Kelet-Magyarország, 1981. december (41. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-29 / 303. szám

4 Ke 1 et-M agy arország 1981. december 29, Kommentár Indiai békejobb A PTI indiai hírügynök­ség jelentette, hogy Indira ®andhi minisz­terelnök asszony kabinetje meg nem támadási szerző­dést javasolt Pakisztánnak. A szocialista országok — köztük hazánk — mindig örömmel üdvözölnek olyan lehetőséget, amelynek nyo­mán a világ valamelyik bé­kétlenségtől veszélyeztetett térségében esély van a fe­szültség csökkenésére. Min­den jel arra mutat, hogy ez­úttal pontosan ilyen lehető­ségről van — pontosabban le­het — szó. A lehetőség persze önma­gában nem elég, azt valóra is kell váltani. Az indiai aján­lat azonban önmagában is azt jelenti, hogy — kölcsö­nös jó szándék esetén — két fontos és szomszédos ázsiai ország évtizedeken át mély­ponton levő viszonya esetleg elmozdulhat a holtpontról. A hosszabb és rövidebb tá­vú előzmények ismeretében ez az esély világszerte érthe­tő figyelmet keltett. Az összesen mintegy há­romnegyed milliárd embert jelentő két ország születése pillanatától kezdve ellensé­gesen állott szembe egymás­sal. Ez a szembenállás a ko- lonializmus egyik tipikus öröksége, a „divide et impe- ra” („oszd meg és uralkodj”) elvének alkalmazásával jött létre. A kivonuló angolok a második világháború után úgy osztották két részre egy­kori legfontosabb gyarmatu­kat, hogy nagyjából megte­remtették a hinduk lakta In­diát és a nagyrészt mohame­dánokat tömörítő Pakisztánt. De csak nagyjából, mert szá­mol gyúlékony tűzfészeknek bizonyuló etnikai és területi kérdőjelet hagytak maguk után. ' Nem véletlen, hogy a füg­getlenség első esztendeiben már fel-fellángoltak az in­diai-pakisztáni véres hábo­rúk. 1965 tavaszától például hadüzenet nélküli háború folyt Kutch, majd Kasmir birtoklásáért. Az összecsa­pás — szovjet segítséggel — a két ország közötti taskenti tárgyalásokon ért véget 1966 januárjában. Néhány év múlva bekövet­kezett a szubkontinens leg­nagyobb háborúja, amely az egykori Kelet-Pakisztán, Banglades kiválásával és ön­álló állammá alakulásával végződött. Ebben a harcban a Szovjetunió az el nem kö­telezett Indiát támogatta a Washingtontól és Pekingtől függő Pakisztánnal szemben. » A két ország külpolitikai alapállása továbbra is élesen különbözik egymástól. Űj- Delhi változatlanul az aktív el nem kötelezettség, a szocia­lista országokkal való jó együttműködés talaján áll, Islamabad pedig — legutóbb az afganisztáni kérdésben — nagyon is együttműködik az amerikai és kínai tervek megvalósítására irányuló kí­sérletekben. z indiai javaslat időzí- tése külön figyelmet érdemel. Nemcsak ar­ról van szó, hogy hamarosan Indiába várják Aga Shahi pakisztáni külügyminisztert, hanem bizonyos hangsúly- eltolódásokról is a pakisztáni politikában. A súlyos belpo­litikai nehézségekkel és sze­paratista mozgalmakkal küz­dő pakisztáni vezetés az utób­bi időben néhány halvány je­lét adta annak, hogy nem tartja teljesen hiábavalónak a térség ügyeinek békés ren­dezési kísérleteit. Beleértve ebbe mind az Afganisztán el­len területéről kiinduló ak­ciók, mind a pakisztáni—in­diai kapcsolatok szövevényes kérdését. Ám az óhalyok ko­molyságát a tetteken mérik. H. E. Van Dong vietnami miniszterelnök fogadta a Mekong-vidék közös fejlesztése ügyében Hanoiban tárgyaló laoszi, kambod­zsai és vietnami küldöttségek vezetőit. (Kelet-Magyarország telefotó) Dozier tábornok, a „Vörös Brigádok” terrorszervezet üzene­tével. (Kelet-Magyarország telefotó) Atlantában, az egyesült államokbeli Georgia állam szék­helyén megkezdődött a tömeggyilkossággal vádolt Wayne Williams bűnperének tárgyalása. A képen: a vádlottat (jobb­ról, bőrkabátban) elővezetik a tárgyalásra. (Kelet-Magyarország telefotó) TELEX SZALJUT—6 — EGYMILLIARD KILOMÉTER Űjabb különleges rekordot ért el a napokban a Szal- jut—6 űrállomás: egymilliárd kilométert tett meg Föld kö­rüli pályáján. Az 1977. szep­tember 29-én felbocsátott „űrmatuzsálem” már több mint 23 ezer fordulatot tett meg a Föld körül, s ha ezt az utat „kiegyenesítenék”, több Föld—Mars expedícióra ele­gendő lenne. A Szaljut—6 két összekap­csoló berendezéséhez 18 sze­mélyszállító — tizennégy Szo­juz és 4 Szojuz—T — valamint tizenkét Progresz teherszál­lító űrhajó csatlakozott. Fe­délzetén 27 űrhajós dolgozott, hatan közülük két expedíció tagjaként. A Szaljut—6 fo­gadta nyolc Interkozmosz- tagország képviselőit, köztük Farkas Bertalant, az első magyar űrhajóst. ÉRVÉNYES AZ AMERIKAI—IZRAELI SZERZŐDÉS? Reagan amerikai elnök sze­rint az amerikai—izraeli stra­tégiai együttműködési szerző­dés mind a mai napig érvény­ben van, annak ellenére, hogy azt Izrael felmondottnak te­kinti. Vasárnap több ameri­kai lapban nyilvánosságra hozott interjújában az ameri­kai elnök arról beszélt, hogy amerikai részről a szerződést csupán rövid időre függesz­tették fel és „a lehető legrö­videbb icjpn belül” fel fogják újítani. „Változatlanul kiál­lunk Izraellel szembeni köte­lezettségeink teljesítése mel­let" — hangoztatta Reagan. SZABADON ENGEDTÉK OMAR EL-TELMESSANIT Omar el-Telmessani, az egyiptomi Muzulmán Testvé­rek szervezet szombaton sza­badon engedett vezetője tá­mogatásáról biztosította Mu­barak elnök politikáját és el­ítélte a Szadat elleni merény­letet. A 82 éves vallási vezető kairói lapoknak adott nyilat­kozatában egységre és Muba­rak támogatására szólította fel az egyiptomi ellenzéket. Hangsúlyozta: ellenez min­den szembenállást vagy erő­szakot, amely a kormány el­len irányul. Omar el-Telmes- sanit még Szadat utasítására tartóztatták le alkotmányel­lenes összeesküvés vádjával négy hónappal ezelőtt. Sfe cutolsó amp 63. Majd hogy megbotolva a szent természetben, térdre esett, elnyúlt. Arcát szinte vágta belé a fűbe, akarva többször is. Az átázott talaj fenyegetően földillatú lé­legzete torkába tört, s belül­ről került az orrába. Ez a tes­tével fedett földdarab, amibe kapaszkodott, és amely kö­rülbelül akkora lehetett, mint majd az, ami egyszer közel, végleg az övé lesz, az a páradús fű-föld szag most összemarkolta tüdejét, s lomha indulattal lüktetett szíve ritmusával. Józanodott, s nem akarta. Hátára fordult. A hűvös talajtól kapott tisz­tasággal nézte a futó felhő­ket, kereste az itt-ott kicsil­lanó pillanatfényeket, csöpp­nyi csillagokat. Vicsorgott, vicsorgatta fo­gát, összecsikordult a két fogsor, egymást törte önnön görcsében. Kitapogatta a kis demizsont, megkotyogtatta, van-e még benne, a locskoló- dó maradékot úgy a hátán fekve öntötte szájába, arcá­ba. Aztán úgy dobta el a fo­nott fülű üveget a bokros éj­szakába, hogy utána sem né­zett. Nézte az eget, érezte a földet, s hogy leglett agybéli egyensúlya, feltápászkodott, és vonszolta magát felfelé a vágásban. Egyszerre csak megállt, maga elé meredt, és ingatta igenre fejét, mint aki meg­lelte a mesék igazságát. — János vagyok! János — ismételte többször a nevét — János! . Bambán, torz vigyorral gyűlölködött, szégyenkezett a sötét éjbe és így önmaga hú­sába harapósán sziszegte: — Hsz ... még élek, hát akkor „János bácsi dudáljon kend, a dudáját fújja fel kend ...” Lehet, lehet, hogy... Attila, hej nagyapám, ha élnél, hijj az istenit, így, így. „Aki dudás akar lenni, po­kolra kell annak menni, ott kell annak megtanulni, ho­gyan kell a dudát fújni!... pokolra kell annak menni, ott kell annak megtanulni, hogyan kell a dudát fújni”. Pokolra ... hol az a pokol, hol? Most aztán megmozdult a talaj, ingani kezdett a föld igazáhól két lábra álltak a fák, sokágú karjaikkal suhog­ták a választ elhalkuló hang­halállal szállt a visszhang: Pokol... hol... okol... hol... kol... hol... hol... hol... „Be kell vennem még egy Ridolt” — gondolta — de in­kább valami erős altatót nyugtatót. Holnap nehéz na­pom lesz, legalább ötszáz ki­lométert fogok autózni”. Még egyszer belenyúlt lapos tenyérrel az előtte tocsogó vízbe, szinte elsimította „sze­líd hullámait”. Még egy utolsó pillantás, tért ölelő, át a túlsó partig, avval ment fel a sötétben álló kocsihoz. Hazaautózott. Mint mindig mire hazaért, már "most is elég késő volt. Mindenki aludt. Csendben ment be, lábujjhegyen, óvatosan csuk­ta az ajtót és csak szobájában gyújtotta fel az ágy melletti kislámpát. Altatót keresett, talált, csak úgy a kancsó ápo- rodott vizéből iva, lenyelt két szem tablettát. Levetkő- zöt, eloltotta a lámpát, két kezét tarkójára kulcsolva nézte a plafont, a sötétség lomha árnyait, az ablak alatt menő autók fényének tört­szétszórt villódzásait, s igye­kezvén eltolni magától a mát, igyekezett elképzelni a hol­napot. „Reggel garázs benzinvétel, szerkesztőségi porta, kávé a büfében, indulás, 6-os út, Érd, Pécs.” Elaludt mint akit fejbe vertek. — Vége — BŰNÖS VÁGY ÁRTATLAN? :1 'X ötven év után WANTED INFORMATION AS TO THE WHEREABOUTS OF CHAS. A. LINDBERGH JR. OF HOPEWELL, N. J. SON OF COL. CHAS. A. LINDBERGH Negyvenöt éve, 1936-ban az Egyesült Államokban halálra ítélték és kivégezték a Lind- bergh-bébi állítólagos elrab­lóját és gyilkosát, a német származású Bruno Haupt­mannt. A vádlott a tárgyalás alatt tagadta, hogy része lett volna az ügyben. Hauptmann özvegye most a bizonyítékok elégtelensége címén perújra­felvételt kért. Charles Lindbergh, aki az Atlanti-óceánt nyugatról ke­letre leszállás nélkül elsőként átrepülte, az amerikaiak „nemzeti hőse” volt. Gyerme­két 1932 márciusában rabol­ták el. Két és fél hónappal később egy teherautósofőr a Lindbergh-háztól kilenc ki­lométerre egy oszlásban lévő gyermekholttestre bukkant, amelyben a szülők elrabolt gyermeküket vélték felismer­ni. A nyomozás nagy appará­tussal megindult, de két és fél év alatt nem sikerült nyomra bukkanni. A gyer­mekrabló által követelt vált­ságdíjat, az 50 ezer dollárt Lindbergh egy közvetítőnek adta át, aki a pénzt egy bizo­nyos „John” nevű személy­nek továbbította. Ám a titok­zatos „John” azután eltűnt. A váltságdíj kétharmadát a Szü­lők úgynevezett sárga dollár­ban fizették ki. Ezeket a bankjegyeket 1933-ban kivon­ták a forgalomból. 1934 szeptemberében New York egyik külvárosi benzin- kútjánál sárga dollárral fize­tett valaki. A kútkezelő felír­ta rendszámát: így lelt a rendőrség Bruno Hauptmann- ra, akinél a házkutatás során 13 760 sárga dollárt talált. Ez kétségkívül a váltságdíjból származott. Hauptmannt et­től kezdve tettesként kezel­ték. Terhelő bizonyítékként vették, hogy „John” német akcentussal beszélt, hogy ugyancsak Bronxban lakott. Ráadásul Hauptmann koráb­ban Németországban büntet­ve volt és illegálisan vándo­rolt be az Egyesült Államok­ba. Arról, hogy a váltságdíj hogy került hozzá, nem tu­dott kielégítő felvilágosítás­sal szolgálni. Szerinte egy bi­zonyos Isidor Fisch, (akivel spekulációs ügyleteket bo­nyolítottak) hagyott nála egy dobozt, amikor 1934-ben visz- szatért Németországba. Fisch Lindbergh-bébii kereső hir­detés Kenneth Kerwin hangoztat­ja: ő ifj. Lindbergh! halálhírére Hauptmann fel­bontotta a dobozt, és az ab­ban talált pénzt magához vette, mert Fisch tártozott neki. Sejtelme sem yolt arról — hangoztatta —, hogy a dol­lárok a Lindbergh féle vált­ságdíjból származnak. A tárgyaláson a tanúk el­lentmondásba keveredtek. Utóbb az is kiderült, hogy sok bizonyítékot eltüntettek, s nem vizsgáltak ki olyan körülményeket, arpelyek a vádlott javára szolgálhattak volna. Mindehhez járult még, hogy Hauptmannak nem volt megfelelő ügyvédje: vé­dője megrögzött alkoholista volt. így került Hauptmann villamosszékbe, anélkül, hogy bűnössége kétségkívül bizo­nyított lett volna. S még egy késői utó játék. Két amerikai Kenneth Ker­win Bidderford-ból és Harold Olson Westport-ból mostaná­ban jelentkezett azzal, hogy azonosak az állítólag meg­gyilkolt Lindbergh-bébivel. Az azonosítás könnyű lenne, • ha rejtélyes módon nem tűnt volna el a gyermek ujjlenyo­mata a több mint 35 ezer ol­dalt kitevő periratokkal Bár az utólagos vizsgálat a négy és fél évtizede kivég­zett Hauptmannt már nem tá­maszthatja fel, a közvéle­mény érdeklődéssel figyeli a perújrafelvétel fejleményeit. Gáti István TOJÓHIBRID — TENYÉSZJÉRCE ÉRTÉKESÍTÉSE. 50,— Ft/db. December 28— 29—30-án, 8 órától 12 óráig a Simái úti központi telepün­kön. SÄGVÄRI tsz Nyíregyháza (201281) Perlitelemgyár Nyírtelek-Belegrád felvételre keres: középfokú munkavédelmi végzettséggel rendelkező dolgozót BIZTONSÁGI MEGBÍZOTTI munkakörbe. Jelentkezés a fenti címen. (201279) FIGYELEM! 1982. január 1-től vállalatunk neve: ALFÖLD ÉLELMISZER- ÉS VEGYIÄRU KERESKEDELMI VÄLLALAT Ezúton értesítünk minden kedves ügyfelünket a névválto­zásról, valamint 1982. január I-től régi bélyegzőink használata érvénytelen. Hajdú-Szabolcs megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi V. Szalontay Mihály:

Next

/
Oldalképek
Tartalom