Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-18 / 41. szám
mtrrrns BűklMMUfeUáíM&ÉULÉUUUialiM-*•* '5W*R.................. ’ ’ ■ 4 ■ XLI. évfolyam, 41. szám ARA: 1,80 FORINT 1984. február 18., szombat ■ . .•■ - ■■■ /. Zárszámadásokról jelentjük A DOMBRÄDI PETŐFI TERMELŐSZÖVETKEZETBEN tizennégy munkahelyi közösségben 586 tsz-tag beszélte meg az 1983-as év eredményeit és hiányosságait, az 1984. év terveit. 84-en mondták el véleményüket, javaslataikat. Mint a csütörtöki közgyűlésen elhangzott: a kedvezőtlen időjárás ellenére is közel 8 milliós nyereséggel zárták az évet. A siker nagy részét az állattenyésztésben dolgozóknak köszönhetik, akik ellensúlyozták a növénytermelés kiesését. A juhászat 1,5 millió helyett 5,7 milliót hozott. Előbbre léptek a közös vagyon növelésében is. Közel 5 milliót költöttek erő- és munkagépek beszerzésére. Építettek egy 300 férőhelyes hízómarhatelepet és egy 3000 tonnás gabonatárolót, a sertéstelepet 150 férőhellyel bővítették. A SÉNYÖI ZÖLD MEZŐ TSZ pénteken tartotta zárszámadó közgyűlését. A szövetkezet eredménye meghaladja a tervezettet, közel 8 millió forint. Őszi búzából 4,2, rozsból 2,6, kukoricából 5,4 ■tonna volt hektáronként a termésük. Az állattenyésztési főágazat a tervét több mint 4 millió forinttal teljesítette túl. Egy tehén átlagosan 4002 liter tejet adott, ami a megyében figyelemre méltó. A termelőszövetkezet exportját az előző évihez képest 34 százalékkal növelte. A tervezettől jóval magasabb, mintegy 12 százalékos nyereségrészesedést fizetnek dolgozóik részére. 1984-ben, a szabályozó rendszer kedvezőtlen változása ellenére is, hasonló eredményt terveznek. A TISZAVASVÄRI munka TSZ fénállása óta eddigi legmagasabb, 17 millió forintos nyereséget és tagonként csaknem 64 ezer forintos átlagjövedelmet könyvelt el pénteki közgyűlésén. A kiemelkedő eredmény fontos eleme a bérgazdálkodás. A termelőszövetkezet pályázat alapján elnyerte a Pénzügyminisztérium által meghirdetett kísérleti keresetszabályozási lehetőséget, amelynek mottója: a fogyasztás, tehát a bérek, a fejlesztés arányában nőhet. A múlt évben a jövedelmező gazdálkodás mellett másban is gazdagodtak a tisza- vasvári Munkában. Az IKR galbonaprogramjában részt véve kiegészítették gépsoraikat. A Világbank nagy hitelakciójának keretében megindult egy gabonatároló építése. Gazdaságoknak és kistermelőknek Elegendő vetőmag A mezőgazdasági termelés költségeinek alakulása nem közömbös a gazdaságos termelésnél. Éppen ezért fordí- itanak egyre nagyobb gondot a megfelelő biológiai alapokra; a vetőmagra a gazdaságokban. A megyében minden növényhez elegendő, sőt fölös készletek is vannak a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat nyírségi központjában — hangzott el a tegnapi sajtótájékoztatón. Kiss László igazgató elmondta, hogy már ősszel felmérték az igényeket, ehhez igazították az ellátást. Közel 15 ezer tonna vető- . mag — 261 ezer hektár bevetésére elegendő — várja a megrendelőket, illetve a többséget már kiszállították. így tavaszi árpából 3500 tonnát vittek a gazdaságokba, 31 fajta hibrid kukoricából választhattak a termelők,, s a 2000 tonnás rendelésből főleg a rövid tenyészidejű fajták a kedveltek. Burgonyából 1300 tonna gumót kértek a gazdaságok, a megszokott fajták mellett Ausztriából linzi rózsát is importáltak. Jó hír az állattenyésztőknek, hogy valamennyi takarmánynövény termesztéséhez, bőven kapható vetőmag. Még a téli kifagyásra is számítanak, s utánrendelésre akár olajretket, csillagfürtöt, bükkönyt szállítanak. A zöldségtermelés széles skáláját segíti a Vetőmag Vállalat A kiskereskedelemben másfél millió tasak vetőmagot szállítottak a megye 300 boltjába, s az utánrende- léseknek is eleget tesznek a hónap végéig. Egyes fajtáknál soha nem látott készletekkel rendelkeznek, így paprikából 32 fajtát kínálnak, uborkából 21 fajta közül választhatnak. Olyan különlegességeket is kínálnak, mint rebarbara, pasztinák, tojásgyümölcs, kínai kel. A megélénkült keresletet jelzi, hogy a nyíregyházi szakboltban már sorban állnak a kiskertek tulajdonosai. Itt a vetőmagvak mellett tízmillió forint értékben különböző szerszámokat, kisgépeket is vehetnek. A fölös vetőmagvakból a szomszédos megyéknek juttatnak, valamint exportra is küldenek a nyírségi központból. Tanári értekezlet az oktatási igazgatóságon Pénteken tanári értekezletet tartottak Nyíregyházán az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán. Az intézmény tanárai előtt Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára tartott előadást megyénk társadalmi, politikai és gazdasági helyzetéről, a törekvésekről és szólt az agitáció, a propaganda időszerű kérdéseiről, a pártoktatás soron lévő feladatairól. A tájékoztatót követően Varga Gyula válaszolt a felvetődött kérdésekre. Az állattenyésztés termelése is bővült, mert a hízómarhák és -sertések istállóit felújították, illetve újakkal egészítették ki. A FEHÉRGYARMATI GYŐZHETETLEN BRIGÁD TSZ arról adhatott számot, hogy a 2535 hektáron a növénytermesztést és a kertészetet nagyban sújtotta a mostoha időjárás, így e két ágazatban közel 11 millió forint lett a veszteség. Sikeres volt viszont a háztáji, ahonnan több mint 3 millió forint bevéted származott. 2800 darab háztáji süldő értékesítésével, 130 kihelyezett szarvas- marha tartásával jelentősen segítette a közös a húsprogramot. Az alaptevékenységen kívüli munka is közel három és fél milliót eredményezett. A ládagyártás, a szeszfőzde, a lakatosüzem, az esztergályos tevékenység mellett sikeres volt a csomagolás. A tsz saját erejéből szűnteti meg a hiányt, amelyen a 11 tagú új választott vezetőség munkálkodik. A MARIAPCCSI RÁKÓCZI a megye egyik legeredményesebben gazdálkodó termelőszövetkezete. Ezúttal is sikerekről adhatott számot a vezetőség a küldöttgyűlésnek. A termelőszövetkezet 1983- ban az előző évitől 6 százalékkal magasabb termelési értéket, 244 millió forintot teljesített. A nyereség 28 millió 779 ezer forint volt. A termelési érték 70 százaléka az alaptevékenységből származott. A múlt évben az egy főre jutó átlagjövedelem 10 százalékkal növekedett, így a részesedéssel együtt átlagosan a termelőszövetkezeti dolgozók éves jövedelme már meghaladta az 52 ezer forintot. A varrodában 210-en dolgoznak, a cipőfelsőrész-üzem 50 nőt foglalkoztat. A termelési alapok bővítéséhez több jelentős beruházást hajtottak végre. Épült egy 100 férőhelyes tehénistálló, 800 férőhelyes juhhodály, 600 férőhelyes sertéshizlalda. A gépi beruházás értéke meghaladta a 8 millió forintot. A Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár megyei Igazgatóságának jelentése: A megye 1983. évi társadalmi és gazdasági eredményeiről Elkészült a Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár megyei Igazgatóságának jelentése a megye 1983. évi gazdasági és társadalmi eredményeiről, amelyet az alábbiakban kivonatosan közlünk. BERUHÁZÁSOK A szocialista szektorban beruházásokra a tervezettől többet, 5,3 milliárd forintot fordítottak. Az ágazatok közül a legnagyobb arányban a mezőgazdaság és az ipar részesedett. A ráfordítások ötödét a nem anyagi ágak fejlesztésére használták fel. A tanácsoknál növekvő, a termelőszövetkezeteknél mérséklődő a fejlesztésekre fordított összeg. Az év folyamán több fontos, nagy értékű beruházás üzembe helyezésére került sor, amely révén nőtt, korszerűsödött az állóalapok értéke; többek között befejeződött a Korona-szálló rekonstrukciója, több*helyen általános iskola épült, és fontos vasúti beruházások fejeződtek be. Emellett számos nagy értékű beruházás volt folyamatban, pl. a megyei kórház fejlesztése, Nyíregyházán és Ti- szavasváriban lakásépítések, a Szamos folyó, valamint a Batár-patak töltéserősítése, Tunyogmatolcson a Szamos- híd építése, több ipari üzemben folyik fejlesztés és folytatódik a térségi komplex melioráció a felső-szabolcsi térségben és a Tisza—Szamos közben, Nyíregyházán bővítik a távbeszélő-központot. IPAR A szocialista ipar termelése a korábbi évek növekedése után mind az állami, mind a szövetkezeti szektorban — az országoshoz hasonlóan — megközelítően az egy évvel ezelőtti szinten alakult, azt alig haladta meg. A termelés a könnyűiparban csökkent, az élelmiszeriparban viszont tovább emelkedett. A termelékenység mutatói a termelés alakulásának következtében igen mérsékelten növekedtek, nagyobb ütemben csak a teljesített órára jutó termelés bővült, ami a munkaidőalap rövidülésének következménye. A szigorúbbá vált gazdálkodási feltételek és a növekvő értékesítési nehézségek következtében fokozódott az egységek differenciálódása a termelés alakulása alapján. Ebben a felsoroltak mellett egyes anyagok — elsősorban importból származók — és alkatrészek hiánya, valamint rendeléshiány is szerepet játszottak. A megyei székhelyű vállalatok és szövetkezetek értékesítése több mint 18,5 milliárd forint, folyóáron meghaladta, összehasonlítható árakon nem érte el az egy évvel korábbit. A nagy- és kiskereskedelem ugyan kevesebbet vásárolt az ipartól, de még igy is a legnagyobb átvevő. Jelentősen nőtt viszont a külkereskedelemnek eladott áruk értéke, amelynek több mint háromnegyede export volt. Az ipari termékek kivitele mindkét elszámolási formában bővült, az eladások több mint fele nem rubelrelációjú volt, amihez legnagyobb mértékben az élelmiszeripar dinamikus növekedése járult hozzá. A beérkezett rendelésállomány is növekvő igényeket jelez, kedvező, hogy az exportrendelések is emelkedtek. A megyében is igen nagy szerepe volt az új típusú gazdasági szervezeteknek a termelési nehézségek enyhítésében. Év végén 40 vállalati gazdasági munkaközösség, 6 szakcsoport és 5 kisvállalat működött az iparban, számuk egy év alatt igen dinamikusan bővült. ÉPÍTŐIPAR A kivitelező építőiparban az építési-szerelési munkák értéke meghaladta a 3,2 milliárd forintot, volumene ösz- szességében tovább csökkent. Folytatódott a létszám mérséklődése, a termelékenység mutatója nem javult. A beérkezett igények értéke meghaladta az előző évit, közel hattizede tárgyévi teljesítésű volt. Az elutasított munkák értéke és aránya alacsony. Az év folyamán a vállalatok és szövetkezetek 580 építmény kivitelezését kezdték meg, számuk és értékük elmarad az előző évitől. Év végén az átadások eredményeként 207 építmény építése volt folyamatban. MEZŐGAZDASÁG A mezőgazdasági termelés elsősorban az aszályos időjárás miatt — a tervezett növekedéssel ellentétben — nem érte el az előző évi szintet. Emiatt kedvezőtlenül alakult néhány nagyüzem pénzügyi helyzete, több helyen hiáA TUNYOGMATOLCSI ZALKA MÁTÉ TERMELŐSZÖVETKEZET géptelepén Szabó Gyula, Hegyaljai Béla és Szabó Gyula egy Rába-Steiger traktort készít fel a tavaszi gép- szemlére. (Császár Csaba felvétele) nyoznak, vagy minimálisra csökkentek a bővített újratermelés feltételei. A megye mezőgazdasági területe egy év alatt 1,8 ezer hektárral (0,4 százalék) csökkent. Emelkedett a gyep- és erdőterület, kevesebb lett a gyümölcsös és a szőlő. A kedvezőtlen időjárás miatt különösen a növénytermelésben mutatkozott jelentősebb kiesés. Kisebb mértékben módosult a vetésszerkezet, a kalászosok (búza, rozs) területe a korábbiaknál jóval nagyobb lett, a tájjellegnek megfelelő növények termelése azonban továbbra is csökkenő. A nagyüzemekben hektáronként búzából 3,6 tonna, rozsból 2,2 tonna, árpából 2,9 tonna, kukoricából 5,0 tonna, cukorrépából 32,3 tonna, napraforgóból 1,3 tonna, burgonyából 20,3 tonna termésátlagokat értek el. Kalászosokból — döntően a vetésterület növekedése eredményeként — többet takarítottak be az előző évinél, kukoricából viszont kevesebb termett. Kevesebb a termésmennyiség a fontosabb őszi betakarítású növények közül napraforgóból, burgonyából és cukorrépából is. Ebben — a napraforgó kivételével — a vetésterület és termésátlagok együttes csökkenése játszott szerepet. A kevesebb termésmennyiség kihatott a felvásárlásokra. Burgonyából 43 százalékkal, napraforgóból 32 százalékkal, kukoricából 25 százalékkal volt kisebb a felvásárolt mennyiség, mint egy évvel korábban. Az állami gazdaságok 11 százalékkal több (hektáronként 263 kg-ot), a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 3 százalékkal kevesebb (hektáronként 253 kg) műtrágyát használtak fel hatóanyagban, mint egy évvel korábban. Téli almából mintegy 570 ezer tonna termett, 15 százalékkal kevesebb az előző évinél, amit a nagyüzemek terméscsökkenése idézett elő. Értékesítési problémák az idén is előfordultak, csökkent az export — nagyobb mértékben a szovjet kiszállításoké —, viszont számottevően bővült az országon belüli, más megyékbe történő értékesítés. Az állattenyésztésben kedvező változások következtek be. A sertésállomány növekedése folytatódott, év végén 475 ezret tartottak a megyében. Az anyakoca-állomány viszont csökkent, jelentősebben a kisüzemekben. A szarvasmarha-állomány az előző évek mérséklődése után ismét emelkedett, év végén elérte a 143 ezret, a növekedés különösen a kisüzemekben figyelemre méltó. A megye juhállománya (304 ezer) csökkenő, de a kisüzemekben dinamikusan emelkedett (49 ezret tartottak). A vágóállatok értékesítése — a vágómarha kivételével — jelentősen nőtt, legdinamikusabb ütemben, 43 százalékkal, a vágóbaromfi. A fontosabb állati termékek közül tehéntejből és gyajúból is több került a központi árualapba. Tovább bővült a mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenysége, varrodákat, fonodákat, műanyagüzemeket, vasöntödét helyeztek üzembe, több helyen a meglévő tevékenységet bővítették. A LAKOSSÁG ÉLETKÖRÜLMÉNYEI, ELLÁTÁSA Az elért életszínvonalat sikerült megőrizni, a lakosság életkörülményei szolid mértékben javultak. A fontosabb forrásokból származó pénzbevételek a tervezettnek megfelelően, a korábbiaknál jóval szerényebben nőttek. (Folytatás a 4. oldalon)
