Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-15 / 243. szám

1986. október 15. Kelet-Magyarország 7 Postabontás A családért Napi munkánk során mi is számtalanszor ta­pasztaljuk, milyen aka­dozva, csikorogva, töké­letlenül működik az a fi­nom szerkezet, amit csa­ládnak nevezünk. Az egy- keresős, a családfő tekin­télyén alapuló modellt elsöpörte az idők szele. Az emberi kapcsolatok szétzilálódásának egyik oka — vagy talán követ­kezménye? — a családok összetartó erejének roha­mos csökkenése. Míg a bontóperek száma egyre nő, addig a házasságköté­seké csökken (1974 és 1984 között 30 százalék volt ez a csökkenés!), s ennél is kevesebben vál­lalkoznak újabb házasság- kötésre. A családok kö­rülbelül 15 százalékában csak az egyik szülő él együtt a gyermekekkel. Mindez nem tekinthető kizárólag az érintettek magánügyének, hiszen a család működési zavarai­nak következményei — a népesség csökkenése, az alkoholizmus, a különféle magatartási zavarok, az értékrendszer elbizonyta­lanodása — az egész tár­sadalmat sújtják. A maga eszközeivel a jog is segíthet abban, hogy kedvezőbb irányba terelje ezeket a folyama­tokat. Ezért került napi­rendre a családjogi tör­vény korszerűsítése, ami­hez több családvédelmi intézkedés is kapcsolódik. A cél az, hogy — töb­bek között — körültekin­tőbb döntésre ösztönözzék az embereket mind a há­zasság megkötésekor, mind pedig a váláskor. Ismeretes, milyen sok a fiatalon, rövid ismeretség után kötött, tehát nagy valószínűséggel kérész­életű frigy. Csak üdvö­zölhetjük tehát a terve­zetnek azt a fejezetét, mi­szerint ésszerű lenne a lányok házasságkötésének korhatárát is 18 évben megszabni. A jelek sze­rint ugyanis a testi érett­ség korántsem párosul a lelki érettséggel — jelen­leg évente 4—500 gyer­meklány (azaz 14 éves bakfis) köt házasságot... Helyeselhető az a ja­vaslat is, hogy a bontóper kezdetét előzze meg egy békítő eljárás, s az ügy csak akkor kerüljön a bí­róság elé, ha véglegesen bebizonyosodott, hogy a házasfelek már nem tud­nak, nem akarnak együtt élni. De ez esetben is sza­badon dönthessenek min­denben, amiben meg tud­nak egyezni, s a bíróság csak olyasmiben határoz­zon, amiben a leginkább érdekeltek nem tudtak megállapodni. Igen fontos elve a ter­vezetnek az egyenjogú­ság tiszteletben tartása. Megérett a változtatásra például az, hogy csak az a szülő dönthet a gyerme­ket érintő kérdésekben, akinél elhelyezték — ezt a jogot biztosítani kell a másik szülőnek is, ha méltó rá. Nem „szigorúbb” — emberségesebb, a gyer­mek és a szülők (mindkét szülő!) érdekeinek jobban megfelelő, a korhoz iga­zodó törvény készül. Gönczi Mária — MINTA UTÁN Bútorkiállítást és -vásárt rendezett Méhteleken júni­us 16—28. között a jánkmajltisi áfész. A kiállítást so­kan megnézték, és az értékesítés sem volt elhanyagol­ható, a bútoroknak nagy keletje volt. A mintadarabok alapján azonos fajtából többen is vásároltak. A befize­tések elfogadásával nem is volt semmi gond, viszont a megrendelés teljesítésével annál inkább, a megvásá­rolt bútorok egy részét mind a mai napiig sem kapták meg a vevők. Ügy gondoljuk, ideje lenne, ha a megvásárolt cipő- szekrényt, konyhai ülőkéket végre eljuttatnák igazi gaz­dájukhoz. Batár Miklósné Méhtelek, Rákóczi u. 8. HÁROM NAPIG FOGYASZTHATÓ Az újság, a rádió többször foglalkozott a kenyér, a tej értékesítésével, arról is szó volt, hogy több helyein eze­ket zárás előtt egy órával le­értékelik. Sajnos, nálunk Tornyospálcán az áfész-bolt szombaton is pénteki ke­nyeret kap. Mivel legköze­lebb csak hétfőn van szállí­tás, tehát még hétfőn délben is pénteki kenyeret eszünk, az pedig meghaladja a 72 órát. A boltban azt mondják, nekik szerződésben van, hogy 72 óráig fogadni kell a ke­nyeret. A múltkor szomba­ton is pénteki kenyeret kap­tunk, pedig a másik üzletben friss volt — ez hogy lehet? A kisvárdai .kenyérre kü­lönben is panaszunk van. A 72 óra meddig lesz érvény­ben? És máshol, is így vaft? Danku András Tornyospálca (A szerk. megjegyzése: a levélben foglaltakkal kapcso­latban a következőkről tájé­koztatta szerkesztőségünket a Nyíregyházi Sütőipari Vál­lalat. A zárás előtti leértéke­lésről az a kereskedelmi szerv dönt, amelyhez a bolt tarto­zik. Az említett tornyospálcai bolt vezetője szerint minimá­lis a kisvárdai sütőüzemből szállított, előző napon cím­kézett kenyér. Az ott sütött Alföldi kenyér minősége, vé­leményük szerint, azonos a Záhonyban és Mándokon ké­szített kenyérével, s noha térfogata kisebb, a szabvány­nak megfelel. A kenyér min­denütt 72 óráig „szavatos”.) RENDET A KÖZLEKEDÉSBEN Mélységesen felháborított az a (közlekedési szabályok­ra fittyet hányó) magatartás, amit október 6-án délután 5,40-kor tapasztaltam a tej­ipari vállalat FS 50—83-as forgalmi rendszámú IFA te­herautó vezetőjének részé­ről. Személygépkocsimmal Nyír­egyháza irányába haladtam a 41-es úton. A tejporgyár főbejárata előtt a fenti rend­számú teherautó vezetője egyszerűen nem vett tudo­mást a közeledő, jól látha­tó kocsiról, s határozottan elém kanyarodott. Az össze­ütközés csak pár centin múlt. És még a teherautó vezetője volt felháborodva, amit mi­nősíthetetlen hangon hozott tudomásomra. De végül is nem történt baleset, panaszommal tehát nem fordulhatok .a közleke­désrendészethez. Így ezúton szeretném közölni, milyen sajnálatos, hogy a szabályo­san közlekedők is ki vannak szolgáltatva az ilyen gépko­csivezetőknek. Papp Ágnes Nyíregyháza, Vasvári P. u. 68. MI LEGYEN A FECSKÉKKEL? Nagyon szeretjük a mada­rakat, házunknál minden évben több fecskecsalád rak fészket, s mi /mindig szíve­sen látjuk őket. Sajnos, az idei költözésnél itt maradt egy fecskeipár és két fióká­juk, ők már biztosan nem tudják megtenni a hosszú utat. A baj az, hogy lassan elfogy az élelmük is. Ezért kérjük valami hozzáértő em­ber tanácsát, mi legyen a fecskékkel? Van-e olyan hely, a/hiol átvészelhetnék a telet? Mi is szívesen vállal­kozunk a tartásukra, ha ka­punk ehhez néhány hasznos tanácsot. Főleg azt szeret­nénk tudni, milyen eledelre van szükségük télen ezeknek a madam aknák. Bízunk benne, segítsé­günkre lesznek, hiszen egy­re hűvösödik az idő, s mi­előbb szeretnénk biztonság­ban tudni a négy kiis fecskét. Kozma Mihályné Nyírtelek, Arany J. u. 37. FONTOLJÁK MEG . . . A nyíregyházi rádióból ér­tesültem róla, hogy a Kun Béla utca elején lévő zöld­ségboltot be akarják zárni, mert ráfizetéses. A riportban nyilatkozó illetékes szerint amúgy sincs rá szükség, mert a környéken máshol is lehet zöldséget venni. De ott a kis­termelők által bevitt zöldsé­get-gyümölcsöt árulják, ami drágább, és még a nejlon- csomagolást is meg kell fi­zetni. Ami a nyugdíjból, élők­nek nem közömbös! Nekünk, idős embereknek a piac messze van, buszozni nehéz. Jó lenne a döntés ellőtt esetleg még egyszer megbe­szélni ezt az ügyet! (Teljes név és cím) A NYUGDÍJASOK ÉLETÉBŐL Hangulatos baráti összejö­vetelt szervezett tagjainak a nyíregyházi nyugdíjas peda­gógusok Mécses klubja. A szalonnasütéssel egybekö­tött névnapi ünnepségnek a gyermek- és ifjúságvédő in­tézet igazgatója adott helyet Sóstón, a Szeréna-lak kertjé­ben. Az idős embereknek kedves, szeretetteljes fogad­tatásban volt részük, s a jó hangulatot csak fokozta a nagyon szép őszi idő. Tóth Lászlóné klubvezető Szerkesztői üzenetek M. J.-né, Öt: A megyei társadalombiztosítási igaz­gatóság tájékoztatta olva­sónkat, hogy férje nem ve­heti igénybe a gyermekgon­dozási segélyt, mivel rok­kantsági nyugdíjas, és két­szeres ellátásban nem ré­szesülhet. Petykó Jánosné, Kisvár da: Az iskolai és óvodai napkö­ziotthoni ellátás térítési díjának csökkentésére csak a négynél több gyermeket nevelő családok esetében van lehetőség. Ingyenes ét­keztetésben az állami gon­dozottak és a halmozottan hátrányos, veszélyeztetett helyzetben lévő gyermekek részesülnek. L. J.-né, Apagy: Mivel ön a szabálysértésért kisza­bott összeget a törvényes határidőn belül nem felleb­bezte meg, ezért a határo­zat jogerőssé vált, annak megváltoztatására nincs mód. A községi tanács ar­ról is értesítette szerkesztő­ségünket, hogy körülmé­nyeikre tekintettel a kért se­gélyt kiutalták a családnak. Deres Miklós, Nyírbátor: A nyírbogáti termelőszö­vetkezet vezetősége úgy döntött, hogy a kérdéses te­rületet még az idén művel- hetővé teszi. Németh Ferenc, Mátészal­ka: Ha a dolgozó munka- viszonya év közben meg­szűnt, és a munkáltatónál eltöltött idővel arányos sza­badságot emiatt már nem vehette ki, akkor pénzben kell azt megváltani. Ha a dolgozót a felmondási idő alatt legalább a kötelező felmentés és a ki nem adott szabadság tartalmának meg­felelő időre felmentették a munkavégzés alól, akkor a szabadságot — pénzbeni megváltás nélkül — kia­dottnak tekintik. Sz. M., Vásárosnamény: A körülmények ismereté­nek hiányában ügyében nem tudunk érdemben ál­lást foglalni, azt javasoljuk, forduljon munkáltatója munkaügyi döntőbizottsá­gához. Áz illetékes válaszol ŰTVITA Járművel szinte járhatat­lan az út Fülesd és Nemes- borzova között — írtuk la­punk egyik szeptemberi szá­mában. Két héttel ezelőtt e rovatban közöltük a közúti igazgatóság válaszát, misze­rint a kérdéses út 1973-tól ta­nácsi kezelésben van. A na­pokban levelet kaptunk a Nagyszekeresi Községi Kö­zös Tanács elnökétől, Homo­ki Lászlótól, aki a követke­zőket írja: „Csodálkozva olvastuk a Kelet-Magyarország 1986. október 1-i számában, hogy a Fülesd—Nemesborzova kö­zötti út 1973-tól a mi keze­lésünkben volna. Nyilván­tartásunk, valamint a Fe­hérgyarmati Városi Földhi­vatal tulajdonlapjai szerint is a szóban forgó út a KPM, jelenleg KM kezelésében van az 1962. február 8-i földren­dezés óta. Az utat szeptem­berben fel is újították (a me­gyei tanács által biztosított pénzből), a kivitelező a köz­úti igazgatóság volt. Az út jelenleg járható.” Ezek után számunkra va­lóságos rejtély, hogyan tűn­hetett el a kérdéses út a köz­úti igazgatóság nyilvántar­tásából, hiszen a jelek szerint szeptemberben még megvolt — olyannyira, hogy fel is újí­tották ... NEM MALIGÁN — CUKORFOK... Nem azon az áron vették át borszőlőjét, mint amire az előzetes tájékoztatás alap­ján számított — írta levelé­ben egyik nagyhalászi olva­sónk, akinek ügyében a sóstó­hegyi borgazdasági kombi­náthoz fordultunk. Válaszában Szinyei Berta­lan igazgató arról tájékoz­tatta szerkesztőségünket, hogy a jelek szerint olvasónk nem szakembertől kapott infor­mációt, mert a szőlő ellenér­tékét az átvételi áraknak megfelelően számolták el. A szőlőnek egyébként nem „maligán”-foka van (mint ahogy a panaszos írta), hanem cukorfoka, s legalább 14 cu­korfok kell ahhoz, hogy a szőlőt átvegyék. A vegyes fe­hér borszőlő átvételi ára cu­korfokonként 55 fillér, azaz egy kliogramm 7,70 forint. A levélíró által említett 12 fo­rintos ár tehát 22 fokos sző­lőért járna, ami viszont a megyében igen ritkán fordul elő, az eddig átvett legmaga- sebb cukorfok 18,5 volt. Minderről a helyszínen is tájékozódhat a kifüggesztett árjegyzékből. Bérlők és tulajdenosok Isméi az adásvételről B. A.-né nyíregyházi levélírónk tanácsi bérlakásban lakik. Édesanyja tulajdonosa egy családi háznak, amelyet lányának szeretne ajándékozni úgy, hogy haszonélvezeti jogát fenntartaná. Levélírónk tudni szeretné, maradhat-e a tanácsi lakásban az esetben, ha az ajándékozásra sor kerülne? Igen. Az érvényes lakásügyi szabályozás szerint ugyan a tanácsi vagy vállalati bérlakás bérlője ugyanabban a vá­rosban (községben) nem rendelkezhet egy másik, beköl­tözhető lakással. Mivel azonban az ajándékozandó ingat­lanban benne lakik levélírónk édesanyja, ezért a ház nem minősíthető beköltözhetőnek. Azaz a levélíró a ta­nácsi bérlakás megtartása mellett megszerezheti édesany­ja lakásának tulajdonjogát. Lehetséges olyan eset is, amikor a bérlakás bérlőjé­nek ugyanabban a városban vagy községben található, beköltözhető lakás kerül tulajdonába (ez általában örök­lésnél fordul elő). Ilyenkor a bérlő választhat: hat hóna­pon belül lemond a bérlakás bérleti jogviszonyáról (köze­li hozzátartozója, illetve pénzbeli térítés ellenében a la­kásügyi hatóság javára), vagy pedig ugyancsak hat^ hóna­pon belül eladja saját tulajdonú lakását. Ha a bérlő egyik lehetőséggel sem él, a bérbe adó felmondhatja a bérleti jogviszonyt, és végső fokon a bíróságtól kérheti a tanácsi vagy vállalati bérlakás kiürítését. F. Z. nyíregyházi olvasónk is hasonló problémával küzd. Első házasságából eredően résztulajdonosa és haszonélve­zője egy családi háznak. Időközben ismét házasságot kö­tött, s most második felesége tanácsi bérlakásában la­kik. Kérdése, hogy a gyermekeivel közös tulajdonú csa­ládi ház eladása után — amennyiben felesége miatt a ta­nácsi bérlakásban maradna — milyen körülmények közé kerülne? Olvasónknak semmilyen jogi szankciótól nem kell tar­tania. A hatályos lakásügyi szabályozás értelmében ugyan­is a házasságkötéssel a később beköltöző házastárs auto­matikusan bérlőtárs lesz, és a feleség (férj) esetleges ha­lála esetén a tanácsi bérlakás kizárólagos bérlőjévé válik. A gyermekekkel közös tulajdonban lévő lakás nem je­lenthet hátrányt a tanácsi bérlakás szempontjából, mert az ingatlan nem olvasónk kizárólagos tulajdona. B. J. tiszabecsi lakos szóbeli adásvételi szerződéssel költözött egy házasingatlanba, amely az ingatlannyilván­tartás szerint nem volt az eladó tulajdona. Ezért olvasónk a kialkudott vételárnak csak egy részét fizette ki, a hát­ralékot a tulajdonjog tisztázása után akarták rendezni. A közelmúltban azonban az eladó írásban felszólította ol­vasónkat, hogy a hátralékot fizesse meg, ellenkező esetben a bírósághoz fordul. Olvasónk arról szeretne tájékoztatást kapni, hogy ebben az esetben milyen védelem illeti meg az eladóval szemben? Többször is felhívtuk már olvasóink figyelmét arra, milyen fontos, hogy az ingatlan adásvételi szerződését írásban kössék meg. Ez az ügy is tanúsítja, milyen elhú­zódó, bizonytalan kimenetelű pereskedést eredményez a felületes, fontos részleteket, feltételeket nem rögzítő adás­vételi szerződés. Az ingatlan adásvételére vonatkozó szó­beli szerződés ráadásul érvénytelen is. Olvasónknak azt tanácsoljuk, hogy írásban válaszoljon az eladó felhívására, közölve azt is, milyen feltételekkel hajlandó megkötni a végleges szerződést. Ha nem tud­nak megegyezni, akkor az ügyben a bíróság fogja kimon­dani a végső szót, mindkét fél bizonyítékait mérlegelve. A fentiek alapján ismételten javasoljuk olvasóink­nak, hogy ingatlan (telek, lakóház, szántó, kert) adásvéte­lénél jogi végzettséggel rendelkező szakember segítsége nélkül ne kössenek szerződést. Dr. Kovács Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom