Kelet-Magyarország, 1986. április (43. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-08 / 82. szám

XLIII. évfolyam, 82. szám ÄRA: 1,80 FORINT 1986. április 8., kedd MA Nyírtelek rangot akar (2. oldal) Banánért, munkaidőben (3. oldal) Serkeni T obzódik már a ter­mészet, nyílnak a kerti virágok, sár­ga zuhatag az aranyeső, egérfülleveles a fűz és virágsziromba pattan a barack, a szilvafa bim­bója. Bő tíz nap ■ja már, hogy munkára érett az idő. A belvizek nagy ré­sze lefolyt, elpárologtak a sekélyes tócsák, és elbír­ja a gépeket a föld. Van is kint a határban gép elég. A huszonöt fokos ápri­lisi tavasz nem csak a növényzetre, de az embe­rekre is serkentően hat. Nagy a szorgalom és ok­kal. Megkéstünk minden­nel. Más években április elejére már földben volt a borsó, a mák, a cukor­répa, de elültették a bur­gonyát is. Most minden teendő gondja egyszerre szakadt ránk, ha száz ke­zünk lenne, arra is jutna munka. De mert csak két kezünk van, segít az igye­kezet. A balkányi határban burgonyaültető traktoros mondta: mennek most lá­tástól vakulasig. így a he­lyes. A mezőgazdaságban sohasem volt kötött, nyolcórás a munkaidő. Ott a tempót mindig a természet, avagy a feladat sürgőssége diktálta. Most a szükség elvette a mezei munkások ünnepét is, tárcsáztak, vetettek, tette a dolgát akinek kellett. És lesz még néhány munká­ban töltött vasárnap, és banális lenne most azért a cselekvőket felmagasz­talni, szóval aranyozni. Egyet azonban ki kell mondani. Idén a mező- gazdasági jó eredmények­ben nagyon bízunk. Kell a több termény, a több gyü­mölcs és zöldség, szüksé- ' ge van az országnak a több ipari növényre, tejre és húsra. És ne csak a ta­vasz, de ennek tudata is legyen a mindennapi munkánk serkentője. munka a földeken most jól halad, a korai növények ve­tése lassan befejeződik, és már a kukoricatáblák elő­készítése is megkezdődött. Hozzáláttak a gyümölcs­fák permetezéséhez. Így ezzel az ütemmel előbb- utóbb behozzuk korábbi hátrányunkat. S. E. Új profil a BEAG-ban Az elmúlt év utolsó ne­gyedévében vállalkozási szer­ződéses formában belsőépíté­szeti faipari munkákat is vál­lalt a BEAG Kisvárdai Gyá­ra. Elsőként Záhonyban az étterem, presszó, az óra-ék­szer, a cipő- és a ruházati bolt teljes faipari munkáját végezték el a gyár dolgozói. A vállalt munkára eddig sem határidő-, sem minőségi pa­nasz nem volt. Az öt üzlet- helyiségben 2,2 millió forint értékű munkát végeznek. Az újítás bevált, a gyáriak to­vábbi belsőépítészeti munká­kat is vállalnak. Reálisabb önismeret T Segítség a pályaválasztáshoz Sok vitára ad okot a szakemberek és laikusok körében egyaránt a pá­lyaválasztásnak az a szük­ségszerű időpontja, mely oktatási rendszerünkben jelenleg a nyolcadik osz­tály első felére esik. Ez az egyik legkritikusabb szakasz a fiatalok életé­ben, a 14—15. év, amikor olyan választás elé kerül­nek, amely talán az egész életüket befolyásolja. Az lenne az ideális, ha eh­hez a döntéshez a gyerek és környezete, tehát a család, a tanárok, az osztályfőnök, az iskolai pályaválasztási felelős megfelelő információkkal rendelkezne. A tapasztalatok azonban évről évre azt mu­tatják, hogy ezek az infor­mációk hiányosak, akár a választható pályák köréről, akár a népgazdasági keres­let-kínálat törvényéről, akár á gyerek alkalmasságáról, il­letve önismeretéről van szó. Illúziónak tekinthető a pá­lyaválasztók egy jelentős há­nyadának döntése, amit a legjobban az a tény bizo­nyít, hogy minden esztendő­ben százával utasítják el a jelentkezőket az első, illet­ve a második helyen megje­lölt középiskolákból. Hogyan lehetne minél megalapozottabb a pályavá­lasztás és segítséget nyújtani a lehetőség szerint minden gyereknek ahhoz, hogy kellő tájékozottsága legyen a vá­lasztható szakmákról, oktatá­si típusokról, a munkakör követelményeiről és a sze­mélyes képességekről? Ez a segítségnyújtás az egyik cél­ja az egyre hatékonyabban működő pályaválasztási in­tézményhálózatnak. Ennek egyik legújabb for­mája a hetedikesek körében elvégzendő szándékfelmérés. A Szabolcs-Szatmár megyei Pedagógiai Intézet pályavá­lasztási szakemberei minden megyénkbeli iskola minden hetedik osztályosához eljut­tattak egy kérdőívet, ame­lyen a gyermek pályaválasz­tási szándékáról, tájékozott­ságáról. érdeklődnek. Tanulságos lehet a felmé­rés mindazoknak, akik a pályaválasztással hivatalból foglalkoznak, de jó hasznát vehetik az osztályfőnökök is. Ezért lenne jó, ha nem te­kintenék plusztehernek, ha­nem a gyermek érdekében olyan nevelői munkának, melynek tapasztalatait a ké­sőbbiekben kamatoztathatják. Nem utolsósorban a gyer­mek és szülei is „nyerhet­nek” a kérdések tanulmányo­zása és megválaszolása al­kalmával, hiszen módot ad a kérdőív a gyermeknek a reálisabb önismeret kialakí­tásához. A pedagógiai ta­nácsadó osztály emlékeztető­ül és' tájékoztatásul közölte, hogy a lapok visszaküldésé­nek határideje április 15., a tavaszi szünet után. Nylryyuhtj; Jó ötletek — nagyobb termés Műszaki beruházásokkal igyekszik megkönnyíteni és egyúttal meggyorsítani az időszerű munkák elvégzését a nyírgyulaji Petőfi Terme­lőszövetkezet. A közös gaz­daság, amely tagja a nádud­vari KITE-rendszernek, a közelmúltban közel három és fél millió forintért vásárolt növénytermesztési ágazata számára egy komplett gép­sort. Az alaptevékenység legnagyobb termelőágazata a 13 aranykoronás minőségé­hez képest eddig is jó ered­ményeket produkált. Búzából 4,2, kukoricából 7,2, napra­forgóból 2,3 tonnát termel­tek az elmúlt évben hektá­ronként. A talajerő-visszapótlást is korszerűsítették a nyírgyu­laji közös gazdaságban. Ki­használják a máriapócsi Rá­kóczi Termelőszövetkezetben nemrég létrehozott folyé- konyműtrágya-telep közelsé­gét. Az ősziek alá már ezzel a módszerrel juttatták ki a műtrágyát. A műszaki be­ruházások nagy, része a költ­ségtakarékosságot szolgálja, így például az a Bábolna szárító is. Kutató, fejlesztő brigádok Hasznosításra ajánlják Hasznosításra ajánljuk címmel innovációs rendez­vényre kerül sor Debrecen­ben április 10-én. A Debre­ceni Agrártudományi Egye­tem Karcagi Kutató Intézete meliorációs komplex szocia­lista brigádja látja vendégül a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium kutató­fejlesztő szocialista brigád­jait, hogy beszámoljanak egymásnak eredményeikről és felhasználásra ajánlják tapasztalataikat. Az Agrár Innovációs Bank és az Alko­tó Ifjúság Egyesülés a kuta­tási eredmények hasznosítá­sával kapcsolatos támogatási igények egyeztetésére a hely­színen innovációs irodát mű­ködtet majd. A tanácskozás­sal párhuzamosan kiállítást is megtekinthetnek a részt­vevők. Megyénkből a Nyírség Konzervipari Vállalat, a Ve­tőmag Vállalat Nyírségi Ku­tató Központja, valamint a Gyümölcs- és Dísznövény­termesztési Fejlesztő Válla­lat újfehértói állomása kép­viselteti magát. Az esemény- sorozat programja pénteken a karcagi kutatóintézetben folytatódik, ahol az intézmé­nyek szocialista brigádjai­nak tavalyi munkaversenyét értékelik és átadják a he­lyezettek díjait. Harminc új japán gyártmányú géppel gyarapodott a baktalórántházi Vertikál Ipari Szövetkezet konfek­cióüzeme. A tizenöt tűtovábbítós, valamint a gombo- zó- és szabászgépeket a múlt év végén helyezték üzembe. Képünkön: az OKISZ Labor megrendelésére varrnak pelerineket az új japán gépeken. (Császár Csaba felvétele) _________________________J Rővidebb qyapjúhosszak Nyírják a juhokat 4 . »F, ,,m, tf Birkanyírás volt? — szokták kérdezni viccesen a tüskés-rövidre nyi- ratkozott gyerekektől, fel­nőttektől. Nem viccelhet viszont a birkanyirással a Gyapjú- és Textilnyers­anyag Forgalmi Vállalat. Fő tevékenységük a juhok lekopaszítása valamint a gyapjú begyűjtése és ipa­ri feldolgozásra való elő­készítése. A cég nyíregyházi kiren­deltsége tavaly 116 vagon gyapjút vásárolt fel Sza­bolcs-Szatmár megye mező- gazdasági üzemeiből. Ez a mennyiség 12 százalékkal el­maradt az 1984-es begyűjtési szinttől. A csökkenés ten­denciózusnak látszik, várha­tóan az idén a tavalyinál is kevesebb gyapjúszsákot töm­nek tele. Mi a visszaesés oka? Első­sorban az, hogy a szűkebb pátriában is — miként az or­szágban általában — sok he­lyen felszámolták, vagy visz- szafejlesztették a juhágaza­tot, aminek következtében a megnyírható állatok száma érezhetően megfogyatkozott. A Gyapjú- és Textilnyers­anyag Forgalmi Vállalat ál­tal az utóbbi két évben vég­rehajtott 4—5 százalékos fel- vásárlási áremelések önma­gukban nem érhették el azt* a célt, hogy a gazdálkodók visszanyerjék a birkatartási kedvüket. A cég egyébként jövőre újból — és a koráb­biaknál jelentősebb — felvá­sárlási áremelést tervez. A juhállomány csökkenése együtt jár az állatok elörege­désével. Viszont minél idő­sebb egy jószág, annál rövi- debb a gyapjúja, vagyis az évek múltával egyre inkább veszít értékéből a bundája. Ez pedig a gazdának és a be­gyűjtőnek egyaránt előnyte­len. Tavaszra válik nyíráséretté a birka. Most van tehát a kopasztás szezonja, többfelé túl is vannak már rajta. Ál­talában március elejétől jú­nius közepéig történnek meg & „nyárra való vetkőzteté- sek”. Fontos gazdasági ese­mény ez, hiszen textilipa­runk összes gyapjúigényének több mint 60 százalékát a ha­zai juhok ipari feldolgozás­ra előkészített bundája adja. Háromszáz hektáron vetnek zabot a máriapócsi Rákóczi Termelőszövetkezetben. Képünkön: Kecskés Lajos, Pallagi István és Bunya László tölt ik az IH vetőgépet. (Jávor László felvétele) Finn vendégek Nyíregyházán Finn testvérvárosi delegá­ció érkezett hétfőn Kajaani- ból Nyíregyházára. Joukó Sdily, a városi tanács válasz­tott elnöke, Kerttu Leppü- nen-Blomqvist, Veikko Han- nus, a vb tagjai közel egyhetes nyíregyházi tartóz­kodásuk alatt találkoznak a megye és a város vezetőivel és Nyíregyháza- több üzemét, intézményét is meglátogat­ják. Ellátogatnak többek kö­zött a konzervgyárba, a pa­pírgyárba és a tanárképző főiskolára. Programjuk so­rán felkeresik a nyíregyházi egyesített szociális intéz­ményt is. A delegáció pén­teken fejezi be szabolcsi lá­togatását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom