Kelet-Magyarország, 1986. április (43. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-12 / 86. szám

4 Kelet-Magyarország 1986. április 12. Nyilatkozatok a békéről Az utóbb) napokban szá­mos levél és távirat érkezett az Országos Béketanácshoz, amelyekből kitűnik: a béke nemzetközi évében a magyar közvélemény érzékenyen re­agál a kontinensünk és föl­dünk biztonságát veszélyez­tető lépésekre, és a korábbi­aknál is határozottabban tá­mogatja a békét és leszere­lést szolgáló javaslatokat és intézkedéseket. A levelek írói — munka­helyi kollektívák és magán- személyek — határozottan tiltakoznak az Egyesült Ál­lamok április elejei kísérleti atomrobbantásai ellen, ame­lyek a szovjet javaslatok fi­gyelmen kívül hagyását je­lentik. A Tiszavasváriban nemrégen megtartott béke­nagygyűlés résztvevői, vagy a Mátraaljai Szénbányák Thorez-üzemének szocialis­ta brigádjai éppúgy fellép­nek az atomfegyverkezés el­len, mint például a szabad­szentkirályi Béke Tsz dolgo­zói. Közös vágyuk: tömeg- pusztító fegyverek nélkül szeretnék átlépni az ezred­fordulót úgy. ahogyan azt a januárban bejelentett szov­jet békekezdeményezés tűzte ki célul Az állásfoglalásokból az is kitűnik, hogy közvélemé­nyünk bizakodással tekint ar­ra a javaslatra, amelyet Mi­hail Gorbacsov fogalmazott meg a nemzetközi békeév al­kalmából az ENSZ főtitkárá­nak küldött üzenetében: a népeknek el kell érniük, hogy a békeév az átfogó nemzetközi biztonsági rend-, szer megteremtésének kezdő éveként vonuljon be az em­beriség történetébe. Ezt a bi - zakodást fejezi ki a Miskol­ci Kompresszor gyár kollektí­vájának távirata is, amely így fogalmaz „Meggyőződé­sünk, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között létrejönnek a tárgyalások, amelyek nyomán az emberi­ség megszabadul a nukleá­ris katasztrófa fenyegető ve­szélyétől”. Egy másik levél szerzői így írnak: „Mi, a bé­két szerető emberek a gyer­mekeinket is csak békében nevelhetjük föl, szocialista társadalmunk és az egész emberiség javára.” Szovjet állásfoglalás az atomrobbantásról A legutóbbi amerikai atom­robbantás kapcsán a szovjet kormány kijelenti, hogy mos­tantól fogva nem tartja kö­telezőnek magára nézve az egyoldalúan vállalt atomkí- sérlet-mora tóriumot — ol­vasható a szovjet kormány pénteki nyilatkozatában, me­lyet a TASZSZ közölt. Ugyanakkor a Szovjetunió kifejezi készségét; bármikor hajlandó tárgyalásokat kez­deni az atomfegyver-kísérle­tek teljes betiltásáról — hangsúlyozza a nyilatkozat Az okmány emlékeztet ar­ra, hogy a Szovjetunió eddig egyoldalú önmérsékletet ia­núsított és számos felhívást intézett az: amerikai félhez, hogy csatlakozzék a morató­riumhoz. Ha az amerikai fél követte volna a szovjet kez­deményezési , lehetővé vált volna a nukleáris fegyverke­zési verseny megfékezése, gátat lehetett volna vetni az atomfegyverek minőségi fej­lesztésének, új atomfegyver­fajták létrehozásának. Ért­hető ezért az a kiábrándult­ság és felháborodás, amelyet a legutóbbi amerikai föld­alatti atomrobbantás okozott világszerte — állapítja meg a szovjet kormány nyilatko­zata. Ellenzéki nagygyűlés Pakisztánban „Javé Zia. javé Zia' (zi- ának távoznia kell) — vissz­hangozta Lahorban az ellen­zéki Néppárt hazatért elnö­kének meghallgatására egy­begyűlt hatalmas tömeg. Be­nazir Bhutto, a hét évvel ez ­előtt kivégzett volt pakisztá ­ni kormányfő lánya csü­törtökön érkezett vissza ha­zájába Benazir Bhutto a lahori nagygyűlésen Ziaul Hakk ál­lamfő távozását követelte, egyben a hatalom békés úton történő átadását sürgette. 1986-ot a diktátorok szeren­csétlen évének nevezte és Ziaui Hakkra célozva emlé­keztetett. Duvalier haiti dik tátor és Marcos volt fülöp- szigeteki elnök sorsára Bírálta Pakisztán külkap- csolatait: nyugtalanítónak mondta az Indiával, és Afga­nisztánnal szembeni politikát. Az Egyesült Államokra céloz­va megengedhetetlennek tar­totta, hogy külső erők saját céljaik elérésére használják ki országa gyengeségét. Benazir Bhutto a következő napokban pakisztáni nagy­városokba!; diktatúraeilenes nagygyűléseken vesz részt. Képtávírón érkezett Áprilisi tél Európa több országában A képen: az NSZK- beli Frankfurtban havazik. Telelőtől Osztrák elnökjelSItek vitája Több mint kétórás tévévi­tát folytatott csütörtökön es­te az osztrák államelnöki poszt két várományosa: Kurt Waldheim, a Néppárt és Kurt Steyer, a Szocialista Párt je­löltje. A május 4-i elnökvá­lasztás előtt a legszélesebb közönség előtt lefolyt vitá- ■ juk középpontjában ezúttal is a Kurt Waldheim múltja körüli kérdések állottak, de új mozzanat nem merült fel. Waldheim újólag 'elutasí­totta az Egyesült Államok­ban, valamint .Jugoszláviá­ban és Görögországban el­hangzott. vádakat, hangoztat­va : 40 évvel a háború után csak azért szerveztek ellene kampányt, mégpedig ausztri­ai politika) ellenfelei, a szo­cialisták, mert elindult az elnökválasztáson A vitát irányító újságírók kérdésére, hogy miért nem adott korábban számot há­borús pályafutásának több éves szakaszairól, Waldheim azzal válaszolt, hogy azokat nem tartotta fontosnak, s az ellene emelt vádak bizonyí­tottan alaptalanok, hangoz­tatta. (Folytatás az 1. oldalról) kivéve a nemzetközi bizto­sításokat, melyek kizárólag a Hungária hatáskörébe kerül­nek. Az Állami Biztosító mo­nopolhelyzete megszűnik, bár a két szervezet ugyanazokat a szolgáltatásokat kínálja. Az új felállás mégis konku­renciát jelent, melyben első­sorban a gyorsabb, udvaria­sabb. kevésbé bürokratikus ügyintézéssel versenyezhet­nek az ügyfelekért. Idővel tervezik új konstrukciók, kü­lönböző szolgáltatások beve­zetését is. Erre különösen a jövő év­től lesz szükség, mikor nye­reségérdekeltségű gazdálko­dásra tér át a biztosító Már most dolgoznak a mezőgaz­dasági biztosítások átalakítá­sán A jelenleg érvényes, úgynevezett csomagbiztosítá- sok — melyek egyszerre ad­nak fedezetet például a jég, a fagy, a vihar, a víz okozta veszteségek megtérí­tésére — veszélynem szerinti biztosítások bevezetését ter­vezik. Eszerint a mezőgaz­dasági üzemek külön köthet­nek szerződést az egyes kár- nemekre. (h. zs.) Tollhegyen Raktározási gondok. Nos, nem gazdasági természetű fejtegetés következik, ha­nem arról van szó, hogy az VSA és Thaiföld tárgyalá­sokba kezd amerikai hadi­anyagraktárnak thai terü­leten való felépítéséről Ez bizony újdonság lenne! El­ső eset, hogy az Egyesült Államok hadianyagokat szállítana — saját szükség­letére — olyan országba, ahol neki magának nincse­nek is támaszpontjai! Amolyan „kapitalista megőrzésre” helyezné el a fegyvereket Thaiföldön, amelynek kormányában ter­mészetesen nagyon is meg bízik Azért éppen ott rak­tározná —, hogy kéznél le­gyenek a fegyverek —, ha. az USA kedvet kapna vala­hol Délkelet-Ázsiában a beavatkozásra Hogy egyszer ezt már megtette, Vietnamban? Ügy látszik, a vietnami tanulság ereje már keve­sebb, -mint a raktározás kat tonai igénye, a hadiszállí­tók anyagi érdeke, (p.) . 25 év*s az űrrepülés Az űrhajózás napja ■ 1961 ÁPRILIS ÍZ-ÉN — 25 éve — a moszkvai rádió j adását megszakítva jelentette be a szenzációs hírt; ember ’ a világűrben. Ma már, amikor szinte megszokottá vált t egy-egy űrexpedíció indítása, nehéz visszaemlékezni arra | a szívet szorongató érzésre, amikor Jurij Gagarin „vál- j laita a legnehezebbet: elsőként indulni az ismeretlenbe. | Pedig az az utazás csak másfél óráig tartott! Az egész j világ várta, leste a hírt a szerencsés visszaérkezésről. Természetesen sok kísérlet előzte meg ezt a vállalko­zást. 195/7. október 4-én indult meg a világűr ostroma a I Szputnyik 1 startjával, majd a Lajka nevű kutyával vég- 1 zett kísérletek győzték, meg a tudósokat arról, hogy a j megfelelően szerkesztett űrkabin kellő oltalmat képes ad­ni az élőlényeknek, így az embernek is. Senki sem tud­hatta addig, hogy képes-e az ember életben maradni a súlytalanság állapotában, nem kap-e veszélyes mértékű sugárzást, és mi a valószínűsége annak, hogy az űrhajó mikrometeorittal, esetleg kisebb méretű meteorral ütkö­zik. AZ EMBER VILÁGŰRBE JUTTATÁSÁHOZ azonban — ezeken az ismereteken kívül — hatalmas technikai eszköztárat kellett kifejleszteni, hordozórakétákat, űrha­jókat, űrállomásokat, a Föld és az űreszközök közötti kapcsolattartóst biztosító telemetrikus rendszereket, a re­pülés biztonságát szolgáló pályamérő és -követő rendsze­reket. Mindezekhez sok ezer, tízezer elméleti és gyakor- ■ lati szakember erőfeszítésére volt szükség. A cél kezdet­től fogva az ember féljuttatása volt, nem technikai bra­vúr, nem öncélú kockázatvállalás, hanem tudatos meg­fontolás miatt. Az ember nélkülözhetetlen a világűr ku­tatásában. Mivel egyre bonyolultabbá —- ezzel együtt drá­gává — váltak a kozmikus berendezések, jelentős tudo­mányos és gazdasági • veszteséget jelent, ha a berendezé­sek nem a programnak megfelelően működnek, az űrha­jósok korrigálhatják a nem megfelelően működő beren­dezéseket. Folytatódtak mind a szovjet, mind az amerikai kísérle­tek az embert szállító űrhajókkal, emlékezhetünk még az erre a korra jellemző Vosztok- és Mercury-programokra. Ezeknek a kísérleteknek az eredményeként tanult meg az ember élni a világűrben. Ezt követte az űrrepülések történetének az a szakasza, amely a szovjet Szojuz és az amerikai Gemini űrhajók kora volt: ekkor már ketten, illetve hárman tartózkodtak az űrhajóban, és repülési idejük 2—3 hetre nőtt. Ebben a korban dolgozta ki az ember az űrrandevúk technikáját, és ekkor valósultak meg az első űrséták is, amelyekhez kitűnő, nagy biztonságot nyújtó szkafande­rekre is szükség volt A következő időszakban szerepei­tek sokat a hírek között a Szál jut űrállomások, és az Apolló űrhajók. Az előbbiek az egyre hosszabb űrrepü­léseket tették lehetővé (a mai rekord. 237 napi), a világ­űrben végzett komoly tudományos és technika1 munka­végzést, az utóbbiak az igen 1 bonyolult manőverezést igénylő holdraszállást. És Gagarin hősi repülése után alig telt el nyolc esztendő, amikor 1969. július 20-án az embe­riség első követe, Neil Armstrong megjelent egy idegen égitesten, a Holdon. AZ ŰRKUTATÁS TÖRTÉNETÉBEN sajnálatosan ed­dig egyetlen az a sikeres kísérlet, amelyet 1975 júliusá­ban hajtottak végre: a világűrben összekapcsolódott egy szovjet és egy amerikai űrhajó. A másik jelentős ese ményre 1978 márciusában került sor: nemzetközi (egy szovjet és egy csehszlovák) legénységgel indult a Szojuz— 28, és ezzel megkezdődött az Interkozmosz Program, amelynek sorári Farkas Bertalan is nyolc napot tölthetett a világűrben A mai napig szovjet űrhajókon tizenegy ot szág űrhajósa látogatott a kozmoszba. Az amerikai Apolló Program befejezése után tervbe vettek egy új rendszerű, sok feladatú és többször felhasz­nálható űreszköz, afz űrrepülőgép kifejlesztését. EZ A JÖVÖT ÍGÉRŐ PROGRAM sikeresen teljesült: Gagarin űrrepülésének huszadik évfordulóján, 1981 áp­rilis 12-én startolt először az űr jármű vek legújabb gene­rációjának első Lagja A program annak ellenére sikeresen folytatódott, hogy a világ ^ppen az idén gyászolja az űr­kutatás hét legújabb áldozatát, akik a szomorú Challen- ger-katasztrófa során haltak hősi halált A világ emlé­kezni fog rájuk — miként az űrkutatás többi áldozatára is —, de emléküknek akkor tisztelgünk legméltóbban, ha az ember töretlen hittel megy tovább a kozmosz megis­merésének és békés felhasználásának nem veszélytelen útján. Ut a csillagokba ÜT A CSILLAGOKBA. Amatőr képzőművészeti kiállí­tás nyílt, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. A ki állított festményeket és szobrokat az űrhajózás és a tu­dományos-fantasztikus irodalom ihlette. Képeinken a ki­állított művekből mutatunk be néhányat. — Dörner Béla SIC ITUR AD ASTRA (bal szélén) — Aczél P. Gábor: Egy űrséta emlékére (középső kép) — Kovács Pál- Gyö­kerek (jobb szélen) (Hauer Lajos reprodukciói)

Next

/
Oldalképek
Tartalom