Kelet-Magyarország, 1984. október (44. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-25 / 251. szám

4 Kelet-Msgyarország 1984. október 25. A dél-afrikai fajüldöző rezsim hadseregének és rohamrend­őrségének egységei körülzárták Johannesburg feketék lakta elővárosát, Sebokinget. Lelőtték a „tisztogatókat” A Kelet-Migiarország pályázatán érkezett Felderítő voltam Mi a túlzás? Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Ta­nácsa újra elítélte a Dél-af­rikai Köztársaságot. Valaha a világsajtó még számon tar­totta, hányadszor történik ez, aztán leszokott róla; csak annyi biztos, hogy ez a na­gyon sokadik ilyen határo­zat. Sajnos nincs okunk an­nak a feltételezésére, hogy a BT-döntésnek ezúttal Preto­riára nézve súlyosabb követ­kezményei lesznek, mint a múltban voltak. Jogos a kérdés: miért volt és miért van ez így? A vá­lasz lényegét maga a szava­zás érzékelteti. A Biztonsági Tanács gyakorlatilag egy­hangú döntést hozott, de egy tartózkodás azért volt, és ez az egy mindenkor a fajüldö­ző rezsim pártját fogó Egye­sült Államoké. Jeane Kirk­patrick amerikai fődelegátus, a kormányzat egyik közis­mert héjája szíve szerint alighanem vétózott volna, de ezt ma már egyszerűen nem lehet megtenni. Sőt, Kirkpat­rick asszony kénytelen volt olyan bizonyítványmagyará­zattal szolgálni, amely sze­rint Washingtonnak nem is annyira a határozat tartal­mával, mint annak „túlzó megfogalmazásaival” van ba­ja. Nos, lássunk néhány ilyen „túlzást” , döntésből. 1. A ku/.gyűlés — a világ- szervezet legmagasabb fóru­ma — a múlt hónap végén semmisnek és érvénytelen­nek nyilvánította Pretoria alkotmányreformját, amely mint a mostani BT-határozat hangsúlyozza, „továbbra is kirekeszti az elemi állampol­gári jogokból a fekete több­séget”. 2. A BT követeli a feketék számára önkényesen kijelölt törzsű rezervátumok, az úgynevezett bantusztánok megszüntetését. 3. A Bizton­sági Tanács elítéli „az elnyo­mottak folytatódó lemészár­lását, az önkényes letartózta­tások gyakorlatát”. Kétségtelenül kemény meg­állapítások. De annak a ha­talomnak, amely — lengyel- országi és egyéb viszonylat­ban — oly szívesen szónokol alapvető emberi jogokról, pontosan tudnia kell, hogy a határozat minden szava cá- folhatatlanul igaz — és per­sze tudja is. De ha véletle­nül a teremben, vagy bárhol a világon, valakinek bármi­lyen kétsége lett volna afe­lől, van-e „túlzás” a határo­zatban, azonnal két választ is kapott volna. Az egyiket az idei béke Nobel-díjastól, Desmond Tu­tu dél-afrikai püspöktől, aki beszédet mondhatott a BT előtt, a másikat pedig a hír- ügynökségektől, amelyek egy- behangzóan jelentették: So­weto mellett Johannesburg más gettóelővárosaiban (Se- boking, Kvathema) került sor hatósági monstreakciók- ra: ezúttal már nemcsak a rendőrséget, hanem a kato­naságot is bevetették — és ez új elem — a fekete többség ellen. , Az egyetlen új elem Preto­ria politikájában. II, E. A salvadori gerillák ked­den lelőttek egy helikoptert, amelyen a hadsereg több ma­gas rangú tisztje utazott. A gép utasai — köztük Domin­go Monterosa ezredes, a San Miguelben állomásozó 3. dan­dár parancsnoka, Herson Na­poleon Calixto, a hadsereg egyik főinstruktora és Oscar Armando Exmitia őrnagy, az „Atlacatl” nevű különleges partizánvadász osztag vezető­je — szörnyethaltak. A hazafiak titkos rádió­adója, a „Radio Venceremos” szerint a helikoptert a salva­dori fővárostól 199 kilomé­terre északkeletre, az Ocote Seco vulkanikus magaslat fe­lett érte a találat. A tisztek egy nagyszabású „tisztogató” hadművelet irányításában vettek részt. 1945 TAVASZÄN az Ideig­lenes Nemzeti Kormány harc­ba hívó Szavára valóságos népmozgalom bontakozott ki és tízezrek álltak be az anti­fasiszta magyar hadseregbe. Azt azonban már kevesen tudják, hogy több mint hét­száz fiatal lány és asszony is önként vállalta a katonai szolgálatot. Ezek a lányok nem kalandból vállalkoztak hanem gyűlöletből. Sokan ; törleszteni akartak a négy- f száz éves adósságból. Én egy elcsattant német pofon mi­att fogtam fegyvert, s vállal­koztam a legveszélyesebb fel­adatra. 1944. szeptember végén na­gyon éhesen mentem haza. ; Amikor elhaladtam a szom- i széd ház előtt, egy német te­herautó mellett, megcsapott a friss kenyér illata. Tudato­mig csak annyi jutott el, hogy kenyér. Felugrottam a kocsira, lekaptam egy kenye- ! rét azzal hogy végre jóllak­hatom. Még földet sem ért a lábam, amikor nyakon csípett egy német katona. Kikapta a kezemből a kenyeret és le­kent egy akkora pofont, hogy a szemüvegem a földre esett Lehajoltam a szemüvegemért, ő pedig hátulról belém rú­gott. Ez olyan szörnyű volt, olyan megalázó, hogy azt mondtam: ezt még vissza­adom bármi áron is. bármi történik is. 1945 februárjában kenyé­rért álltam sorba, amikor megláttam a nemzeti kor­mány felhívását: „Jelentkezz önként a német fasizmus el­leni fegyveres harcra!” Kilép­tem a sorból és szaladtam a toborzóhelyre. Mivel csak 17 éves voltam, szülői beleegye­zés kellett. Megírtam a szü­lői beleegyezést és aláírtam édesanyám helyett. Nemszól- i tam otthon egy szót sem, i csak izgalommal vártam a behívót. Március 12-én megkaptam a behívót. Egy levelet hagy­tam az asztalon, amelyben elköszöntem édesanyámtól, a testvéreimtől. Megírtam, hogy bevonultam katonának és a frontra megyek, ne várjanak egyelőre haza. Debrecenben, a Pallagpusztán volt a női kiképző tábor, s legelsőként vonultam be. Elhelyezési kör­letünk egy istálló volt. a föld­re szórt szalmával. Nem vol­tak ágyak, bútorok, a földre ültem és vártam. Majd jöt­tek a lányok, ki mezítláb, ki rongyos bakancsban, ki báli cipőben. Nagyon hideg volt. Tizenkét rendőr­gyilkosság Korzika szigetén Bastiában szerdán délelőtt heves tünte­tés volt. Több száz naciona­lista korzikai tüntetett két társuk elítélése ellen, akiket robbanóanyagokkal elköve­tett merényletek miatt állí­tottak bíróság elé. Az egyiket öt évre. a másikat háromévi börtönre ítélték. A tüntetők köveket és robbanó palacko­kat hajítottak a rendőrökre, akik közül tíz megsebesült, barikádot próbáltak építeni és sok üzlet kirakatát bever­ték. A rendőrök könnyfa­kasztó gránátot használtak a tüntetők ellen, akik közül kettő megsebesült. A déli órákig tartott, amíg helyre­állították a rendet. Közvetlenül a tüntetés után bomba robbant a bastiai tör­vényszék két bírájának laká­sa előtt, de a robbanások csak kisebb anyagi kárt okoz­tak. Ugyancsak Bastiában ked­den este agyonlőttek egy rendőrt. A tettesnek sikerült elmenekülnie. Ez már a 12. rendőrgyilkosság az idén Franciaországban. Az ablakok szalmával voltak betömve minden romokban hevert. Másnap reggel — mi­vel középiskolai végzettségem volt — útba indítottak Haj- dúhadházra, a parancsnok­ságra, írnoknak. Néhány nap múlva értem jött egy magya­rul beszélő szovjet hadnagy és elkísért a szovjet pa­rancsnokságra. Közölték ve­lem, hogy megbízható felde­rítőkre lesz szükség. Megkér­dezték: vállalom-e? Habozás nélkül igent mondtam. El­mondták, hogy a feladat igen nehéz és veszélyes. Lebukás esetén a legborzalmasabb kínzás és halál vár rám. Mi­után ezt is tudomásul vet­tem, s vállaltam, a kiképzé­sem megkezdődött. A PARANCSNOKAIM ÉS A BAJTÁRSNŐIM úgy tud­ták, hogy antifasiszta tanfo­lyamra járok. Nappal dol­goztam, éjjel pedig tanultam Amikor a 6. hadosztály had­ra fogható lett, útba indítot­tak Debrecenbe, a Pavilon laktanyába. Végre elérkezett a várva várt pillanat pa­rancsot kaptunk a vagoníro- zásra. Debrecenben, a Kos­suth téren búcsúztattak és csapatzászlót kaptunk. Hogy milyen volt az öltözetünk? Nekünk, akik a frontra in­dultunk, Bocskai-sapka, bar­na csíkos ingblúz, barna nyakkendőnk, szép barna szoknyánk volt. Derékszíjjal, vállszíjjal. És elfogadható bakancsunk is volt. Amikoi a szerelvényünk jól kihúzott, sírva fakadtam. Na, gondol­tam magamban: vajon visz- szajövök-e valaha, vagy ide­gen földben, ismeretlen he­lyen fogok pihenni. Szentgotthárdig szerel­vénnyel mentünk. Az állo­másokon nagy szeretettel fo­gadták a befutó vonatunkat. Sokan megkérdezték: hová megy, kislány? Büszkén vála­szoltam, hogy a frontra. Cso­dálkoztak, hogy magyar lá­nyok mennek a németek el­len harcolni. Amikor elin­dult a szerelvényünk, sokan mondták: viszontlátásra. De voltak olyanok is, akik azt kívánták erős kézszorítással: jöjjetek vissza győztesen! Szentgotthárdon a szovjetek­től kaptunk fegyvert és lő­szert, s gyalog és lovas sze­kérrel elindultunk az osztrák határ felé. A parancsnokság Éberauban rendezkedett be. Nekünk, lányoknak — 13-an voltunk, akik a parancsnok­ságon dolgoztunk — külön házban volt a szállásunk. Itt A lengyelországi Tarnow- ban, Bem József szülőváro­sában emlékművet emelnek a lengyel és magyar nép hősé­nek. Jelenleg az alapot ké­szítik, erre vasbeton talap­zatot építenek és ezen áll majd Bem tábornok három és fél méteres szobra. SZÁLLÓD ATfJZ Tűzvész pusztított szerdán hajnalban a Fülöp-szigete- ken fekvő Baguio üdülőhely egyik luxusszállodájában. A lángokban öt személy életét vesztette, huszonkilencen sé­rüléseket szenvedtek, öten pedig eltűntek. A hatemele­tes faépület tetejére mene­kült kilenc vendéget helikop­terrel sikerült megmenteni. LETARTÖZTATÄS Letartóztatták a gdanski vajdaság belügyi hivatalának egyik munkatársát. A nyo­mozás a hivatal vezetőjének előterjesztése alapján indult meg. A férfi a vád szerint il­legális szervezetekkel műkö­dött együtt. A vizsgálat gyor­sított ütemben folyik. mi magunk adtuk a szolgála­tot, az őrséget éjjel-nappal. Május 8-án közölték velem, hogy 10-én este jönnek ér­tem és a németek háta mögé vetnek be. Feladatom egyelő­re az, hogy az ellenséges csa­patok gyülekező-összevonási körzeteit kell megfigyelnem és azt az összekötőm útján jelenteni. Május 9-én hajnal­ban azonban már örömmá­morban úszott Európa, közte a mi falunk, Eberau is. A SZOVJET CSAPATOK előtt feltétel nélkül kapitu­lált a hitleri német hadse­reg. Végre béke lett! Rövid idő után a magyar hadosz­tályt visszarendelték. A 6. hadosztály parancsnoksága Balatonalmádiban rendez­kedett be. Ekkor láttam éle­temben először a Balatont. Bekapcsolódtunk az újjáépí­tésbe, a Balaton aknamente­sítésébe, vasutak, hidak, utak. építésébe a szovjet csapatok­kal együtt. Június közepén nevelőtiszti tanfolyamra vezényeltek. Itt hallottam először Marxról, Engelsről, Leninről, itt hal­lottam a földosztásról, az ál­lamosításról, az ingyenes ok­tatásról. Boldog voltam, hi­szen éppen azért maradtam ki a tanítónőképzőből, mert özvegy édesanyám nem tudta fizetni a tandíjat. Végre el­érhetem vágyam, tanulhatok és taníthatok! A nevelői tan­folyam elvégzése után a lá­nyok nevelőtisztje lettem. 1945. július 31-ével — mi­után a hadsereg létszámát a minimumra kellett csökken­teni — minket, lányokat is le­szereltek. Én is hazajöttem és szeptember 1-én beiratkoztam a gyors-gépírói iskolába, mert kellett a pénz, hiszen sem­mink nem volt. Kétszer ki­bombáztak, egy szál ruhában indultunk újra a télnek. Éhesek voltunk, de hittünk az új világban, egy szebb, boldogabb életben, melyet m: építünk föl a romokból. Nem lettem tanítónő, de elégedett asszony, nagymama vagyok Gyermekeim, unokáim nem ismerik az éhezést, a nincste- lenséget, békében élnek. Kí­vánom — és ezért ma is min­denre kész vagyok —, hogy ne ismerjék meg soha a há­ború borzalmait, szenvedé­seit. Faragó Lajosné Székely Irma, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének tagja lAzadú DIAKOK Több mint hatezer roham­rendőrt vezényeltek ki szer­dán a szöuli egyetemre a di­ákok már hetek óta tartó lá­zadásának leverésére. Már­cius óta, amikor a rendőri erőket kivonták Dél-Korea legnagyobb egyetemének te­rületéről, ez volt az első eset, hogy a hatóságok ismét a rendőri erők bevetéséhez fo­lyamodtak. „JÓTÉKONY” KÁBÍTÓ­SZER-KERESKEDŐ A brazíliai rendőrség im­már két éve képtelen elfogni azt a hírhedt kábítószer-ke­reskedőt, aki Rio de Janeiro egyik külvárosában, labi­rintusszerű rejtekhelyéről irányítja „szakterületének” ügyeit. A szegénynegyed, a Favela Rebu lakói ugyanis minden alkalommal kőzáport zúdítanak a felbukkanó rend­őrökre. Azért védelmezik a negyvenéves kábítószer-ke­reskedőt, mert az gyógysze­rekkel, ruhaneművel, háztar­tási gépekkel és játékokkal látja el a negyed nyomorúsá­gos körülmények között élő lakóit. Végítélet ma? Mintegy száz amerikai egyházi személyiség nyílt levélben szólította fel a vá­lasztások küszöbén a két el­nökjelöltet: utasítsák el azt a — szélsőségesen konzer­vatív politikusok és az „úi jobboldalban” vezető szere­pet betöltő vallási vezetők által hirdetett — tézist, hogy a Biblia szerint a kö­zeli jövőre várható a nuk­leáris világháború. Az egy­házi személyiségek állásfog­lalása elsősorban Reagan el­len irányul, aki több ízben is kifejtette: nem tartja ki­zártnak, hogy a végítéletet megelőző utolsó háború — a Jelenések Könyvé-ben sze­replő Armageddon — már a jelenlegi nemzedék életé­ben bekövetkezik. Az úgy­nevezett új keresztény jobb­oldal egyik vezetője, Jerry Falwell prédikátor állásfog­lalásai szerint egy ilyen — korlátozott — nukleáris há­ború a Közel-Keleten törne ki. Az új jobboldal szerint azonban ettől a háborútól nem kellene félni, mert az a Biblia tanítása szerint „az igazak” győzelmével vég­ződne. Reagan elnöknek a leg­utóbbi televíziós vita során feltették a kérdést, vajon valóban hisz-e a világvége- tézisben. Az elnök kitérő választ adott, azt mondotta hogy „sohasem állította” a világvége közelségét. A nyílt levelet az aláírók sajtókonferencián ismertet­ték Washingtonban. Az új jobboldal képviselői, köztük egy volt repülőtábornokból lett püspök, igyekeztek meg­zavarni a sajtókonferenciái. Maga Falwell nyilatkozatot tett közzé, amelyben azt ír­ja, hogy az egyházi szemé­lyiségek állásfoglalása „li­berális papok rosszul álcá­zott támadása Ronald Rea­gan elnök ellen.” V______________________________________________________________________/ Losonczi Pál fogadta Dusán Alimpicset, a jugoszláv parla­menti küldöttség vezetőjét. (Kelet-Magyarország telefotó) Jelentés az aquino-ügyben Az Aquino-merénylet kö­rülményeit kivizsgáló bizott­ság négy tagja szerdán elő­terjesztett jelentésében a Fü- löp-szigetek fegyveres erői- ' nek főparancsnokát, Fabian Ver tábornokot, további 24 katonát (köztük három tá­bornokot) és egy polgári sze­mélyt tesz felelőssé a mani- lai repülőtéren tavaly au­(Folytatás az 1. oldalról) Az előadást követően értel­miségi fórumon foglalkoztak a megye sajátosságaival, a szabolcsi értelmiség helyzeté­vel. A megyében az összes felsőfokú végzettségűek kö­zül az iparban dolgozik 8,3 százaléka, az építőiparban 2,5, a mezőgazdaságban 14,9, az ototatásban-köziművelődés- ben 52,4, az egészségügyben 6,9 százalék. Az 1970-es évek­től az országosnál nagyobb gusztus 21-én történtekért. A háromévi száműzetésből ha­zatérő Benigno Aquino ellen­zéki politikust akkor lőtték le, amikor a manilai repülő­téren kiszállt a gépből. A gyilkosságról kiadott hivata­los közlemény szerint a rend- fenntartó erők azonnal meg­ölték az állítólag „magányos” merénylőt. mértékben nőtt az egyetemet, főiskolát végzettek száma, ez kedvezően befolyásolta az ér­telmiség számának alakulá­sát. Számottevő 'tényezővé vált a műszaki és közgazda- sági értelmiség, jelentősen nőtt az agrármérnökök, az egészségügy területén dolgozó diplomások, az állami irányí­tásban dolgozó felsőfokú vég­zettségűek száma. Tovább gyarapodott a pedagógusok és közművelődési dolgozók száma is. TELEX • TELEX BEM-EMLÉKMÜ

Next

/
Oldalképek
Tartalom