Kelet-Magyarország, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-24 / 46. szám
2 Kelet-Magyarország 1986. február 24. Nagybani piac kis tételben Tízéves program részeként A hideg, a hó otthon tart vevőt és eladót A piac az, ahol adják és veszik az árut. A jó piacnak, attól függően, milyen szemszögből nézzük, sok az ismérve. Ha nagy az árubőség, jó a minőség, elfogadható az áru ára, a piac jó. De ez nem biztos. A piac jósága szubjektív megítélésben az, ha ki-ki úgy érzi, jól járt, megtalálta a vásárlás és eladás aktusában számításait. Nyíregyházán a Búza téren az adás-vétel nagyban és kicsiben történik. A nagybani eladás csak kevesek által ismert. Ez a szertartás- .egy héten csak kétszer ismétlődik: kedden délutántól szerdán virradóig, valamint péntek délutántól szombat reggelig. Miért van ez így? Nyilván azért, hogy a kisfogyasztói a piaci napokra áruval telítődjenek, a kiskereskedőd, az áfész, Zöldért és mindenféle standok. A nagybani piac télen csak halódik. A helyi áruellátásban szinte semmi szerepe nincs. A kínálat gyenge, kereskedő is csak egy- kettő lézeng, nem titkolt le- hangoltsággal és olyan érzéssel, hogy az ördögnek tartozott a Budapest—Nyíregyháza közötti úttal. Mindenesetre azért van valami? Kálmánházáröl érkezett az a férfi, aki félórája már, hogy nem tud mit kezdeni poptékájával. Babot hozott. Mint mondja, felkínálta a piaci Zöldért-boltnak, de ott alacsony árat kínáltak. — Harmincnyolc forintért nem adom, inkább visszaviszem. — E szavak után mint gyakorlott piacozó, mondja: — Felnyitom már a csomagtartót, lássák, hogy eladni- valóm van. Igen. A nagybani piacnak rituáléja az eladók és vevők magatartása. Az eladó felnyitja a csomagtartót és a kocsi végéhez áll. A vevő, hóna alatt egy üres zsákkal, avagy kezében a pénztárcával jelzi, hogy ő kereskedő. A nyitott csomagtartó mellett nem kell sokáig várni. Jön egy férfi és kérdi: — Mije van? — Bab. — Mennyiért? — ötven forint. — Az sok, de mutassa. A minta a nagykabát zsebéből kerül elő, marokszám. Fehérbab, egészséges és tiszta. Az alkudozás bő tíz perc. A kereskedő 35 forintot kínál, az eladó kineveti, végül megegyeznek negyven forintban. Ezek után már egy a gond, hol mérlegeljenek. Nincs más, csak a Zöldért- üzlet, ahol egy kissé furcsán néznek a kálmánházi őstermelőre: miért a pestinek és nem nekik adta el az árut? — Két forint is pénz. Különben nem sok ez a bab, 41 kilogramm, többnek hittem... Aki Negycserkeszről a nyolc láda almát hozta, .mert totál sötét volt, és mert nem volt mozgás-nyüzsgés a téren, ijedten kérdezte: — Nincs piac? — Dehogy nincs — élénkül a pesti kereskedő, — mije van és mennyiért? — Nyolc láda alma. Nagy ládák, 20—21 kilogramm van bennük — ládánként 200 forint. — Na lássuk... Mert nincs más lehetőség, egy láda almát a teret szegélyező lámpák egyike alá visznek és kezdődik az alku, a minősítés. Végül is a kilogrammonként 10 forintra tartott gyümölcs 8 forintért cserél gazdát, és a kereskedő immár bízik: nem furikázott a Nyírségbe hiába. Vesz még dióbelet, kilogrammonként 140 forintért, aztán befut egy nagyobb tétel sárgarépa, némi gyökér. Ez a saláta kellene már a piacra, de jó időbe telik, amíg kifejlődik, áruvá érik. Egyébként a felvétel Farkas Zsig- mond Fábiánháza, előteleki portáján készült, aki sikerrel foglalkozik primőr áruk és vegyes zöldség termesztésével. (Baján Erzsébet felvétele) — Na, én már tele vagyok. Viszlát, — köszön és ropog a fagyott hó a gumik alatt, ahogy kihúz járgányával a nyíregyházi nagybaniról... Ezenkívül is volt még látni- és megjegyezni való. Jött még a miskolci felvásárló, krumplit keresett, karalábét, és ha lett volna, fóliás primőrt vett volna, vitte volna. Az ő véleménye, akkor lesz itt áru, amikor már a kutyának sem kell. Pedig most üzlet a retek, a saláta, a paprika, az uborka ... Azt is mondja, két hete nagyobb szerencsével járt. Akkor enyhe, szinte tavaszias volt az idő. Való igaz. Hideg van, az utak csúszósak, veszélyesek, termelő és vevő ezt a kockázatot nemigen vállalja. ★ Másnap, február 22-én a kisfogyasztók piaca a szokottnál is élénkebb volt, de az árufelhozatal viszonylag gyenge, az árak magasak. A burgonyát például 8—9 forintos árral kínálták. Sem az ár, sem a választék nem utalt arra, hogy tavaly nagy volt a termés. A primőrök árai is — a tavalyihoz képest — borsosak. A huszonöt forintos retket, a 14 forintos paprikát, a 150 forintos uborkát inkább csak nézik, mint veszik. Ilyen a piac és a természete. Seres Ernő Aranykorona Aki ismeri a Tisza, a Túr és a Batár határolta területet, az azt is tudja: a talajok között alig van némi különbség. Kötött talaj ez, embert próbáló. Ennek megfelelően az aranykorona-érték is alacsony. Teljesen mindegy, hogy koronában vagy pontban számolunk, ezekről a földekről különösen jót nem mond senki. így aztán nem is csodálható, hogy a környék gazdaságai kedvezőtlen termőhelyi adottságúak. Egy kivételével. A tiszakóródi termelőszövetkezet nem esik ebbe a kategóriába. Az ok egyszerű: földjeik < ___________________________________ aranykorona-értéke magasabb. Nem azért, mert jobb itt a föld, hanem mert báró Kende egykor huncut volt. Hitelre volt szüksége, s jól tudta: akkor kap csak, ha a földje jó. Felértékeltette hát a kóródi határt. Meg is kapta annak idején a banktól a pénzt. Az aranykorona-érték viszont maradt. Máig. A fineszes Kende manővere egykor aranyat ért, ma viszont súlyos teher. A történelem visszaköszön. Aligha mondható szívesnek fogadtatása. (bürget) A tárgyalóteremből Három olyan bűncselekményben született a közelmúltban jogerős ítélet, amelyről valamilyen formában tudósítottuk olvasóinkat az elsőfokú tárgyalás után. Tavaly májusban történt, hogy Balkány-Petri tanyán Múlik Mihály összetűzésbe keveredett testvérével. Előbb csak az udvariba hajigáit be sörös és üdítős rekeszeket, majd amikor testvére egy léccel próbálta megfékezni, előkerült a kés is. Előbb mellbeszúrta fivérét, aztán a hátán is megsebesítette. A sértett életveszélyesen sérült meg, a máját is elérte a penge. A megyei bíróság dr. Kozmáné dr. Váradi Katalin tanácsa Múlik Mihályt életveszélyt okozó testi sértés miatt négy év fegyházra ítélte és elrendelte az alkoholista vádlott kényszergyógyítását. A vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. Minden valószínűség szerint nem lehetett volna életben tartani a magzatot a leggondosabb orvosi ápolással sem — szervi rendellenességek miatt. Ilyen ápolásra azonban nem is került sor, mert az anya, a rakamazi Ludas Erzsébet az otthon egyedül megszült gyermeket s az áruló nyomokat elégette. A megyei bíróság a vádlottat emberölés miatt három év börtönre ítélte. A vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. Július ll-én nagy vitába keveredett a 32 éves, alkoholista Nagy János egy falubeli férfivel Nyírgyulajban, s kora este már a vasvilila is előkerült. Ügy tűnt Nagy megijedt, igyekezett kerülni haragosát, de este me- gintosak összetalálkoztak. Ki félt jobban a másiktól, nem tudni, mindenesetre Nagy János szúrt. Kése behatolt a tüdőbe, s közvetlen életveszélyes sérülést okozóit. A vádlottat a megyei bíróság három év és hat hónap börtönre ítélte életveszélyt okozó testi sértés miatt* Az ügyész álláspontja szerint cselekedete emberölés kísérlete, ezért súlyosbításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. Időközben a legfőbb ügyész visszavonta a fellebbezést, s az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A Legfelső Bíróság mindhárom ügyben helybenhagyta a megyei bíróság ítéletét, így azok jogerőssé váltak. Fakivágás Nyíregyházán Talán semmi nem ingerli jobban a nyíregyháziakat, mint amikor meglátják, hogy megint irtják a szép, nagy, lombot, árnyat adó fákat. Most a tavasszal ugyancsak lesz miért idegeskedni, hiszen az elmúlt tíz évben nem vágtak ki annyi fát, mint amennyit most fognak, mert a város legforgalmasabb utcáiban lévő fák elhanyagoltak, életveszélyesek, csúcsaik száradnak, ágaik letörnek, s a fölnyesés sem segít már rajtuk. SÖTÉT UTCÄK, letört Agak Sok helyen kell beavatkozni azért is, mert a letöredező ágak komoly károkat okoznak a házak tetőszerkezetében, néhány utcában a lombosodástól a levelek lehullásáig szinte sötétté válnak az árnyéktól a házak, de sok helyen a falak is elpené- szesednek, mert az állandó árnyék miatt képtelenek kiszáradni. A Búza utcán 55 idős nyárfát kell kivágni, s erre még a lombfakadás előtt sort kerítenek. Ebben az évben szedik ki a Vöröshadsereg, a Bocskai és a Dózsa György út elhanyagolt, öreg és egyre veszélyesebbé váló fáit is. A Honfoglalás utcán még nem öregek a fák, de a tizenöt évvel ezelőtti telepítés nem valami jól sikerült. A fák kisebb korukban Nyíregyháza egyik legszebb fasorává tették a Honfoglalás utcát, aztán amikor három évvel ezelőtt a lakosság kérésére visszanyesték, teljesen elcsúfították, emiatt most ismét kérték a lakók, hogy cseréljék ki, s ehhez társadalmi munkájukat is felajánlották. Segít majd az erdőgazdaság, s még lombfaka- dásig alacsonyabb növésű fákkal — nyírrel, tujával és (berkenyével — ültetik be. „GYÖKÉRSZÖTTES” A FÖLD ALATT Sok fát ültettek már el Nyíregyházán társadalmi munkában, sajnos ezek egy részét szakszerűtlenül tették a helyükre és többségük gyökérzete komolyan veszélyezteti a közműveket. Most például a Vöröshadsereg utcán nem lehet majd kiszedni a gyökereket, mert teljesen átszőtték a földben lévő vezetékeket, s beláthatatlan következménnyel járna felszaggatásuk. És nemcsak a gyökerek okoznak gondot, hanem a lombok is. Sok fa koronája olyan közel van a villanyvezetékhez, hogy visszanyesésük, bokorfává formálásuk is sok fejtörést okoz. ÉVI EGYMILLIÓS KÄR ... Február tizediké óta állnak készenlétben Ti- szalöknél a „Jégvirágok”. A Felső-Tisza-vi- déki és Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság jégtörőin szolgálatot teljesítő dolgozók két hete vannak távol a családjuktól. A hajón dolgoznak, étkeznek, kelnek és fekszenek, nem csoda, hogy igen várják már e készültség „lefújását”. A tavalyi rendkívüli, emberemlékezet óta nem tapasztalt jeges árhoz képest nyugodalmasan ,telt a mostani szezon, de mint minden tél, az idei is hozott nehézségeket és meglepetéseket. Barát Sándor hajóvezető, Fehér Árpád gépész, Szabó István és Tóth Jenő matrózok számára mindenekelőtt azt, hogy soha ilyen közel még nem dolgoztak az erőműhöz. Elég lett volna egy rossz mozdulat, egy váratlan géphiba és átbillennek a zsilipeken. „Belegondolni sem szabad, milyen katasztrófát okozhatott volna az öt-hat méteres vízszintkülönbség — mondja Tóth Jenő. — Mindezt csak azért említem, nehogy azt higgye bárki, a mostani enyhe télen leányálom volt a jégtörés.” A „Jégvirág IV.” most egyedül képviselte a megyei „színeket”. A III-as számú hajó felújításra szorult. A Borsod megyei kollegákkal együtt, Zemlényi István irányítása mellett védte az egyesített hajóhad a tisza- löki erőművet. Az északiak egészen a csermelyi sarokig felmentek a helyenként harminc centiméter vastag jeget rombolni, döngölni. A megindult jégtáblák további aprítása pedig a szabolcsiakra várt. Reggel hattól este hatig tartott megállás nélkül ez a munka, a csapat sötétedés után Tiszalöknél találkozott. Itt megbeszélték a másnapi haditervet, illetve kölcsönösen segítettek egymásnak a hibák kijavításában. Hiszen a jég, ha az idén a Tiszán egybefüggően nem is vblt nagyobb tíz-tizenkét centiméternél, a kemény páncél rombolja még a jégtörőt is. A IX-es vezérhajó gépésze, Fekete János több mint 25 esztendős tapasztalata alapján mondja: „kilehelte már a tél a lelkét.” A hét vége szokatlan hidege ellenére a víz hőfoka már nulla körül van, ez pedig közelgő jó időt jelent. De azért jégtörő Mátyásban még nagyon nem bízva, a jégtörők készenlétben maradnak egy ideig. (Kovács K.) Az örök tű^ birodalma Kazángépész a monitornál Az örök tűz birodalmában forróságot árasztó kazánok morognak, sisteregnek. A TIT ASZ nyíregyházi erőművéből csaknem 13 ezer lakást, több 'intézményit fűtenek, és 10 nagy ipari üzemiét latnaik el gőzenergiával. Tetemes mennyiségű villamos energiát is termelnek. A 'központi vezérlőpultnál Pehi József kazángépész van szolgálatban. Előtte jó néhány kijelző és színes gomb. — Itt szinte minden automatizált — mondja. — Ha valami meghibásodik, a monitor azonnal mutatja, sőt egy berendezés papírra is nyomtatja, mi a gond. — Hogyan teliik egy napja? — kérdezem. — Bejövök, megnézem a műszereket, ellenőrzőm a ventillátorokat, szivattyúkat. Például az a műszer — mutat az egyikre — jelzi, hogy a 10. számú kazán most óránként 55 tonna 410 Celsius-fo- kos, 37 Bar nyomású gőzt termel. Tíz gőzkazánunk van. — Az idei tél eddig jóval enyhébb a tavalyinál — közli Dohanics László erőművezető. — A Szabolcsim Vállalattól naponta kétszer. 8,30 és 21 óraikor kapunk hőmérsékleti adatokat, amelyek alapján a következő napon termelendő hőmennyiség prognosztizálhatjuk. Az időjárási frontváltozásokira négy óra alatt tudunk reagálni, hiszen a távhőel.látó rendszerben a víz ennyi idő alatt fordul meg. Az idén sem az erőműben, sem a vezetékrendszerben nem volt komolyabb meghibásodás. Krámer Zoltán termelési osztályvezető néhány érdekes adattal szolgái: — 1985 januárjában az átlaghőmérséklet mínusz 6,92 Celsius tök volt, az idén mínusz 0,5. Most januárban 13,3 százalékkal kevesebb hőmennyiséget adtunk ki, mint a múlt óv első havában. Az erőműben naponta 450 ezer köbméter földgázt használnak fel. Az idén eddig 21 millió köbméter fogyott. Naponta átlagosan 150 ejer kilowattóra villamos energiát állítanak elő, amit Nyíregyháza használ fel. (cselényi) A nyíregyházi fák, fasorok rendbe tétele, az elöregedettek kicserélése nem egy-két tavasz alatt megoldható feladat, hanem körülbelül tízéves program, amely a múlt év őszén el is kezdődött. Ekkor ezer fát, 500 fenyőt és tu- ját, valamint 15 ezer cserjét ültettek el, s nagyjából ilyen ütemben ültetnek majd a tavasszal és ősszel is. Mindez azonban nem lesz elegendő, ha évente egymilliós kárt okoznak csak Jósaváros fáiban, cserjéiben és parkjaiban. Most azt tervezik a városi tanács műszaki osztályán, hogy nagyobb segítséget és szakértelmet adnak a Hazafias Népfront által szervezett faültetésekhez is, mert ma az emberek egy része sokszor úgy látja, hogy amit ő elültetett szabad idejében, azt a tanács kivágatja és így értelmetlennek találja munkáját. A fák kivágása most nem fairtás lesz, hanem olyan sürgős feladat, amely — ha tovább halogatják elvégzését — komoly károkat okozhat. Balogh József r-----------■ Lapos szolgáltatás Ötletnek talán kiváló, de lépcsőházunkban sen- . kinek nem tetszett a posta újítása, amikor néhány hete bevezette az önkiszolgálást. Csak úgy egy csomagban ledobta a bejáratnál (még szerencse, hogy nem kívül), a lakók összes újságját, aztán ki-ki válogathatott. A Móricz Zsigmond utcán lakók eleinte azt hitték, csak átmeneti ügyről van szó, de az „atrocitás” állandósult. Visszakerültek ugyan a lapok a ládába, de mostanában egyre ritkábban. Hétvégén már nem is számítanak az itt élők semmire. A hetilapokat kihozzák a következő kedden ... Most sem jött egy sem, nem lehet tudni, lesz-e egyáltalán vagy nem. Nincs okunk nem elhinni, hogy az ügy egy személy hanyagsága és nem jellemző a postára, a dologért mégis csak az intézmény a felelős. A későn hozott, vagy egyáltalán ki sem kézbesített újságért az előfizető mindig előre és pontosan fizet. Csökkent értékű szolgáltatásért teljes árat felvenni nem tisztességes dolog. (és) s _______________> Elégetett nyomok
