Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-31 / 77. szám
4 Kelet-Magyarország 1984. március 31. Illúziók fogságában Magyarország külpolitikája a második világháború alatt Hazánk történelmében 40 esztendővel ezelőtt számos jelentős esemény zajlott le: a német megszállástól az ország (elszabadulásának megkezdődéséig. Milyen volt mindezek politikai előzménye — erre tekint vissza az évforduló alkalmából az alábbi írás. Alig néhány héttel a második világháború kitörése előtt, 1939-ben gróf Teleki Pál miniszterelnök levelet írt Hitlernek, amelyben kifejtette, hogy egy általános háború esetén Magyarország a maga politikáját a tengely- hatalmak politikájával fogja összhangba hozni. Ehhez hozzátette: „Nem lehet azonban kétséges, hogy e politikához alkalmazkodásunk semmi esetre sem ejthet csorbát szuverenitásunkon, amely alkotmányunkban van megtestesítve és nem emelhet akadályokat nemzeti céljaink megvalósítása elé.” Á „nem hadviselés11 tévútja Külpolitikai program volt ez, elég világos megfogalmazásban. Ez érvényesülni tudott mindaddig, amíg a háború Délkelet-Európát el nem érte, de csak úgy, hogy egyre nagyobb engedményeket kellett tenni. A második bécsi döntés után már a magyar kormány azt is megtette, amit Lengyelország esetében még megtagadott: átengedte területén az ún. német tankcsapatokat Romániába. Ugyanakkor csatlakozott a tengely szövetségi rendszeréhez: 1940. november 20-án aláírta a háromhatalmi egyezményt. Mindez arra késztette a brit kormányt, hogy kijelentse: amenyiben a magyar kormány más szövetséges vagy baráti ország ellen német csapatokat átenged területén, akkor megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal; ha pedig maga is részt vesz katonai akcióban a németek oldalán, akkor Nagy-Britannia hadat üzen. Á háború felé Amikor ez a kijelentés elhangzott, Mussolini már megkezdte nem sok sikert hozó háborúját Görögország ellen. A német beavatkozás várható volt, s ebben kulcsszerepe lett volna Jugoszláviának: annak az országnak, amelyre a brit üzenet elsősorban vonatkozhatott. A Teleki-kormány megpróbálta kivédeni a veszélyeket a jugoszláv— magyar örök barátsági szerződés megkötésével. Amikor azonban 1941 márciusában Belgrádban megdöntötték a németbarát kormány uralmát és Hitler a balkáni hadjáratot Jugoszláviára is kiterjesztette, a magyar politikai és katonai vezetés már nem volt képes —, illetve nagy része nem is akart — ellenállni annak a német kérésnek, hogy magyar területekről is támadás induljon. Az a csábítás is benne rejlett ebben, hogy a magyar hadsereg bevonuljon az egykor Magyarországhoz tartozó területekre. Teleki látta mindennek katasztrofális következményeit és 1941. április 3-ára virradó éjjel öngyilkos lett. A Wermacht 6-án megkezdte támadását Jugoszlávia ellen, magyar területről is. Ugyanaznap a brit kormány megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal. Április 11-én a magyar hadsereg bevonult Jugoszláviába. Alig két hónappal később, június 22-én a hitleri Németország megtámadta a Szovjetuniót. Néhány napig úgy tűnt, sikerül kívül ma-------------RE------------NÉZZÉTEK TÉTLENÜL... radni a háborún. Az előkészületek idején ugyanis Hitler nem tervezte Magyarország katonai részvételét a szovjetellenes háborúban, s Bárdossy, az új miniszterelnök egy ideig szem előtt tartotta Teleki örökségeként azt a katonai doktrínát, hogy a magyar hadsereg épségét meg kell őrizni a háború végéig. így nem ajánlotta fel azonnal az önkéntes csatlakozást a hadjárathoz. A fokozódó német nyomás, a félelem, hogy Románia és Szlovákia előnyösebb pozícióba kerül Berlinben, s ez esetleg a bécsi döntések revízióját eredményezheti, azoknak a katonai és politikai erőknek a a pozícióját erősítette, amelyek a háborút akarták. Így aztán a június 26-i kassai provokatív bombázás elegendő ürügynek látszott arra, hogy a Bárdossy-kormány hadba lépjen a Szovjetunió ellen. Bezárul a kör Ez a háború — mint ahogy a kormány asztalára került több jelentés is leszögezte — nem váltott ki lelkesedést a magyar lakosság körében. A nemzetközi erőviszonyok alakulása pedig — a kezdeti nagy német sikerek ellenére — hamar arra késztette a kormányt és Horthyt is, hogy megpróbálják a harcoló magyar hadtestet kihozni a szovjet frontról. Ettől kezdve a német—magyar kapcsolatok egyik jellegzetes vonása lett, hogy a németek mind több katonát kértek, a magyar kormány pedig mind kevesebbet kívánt adni. A vita mindig a németek javára dőlt el. Minden szempontból katasztrofális következményekkel járt Magyarország belépése a szovjetellenes háborúba. Megbukott a magyar katonai doktrína: 1942-ben már a kétszázezres második magyar hadsereg frontra küldéséről született döntés. Ez erősitette a félelmet a szomszédos németbarát országok formálódó új kisan- tant törekvéseivel szemben. A Szovjetunió megtámadásával Magyarország szembekerült azzal a nagyhatalommal, amely korábban elismerte bizonyos magyar területi követelések jogosságát. 1941. december 6-án Nagy- Britannia hadat üzent Magyarországnak, s hat nappal később a Bárdossy-kormány hadiállapotban lévőnek nyilvánította az országot az Egyesült Államokkal. A kör bezárult és ez magával hozta Bárdossy László bukását is, 1942 márciusában. Az új miniszterelnök, Kál- lay Miklós, azzal a megbízatással kezdte működését, hogy újabb kötelezettségeket nem vállal, s ha a háborúban az antifasiszta hatalmak erőfölénye sikerekben is megmutatkozik, megkezdi a nyugati hatalmakkal való fegyverszünet titkos diplomáciai előkészítését abban a reményben, hogy Magyarország földjét az angol—amerikai hadsereg szabadítja fel. A nyugati szövetséges haderő észak-afrikai partraszállása után meg is kezdődtek a béketapogatózások. A magyar megbízottak azonban minden alkalommal azt a választ kapták, hogy „amíg Magyarország szövetségeseink ellen harcol és a tengelyt támogatja, nem számíthat sem rokonszenvre, sem kíméletre”. Ennek a formulának a megváltoztatását csak akkor vették fontolóra, amikor Szent-Györgyi Albert személyében a demokratikus ellenzék képviselője jelentkezett Isztambulban, a szövetségeseknél, s amíg Londonban élt olyan elképzelés, hogy Magyarországon a demokratikus erők, az adott körülmények között, kormányképes alternatíváját jelentik a horthysta hatalomnak. A Kállay-kormány ugyanakkor szárnyaszegett próbálkozásokat tett, hogy kivonja hadseregét a keleti frontról. A hitlerista vezetés gyanakvása és ellenkezése miatt azonban a legcsekélyebb siker nélkül'. Átmentési kísérletek Az angol—amerikai hadsereg szicíliai partraszállása után, az olasz kapituláció előkészítésének időszakában Kállay felajánlotta Magyar- ország feltétel nélküli kapitulációját a szövetségeseknek. Az USA és a Szovjetunió tudtával titkos megállapodás jött létre Nagy-Britannia és Magyarország között arról, hogy megfelelő időben a magyar kormány nyilvánosan is bejelenti kapitulációját, s addig is megtesz mindent, ami szükséges a lépés előkészítésére. Kállay miniszterelnök úgy vélte, hogy ezzel a legfontosabbat elérte: Magyarországot kihúzzák az ellenséges országok listájáról és kellő óvatossággal elkerülhető a német megszállás is. Vagyis kivárható a szövetséges haderő megérkezése anélkül, hogy az ellenforradalmi rendszer összeomlana. Ha pedig a keleti fronton harcoló haderő kivonása is sikerülne, akkor a politika fő célja, a rendszer átmentése még inkább lehetséges volna, hiszen megszűnne az ok, amiért a szovjet hadsereg Magyarország területére lépne. Az illúziók oly mértékű eluralkodása volt ez a külpolitikában, hogy más eredménye, mint a kudarc nem is lehetett. Ezek után 1944. március 19-én bekövetkezett a német megszállás. A Kállay-kormány helyébe lépő Sztójay-kormány pedig már mindent megtett, hogy kielégítse Hitler katonai, gazdasági és politikai igényeit. Juhász Gyula Képtávírón érkezett A képen: ülősztrájk Santiago belvárosában. Az NDK nemzeti néphadsereg, a lengyel néphadsereg és az NDK-ban állomásozó szovjet hadseregcsoport csapatai részvételével JUG—84 elnevezéssel hadgyakorlatot tartanak az NDK déli részén. A képen a parancsnokok egyeztetik a terveket. New Yorkban tüntetés volt a Reagan-kormányzat nyugateurópai rakétatelepítése, valamint közép-amerikai és közel-keleti politikája ellen. Weiner Mórt, a munkásmozgalom régi harcosát születésének 100. évfordulója alkalmából köszöntötték pénteken az MSZMP V. kerületi Bizottsága 7. számú körzetében a városrész párt, állami és társadalmi szervezeteinek képviselői. Weiner Mór 1922 óta vesz részt a magyar és a nemzetközi munkásmozgalomban. Harcolt a fiatal szovjet állam megvédéséért, hazunk felszabadulása után nagy érdemeket szerzett a szocializmus alapjainak lerakásában és megszilárdításában- Képünk: az ünnepelt otthonában. (Molnár Edit felvétele) Pályázati felhívás a Marxizmus—feninizmus Esti Egyetemére Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága az 1984/85-ös tanévre felvételi pályázatot hirdet a Marxizmus—leninizmus Esti Egyetem tagozataira. HÁROMÉVES ALTALANOS TAGOZAT A tagozaton a hallgatók a három év alatt marxista filozófiát, politikai gazdaságtant, magyar és nemzetközi munkásmozgalom történetét, valamint a pártélet elméleti és gyakorlati kérdéseit tanulmányozzák. Félévenként vizsgáznak, év végén szigorlatot tesznek. A tagozat elvégzése után középfokú politikai végzettséget igazoló bizonyítványt kapnak. A tagozatra a jelentkezés feltétele: alapfokú politikai képzettség és legalább középfokú állami iskolai végzettség. A felvételi követelménye a Marxizmus—leninizmus Esti Középiskola tananyagának ismerete. A tagozatnak Csengerben, Fehérgyarmaton, Kisvárdán, Mátészalkán, Nyírbátorban, Nyíregyházán, Vásá- rosnaményban. Tiszaiökön, Üjfehértón és. Záhonyban indul első évfolyama. Nyíregyházán és Fehérgyarmaton — nagyobb számban — olyanok jelentkezését is várjuk, akik rendszeresen propagandamunkát végeznek. SZAKOSÍTOTT TAGOZAT Az esti egyetem szakosított tagozata magasabb szintű társadalomtudományi ismereteket nyújt a következő választható szakon: — marxista filozófia, — kapitalizmus és szocializmus politikai gazdaságtana, — nemzetközi munkásmozgalom története, — magyar munkásmozgalom története. A tanulmányidő valamennyi szakon 3 év. A három év, hat félévből, négy a főtárgy, az utolsó kettő pedig a főtárgyhoz közvetlenül kapcsolódó szaktudományágak témaköreit dolgozza fel. A szakosító tagozatra a hallgatók érdeklődési körüknek megfelelően akkor jelentkezhetnek, ha egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkeznek, illetve az esti egyetem általános tagozatát, vagy az egyéves pártiskolát elvégezték. A felvételi vizsga követelménye a 3 éves általános tagozat tananyaga, különös tekintettel a választott szakra. A hallgatók félévenként vizsgát, a negyedik félév végén szigorlatot köteleseik tenni. A szakosító tagozat három évének sikeres befejezése után a hallgatók felsőfokú politikai végzettséget igazoló bizonyítványt FILOZÓFIA: Nyíregyházáin, Mátészalkán, POLITIKAI GAZDASÁGTAN: Nyíregyházán, Kisvárdán, MAGYAR MUNKÁSMOZGALOM TÖRTÉNETE: Nyíregyházán, NEMZETKÖZI MUNKÁSMOZGALOM TÖRTÉNETE: Nyíregyházán indul. TOVÁBBKÉPZŐ tanfolyamok A speciális továbbképző tanfolyamok a párt-, állami, tömegszervezeti, gazdasági és kulturális területen dolgozó vezetők és propagandisták társadalompolitikai és módszertani továbbképzését szolgálják. A tanfolyamokra elsősorban azok jelentkezhetnek, akik felsőfokú politikai előképzettséggel rendelkeznek. A hallgatók félévenként vizsgáznak, és a tanfolyam sikeres elvégzése után bizonyítványt kapnak. Az 1984/85-ös oktatási évben az alábbi egyéves továbbképző speciális tanfolyamokat jndit juk: NYÍREGYHÁZÁN: ■> iít;-i ■ .. — A marxista valláskritika és egyházpolitika, — Politikai szociológia, — Etika, — Művelődéspolitika, — Vállalati gazdálkodás elméleti és gyakorlati kérdései, — Gazdaságpolitika (általános), — Gazdaságpolitika (Ipari szövetkezeti), — A magyar munkásmozgalom története, — A szocializmus fejlődésének időszerű kérdései, — Pártirányítás és pártélet kérdései, — Káder- és személyzeti munka kérdései, — A pártoktatás pedagógiája, — Vezetésismeret, — Ifjúságpolitika, — Információs felelősök tanfolyama, — Agitációs továbbképző tanfolyam (szakosító III. évf.), — A Marxizmus—leninizmus Esti Középiskola propagandistáinak tanfolyama, — A szocializmus építésének időszerű politikai és ideológiai kérdéséi tanfolyam, propagandisták számára — az ideológiai és kulturális élet — tárgykörben. MÁTÉSZALKA: — A magyar munkásmozgalom története, — Gazdaságpolitika (általános), vasarosnamény: — Gazdaságpolitika (általános), KISVARDA: — Üzem- és munkaszervezés, — A magyar munkásmozgalom története, — A szocializmus építésének időszerű politikai és ideoló- giad kérdései tanfolyam, propagandisták számára — társadalompolitikai fejlődés tárgykörben. ZÁHONY: — Üzem- és munkaszervezés, NYÍRBÁTOR: — A szocializmus építésének időszerű politikai és ideológiai kérdései tanfolyam, propagandisták számára, — társadalompolitikai fejlődés tárgykörben. TISZAVASVARI: — A szocializmus fejlődésének időszerű kérdései, FEHÉRGYARMAT: — Pártoktatás pedagógiája, RAKAMAZ: — A pártoktatás pedagógiája, NAGYKÄLLÖ: — A pártoktatás pedagógiája, A szocializmus építésének időszerű politikai és ideológiai tanfolyamára az olyan propagandisták jelentkezését várjuk, akik a különféle tömegpolitikai tanfolyamokon közvetlenül oktató munkát végeznek. Altalanos tudnivalók A felvételi elbeszélgetések ideje a szakosító tagozatokon 1984. május 14—19-e, az általános tagozaton május 28—június 2-a közötti Időben. A speciális tanfolyamokra jelentkezőkkel június 6— 11-e között tartjuk az egyéni elbeszélgetést. A tanév szeptembertől júniusig tart. Az általános, a szakosított és továbbképző speciális tanfolyamokon hetenként meghatározott napon és Időpontban előadás, Illetve osztályfoglalkozás van, melyeken a részvétel kötelező. A marxizmus—leninizmus esti egyetemek általános tagozatán továbbtanulók tanulmányi szabadsága tanévenként 15 munkanap; a szakosított tagozatokon továbbtanulóké tanévenként 18 munkanap. A marxizmus—leninizmus esti egyetemek általános, illetve szakosított tagozatán, vagy egyéves továbbképző tanfolyamán részt vevő továbbtanulók, akiknek egyetemi-főiskolai végzettségük van, ideértve azt a továbbtanulót Is, aki elvégezte a MLEE általános tagozatát és szakosított tagozaton tanul tovább, tanévenként 10 munkanap tanulmányi szabadságban részesülnek. (Munkaügyi Közlöny 3/1982. sz.) A tandíj egész évre, az 1984/85-ös tanévben kezdődő tanfolyamokon az általános tagozaton 300 Ft, a szakosított tagozatokon 500 Ft, az általános célú továbbképző speciális tanfolyamokon 600 Ft, melyet két részletben lehet befizetni. A tandíj-befizetési kötelezettséget részben, vagy egészben a munkahely is átvállalhatja. A pártmunkához közvetlenül kapcsolódó speciális továbbképző tanfolyamok tandíjmentesek. A pályázók jelentkezési lapot a pártalapszervezetektől, a városi-községi pártbizottságoktól Igényeljenek és azt kitöltve, 1984. április 25-ig oda juttassák vissza. A jelntkezéshez a pártszervezet és a munkahelyi vezetőik hozzájárulása szükséges. A jelentkezőket az oktatási igazgatóság a felvételi vizsga Idejéről értesíti. MSZMP SZABOLCS-SZATMAR MEGYEI BIZOTTSÁG OKTATÁSI IGAZGATÓSÁGA
