Kelet-Magyarország, 1984. november (44. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-03 / 259. szám

1984. november 3.

Kelet-Magyarország

o

o

Új üzem Nyíregyházán

Fogyasztásmérővel

takarékosabban

A Nyíregyházi Közterületfenntartó Vállalat a KPM pályázata alapján gépjárműfogyasztásmérő üzemet létesített. Az üzemben a túlfogyasztást mérhetik szakszerűen, ezt követően adnak tanácsot a megfelelő beállításokhoz. A vállalat saját gépjárművei mellett külső megrendelésre is dolgozik. Elsősorban költségvetési üzemek speciális gépeit várják, mint a szemétszállító, a konténer- és a darus kocsikat. Az első tíz hónap tapasztalatai alapján a vállalat gépkocsijainál jelentős mennyiségű benzinmegtakarítást értek el a műszeres bemérések nyomán. Képünk: a fogyasztás mérése mellett, amelyet Szen- ku András autószerelő csoportvezető végez, CO-mérést, elektromos gyújtásbeállítást is ellátnak a korszerű műszerek segítségével.

Á szabadság négy évtizedéből

KISVÁR DA

K

isvárda: kisváros.

Nomen est ómen. Bár a városnév- elemző etimológus most tiltakozik, mégis igazát vallom ennek a társításnak. Volt is város (1421-től 1890-ig mezővárosi rangot vallott magáénak), ma is város, immár tizennégy esztendeje. Kicsi és az is akar maradni — vallják mai lakói, vezetői. Kisvárda sohasem külső látszatra, nem házainak méreteivel terjeszkedett, fejlődött, noha szerepe nem volt elhanyagolható ezen a felső-szabolcsi vidéken. Hírét, szerepét kereskedelmi funkciója szabta meg, mert ott feküdt az északra, Lengyelországba vezető nagy kereskedelmi útvonal mentén. Nagy létszámú zsidóság települt le itt, s a század elejétől pezsgő üzleti, pénzügyi életet bontakoztatott ki a településen. Hosszú főutcája máig őrzi, s a város- fejlesztők szándékai szerint tovább is őrizni fogja ezeket a felül lakás, alul üzletépületeket, a régi kereskedőházakat, mert ez Kisvárda megóvandó múltja.

A második világháború a lakosság negyedét elpusztította, vagy elsodorta innen. A lengyelországi Oswiecim- ben, az auschwitz-birkenau-i haláltábor magyar pavilonjában Kisvárda nevét is jelölik azok között az európai települések között, ahonnan legkevesebb kétezer zsidót hurcoltak a halálba.

.A .város történetének, -lpró■ nikésa, M'akay-- Lófajp . • érde-j k,es epizódját., említi a felsza badűlás utátil pillanatoknak: régi várdaiakból alakült az első képviselőtestület, amely már 1945. szeptember 20-i ülésén határozattal nyilvánította ki Kisvárda várossá válási szándékát. Ez további negyedszázadot váratott magára. A helytörténész szerint — s ezzel egyetérthetünk — „ami az első 25 év alatt történt, a Kisvárdát csak kívülről, felületesen szemlélő előtt alig-alig mutatkozott."

A település fejlesztése a hatvanas évekig komolyabban szóba sem került, de az évtized közepétől országos döntés alapján Kisvárda is felkerült a kedvező adottságokkal rendelkező és további fejlesztésre szánt magyar települések névsorára: középfokú központtá léptették elő.

Hogy ebben szerepe volt a hagyományokkal rendelkező régi helybéli iparnak, s annak, hogy az ország, sőt Európa egyik fontos közlekedési-szállítási vonala metszi át, ma már vitathatatlan. Kisvárda továbblépését két, egymáshoz logikusan kapcsolódó esemény segítette elő: a szabolcsi ipartelepítést elindító párthatározat és 1973. március 28.: ezen a napon nyilvánítottá várossá Kisvárdát az Elnöki Tanács.

A megye legiparosabb települése Nyíregyháza után a felszabadulás előtti évtizedekben is Kisvárda volt. A Vulkán Vasöntő Gépgyár RT-ben háromszáz munkás dolgozott, de volt itt — miként ma is van — néhány szeszüzem, fa- feldolgozó, malomipar, bár ezek egyike 20. a másik alig 40 munkást alkalmazott akkortájt. A hatvanas években ezek bővítése, fejlesztése ígérte a kibontakozást, de ahhoz, hogy az ipartelepítés elérje mai társadalom- és város - átalakító hatását, sokkal több kellett. Új ipar honosítására is szükség volt. A régiek fejlesztésével, új gyárak telepítésével sikerült elérni, hogy ma Kisvárdán 12 ezer ember keresheti kenyerét. Az itteni ipar munkalehetőséget teremtett a város és vonzáskörzetében levő községek lakói számára is: Felső-Szabolcs 52

A kisvárdai főtér a századfordulón

községéből mintegy ötezer ember jár be dolgozni a városba.

A várossá válás óta vette fel igazi lendületét az iparosítás. Ekkor települt ide a Villamosszigetelő és Műanyaggyár, amely alapítása óta megötszörözte termelését: fékbetéteket, kuplungtárcsát készít, részt vesz a Lada- programban. Gyárat telepített a városba az Egyesült Izzó, s ma itt készülnek az autók, kerékpárok, zseblámpák törpe izzói, és 1800 helyi és környékbeli embernek ad mupkát .'.az üzem. 'Hangfalak, zs^ugdlferek t Viszik eLT á* ElektröakúsztiRai Gyár ' hírét és itt van az ország egyik legfiatalabb vállalkozásának otthona is: sok termelőszövetkezet társulásával jött létre a Hunniacoop vágott baromfi üzeme, ahol csirkét, tyúkot konyhakész termékké alakítanak, javarészt nyugati kivitelre szánva.

A régi hagyományokra építkező kisvárdai üzemek híre is túllépett a város, a megye, olykor az ország határain is: az Gntödei Vállalat (Vulkán) ma az ország egyetlen öntöttvas radiátor gyára. Ezernél több vasmunkás dolgozik most ott, ahol a felszabadulás utáni napokban egyetlen esztergapad állt a műhelyben.

Az egykori 4—5 kis szeszgyár helyén ma tekintélyes vállalat működik: keményítőt készítenek, és innen indul útjára az üdítő Sztár-család és a Coca-Cola is. Ök gyártják a kisvárdai emblémával ismert, 30 féle ízben palackozott likőröket, pálinka, vodka és konyakféléket.

Az ipartelepítés és a várossá válás elsősorban az otthonosabb berendezkedést, a megnyugtató foglalkoztatási arányok megteremtését és nem az urbanizáció, nem a lakosság lélekszám-növekedé- sét hozta Kisvárdán. A fel- szabadulás előtti 17—18 ezres lakosú településen ma 19 ezren élnek.

Ma 5 és fél ezer lakás van itt, s ezek jó 65 százaléka a várossá nyilvánítás óta eltelt nem egészen másfél évtizedben épült, és sok régi lakást felújítottak. Két lakótelepén, a Gyár utcaiban és a „Fel- szabadulás” negyedben majdnem négyezren élnek. És ha Kisvárda kereskedelme régi, jó hagyományokkal rendelkezett, igyekezett is ehhez méltó maradni. Gonddal ápolják a régi kis üzletek hálózatát, ahol lehet fejlesztenek, szépítenek, de új áruházak is épültek: egy évtizede nyitották a Szabolcs Áruházat, több ABC-áruházat is felépítettek.

Az urbanizáció, a növekedés problémái itt is feszítenek, bár biztató jelek, esélyek bontakoznak a városi gázvezeték megvalósítása körül. A 145 milliós beruházással elkészült hőközpont az idei télen először küldi melegét a város lakótelepi lakásaiba és a közintézmények épületeibe. .srfuj -ioeJ

Féjjiődefí! á-váréy iskolahálózata is. Volt útt is hagyomány : Bessenyei gimnáziuma, mint a megye egyik legrégebbi iskolája sok ismert, kiváló személyiséget nevelt, közöttük Császy Lászlót és Váry Emilt, ä Tanácsköztársaság mártírjait és a magyar űrhajóst, Farkas Bertalant. Ma ez a gimnázium ' ak ország legnagyobb' tanulólétszámú középiskolája, a kisvárdai szakközépiskola pedig számviteli ügyviteli és postaforgalmi szakembereket képez, gépírójelölteket oktat, a szakmunkásképzőben pedig 14 mesterséget sajátítanak el a kisvárdai ipar leendő munkásai.

A város egyetlen műemléke — a váron kívül — az a római katolikus templom amit — a legenda szerint — I. László alapított, s a restaurátorok késő gótikus értékeit csak részben tudták feltárni. A kisvárdai vár, a történelem másik nagy hagyatéka most a szellemi, művészeti élet már-már országos hírű rendezvényének ad otthont. Kisvárdán korábban is pezsgő kulturális élet volt: évtizedekig muzsikált együtt a szimfonikus zenekar, ma is gyakran koncerteznek a Weiner

Leo Zeneiskola tanárai, ^ Kodály Zoltán Általános Iskola vegyes kara sok rádiófelvétellel és nemzetközi cserekapcsolattal gazdag, Vopzc • a ez a város a- más vidékei, művészeit, hiszen sok „magyar

színház,volt $rzsy§pfj.i§g§ a

város ‘közönségének és a fil- > fiartn&rifeii -tóéttstekec ié* évente háromezer iskolás A > sok felnőtt vásárolja meg. A vár színpadán pedig az ország 7 nyári színházának egyike iép fel a Nemzeti, a Thália, a /íg Színház, a debreceni Cs - zónái és a békéscsabai ; kai Színház’ művészeinek l érrA os alkálmi összefogásában, .vár befutott fiatal színészek en- dezők vállalkozásában.

A vár vonzza a helybelieket, de az ország más álról, sőt a külföldről érkezőket is. Itt van a megye egyetlen, az egészségügyi hatóságok által is gyógyhatásúnak minősített fürdője, mól ma 4 medence, kádfürdő, szauna, kondicionálótem-m, szolárium várja a vendégeket. Szállodája nincs a városnak, de van téliesített Intel és a strand környékén turistaszállót tart fenn a Nyír- tassi Állami Gazdaság. Hcm ritka az olyan nyári uuju amikor a városban 8Ö-' -Jü külföldi — elsősorban szlovák és leftgyéí —’ ídftcV.- mú autó parkol.

Kisvárda: kisváros. Nem. is akar nagyobbá válni, vsak praktikus és saját lakói és körzetét, s az ország v„a: óságát jól szolgáló kedv e; c.svá- rossá.

Szilágyi •. ib-»./:<

A város új kórháza

Értelmiség

a szocializmusban

készültségről és felelősségről tanúskodó előadásban, de talán ez a nagyon rövid ismertetés is elegendő ahhoz, hogy képet alkothassunk arról — a néha szenvedélyektől sem mentes, de mindenkor elkötelezettséget bizonyító — több napos vitáról, amely az értelmiség mai szerepéről, a szocialista társadalomban elfoglalt helyéről folyt.

Sokan a gyakorlat, az empíria talajáról fogalmazták meg a kérdéskörrel kapcsolatos mondanivalójukat, mások az elmélet felől közelítettek a sokszálú problémához. Többen beszéltek a vidéki értelmiség sok szempontból sajátos helyzetéről, mások viszont az értelmiség és a demokrácia viszonyáról meditáltak, különös tekintettel arra, hogy kétségtelen mozdulás is tapasztalható ebben, de, számos összetevője van annak, hogy a szándékokból legyen is valami. Mert — mondották többen is—, az eddigieknél nagyobb társadalmi nyilvánosságra van szükség bizonyos, a társadalom egészét érzékenyen érintő kérdésekben, mert közös dolgainkért a közös felelősséget csakis így érezhetjük.

A tanácskozáson, melyen számos előadás és hozzászólás hangzott el, a dolgok természetéből fakadóan határozat nem született, hiszen az összejövetelnek nem is ez volt a feladata. De születtek ajánlások, elkészült a mondottak leglényegesebbjeinek írásos foglalata, melyet a kérdésben illetékesek meg is kapnak.-. s így . . mindenki úgy indült haza Tokajból' hogy1 á'< Hazafias.' Népffons Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bizottsága, a Miskolcon megjelenő Napjaink című folyóirat a HNF OT, és a Magyar írók Szövetségének ez idei közös rendezvénye, nem volt haszontalan.

S. Z.

Értelmiség a szocialista társadalomban címmel tartotta ez idei több napos összejövetelét a XIII. tokaji írótábor, s mint a címből is kiderül, húsba-vérbe vágó kérdésekről esett itt szó, olyanokról, melyek természetszerűleg messze túlmutatnak a címben megjelöltek, az „értelmiség” gyűjtőfogalomba sorolhatók körén.

Aki figyelemmel hallgatta végig Huszár Tibor akadémikus, az ELTE Szociológiai Intézete igazgatójának előadását, melyben nemcsak a jelen helyzettel, de annak történelmi előzményeivel is foglalkozott, annak számára az eddigieknél is világosabbá vált, hogy az értelmiség szerepe a jelen helyzetben rendkívül fontos kérdés.

Mert a szakszerűség, az új technológiák, technikák elterjesztése és befogadása, valamint az értelmiség és a „hatalom” viszonyának kérdésköre meglehetős élességgel vetődik fel manapság. Nem véletlenül hangoztatta Huszár Tibor, hogy a mostani gazdasági átalakulás, a reform sikere jelentős részt azon is múlik, hogy értelmiségünk, tudósaink, függetlenül attól, hogy atomfizikával avagy a társadalomtudománnyal foglalkoznak, miként képesek s"megfelelni a jelen és a jövő követelményeinek.

Az előadó is hangsúlyozta, a hozzászólók pedig elmélyítették azt a gondolatot, hogy a feladatokat nézvést rendkívül fontosságú az értelmiségi munka becsületének helyreállítása', ami: elsősorban talán anyagi kérdés, de kbrántserrí ' cfe’ak az. ‘ Nem" véletlenül emelte ki,1 hogy egy bizonyos határon túl már nem gazdasági fejlődés függvénye egy társadalom modernizálása, hanem a szellemi, értelmi összetevők fejlesztése.

Természetesen sokkal többről volt még szó a nagy fel-