Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-09 / 161. szám
2 Kelet-Magyarorazág 1983. július 9. Fesztivál az ország közepén Másfél évtizede, hogy a Képes XJjság szerkesztősége szakemberek, történészek közreműködésével megkereste áz ország földrajzi középpontját. A Budapesthez közeli Pusztavacs község határába a hetilapban megjelent riport nyomán hamarosan elindult egy diákexpedíoió, hogy felavassa az ország közepét. A ma már védetté nyilvánított területen lévő jeltorony alatt márványba vésett térképen látható a pont, amelyre a jeltorony csúcsára helyezett aranygömbből kiinduló nyíl mutat: ez az ország geometriai középpontja. A Képes Újság tavaly „Találkozunk az ország közepén” jelszóval hívta össze olvasóit egy baráti találkozóra, s maga is meglepődött, amikor kétszázezer ember gyűlt össze a sík, füves térségen. A nagy érdeklődés láttán határozták el a szerkesztőség, a dabasi járás és a község vezetői, hogy hagyományt teremtenek. Idén augusztus 6—7-én, szombaton és vasárnap ismét megrendezik a fesztivált — a béke jegyében. Az időpont ugyanis egybeesik a hirosi- mai atombomba ledobásának évfordulójával és a nukleáris fegyvereik elleni tiltakozás < világnapjával. A közelmúltban ismertették a sajtóval az előkészületeket és a programot az Országos Béketanács és a Képes Üjság vezetői. Mint elhangzott: idén negyedmillió résztvevőre számítanak. A hatalmas tömeg miatt szélesítik az utat, bővítik a víz- és villanyvezetéket, gondoskodnak elegendő i talról', ételről és megfelelő higiéniai ellátásról. Kijelölték a cam- pingtábort, a gépkocsiparkotokat, a vásár területét, a sportpályákat, a színpadok helyét. A mintegy 2 millió négyzetméteres területen előreláthatóan kényelmesen el tudják helyezni a résztvevőket. (A fesztivált a Szabolcs- Saatmárból érkezők a 4-es főútról, Albertirsa felől közelíthetik meg, az utazási irodák külön buszokat indítanak, a monori állomásról Volán-buszok indulnak Pusz- tavacsra.) A hatalmas szabadtéri színpadon augusztus 6-án reggel 8 órakor kezdődik a műsor, s vasárnap estig megszakítás nélkül — éjszaka is — zajlik. Országosan ifimert színművészek, népdal- és magyannóta-éneke- sek, táncdalénekesek és zenekarok szórakoztatják a közönséget. A jelentkező 150 amatőr művész és együttes közül a legjobbakat láthatják a résztvevők. Fellépnek a Ki mit tud vetélkedő közönségkedvencei, hallhatják a külön erre a célra meghirdetett dálpályázat nyertes dalait, láthatják az ország leghíresebb manökenjei által bemutatott legújabb divatot. Gyermekszínészek, bohócok és a kicsinyek kedvencei szórakoztatják majd a legifjab- bakat. összemérik erejüket a legjobb magyar női futballcsapatok, lesz autós és motoros ügyességi vetélkedő, vadászati, tűzoltó és kutyabe- mutató, sárkányeresztés, ejtőernyősugrás. A fesztivál’ talán legérdekesebb eseménye lesz a csoportos esküvő és közös lakodalom, amelyen az ország leghíresebb vőfélye köszönti majd az ifjú párokat, s a násznép lovas kocsikon indul a jeltoronyhoz, az esküvő színhelyére. Az országra szóló lakodalomra — amelyen híres zenekar húzza majd a talpalávalót — a fesztivál egész közönsége hivatalos. Az ország amatőr képzőművészéi — festők, szobrászok, hímzők, fafaragók — külön „művész utcán” dolgozhatnak és árusíthatják Jeltorony az ország közepén. alkotásaikat. A fesztiválon országos kirakodóvásárt és árubemutatót is rendeznek, amelyen mindenki kap árusítási engedélyt, aki a helypénzt megfizeti. A szőlőtermelők a borpimcében árusíf- haitják boraikat, a mutatványosok utcájában lesz körhinta, céllövölde, csillagjós- da és minden, amit egy igazi régi vásárban Láthattak elődeink. A vásár területén áll a 25 méter magas feldíszített vásárfia, amelyre mindenki felmászhat, s ha lehoz egy szalagot, ajándékot kap. A Hazafias Népfront, az Országos Béketanács, a nőtanács és a KISZ helyi szervei békemeneteket, kerékpáros béketúrákat, békebuszokat, au tó-ibékekaravánoikat indítanak a megyékből, a városokból az ország középére, ahol Farkas Bertalan űrhajós fogadja a .küldötteket. Az összegyűjtött békeüzeneteket egy bronzkazettába helyezik, amelyet az ország közepén betonoszlopba falaznak be, amit száz ’ év múlva bonthat fel az utókor. A kétnapos ünnepség záró akkordjaként béketüzek gyúl- nak a fesztivál területén. SzünMiben — a napkSzis menüről Mi van a tányérban? Vizsgálták a népi ellenőrök Itt a nyár, az iskolás gyerekek megkezdték megérdemelt pihenésüket. Kialudt a tűz a napközik konyháiban is, ám azokról a gondokról, amelyeket a tanév idején végzett vizsgálatuk során szereztek a népi ellenőrök, épp a szünidőben célszerű szólni, így még elegendőnek látszik az idő a hibák kijavítására. Milyen az étrend? Szerencsére nem is olyan sok hiba kijavításáról van szó, hiszen a tanácsok az elmúlt években komoly erőfeszítéseket tettek azért, hogy a gyermekélelmezés színvonala javuljon. Új konyhák épültek, régi ’konyhák kaptak korszerű felszerelést, sokat segítettek az üzemek, az intézmények, a szocialista brigádok, egyre több helyen szakképzett emberek gondoskodnak a gyermekek élelmezéséről, de sok helyen másfélszer, kétszer, a nyírteleki 1-es iskolában három és félszer, Ramocsaházán négy és félszer annyian _ esznek, mint amennyire a konyha kapacitása szerint főzhetnének. Mit jelentenek a diákoknak a szakemberek? Elsősorban azt, hogy az életkori sajátosságoknak megfelelő étrendet alakítanak ki, bár ez nem is mindenütt találkozik nagy tetszéssel, de ez is egyik eszköze kell, hogy legyen a helyes étkezési szokások kialakításának. Sok helyen kapnak lehetőséget maEgy életen át nem forgat annyi pénzt a kezében az ember, mint a bankban dolgozók egyetlen napon. Az első két- három hét alatt még önkéntelenül is hatalmába ejtik őket a milliók, később azonban annyira megszokják, hogy már csak azt vizsgálják: maradhat-e még a forgalomban a papírpénz, vagy már megérett a selejtezésre. Cipő helyett pénz Hatan-nyolcan hajolnak az asztal főié. Valamennyiük előtt köteg százasok, ötszázasok. A válogatás szakadatlan koncentrálást követel, rajtuk múlik, hogy milyen használt bankjegyeket kapunk a boltban, a fizetésnél. — Különösen a tíz- és húsz- forintosok vannak a legnagyobb strapának kitéve — simogatja a gyűrött bankjegyeket Fogarasi Gáborné. — Ezeknek nagy részét összekötegeljük és máris kilyukasztjuk, hogy kétség se férhessen az érvénytelenséghez. Én legjobban az ötszázasokat szeretem válogatni, hiszen ezek 1970 óta még nem használódtak el olyan mértékben, mint a kisebb címletek. (A nagy pénzből általában a csekkeket fizetjük be, vagy-a bankba visszük, így viszonylag keveset forgatjuk. Meg is latszik rajtuk,) S az ezerforintos? Szinte egy bunddal kevesebbnek tűnnek a köteg- ben, mintha százast pakolnánk egybe. — Eleinte ugyancsak kapkodtam a fejem, míg megszoktam, hogy itt jóval több pénzzel kell bánnom, mint az otthoni vásárlásoknál — teszi hozzá a kolléganője, Szajkó Ernőné, aki a cipőfelsőrészkészítést cserélte fel a pénz- válogatással. — Itt egy nap 15 millió forint is átmegy a kezemen, s ilyen horribilis ösz- szegnél nagyon észnél kell lenni, nem tévesztek-e el valamit. Az utolsó aláíró a csomagon már vállalja is az előzőekért is a felelősséget. Lajstrom a belépőkről Nem véletlen, hogy a bank sokszoros külső és belső ellenőrzést épített a munkafolyamatokba. Kevés ma hazánkban az a termék, amelyet gyártás közben annyiszor ellenőriznének, mint éppen a pénzt. Védik a betolakodóktól, de még a bank alkalmazottai sem léphetnek a többszörösen biztosított pénzfeldolgozóba. A trezor, vagy magyarosabban az értéktár pedig szentély, hiszen lajstromba vesznek mindenkit, aki oda belép. A háború óta hajszálpontosan meg tudják mondani, kik jártak a páncélteremben. Az új fémpénzek és az ezer- forintos némi változást hozott a bank életében. Arra számítanak, hogy a „Bartók” bevezetésével harminc százalékkal csökken majd az egy év alatt feldolgozott bankjegyek száma, így a negyven- milliót 4—5 millió darabbal csökkenthetik. Mivel kézi munkáról van szó, nem mindegy, milyen élőmunka-megtakarítást érhetnek el. Az érmék válogatásához azonban már a legkorszerűbb technikát alkalmazzák, s így naponta 300 ezer érmét kötegelhetnek a boltoknak, vállalatoknak. Ifízjel a papíron Ha nem is gyakran, de a rendőrök is megfordulnak a bankban. Hoztak már hamis dollárt infralámpás vizsgálatra, de akadt olyan is, aki a fénymásológéppel „gyártott” pénzt. Csak azt felejtette el, hogy a modern technika, a gép, színe és alakja szerint megkülönbözteti a bankjegyeket. S ha a szagát nem is érzi — bár a közhiedelemmel ellentétben a pénznek igen is van szaga —, az alapanyagba kevert finom szálakat, a vízjelet, a biztonsági jelzéseket is felhasználja az azonosításra. T. K. guk a diákok is az étrendek kialakítására, de olyan is előfordul, mint a nyíregyházi Petőfi kollégiumban — amelyet a megyei vendéglátó üzemeltet —, hogy az általuk előre elkészített étrendtől is sorozatosan eltérnek. Több tej, olajos étel Tapasztaltak persze más ! jellegű gondokat is a népi ellenőrök, mert tízből hat helyen megfelelő volt ugyan a konyhák felszereltsége, gépesítettsége, víz- és melegvíz- ellátása, szennyvízelvezetése, a nyersanyagok raktározásához már nincsenek meg mindenütt a megfelelő körülmények. A tisztasággal, a renddel viszont mindenütt elégedettek voltak, és ez azért is örvendetes dolog, mert korábban ilyen téren is komolj gondok voltak. Most a zsúfoltság okoz a konyhák, az étkezőhelyek gazdáinak és a tanulóknak is sok bosszúságot. Van ahol három, sőt hat helyen étkeztetik a gyerekeket, néhol két, két és fél órát, két helyen három órát is igénybe yesz az ebédeltetés, amit — ugyancsak két helyen — még a mosogatással töltött idő is kinyújt, mert nincs két turnushoz szükséges edényük sem. Ami az élelmezés színvonalát illeti: mennyiségben és minőségben általában megfelelnek az életkor szerinti szükségleteknek, több tejet, tejterméket, zöldséget, gyümölcsöt, halat, szárnyas húsételeket kapnak a gyerekek, emelkedett az étolaj-felhasználás és csökkent az édesség, a tésztafélék aránya, de a Petőfi kollégiumban kevés a zöldség és sok a zsír, a szénhidrát. Lehet jobb! A tanácsok — Nyírtelek és Búj kivételével — anyagi okok miatt mostani ötéves tervük hátralévő éveiben nem tervezik a gyermekélelmezés javítását, így a feltételek nem javulhatnak. De az étel kis konyhában főzve is lehet jobb, s nem is mindenhez kell pénz, amin változtatni lehet. (balogh) Vadcsapás ■ I gy gazdag a határ. U ha a kultúrnövények mellett tele van vadon tenyésző, de értékes, gyógyításra alkalmas füvekkel, virágokkal. Kiegészíti ezt a gazdagságot a madár- és állatvilág, különösképpen az őzek, nyulak és fácánok, amelyeknek élettere eddig jobbára a búzatáblákban volt. Jaj most a vadaknak. Megkezdődött az aratás és korábban kezdődött. Ennek a vadvédelemben olyan hátránya van, hogy túl fiatal még az idei szaporulat, tapasztalatlanok, buták az őzikék, kisnyulak, fácáncsibék. Ezért is gyakoribb a vadcsapás. Kombájn elé kerülnek a pár hetes jószágok és kíméletlen kaszaél véres tizedet szed. Kombájnok után járva a tarlón, nagyon sok „elvágott” fácánt, nyulat, helyenként őzgidát is láttam. Tudom, nem szándékos, véletlen az ilyen baleset, azt is tudom, a kombájnos nem oszthatja száz felé a figyelmét, elég neki a gépre, a vágóasztalra koncentrálni. A vadakat ettől függetlenül védeni kellene. Vadőrök, mezőőrök riaszthatnák a táblákban lapuló állatokat, annál is inkább, mert a kemizálás és gépesítés korszakában amúgy is nehéz fenntartani a meglévő állományt. Fő dolog most a gyors, a gazdag aratás, de e nagy gondunk mellett ügyeljünk azért másra is. (seres) f Gerle ■ E rkélyünkön piros virággal pompázó mus- I kátli tövébe balkáni jberíe fészkelt, a természet Ízívmelengető örömét lopva p ház vas, beton és üveg ri- Ileg, de nélkülözhetetlen kellékei mellé. | Azóta óvatosabban húztuk el a függönyt, tapintatosabban zárjuk, nyitjuk az prkélyajtót, -ablakot, a közelében láb.ujjhegyen já- funk. Családunk féltett, tisztelt, szeretett tagjává pált. j Naponta többször kilépünk, vajon nem hagyott-e hl bennünket. Nem. Sőt, az íitódnevelésre is alkalmasnak tartja környezetét, környezetünket. Lélekzendítö bugását hallva, jóleső érzés hatja át szívünket. í A tűző nap, vagy az erkélyre bevágódó záporeső ! teára is az ősi ösztön dik- Ita hűséggel melengeti tg- sait. Vettünk neki búzát mindenféle magvakat, elyeket szívesen fogyaszt, zonban az utódnevelést iy percre sem, (vagy csak i nem látjuk?) még a leg- yencebb falatokért sem myagolja. Az ember is tanulhatna tőle. (Cselényi) ________________________ Két úgynevezett piti ügyben hozott jogerős döntést másodfokon a megyei bíróság. Mindkétszer kis értékre elkövetett lopás történt, de — ami súlyosbítja a megítélést — mindkét vádlott visszaeső. Rózsa József 44 éves kéki lakos egy decemberi estén a falujában beosont az egyik portára, s két zsák zöldséget lopott. Hogy megkönnyítse a dolgát, biciklin tolta el a zsákokat — a sértett biciklijén. Pechjére hazafelé menet a gazdával találkozott, aki azonnal felismerte a holmiját, s természetesen vissza akarta szerezni. Szóváltás után Rózsa elmenekült, de azért az egyik zsákot magával vitte, összesen 1170 forint kárt okozott, de a teljes összeg megtérült. Miután súlyos testi sértés, csalás, garázdaság és lopás miatt többször volt büntetve, most hathavi börtön- büntetést kapott, hozzátéve, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Emellett a bíróság egy évre eltiltotta a közügyektől is. A 19 éves Popovics Csaba áprilisban jött ki feltételes kedvezménnyel a fogházból, ahová lopásért került. Szabadulása után három héttel még nem dolgozott, azt mondta, kevés volt a pénze (hetvenkét forintot hozott haza a fogházból), ezért még nem tudott visszamenni a pesti munkahelyére. Egyik nap találkozott a barátaival, elhatározta, megvendégeli őket. Be is tért a Búza téri ABC- be, hogy hoz valamit. Mindössze harmincnégy forintja volt, így csak egy paradicsomitalt tett a kosárba. A táskája viszont egy Havanna Club brandyvel gazdagodott. A konyak ára miatt csak szabálysértési eljárás lett volna indokolt, de mivel Popovics is visszaeső, a bíróság határozott ügyében. Hetvennapi tétel pénzbüntetésre (meg nem fizetés esetén ugyanennyi nap szabadságvesztésre) ítélte. Egy napi tétel összegét — a vádlott vagyoni helyzetére tekintettel — ötven forintban állapította meg, tehát háromezerötszáz forintjába került az üveg konyak. (Pd) Tudósítás a trezorból A pénznek van szaga... A tárgyalóteremből „Pili“ tolvajok
