Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-07 / 82. szám

KMHÉTVÉG! melléklet 1984. április 7. Tisztelt Asszonyom! Amolyan lépcsőházi gondolatokat ve­tek most papírra (mondják, hogy a leg­jobb gondolatok mindig utólag, a beszél­getés után, a lépcsőházban jutnak eszé­be az embernek...) A minap találkoz­tunk, s el volt keseredve. Nem könnyen beszélte el, de végül is kikerekedett a történet. Több mint tíz éve dolgozik vállalatá­nál középvezetői beosztásban. Nagyobb gond eddig nem volt személye körül — talán csak annyi, mint mondta, hogy elég gyakran „jártatja a száját”. No, nem valamiféle cserfes, nagyszájú te­remtés, hanem arról ismerik, hogy meg­mondja, ami a szívét nyomja. Az igaz­gatónak is, meg másnak is. Rendszerint igaza van — ezt fontos hozzáfűzni! Olyan dolgokat feszeget ugyanis, melyek önnek és munkatársainak munkáját gátolják, néha meg is akasztják. Sokszor csak apróságokról van szó, de felszólalt már komoly gondokat fölvetve is. Mint például íiz a múltkori exportügy: a ha­táridőcsúszás okait nyíltan szemére hányta főnökének ... Egyszóval: őszinte embernek ismeri mindenki a vállalatnál — és igen jó dol­gozónak! Ez utóbbi azért érdemel hang­súlyt, mert éppen itt keletkezett a sze­mélyes problémája... Titkon ugyanis érdeklődgetni kezdett más cégeknél, ismerősöknél — állásügy­ben. Mint mondta: „elege lett” a jelen­legi munkahelyén. A „szájalás”, az őszinteség ugyanis legtöbbször hiábava­lónak bizonyult, senki sem vette jóné- > ven, és nem is volt foganatja. A leg- ’ többr probléma, amit elmondott egy-egy ! megbeszélésen yr, már évek óta sorozat­ban elhangzik, eredmény nélkül, ígére­tekkel „elpasszolva”. Magyarán: szereti a munkáját — de nem érzi jól magát a munkahelyén. Azt is megtudtam, hogy ez az áldatlan állapot már otthon is érezteti hatását, hiszen állandóan idege­sen, ingerülten tér haza, ami érthetően rombolja a családi légkört is. Erre — miután a véleményével, javaslataival nem ért el semmit — azt látja gyógyír­nak,: ha új helyre megy dolgozni, hason­ló munkakörbe. S most jön a dilemma. Miközben suba alatt tájékozódott másutt a lehetőségekről — ugyancsak suba alatt megtudta, hogy kormánykitüntetésre terjesztették föl. „Mit tegyek most?” — kérdezte elke­seredve. — Hiszen ha megkapom a ki­tüntetést, márpedig valószínűleg meg­kapom, akkor hogyan mondjam azt utá­na, hogy veszem a kalapom. Pedig jól tudom, hogy egyrészt nem feltétlenül azért kapom, mert mindenki a legjobb véleménnyel van rólam, hanem mert úgymond rám is sor kerülhet... Más­részt pedig azt is tudom, hogy ettől a világon semmi nem fog megváltozni a vállalatnál. Továbbra is rosszul fogom magam érezni, mert minden marad a régiben...” Vagyis: úgy érzi, hogy kényelmetlen elmenni akkor, amikor magas elismerést kap a munkájáért. Hogy talán hálátlan­nak, sőt mi több, egyenest becstelennek tartják majd. Azt ugyan nem mondta ki, de éreztem szavai mögött, hogy úgy véli: ezzel a kitüntetéssel le is akarják kenyerezni, „betömni a száját” ... Asszonyom! Amikor szót váltottunk, nem sokat tudtam mondani. Azóta forgatom a gondját magamban. Egy ilyen kitünte­tést nyilván nem osztogatnak fűnek-fá- nak, rangos elismerése ez jó munkájá­nak! Ugyanakkor semmiféle lekötele­zettséget nem érzek velejárónak ... Hi­szen ezzel az eddig végzett tevékenysé­gét értékelték! Nincs itt szó lekenyere­zésről sem, hiszen ön is úgy véli, hogy megérdemli az elismerést. Abban ellen­ben én sem vagyok biztos, hogy ezután minden jóra fordul, megoldódnak a gon­dok, egy csapásra megjavul a közérzete, és hogy az eddig süket fülek megnyíl­nak, és azonnal intézkednek ott, ahol évek óta nem tették... Értem tehát a gondját — s ha nem veszi rossznéven, tanácsot is adnék. Ha mostani kételyei beigazolódnak — akkor változtasson munkahelyet, ha ezt tartja a megnyug­tató megoldásnak. Aggályait tegye félre — hiszen az a munka, amit mostani he­lyén végzett, az ott marad, a vállalatnál — minden gyümölcsével együtt. A ki­tüntetéshez pedig — mivel, mint hal­lom, azóta át is vette — őszintén gratu­lálok ! dr. Kádár László bankigazgatóval a beruházásokról Milliárdok a záhonyi átrakókörzetben, százmilliók a Szamos és Tisza töltéserő­sítésére, ugyanennyi azért, hogy a me­gyeszékhely jó ivóvízhez jusson — hogy csak a nagyobbakat említsük az Állami Fejlesztési Bank közreműködésével meg­valósuló beruházásokból. Hogyan fog­lalhatnánk össze röviden a bank szere­pét a beruházásokban? — Az Állami Fejlesztési Bank széles kör­ben részt vesz a beruházási döntések előké­szítésében, végzi a beruházások finanszírozá­sát és az erre fordított állami pénzek fel- használásának ellenőrzését. Ellátja ezeket a feladatokat a központi döntésű, ún. állami beruházások túlnyomó részénél, valamint azoknál a vállalati elhatározású fejleszté­seknél, amelyek megvalósításához állami pénzforrásokat vesznek igénybe. A beruhá­záspolitika céljainak, elveinek módosulásá­val a bank feladatai és módszerei is változ­nak. így például a termelő célú beruházá­sokhoz — a jövedelmezőségi, megtérülési kö­vetelmények erőteljesebb érvényesítése cél­jából — állami pénz nyújtása ma már a leg­több esetben visszafizetési kötelezettség mel­lett, állami kölcsön formájában történik. A vállalatok, szövetkezetek milyen ese­tekben kérhetnek pénzt beruházásaik­hoz? — Állami támogatás ma már — mint em­lítettem általában állami kölcsönként — fő­ként ágazatközi célokhoz, mint az anyag és energia gazdaságos felhasználása, illetve egyes ágazati célokhoz, például a konzerv­ipar fejlesztése, adható. Ezeket a beruházá­sokat a vállalatok határozzák el és ha a pályá­zati kiírásokban előírt feltételeknek eleget tesznek, akkor támogatásban részesülhetnek. Az állami támogatás odaítéléséről támogatá­si bizottságok döntenek, amelyekben ban­kunk is részt vesz. Néhány támogatási cél­nál — például a gazdaságos anyagfelhaszná­lást, technológiai korszerűsítést szolgáló fej­lesztéseknél — a bank saját hatáskörében dönt. Vagyis megvárják, míg összegyűl jó sok pályázó és versenyeztetik egymással őket? — Korántsem. Vannak bizonyos gazdasá­gossági kritériumok, amelyek alapján dön­tünk. Nem lenne jó, ha minden beruházás egyszerre indulna, vagy fejeződne be, mert ciklikus folyamat alakulna ki. Tavaly példá­ul nyolcszázon felül nyújtottak be energiara­cionalizálási pályázatot, közülük ötszáznál többet engedélyeztek, köztük jó néhány sza­bolcsit. A Ön a miskolci területi igazgatóság ve- ^ zetője. Milyen szerepet töltenek be az igazgatóságok a bank szervezetében? „fi megyében a pályázatok ki­dolgozása, elbírálása és a szer­ződéskötés során számos ki­sebb vállalattal és szövetkezet­tel, mint új beruházó partnerrel kerültünk kapcsolatba. Egy ré­szük nem eléggé jártas a beru­házások előkészítésében. Ez a körülmény a bank tanácsadó szerepét — amelyre igényt tar­tanak — erősen megnövelte.” citás- és importanyaghiány miatt, valamint a . nyíregyházi regionális Vízellátás első szaka- i sza alapvetően műszáki problémák, miatt. A, vízszolgáltatás indulása a második negyed­évben, a teljes befejezés a harmadik negyed­évben várható. Kedvező volt az elmúlt idő­szakban a vízkárelhárítás céljait szolgáló be­ruházások előrehaladása. A négy beruházás közül a felső-szabolcsi belvízrendszer fej­lesztése a legnagyobb, de jelentősek a Sza­mos és a Batár patak töltéserősítési munkái is. Tisza-szabályozás jelenleg a Tokaj és Ko­moró közötti szakaszon folyik. A nyíregyhá­zi távbeszélő központ bővítését meggyorsí­tották, célul tűzték ki a befejezési határidő féléves előrehozását. Állami beruházás folyik a tanárképző főiskolán is: növényház építése, a tanmedence befedése, a meleg víz beveze­tése, a karbantartó műhelyre emeletráépí­tés. Egyes munkák végzését kapacitáshiány gátolta. A És a vállalati beruházások? — A területi igazgatóságok az ország meg­határozott területein fejtik ki tevékenységü­ket. A miskolci területi igazgatóság hatás­körébe öt megye tartozik, többek között Sza- bolcs-Szatmár megye is. A döntéselőkészí­tésbe úgy kapcsolódunk be,.hogy vizsgálata­inkkal a banki állásfoglalás kialakítását ala­pozzuk meg. A döntés után az igazgatóság látja el a finanszírozási teendőket. A beru­házás folyamán, és befejezése után is, ellen­őrzi a megvalósítás tervszerűségét, a költség- előirányzat betartását, az állami támogatás ellenében vállalt kötelezettségek teljesítését. A bank tevékenységének bővülésével az igaz­gatóságok feladatai is növekednek. Részt ve­szünk például a pénzügyi rendszerünkben vi­szonylag újnak számító kötvénykibocsátás le­bonyolításában. A Melyek azok a nagyobb beruházások, w amelyekkel a megyében foglalkoznak, s milyen tapasztalatokat szereztek náluk? — A megyében folyó beruházások között elsőként a záhonyi körzet évtizedek óta tar­tó fejlesztését emelem ki. Az átrakókörzet IV. fejlesztési üteménél a tervezett kapaci­tásbővítések megtörténtek, azonban azok ki­használtsága — az áruszállítás ütemességé­től és az áruösszetétel alakulásától függően — változó. A megvalósítás tíz éve alatt a ki­vitelezést általában jónak lehet minősíteni. A fejlesztés V. üteme kisebb kapacitásbőví­tés mellett a munkakörülmények, a szociális ellátottság javítását és az információhálózat, valamint az üzemirányítás korszerűsítését szolgálja. A megvalósítás üteme elmarad a tervezettől, ami alapvetően a MÁV Tervező Intézet késedelmes és pontatlan tervszállítá­saira vezethető vissza. — Az 1983-as befejezésre tervezett fonto­sabb beruházások közül nem készült el a fé- nyeslitkei szivattyúállomás, kivitelezői kapa­— A megyében egyre nagyobb volumenben folynak állami támogatással megvalósuló vállalati beruházások. A nyíregyházi papír­gyár például hat kisebb beruházást valósit meg, amelyek célja a raktározási, tárolási veszteségek nfegszüntetése. A Nyíregyházi Konzervgyárban a nagydobozos befőttgyár­tás bevezetésével évente 1500 tonna export­nak nyílik meg a lehetősége. Ezt a gépsort a vajai gyáregységbe telepítik. Az aszeptikus tárolási technológia meghonosításával külön­féle konzervipari félkész termékek korszerű, minőségmegóvó és gazdaságos tárolását old­ják meg. Ha csupán az energiaracionalizálá­si célú beruházások helyi és népgazdasági hasznosságát nézzük, azt említhetjük, hogy Szabolcs-Szatmár gazdálkodó szervezetei ed­dig évente 5600 tonna tüzelőolaj és 5200 ton­na szén, illetve koksz, valamint egyéb ener­giahordozó kiváltására és részbeni megtaka­rítására vállalkoztak. A megyében például fenyőfakéreg, almafanyesedék és naprafor­góhéj energiaforrásként történő hasznosítá­sát oldják meg az állami támogatás igénybe­vételével. Példamutató volt Nyíregyházán a déli ipartelep gázellátásának megvalósítása. A VAGÉP Vállalat beruházásában 16 válla­lat anyagi hozzájárulásával épült meg a 7,5 kilométeres gerincvezeték a rácsatlakozások­kal, a tervezett határidőn belül. Vannak be­ruházások, ahol a jóváhagyott előirányzat nem nyújt fedezetet a megnövekvő költsé­gekre. A MÁV beruházásai között például ilyen a tunyogmatolcsi Szamos-híd, a Nyír­egyháza és Kisvárda közötti vonalkorszerű­sítés. A másik ilyen példa a Batár-patak bal­parti töltéserősítése. A költségtúllépések oka alapvetően az alátervezett, illetve az előké­szítés során nem helyesen becsült munkák költségigényéből, valamint műszaki tartalom- változásból adódik. Milyen vélemény alakult ki önöknél a szabolcsi kivitelezőkről? Érezhető-e, hogy nagyobb az építőipari kínálat? Egyáltalán késedelmes megvalósítás esetén élhet-e a bank a kötbérezés jogá­— A területünkön beruházási munkákat végző kivitelezők között a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat és a Kelet-ma­gyarországi Állami Építőipari Vállalat a job­bak közé tartozik. Általában határidőre és jó minőségben teljesítenek. Szabolcsban — más erősen iparosodott megyékhez képest — a beruházási túlfűtöttség időszakában is vi­szonylag kevesebb ‘volt a munka, ami a ki­vitelezőket ' már akkor jobb teljesítményre sarkallta és ez a beruházások visszafogásá­val fokozódott. Ez nem azt jelenti, hogy a beruházások megvalósítása ma már zökke­nőmentes. Azonban nehézséget okoz, hogy a kisebb volumenű munkák elvégzésére az építőipari vállalatok vállalkozási készsége nem kielégítő. A bank figyelemmel kíséri a vállalkozási, szállítási szerződések kitűzött határidőinek betartását. Ha határidőcsúszás­nál a beruházó felszólításunkra sem él köt- bérezési jogával, akkor a bank a kötbér­igény érvényesítését kötelezően megindítja és az állam javára érvényesíti. £ A beruházók helyzetét mennyire szük- ^ séges ismernie a banknak? Lehet-e szubjektív egy bankár? — A beruházók pénzügyi helyzetének is­meretére a banknak a beruházási döntések előkészítése és meghozatala során van szük­sége. Egyre inkább kívánalom az, hogy á be­fektetett pénz biztosan megtérüljön. így tu­lajdonképpen a szubjektív döntéseknek nem lehet alapja, bár minden ember — akár akarja, akár nem — szubjektív is bizonyos mértékben. Ám a megbízhatóságnak nagy a jelentősége a mi munkánkban is, hiszen ki­alakul egy vállalat vezetéséről, szavahihető­ségéről egy kép. Egyébként ami a beruházók felkészültségét illeti, kiemelten szólnék a MÁV-ról. Kedvező volt a döntés, hogy a zá­honyi létesítményeket lebonyolító apparátust az üzemigazgatóság szervezetéhez csoporto­sították. Ugyanakkor megemlítendő, hogy a MÁV egyes beruházói részlegei nem eléggé felkészültek a lebonyolításra. A megyében a pályázatok kidolgozása, elbírálása és a szer­ződéskötés során számos kisebb vállalattal és szövetkezettel, mint új beruházó partner­rel kerültünk kapcsolatba. Egy részük nem eléggé jártas a beruházások előkészítésében. Ez a körülmény a bank tanácsadó szerepét — amelyre igényt tartanak — erősen meg­növelte. A Milyen újdonságok vannak a pénzügyek­nél? Melyek a finanszírozás új lehető­ségei? ‘ -- -<• "'b-*<•<' — Szükség van olyan pénzintézetekre, amelyek átfogják az egész innovációs láncot, a kísérletektől, a kutatástól az üzemszerű gyártás feltételeit megteremtő beruházásig, mivel a vállalatok pénzügyi lehetőségei erre nem mindig adottak. Ezért hoztunk létre olyan úgynevezett kisbankokat, mint a Mű­szaki Fejlesztési és Pénzügyi Egyesülést, az Építőipari Innovációs Alapot, ami az ÉVM- mel közös alapítás. Ez utóbbi kötvényt bo­csátott ki, amelyből több Szabolcs-Szatmár megyei vállalat is jegyzett. Az idén kezdi meg működését az Ipari Szövetkezeti Fej­lesztési Társulás és az Agrár Innovációs Társulás. Az előbbit az OKISZ-szal, az utób­bit pedig a MÉM-mel, TOT-tal és SZÖVOSZ- szal együtt alapította az ÁFB, Az említett kisbankok kölcsön nyújtásával vagy az ered­ményben való részesedéshez kötött tőkejut­tatással hozzájárulnak az egész innovációs folyamat finanszírozásához. £ Milyen új lehetőségekben és feladatok­ban vesz részt az Állami Fejlesztési Bank? ’— Fontos feladatunk olyan fejlesztések feltárása és előkészítése, amelyek a Világ­bank által nyújtott hitel felhasználásával va­lósulhatnak meg. Aktívabb szérepet válla­lunk á kormányprogramok eredményes vég­rehajtásában. Sokszor „elébe megyünk” a beruházóknak, segítjük a hatékony fejlesz­tési lehetőségek, a pályázatok kidolgozását. A Nyilván kapcsolatban kell állniuk a megyei szervekkel is. Ezt milyennek íté­li meg? — Kapcsolataink nem újkeletűek. A köl­csönös támogatásnak kialakult formái van­nak. A párt- és tanácsi szervekkel, a Pénz­ügyminisztérium ellenőrzési igazgatóságával, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatósá­gával, a Központi Statisztikai Hivatal me­gyei igazgatóságával finomítani persze lehet az együttműködést és kell is, de ez közös ér­dek, amiben mindannyiunkat a gazdasági élet jobbítására való törekvés vezérel. Eh­hez még annyit: köztudottan a változások korszakát éljük, a beruházások visszafogásá­ra kényszerüljünk. A szűkösebb erőforrások tervszerűbb és hatékonyabb felhasználása mindannyiunk érdeke és ez a legfőbb össze­kötő tényező a bank, a megyei szervek és vállalatok kapcsolataiban. Köszönöm az interjút. Lányi Botond ><etvEgi^ ^IIMTERJpJ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom