A fű­zővel megkötött és a nyel- ves (bocskor) mokasszin felsőrész megoldású cipő­ket nemcsak jó, de rossz időben is viselik, mert a legtöbb gumitalpas. Leg­gyakrabban divatos mintás textíliákból — ötletes díszí­téssel — készülnek és úgy mondják, mosógépben is moshatók. A köTÖmcipők és a kö­römcipő fazonú szandálok — rózsaszín, sárga, kék, zöld stb. — elegáns nyári változatainak sarkai 3—7 centiméteres magasságúak is lehetnek. „Ki, miben ké­pes járni!” — mondják a 'tervezők, amikor a válasz­tásnál a finomabb vonalú újdonságok sarkáról esik szó. Ismét visszatért az ele­gáns telitalpú női cipő- és szandáldivat is. A kényelem szemmel is jól érzékelhető az alábbi modelleken. Kovács Mari Növényápolási Mnivalók Nyíregyházi virágboltvezető hasznos tanácsai A hosszú tél után nemcsak a szabad természetben, hanem a lakásokban, cserepekben nevelt növények is áhítva várják a ta­vaszt . A tél a szobanövények életében is a pihenés időszaka. Ek­kor kevésbé igénylik az öntözést, a tápanyagokat. Am az első, igazi tavaszi napsugár — mint álmából a medvét — úgy kelti föl a hónapokig tartó szendergésből virágainkat. Sajnos az idén sokat váratott magára az enyhülés. Ezért a szokottnál kicsit később fogha­tunk hozzá a tavaszi növényápo­láshoz. Mikor kell átültetni? — Az egyik legfontosabb ten­nivaló, hogy zuhanyozzuk le, s ezzel portalanítsuk a virágokat — tanácsolja Farkas József né, a nyíregyházi Zrínyi Ilona utcai virágüzlet vezetője. — Gondosan vegyük szemügyre mindegyiket, hogyan vészelték át a telet, me­lyiknek van szüksége friss föld­ié, nagyobb cserépre. Szobanövényeink nagy többsé­gét tavasszal kell átültetni. Ez­zel a munkával nem várhatjuk meg a nyarat, mert azt köny- nyen megsínyli a növény. (Nagy melegben előfordulhat, hogy ki­szárad.) — Átültetésre akkor van szük­ség, ha a gyökérzet teljesen be­szőtte a földet, s felnyomócjott a cserép tetejére. Ügyeljünk rá, hogy az új cserép legfeljebb 1— 3 centiméterrel legyen nagyobb átmérőjű a réginél. Ha túlságo­san nagy cserépbe ültetjük a virágot, akkor számíthatunk rá, hogy hosszú idő elteltével jelen­nek meg a friss hajtások, leve­lek. Először ugyanis a gyökér indul fejlődésnek. Amíg be nem szőtte a cserepet, addig föld fe­letti része nem gyarapodik. A túl nagy cserépben könnyen megposhad a föld, ilyenkor ap­ró, fehér bogarak jelennek meg a talajban. (Ezt egyébként túl- öntözés is okozhatja.) — Tanácsos a cserép alját vé­kony rétegben kaviccsal, esetleg cserépdarabokkal bélelni, mert így a fölösleges víz el tud szivá­rogni. Ha a virág földje meg­poshad, vagy már láthatóan tönkrement, s nem tartalmaz tápanyagokat, ki kell ütögetni a gyökérzetből. Ha viszont egész­séges, akkor csupán át kell emelni a tövet egyik cserépből a másikba. Nagyon fontos, hogy a frissen ültetett növényt egy ideig nem szabad tápsóval ön­tözni ! Mire jó a biohumusz? Igen kedvelt szobanövények a pálmafélék, melyek csak a kes­keny szájú, karcsú pálmacsere­pekben érzik igazán jól magu­kat. Sokan szeretik a szobafenyőt. Ez a lassan növekedő, kényes dísznövény 3—4 évig is lehet egy cserépben — tehát felesleges minden tavasszal átültetni. A szanzavériát és a filodendront viszont egy-két évenként — ahogy fejlődik — meg kell moz­gatni. — Gyakran látjuk, hogy nya­ranként kinn, az erkélyen tart­ják a szobanövényeket — foly­tatja Farkasné. — A meleg hó­napokban én is kinn tartom a pálmát, a fikuszt, a filodendront. Tapasztalatból tudóm, hogy ezek a növények nem tűrik a tűző napsütést. Félárnyékos helyet kell keresni a hortenziának is. Szépen díszük a szabadban a kála, de csak a fagyosszentek után, májusban ültessük a bal­konládába. A Zrínyi Ilona utcai virágbolt­ban idén tavasszal többféle vi­rágmagot is forgalomba hoztak a balkonkertészkedéshez. Példá­ul nyári viola, bársonyvirág, ka­kastaréj, nebáncsvirág, köröm­virág, porcsinrózsa, őszirózsa ke­rült pultra. Időnként már kapható a vi­rágkereskedésekben a tápanya­gokban rendkívül gazdag biohu­musz. Sokat javíthat a virág- föld minőségén, ha ebből egy­két kanálnyit hozzákeverünk. Ha pedig nem ültetjük át a nö­vényt, akkor vékony réteg bio­humuszt szórjunk a cserép te­tejére. Az öntözés során a táp­anyagok leszivárognak a gyöke­rekig, s meggyorsítják a növény fejlődését. Napjainkban már viszonylag sokféle készítmény kapható az egész éves virággondozáshoz. Szívesen vásárolja a lakosság például a Flóralux levélfényező szert. Kedvelt a táprúd, a Fér­Zöldségleves Hozzávalók: 1 db gyökér, 2 db sárgarépa, 1 fej hagyma, pet­rezselyem, 1 db zeller, 1 db pap­rika (zöld), bors, só, 1 db ba­bérlevél, 1 db tojás. Az összes zöldséget megtisz­títjuk. felszeleteljük kaiíkára vagy hosszában, feltesszük más­fél-két liter sós vízbe, jó puhára főzzük, ízesítjük, leszűrjük és a zöldségeket átpasszírozzuk, a te­vével még néhány percig for­raljuk, apróra vágott petrezsely­met szórunk bele tálalás előtt. Tojás sárgájával dúsítjuk. Víz helyett csontiét, leveskoc­kát is használhatunk. Reteksaláta Hozzávalók: 4—5 db retek, 1— 2 db csemege uborka, 1 csomó új hagyma, salátaléhez: olaj, cu­kor, bors, só, ecet vagy citrom­lé, 6—8 dkg Óvári (Trappista) sajt. A retket meghámozzuk, sajttal és uborkával szeletekre vágjuk, az űjhagymát karikázzuk fel és az egészet öntsük le salátalével. A salátalé töménysége ízléstől függően: 2—3 dl vízben 1 kávés­kanálnyi olajat, ugyanannyi cukrot, kevés borsot, sót, ecetet tipa tápkorong.' Hatásos készít­ménynek bizonyult a Fónika tápsó, amivel tíznaponként szükséges öntözni a növényeket. Jó hasznát vehetjük a "Piritox rovarölő spraynak, vagy a ha­sonló hatású Planpin nyilacská- nak. Feltéve, ha kapni lehet. Idén tavasszal nagyon változó volt a kínálat Nyíregyházán a szaküzle­tekben. Előfordul, hogy több boltot is végig kell járni, míg sikerül hozzájutni a keresett ké­szítményhez. A növények leg­fontosabb tápanyaga, a víz sze­rencsére mindig < kéznél van. Vigyázzunk az öntözéssel! — Azért nem árt vigyázni az öntözéssel! — figyelmeztet a boltvezető. — Egyrészt, mert vannak növények, melyek bősé­gesen. mások csak kis mennyi­ségben Igénylik a vizet. Biztosan sokan megfigyelték, hogy a föld tetején, a cserép szélén egy idő után szürkésfehér lerakódás jelenik meg. Dísznövényeink nem szeretik a meszet, ami az ivóvízzel jut be a talajba, s csa­pódik ki a cserépen. Virágön­tözéshez legjobb az esővíz. Ha ilyen nem áll rendelkezésre, cél­szerű forralt vizet használni. Aki szereti a virágot, ne sajnálja a fáradtságot, hiszen a növények mindig meghálálják a gondos­kodást. H. Zs. vagy citromlét összekeverünk, és ráöntjük a retekre, sajtra, hagy­mára. Előételként vagy sovány hú­sokhoz, halakhoz salátaként tá­laljuk. Tormamártás Hozzávalók: torma, 2 dl tejföl. 2 evőkanál liszt, só, húsleves. A megtisztított és megreszeH tormát kissé állni hagyjuk, esetleg meleg sütőben erősségét elpárologtatjuk. Serpenyőben 1 dl tejföllel 4—5 percig fedő alatt pároljuk, majd 1 dl tejfölt 2 evőkanál liszttel kikeverünk, és behabarjuk vele a tormát, Íze­sítjük, vízzel vagy húslevessel felengedjük. egyet forraljuk. Langyosan tálaljuk. Sült paprikás csirke Hozzávalók: 1 db 50—60 dkg-os csirke, babérlevél, só, pirospap­rika, bors, olaj, kevés tej. A csirkét megmossuk, száraz­ra töröljük, sóval bedörzsöljük, belsejébe 1 db babérlevelet te­szünk, és grillsütőbe vagy jénai tálba tesszük. Sütés közben lo- csolgatjuk az elkészített keve­rékkel (1 evőkanál olaj, pici tej, pirospaprika, bors elegyével). Burgonyarolád Hozzávalók: 30 dkg főtt bur­gonya. 12 dkg dara, 2 egész to­jás. só, bors, zsemlemorzsa, pet­rezselyem, olaj a kisütéshez. A burgonyát héjában megfőz­zük, megtisztítjuk és áttörjük, hozzáadjuk a 2 egész tojást, 10— 12 dkg darát, ízesítjük sóval, borssal, petrezselyemmel, össze­keverjük, és hosszúkás rudakat (kb. 6—8 cm) formálunk belő­le. Majd zsemlemorzsában meg- hempergetjük, és olajban kisüt­jük. önálló ételként salátával vagy főzeléken feltétnek adhatjuk. Töltött sárgarépa Hozzávalók: 6—8 db jó vastag karotta (sárgarépa), 15—20 dkg főtt vagy sült (maradék) sertés­vagy szárnyashús, 1 db tojás, só, bors, 1 pohár tejföl, 5 dkg vaj, zsemlemorzsa, 1 db zsemle. Az egyforma sárgarépákat megtisztítjuk, majd hegyes kés­sel vagy karalábévájóval kifúr­juk. Enyhén sós vízben félpu­hára főzzük. Levében hüljön ki! Majd a maradék sült vagy ' főtt húst ledaráljuk zsemlével, tojás­sal, fűszerekkel összeállítjuk, mint a fasirozottat, és ezzel meg­töltjük a répákat. Tűzálló tálba tesszük, tejföllel, vajjal leönt­jük. 10—15 percig zsemlemorzsá­val megszórva sütjük. Tavaszi fáradtság Mostanában sokan' tűnőd­nek: mitől vagyok olyan fá­radt? Nos. az orvosok meg­nyugtató választ tudnak ad­ni a kérdésre: a tél vége felé kimerülnek szervezetünk vi­tamintartalékai, mert jólle­het tápanyagszükségletünk télen és nyáron nagyjából egyforma, étkezésünk össze­tétele mégis jelentősen eltér. Télen általában tartalmasabb ételeket eszünk. Sok fehérjét (tejet, tojást, túrót, húst stb.) és szénhidrátot (főtt tésztá­kat, kenyeret, édességeket stb.), valamint zsírtartalmú ételeket (zsíros sertéshús, szalonna, vaj stb.), viszont kevesebb növényi eredetű élelmiszert fogyasztunk, pe­dig ezekben sok vitamin és ásványi anyag van. A vitaminoknak két nagy csoportját különböztetjük meg. Az egyik a zsírban ol­dódok, a másik a vízben ol­dódok. A zsírban oldódók többnyire ellenállóbbak a kü­lönféle behatásokkal szem­ben (például oxidáció, fény- és hőhatás stb.). Ezek csak zsírtartalmú ételekkel együtt szívódnak fel. Ezután a zsír­szövetben raktározódnak el, ott hosszabb ideig tárolhatók. Ezzel szemben a vízben ol­dódó vitaminok nem raktá­rozódnak el, ezért naponta szükség van rájuk. A-vitamin található a máj­ban, a tojássárgájában, a tejfölben, a vajban, D-vita- min van a májban, a tejből készült élelmiszerekben, a tojásban. E-vitaminban dús a növényi olaj, a vaj, a máj. K-vitamin főleg növényi ter­mékekben található. A B- vitamincsoport tagjai pedig az élesztőben, a májban és az állati belsőségekben, tej­termékekben találhatók. Utoljára hagytuk a C-vita- mint, amelynek hiánya a skorbutot és a tavaszi fáradt­ságot okozhatja. Megtalálha­tó a friss zöldségekben, fő­zelékekben (Mirelite-készít- ményekben is van!) és a gyümölcsökben. Télen és tél végén elég sok található be­lőle a savanyúkáposztában, a grape-fruitban, a citrom­ban, az almában, a sütőtök­ben, a karalábéban és a csip­kebogyó teában. Kevesen tudják, hogy a burgonya is viszonylag sok C-vitamint tartalmaz. Nagy gond az is, ha a szer­vezetünk nem kapja meg azt a vitaminmennyiséget, amennyire szükségünk lenne. Mint már említettük, külö­nösen a vízben oldódó vita­minokra kell vigyáznunk, mert a zöldségek, főzelékek párolása, főzése közben a vi­taminok jelentős mennyisége tönkremegy. A salátákat csak enyhén sózzuk, levüket ne csavarjuk ki, hanem azzal együtt készítsük el. A forró salátalé sem jó, mert benne elbomlik a C-vitamin. A zöldséget, a gyümölcsöt min­dig vékonyan kell meghá­mozni, mert a vízben oldódó vitaminok jelentős része épp a héjuk alatt található. Töb­ben azt hiszik, a hiányzó vi­taminokat a legegyszerűbb tablettákkal pótolni. Nagyon tévednek, mert az élelmisze­rekben található vitaminok a kisérőanyagök miatt job­ban hatnak. Ezen kívül könnyen megbomolhat a vita­minegyensúly. Számos vita­mintablettának mellékhatása is van, különösen, ha sokat szedünk belőlük. Tehát nem helyes, ha va­laki tavasszal pánikszerűen elkezdi szedni a vitamintab­lettákat. Inkább egész évben olyan ételeket kellene ennie, amelyek nem hizlalnak és vi­tamindúsak. Mozogjunk, sportoljunk, éljünk egészségesen. Ez lehet a biztosítéka annak, hogy fittnek, kiegyensúlyozottnak érezzük magunkat. Dr. K. E. Á leghevesebb rákkeltő a cigarettafüst Az NSZK XVIII. Rákkong­resszusán a környezetünkben lévő rákkeltő anyagok között első helyen a cigerettafüstöt említette a künsteri belgyó­gyász professzor, dr. E. Grundmann. Nézete szerint a dohányzás nemcsak az ag­gasztóan szaporodó tüdőrá­kért, hanem a gége-, has­nyálmirigy- és hólyagrákért is felelős. Éppen ezért az Európai Gazdasági Közösség elhatározta egy rákmegelőző európai akciós program be­indítását. A professzor szó szerint azt mondotta: „A do­hányfüst alkotórészei képvi­selik a leghevesebb környe­zetszennyező rákkeltőket és a dohányfüst felelős a rákos megbetegedések 30 százalé­káért. A rákmegelőzésben az első helyen éppen ezért a dohányzás megelőzésének, illetőleg kiküszöbölésének kell állnia. A dohányzás elle­ni felvilágosító tevékenység­nek minden módon és min­den eszközzel mind a felnőt­tek, mind a gyermekek kö­rében elsőrendű jelentősége van.” A dohányzás elleni reklámon kívül a magas kát­ránytartalmú cigarettákat is ki akarják vonni a forgalom­ból, emelni akarják a do­hány árát, megtiltani a rek­lámozását, növelni a nem do­hányzók előjogait. Ha mind­ez megtörténik, már 2000-re 15 százalékkal lehetne csök­kenteni a rákos megbetege­dések számát. A leszoktatásban az orvo­saknak van kulcsszerepük. Amennyiben az orvos min­den új beteg kikérdezésekor a dohányzási szokások felől is érdeklődik és igyekszik betegét lebeszélni róla, ez a törekvése az esetek 25 száza­lékában jár sikerrel. Azt, hogy a dohányzás káros, ál­talában már minden iskolás- gyermek tudja, de mégis ha­tásosabb az orvos leszokta- tásra vonatkozó tanácsa, ha dohányzó betegét a rákve­szélyre emlékezteti. Receptek 198”. április 25 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom