Kelet-Magyarország, 1986. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-10 / 8. szám
feji fe M A Perpatvar a sétálóutcában (2. oldal) Négynapos munkahét...?! (3. oldal) Markója Imre sajtótájékoztatója A törvényalkotásnak lépést kell tartani a társadalmi fejlődéssel Az 1986—1990. közötti időszak jogalkotási feladatairól tájékoztatta a sajtó képviselőit Markója Imre igazságügy- miniszter csütörtökön a Parlamentben. Mérlegkészítés, közgyűlés Zárszámadásra készülnek a téeszekben A sajtókonferencián — amelyet Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke nyitott meg — az igazságügy-miniszter elöljáróban kiemelte: a jogszabály-előkészítő tevékenységről — a népgazdaság középtávú tervéhez hasonlóan — öt évre szóló terv készült. Erre azért van szükség, hogy a jogszabályok körültekintő elemzéssel, a tudományos kutatás eredményeinek felhasználásával, a tágabb közvélemény és a széles körű szakmai javaslatok meghallgatásával öltsenek formát. A törvényelőkészítésnek ez az ötéves terve része a Minisztertanács középtávú programjának. Az elmúlt években a párt és a kormányzati szervek felismerték: a gazdaságfejlesztés mellett a politikai intézményrendszer korszerűsítésére is kiemelt figyelmet szükséges fordítani. Ez a szemléleti változás a jogalkotásban is éreztette hatását. Mindezek ellenére jogalkotásunk ma sem mentes az ellentmondásoktól, az alkotmányosságot sértő szituációktól, ezért ezen a területen kívánatos a nagyobb áttekinthetőség, a túlszabályoSzaibolcs-Szatmór és a Magyar Posta vezetői január 9- én Mátészalkán tartották a megye VII. ötéves postai fejlesztési elképzelésednek tervegyeztető tárgyalását, melyen mások mellett részt vetít Tóth Illés államtitkár, a Magyar Posta elnöke, Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára, Bánóczi Gyula, a megyei tanács elnöke, valamint Szilágyi Gábor, a Debreceni Postaigazgatóság vezetője. A tegnapi tárgyaláson egyeztették a miegye postai és távközlési igényeit, s szóvolt a posta fejlesztési elképzeléseiről is. Mint elhangzott, a posta a VII. ötéves tervidőszakban negyvenmddldárd forintot fordíthat fejlesztésre, Markója Imre tájékoztatja az újságírókat. zottság megszüntetése. Ezzel kapcsolatban az igazságügy- miniszter hangsúlyozta: tavaly is növekedett ugyan a jogszabályok száma, de a növekedés üteme elmaradt a korábbi évekétől. Rámutatott: a jognak szolgálati szerepe van, s akkor tölti be hivatását, ha követi a társadalmi-gazdasági változásokat és segíti azokat a maga eszközeivel. Ma is előfordul azonban, hogy kellő előkészítés nélkül születnek meg jogszabályok, s gyakran módosítják ezeket. Ha viszont túlzott mértékű a jogi szabályozás, ha sok az úgynevezett kiskapu, akkor könnyű kijátszani a rendelkezéseket. Továbbfejlődésünk szempontjából megengedhetetlen, hogy a társadalmi-gazdasági gondok valódi orvoslása helyett a jogszabálygyártás kerüljön előtérbe — hangsúlyozta a miniszter. A következő öt esztendő jogalkotási feladatait összegző kormányprogrammal kapcsolatban Markója Imre kitt legtöbb pénz a távbeszélőhálózat bővítésére jut majd, a<z elképzelések szerint mirät- etgy hanmi ncmiil'l iárd. Az alapcélok: a megyeszékhelyek távbeszélő-ellátásának rekonstrukciója, a korszerű gyűjtő gócközpontok kiépítése, megteremtve ezzel az automatizálás továbbá feltételeit. A tanácskozás résztvevői megállapították, hogy Sza- bolos-Szaitmár telefomíháló- zaitát az átlagosnál gyorsabb ütemben kellene fejleszteni, hiszen e téren utolsó helyen állunk az országban, sajnos az anyagi lehetőségek szűkösek. A megye legjelentősebb távbeszélő-szolgálat fejlesztési tervei: a nyíregyházi Január a mérlegkészítés hava. Szabolcs-Szatmár megyében száztizenkilenc mezőgazdasági termelőszövetkezetben készül beszámoló a tavaly végzett munkáról, az elért eredményekről, s meghatározzák az idei feladatokat is. A szövetkezetek vezetői pedig a tagság előtt, közgyűléseken adnak számot 1985-ről. Sok jóról bizony nem beszélhetnek majd az elnökök. Az elmúlt esztendőben több mint nyolcvanezer hektár károsodott ár- és belvíz következtében. Május végéig még harmincezer hektár szántó volt vetetlen, ötszöröse az 1984-esnek. S ez leginkább a kukoricánál éreztette hatását. Jelentős volt a kipusztulás a kalászosoknál, s ezzel együtt a terméskiesés, összesen 150 ezer tonnával volt kevesebb a kalászos termés, mint 1984-ben. Almából is kevesebb termett a tervezettnél, összességében a növénytermesztés a tervezettnek az ötödrészével termelt kevesebbet, míg az állattenyésztés termelési értékkiesése majd öt százalék. A megyében meghaladja az egymilliárd forintot a kedvezőtlen időjárás miatti kiesés, de nem maradtak • magukra a gazdaságok. A termelőszövetkezetek a belvízkárok csökkentésére háromszázmillió forintot kaptak. A megváltozott szabályozók ellensúlyozására is kaptak országos segítséget, valamint tavaly év elején az almakitárolási veszteség Ülést tartott január 9-én az MSZMP Fehérgyarmati városi Bizottsága. A testület először az elmúlt évi gazdaságfcranzitközpont bővítése és a mátészalkai gócközpont kiépítése, mellyel jelentősen szaporodnak majd asz állomások, s lehetőség lesz az automatizálás fokozatos kiterjesztésére. Továbbá folytatódik a szálkái postahivatal és a műszaki épület kivitelezése, s új forgalmi és műszaki épülettel gyarapszik majd Fehérgyarmat is. A tervek szerint a mátészalkai gócközpont 1989-re készül el, s a lehetőségekhez mérten megkezdődhet a környék telefonhálózatának jelentős korszerűsítése. A terv egyeztető tanácskozást követően a résztvevők megtekintették a helyi postahivatal építkezéseit. csökkentésére ötvenhárom- millió forintot. Ezek együttesen eredményezték, hogy „mindössze” 10—12 gazdaságban kell a későbbiekben veszteségrendezési eljárást lefolytatni. Most még a mérleget készítik a termelőszövetkezetekben. Pontos számok így nincsenek, de megközelítőleg négyszázmillió forint lesz a nyereség összege, míg a veszteség meghaladja a százhúszmillió forintot. Ez az utóbbi évek egyik legrosz- szabb eredménye, s ettől gyengébb esztendőt 1983-ban zártak a megye termelőszövetkezetei. A tőkeszegénység még a •kiegészítő tevékenységeknél is éreztette hatáséit, s nem tudták a gazdaságok azt az eredményt produkálni, ami más esztendőkben elvárható. A munkanapokat számítva egy hét eltelt az új esztendőből. Persze 1986-ot már tavaly ősszel megalapozták a gazdaságokban. Kalászosokból 116 ezer hektárt vetettek, s ebből a búza majd 71 ezer hektár. Hogy mennyi lesiz ez a betakarításkor, azt még nem itudini, viszont sok függ a növényápolástól. Az alapokon (túl tavasszal ismét kezdődik a vetés, majd a betakarítás. Ám addig január végén, februárban mindenütt számot adnak a tavalyi gazdálkodásról, megvonják a mérleget, s leszűrik a tapasztalaitokat. Az új esztendő már új feladatokkal érkezeit. (sípos) politikai munkát értékelte és rögzítette a termelőhelyek előtt álló legfontosabb idei feladatokat. Ezután a párt- bizottság az 1986. évi munkatervét tárgyalta meg és hagyta jóvá. Végül a testület személyi kérdésben döntött. Nyugdíjba vonulása alkalmából felmentette a városi bizottság első titkári funkciójából Csepeléi Tamást, akinek több évtizedes kiemelkedő mozgalmi munkájáért a megyei pártbizottság köszönetét fejezte ki. A pártbizottság ezt követően dr. László Bélát — a megyei pártbizottság tagját, országgyűlési képviselőt, a fehérgyarmati Zalka Máté Gimnázium eddigi igazgatóját — választotta meg első titkárnak. A fehérgyarmati városi pártbizottság ülésén részt vett és felszólalt Diczkó László, a megyei pártbizottság titkára. (Folytatás a 4. oldalon) Tervegyeztető tárgyalás Mátészalkán Fokozatos postai fejlesztések A fehérgyarmati városi pártbizottság ülése Keletje van most a téli almának a külföldi és hazai piacon egyaránt. Hogy kapós az áru, abban szerepe van annak is, hogy az elmúlt őszön a tervezettnél jóval kisebb volt a termés. A nyírgelsei hűtőtárolóban a kapacitásnak megfelelő 10 ezer tonna helyett mindössze 9200 tonna gyümölcsöt tároltak. A feldolgozás és exportszállítás most folyamatos. Nyírgelsén a tárolóterekben 1986-ra 5200 tonna alma maradt. Ebből naponta küldik a jó minőséget Tu- zsérra. A minőségileg gyengébb gyümölcsből almaié készül Nyírgelsén, üdítő italok alapanyagának, amit Kecskemétre, Debrecenbe és a Borsodi Sörgyárba szállítanak. Betároltak 3200 tonna kompótalmát is az őszön a Nyírlugosi Állami Gazdaság konzervüzemének. A feldolgozás ebből is folyamatos. Felvételünk az exportalma osztályozásáról, csomagolásáról készült. (J. Ljj Népszerű tárlatok Változatos kiállítási program a megyében Jó évet zártak a megye kiállítótermei, 1985-ben átlaga- san havonta legalább négy tárlatot látogathatott a szabolcsi közönség. A megyei tanács művelődési osztályának értékelése szerint igen népszerűek voltak a táblaképeket felvonultató kiállítások, főként Hincz Gyula és Szentgyörgyi József alkotásai váltottak ki nagy érdeklődést. Műfajilag is változatosak voltak a tavalyi kiállítások, nagy figyelem kísérte a sóstói éremművészeti alkotótelep tárlatát, a megyei képzőművészeti pályázat anyagát, Ligeti Erika, Tilles Béla, Budahelyi Tibor, Her" czeg István, Pájer Emilia munkáit, valamint a II. országos karikatúrabiennálé színvonalas alkotásait. Az 1986-os kiállítási program is számos rangos és változatos ismeret- és élményszerzési lehetőséget ígér. A tervek szerint januárban Lakatos József, Soltész Albert és Rutka Ferenc festőművészek alkotásait láthatjuk a megyeszékhelyen, februárban Normantas Paulus fotóművész és György Csaba festőművész tárlata kerül sorra, míg Fehérgyarmaton a szombathelyi textilbiennálé anyagával ismerkedhetnek az érdeklődők. Márciusban a szentendrei művészek kollektív kiállításának ad helyet a megyei és városi művelődési központ Lenin téri helyisége, válogatást láthatunk a XIII. miskolci grafikai biennálé anyagából, míg Fehérgyarmaton Szikszián Vanda grafikusművész, Kisvárdán Csóka Béla festőművész, Vásárosnamény- ban Mester Éva üvegtervező mutatkozik be a közönségnek. Az éves kiállítási program összeállításánál az egyik törekvés az volt, hogy a képző-, ipar- és fotóművészet országosan legrangosabb tárlatait a szabolcsi közönség is megismerje. Ezért kaptak helyet a szentendrei, a békéscsabai, a szombathelyi és miskolci tárlatok is a megye különböző településein. A kitekintést, a kortárs művészet értékeinek bemutatását segítik az ország különböző városaiban alkotó művészi közösségek vendégtárlatai. Ebben az évben többek között láthatjuk Lóránt János, El Kazovszkij, Györfi Sándor, Borsos Miklós, Dienes Gábor, Kőszegi Gyula, Bo- hús Zoltán, Grossch Arnold, Somogyi József, Batári László, Mizser Pál, Orosz György, O. Farsang Erzsébet, Polgár Ildikó, Zombori László, B. Hegyi László, Papi Lajos, Perczel Erzsébet, Jovián György, Nagy Judit, Molnár Gyula, To/por András alkotásait, valamint a megyében élők közül Soltész Albert, Be- recz András, Horváth János műveit. Nyíregyházán is látható a nyáron a fotóklubok III. országos szalonja, szerepel a tervek között a nagyváradi képzőművészeti stúdió, és Soltész István ungvári festőművész tárlata Kis- •várdán. Az iménfcieken kívül huszonkét kiállításra készül a Budapesti Művészet- barátok Egyesülete megyei tagozata is. XLIII. évfolyam, 8. szám ARA: 1,80 FORINT ’ 1986. január 10., péntek I ,TraTrTrr~Trnm~n,i*n—nirm ■■■iiw—ni—i——1—^ Kapós ón az alna
