Kelet-Magyarország, 1987. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-13 / 10. szám
1987. január 13. Kelet-Magyarország 7 Mii kínál a vetőmagbolt? Nagy választék, zöldségmagböség Zöldségkertészkedésnél január az előkészületek hónapja. Ekkor a kerttulajdonosoknak nemigen akad más dolguk, minthogy előkészítsék, vagy megvegyék azokat a magvakat, amelyeket vetni kívánnak. Sokan a saját maguk által termesztett magokat kívánják hasznosítani. Ha ez úgy van. ezeket a magokat a biztos termés érdekében elő kell készíteni. Szükséges a próbacsíráztatás. Ennek kétféle módja van. Az apróbb magvakat nedves szűrőpapírra vagy itatóspapírra helyezzük, a nagyobb magvakat nedves homokban csíráztatjuk. A csíraképesség megállapítása egyszerű, megszámoljuk, hogy 100 magból hány kelt ki. Ha az eredmény 50—70 százalék, úgy nem érdemes a saját magot vetni, mert a csírázási erély gyenge és a termés is hasonló vagy még rosz- szabb lesz. A tervezett zöldségtermesztéshez ma a kereskedelem nagy választékban és bőséggel kínál vetőmagvakat. Ennek az igazolását kerestük Nyíregyházán a Vetőmagtermeltető Vállalat Búza téri szakboltjában. Információt Szabó Ferenc boltvezető adott. Elöljáróban elmondta: január első hetében fellendült a forgalom. Az utóbbi napokban 70—80 ezer forint a forgalom aprómagvakÚjdonságok a hongkongi kerti esaközSk, amelyekből nagy a ki- nálat. Sárgarépából, petrezselyemből ki-ki tetszése szerint válogathat keresettek a korai fajták. Körülnéztünk a kertészkedéshez szükséges eszközöknél is. Üj a kínálatban a honkongi szerszámok, amelyek meglepően ol- csóak. Az ágyások gyomlálásá- hoz, a magvak vetéséhez az említett szerszámokat a hazai, vagy nyugati kerti eszközökhöz viszonyítva szinte féláron lehet kapni. Ez vonatkozik a faápoló eszközökre, a hongkongi fűrészekre, metszőollókra, kéregtisztítókra is. Mint megtudtuk, a raktár- készlet nagy, nem kell tehát attól tartani, hogy az olcsó áruk hamar elfogynak. Van bőven kerti traktor is. Amit sokan keresnek, mert viszonylag alacsony az ára, az a Robi 55 Babetta motorral. Sokan vásárolnak fűnyírót, ebből hatféle áll a vásárlók rendelkezésére. A kerti fnunkára, a kertészkedésre nem lehet elég korán készülni. Az a jó, ha a szükséges eszközök, vetőmagvak időben a rendelkezésre állnak ahhoz, hogy amint lehetséges, a vetést megkezdhessük. A korai munka előnye a korai termés és ennék haszna az árutermelésben, de a háztartásban is nagy. Címképünkön: a kerti traktorokból keresett a Robi 55, de sokan vásárolnak fűnyírókat is. Seres Ernő Híradás a múltból Harminckét jobbágynak 2420 sertése legelt Itt Szabolcs-Szatmárban nagy hagyományai vannak az állat- tenyésztésnek — szoktuk volt mondani. De mekkora? Vannak-e hiteles adatok, letűnt korokra utaló dokumentumok? Válaszadónak érdekes írás jelent meg a húsipar szaklapjában, a „Vágóállat és Hústermelés” című folyóirat 1986. decemberi számában. Tepliczky Ottó „Allatke- reskedelem” című tanulmányában a magyar későközépkor állatállományának illusztrálásakor megyénkre vonatkozó adatokat is közöl. Beregben az 1400-as évek elején jelentős mértékű volt a sertésállomány. „Tizennyolc faluban élő 590 jobbágynak összesen 4742 (átlag 8) disznója volt. A kisvárdai uradalomhoz tartozó Litkén 49 jobbágynak 460 (átlag 9). a Szatmár megyei Rozsályon és Veresmarton 32 jobbágyának 2420 (átlag 107) sertése legelt. A malacok az összeírásban nem szerepeltek.” Magyarországon a XV. század elején hatalmas volt az állatbőség és ez feltűnt az idegen utazóknak is. A jobbágyok piacra termeltek, pénzforrásuk az állattenyésztés volt. Az áruértékesítéshez piacra, vásárokra volt szükség. Az áliatkereskedelem szempontjából híres vásárváros volt Debrecen. Eleinte vásárokat kiváltságként csak a nagyobb városokban tartottak, de a XIV. század második felében már gyorsan szaporodtak az országos vásárok. A tanulmány szerzője említi, hogy a nagyobb városok után egészen apró földesúri települések is kaptak vásárjogot mint például 1355-ben Rakamaz. Az állatkereskedelem, a vásározás éltetője volt az állattenyésztésnek. Kialakult és fejlődött néhány új mesterség, voltak jobbágymészárosok, tőzsérek, zsellérekből marhahajtók, hajdúk lettek. Évszázadok alatt sokat változott a világ, de Szabolcs-Szatmárban az állattartásnak, állat- tenyésztésnek változatlanul nagy a jelentősége. Adottságaink — különösen Szatmárra és Beregre tekintve — ma is kedvezőek a szarvasmarha-, a juh- és sertés- tenyésztéshez. Élünk-e eléggé a lehetőséggel? Sajnos, annyira nem igen, hogy akármelyik faluban 32 embernek 2420 sertése legyeft. Szakmai továbbképzés A megyei kertbarátok és kiste- nyésztők szövetsége január 10- én Nyíregyházán, a Váci Mihály Megyei és Városi Művelődési Központban tartotta meg a klubvezetők továbbképzését. Az 1986. évben végzett munkát Tihanyi Ferenc, a szövetség szervező titkára ismertette. A nemzetközi kertbarátkongresszuson tapasztaltakról Széles Csaba, a szövetség elnöke tartott előadást. A vá- sárosnaményi művelődési ház mezőgazdasági közművelődési tevékenységéről Sánta Miklós igazgató számolt be. Az előadásokat hozzászólások követték. Pincekénezés, hártyalefúvás ból. A polcok roskadoznak az árutól, bőséges a választék. Mi főként arra voltunk kíváncsiak, hogy korai zöldségfélékből, amelyeknek magvetése február 10. körül már elkezdődhet, milyen a készlet. Február 10—20 között vethető a sárgarépa, a petrezselyem, a hónapos retek, a borsó, duggatható a vöröshagyma, a fokhagyma, a téli sarjadékhagyma. Sárgarépából hétféle, petrezselyemből ötféle, korai retekből szintén ötféle kapható. Retekből a korai fajta és a Tavaszgyöngye az, amely kedvelt, fólia alatt már januárban is vethető. Rozsból is bőséges a kínálat, a tíz fajta között hazai és külföldi mag egyaránt van. Korai fajták a Rajnai törpe, avagy Glórie de guimper. A Rajnai törpe, más nevén a Peti borsó már ismert, a legtöbben ezt vásárolják. Salátából hatféle magot kínálnak, máris van elegendő. Dughagyma lesz — mondja a boltvezető —, a fokhagymával kapcsolatban már bizonytalan a válasz. Január közepétől megkezdi a bolt a vetőburgonyaelőjegyzést. Vetőgumó ezúttal bőséggel van, nem kell attól tartani (mint volt rá példa), hogy az igényeket nem tudják kielégíteni. Körülnéztünk azokon a poldokon is, ahol a paradicsom-, a paprika- és uborkamagvakat tartják. Nincs hiány semmiből, sőt bővült a választék és jelentős árdifferenciák is vannak. Az öt fajta uborkánál található olyan tasak is, amelyben a 100 szem mag 544 forintba kerül. Drága, de megéri, hiszen 1986- ban aki ezt az uborkát termelte, bőséges termést takarított be. Borgyógymód A kertbarátok közül többen érdeklődtek, mi a teendőjük, ha betegségek lépnek fel boraiknál. ' Elsősoriban akkor lehet gondban a gazda, ha lágy, gyengébb minőségű bora van, MaLliigand foka 11 fokon alul van. A probléma még tetőző- dik, ha nem megfelelő a hőmérséklete az érlelésre, tárolásra szánt pincének, vagy egyéb helyiségnek. Baj, ha melegebb a kelleténél. Tapasztalt vincellérek szerint 10—14 Celsius-fokos hőmérsékletű és 80—90 százalék relatív páratantalmú pincékben fejlődnek szépen a borok. Mivel a dongákon keresztül, valamint a fejtéseik alkalmával hordókba jutó levegő „érién,, a borit, ezért nem szabd elfelejtkezni a levegő tisztaságát biztosító szellőztetésekről és a pince levegőjének kénezéséről sem. Száz légköbméteremként 4, esetleg 5 dekagramm kénszeletet égessünk el úgy, hogy a kénszeleteket a pincében — egymástól egyenletes távolságban — 3—4 helyen gyújtjuk meg. Ha nem végezzük kéllő gondossággal a töltögetést, vagy, ha „darabban” hagyjuk a bort, a bornak a levegővel érintkező felületén „virághártya” jelentkezik! E betegség következtében csökken a bor alkoholtartalma, zavaros, „daraibízű” lesz. Első teendőnk ehben az esetben ~ az legyen, hogy a bor felületén kialakult sajátos hártyát hosszú szárú tölcsérrel átszűrjük, majd bort öntünk a hordóba, mindaddig, míg a hártya fel nem emelkedik. Ezék után a hártyát gondosan leifújjuk, a hordó szennyezett felületét pedig tisztára töröljük! Tudnunk kell azt is, hogy a kénezés ugyan akadályozza, de nem pusztítja el a betegség okozóját! Ha az erjedéskor túlmelegedett (28 °C felé emelkedett) a must hőmérséklete, és lágy lett, akkor az alkoholos erjedés lelassult. Az elszaporodó tejsaiv-bakté- riumak megtámadják a must, illetve a bor értékes alkotórészeit, s a cukrot, s az alma- savait elbontják, melynek következtében tejsav, ecetsav, mannáit és víz keletkezik. Ilyenkor a teendő, hogy 100 literenként 15 gramm bonkén adagolásával elpusztítsuk a tejsav-baiktériumokat, hogy ezzel megakadályozzuk a betegség további elhatalmasodását! Majd szakszerű fejtéssel és szellőztetéssel eltüntetjük az enyhébb „szaghibákat”. Ha stabilizálni akarjuk borunkat, úgy célszerű azt savasabb bonnal „házasítani”. Dr. Széles Csaba Tavaszi előzetes Termeltetés és ellátás Mátészalkán A Mátészalka és Vidéke Afész 1979-ben még félmillió forint veszteséggel zárta a mérleget. A mérleg 1985-ben több mint három és fél millió forint nyereséget jelzett. 1986-ban még jobb eredményre számítanak. Csizmadia József osztályvezető egymondatos magyarázatot ad a számokhoz. Szerinte a felvásárlási munka a termeltetés megszervezésével kezdődik. Termeltetni viszont csak úgy érdemes és úgy lehet, ha ismerik a piacot, ha optimálisan kiszolgálják a termelőt. Sokféleképpen elébe mentek Mátészalkán az időnek. Olyan kultúrák honosodtak meg, amiknek hagyományai sem voltak. A környéken néhány évvel korábban 3 vagon paradicsomot termeitek. Ez megszázszorozódott. Nőtt az uborkatermesztési kedv. Lényegében új termék az áfész ösztönzésével és támogatásával termelt szamóca. Több a paprika, a mérlegben jelentős tétel a fekete bodza és ezt a sort még folytatni lehetne. Az áfész álláspontja, hogy a termelőt, a szerződő felet cserben hagyni nem szabad, szolgálni kell többféleképpen is. Tanácsokkal, vetőmaggal, növényvédő szerekkel és az értékesítés biztonságával. Ehhez csupán a helyi ismeret nem elég. Járatosnak kell lenni az országban, de még a külföldi piacokon is. Ismerni kell a konzervipar elvárásait, az exportlehetőséget és számolni kell a helyi feldolgozás lehetőségeivel. Az életmódváltozás tette, hogy az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a kistermelők száma. Az áfész ma 4974 termelővel áll szerződéses kapcsolatban. Kiszolgálni azt a majd ötezer üzletfelet csak úgy lehet, hogy már novemberben rögzítették, megtervezték az áru útját. Ugyanígy a raktárakban van már a tavasz- szal elvetendő mag, a termelők által igényelt fólia, és a termeléshez szükséges növényvédő szer. Rendelkezésre állnak, vagy szerződésben biztosítottak a szükséges tápok. A tervek szerint 1987-ben 240 vagon uborkát, 300 vagon paradicsomot, 20 vagon paprikát termelnek Mátészalka környékén. Külön program készült 15 vagon szilva átvételére, de van az áfésznek meggy program ja is. Ebből mintegy 80 vagonra számítanak. Százöt vagon hámozott és 620 vagon téli almát vesz át az áfész 1987-ben. Szó van arról, hogy házi készítésű befőtteket gyártanak, illetve forgalmaznak. A tavasz még csak valahol messze készülődik, de a tagoknak ekét, ültetőgépet, kombiná- torokat és különböző kisgépeket kínál máris az áfész. Fóliaházak és üvegházak fűtéséhez beszerezték a gázkonvektorokat. Gyakorlatilag már megkezdődött a kedvezményes fólia- és vázakció. Ahogyan 1979 óta folyamatosan jobb eredményt mutat a mérleg, ezt várják 1987-től is. Bartha Gábor Kertbarátkor Jármiban Metszési bemutató — ismeretterjesztő előadás A történet nem rendkívüli — írta levelében Jármiból Földváry József nyugalmazott iskolaigazgató — csak annyi, hogy megalakult a kertbarátok köre. A fő szervezők a Hazafias Népfront aktívái voltak és 1986 december második felében — 3 nappal karácsony előtt — gyűlésre hívták az érdeklődőket. Sokan érkeztek, sok volt a felszólaló, az embereket leginkább az foglalkoztatta, miként is működik egy kertbarátklub. Szántó Csaba, a Hazafias Népfront helyi elnöke a vajai kertbarátok elnökét hívta meg Jármiba, hogy mutassa be, hogyan működik a szomszédos nagyközségben a kertbarátklub. Az előadás jól sikerült, ez is hozzájárult ahhoz, hogy a jármi kertbarátkor megalakult, megválasztották a társadalmi vezetőséget és jóváhagyták a januári, februári programot. Az. első közös tevékenység január 17-én metszési bemutató lesz. Február 6-ra ismeretterjesztő előadást szerveztek, ennek témája a gyümölcs- termesztés lesz vegyi és biológiai eszközökkel. Levélírónk arról is beszámolt, hogy az alakuló ülésen lelkes hangulatban, sokan vállalták a kertbarátkor támogatását társadalmi tevékenységgel. A helyi református lelkész Szatmáry Lajos például felajánlotta, hogy az érdeklődőknek készséggel tart előadást a méhészkedésről. Jó volt érezni, tapasztalni — fogalmazott Földváry József — hogy igazi demokratikus fórumon vagyok, olyanhoz hasonlóan, amilyenről sok-sok éve beszélünk. A Jármiban megalakult kertbarátkor munkájához sok sikert kívánunk annál is inkább, mert való igaz, a kertbarátmozgalom nagy hasznára lehet az embereknek. Itt a megyében már számtalanszor igazolódott, hogy egy-egy kertbarátkor tagjai a közös munkában jó társakra, hasznos tevékenységre leltek. A kertbarátklubokon keresztül erősödik a kertkultúra, a közös kirándulások, tapasztalat cserék, vetélkedők hozzájárt nak «a közösségi szellem erősö sén túl a szakmai, a politikai az általános műveltség fejles; séhez. S. Nyúlliús termelés A kemény tél sem akadály A Fehérgyarmat és Vidéke ÁFÉSZ nyúktervyés2rtJési szakcsoportja biztos partnerként tantja nyilván a fehérgyarmati Armós Lajost. A heflyi Metripond vil- tlanyszerélője a József Attila u. 7. szám alatti lakása ud-vanán négy négyzetméteres területen köziéi egy évtózede foglalkozik nyúltenyésztéssel. Nyolc anya és két bak jelenti a törzsállományt. A maga készítette 6 fiókos fákét necek téken-nyáron kellemes feltételeket biztosítanak a füleseknek. Évente 5 fiadás&aJ a szaporulat kétszáznál több kisnyúl, ez szolgálja a hizlaláshoz, értékesítéshez az alapanyagot. A fából készített ketrecek a hideg ellen fóliáival védhetők. Jól tisztán tarthatók. A ketrecek elhelyezése olyan, hogy a januári mínusz 20 fokos hideg ellenére sem pusztultak el a kisnyulak. A -téli fiakus és n y úíbé ntékes ítés több pénzt hoz, ezért is Anmós Lajos a szállításokat úgy ütemezi, hogy az télen is folyamatos.
