Kelet-Magyarország, 1981. június (41. évfolyam, 126-151. szám)

1981-06-28 / 150. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. június 28. Á hét három kérdése Iránban a parlament ülésén „alkalmatlannak” szadr elnököt az államfői poszt betöltésére. nyilvánították Bani­elíogadott békeprogramra, tárgyalásokat sürgetnek és felszólítják a világ országai­nak parlamentjeit: határo­zottan foglaljanak állást a tárgyalások mellett, hogy így meg lehessen akadályozni a nukleáris és a rakétafegyve­hivatalosan terjesztik ezt a dokumentumot. Arra nyilván nem lehet számítani, hogy — mondjuk — a washingtoni Capitoliu- mon sietnek kedvező választ megfogalmazni, az amerikai vezetés épp ellenkezőleg, a fegyverkezési hajsza fokozá­O Milyen a visszhangja a szovjet parlament bé­kefelhívásának? A Szovjet­unió népei a hitlerista tá­madás 40. évfordulójára em­lékeztek, ez alkalomból a Legfelsőbb Tanács ünnepé­lyes felhívással fordult a vi­lág parlamentjeihez és né­peihez. Ebben nyomatékosan kijelenti a szovjet népkép­viselet, hogy a Szovjetunió senkit sem fenyeget sem rek terén folytatott új ver­senyt. A magyar országgyűlés nyári ülésszakán a képvise­lők válaszüzenetet fogadtak el, amelyben kinyilvánították egyetértésüket a szovjet bé­kekezdeményezéssel. A Ma­gyar Népköztársaság a jövő­ben is részt vállal az olyan kezdeményezésekben, ame­lyek a fegyverkezési verseny megállítását célozzák, a Kommunista politikusok is tagjai az új francia kormánynak. Ké­pünkön: Mitterrand köztársasági elnök (jobbra) és Mauroy minisz­terelnök tárgyal, mielőtt ismertetnék az új kabinet névsorát. Nyugaton, sem Keleten, nem törekszik katonai fölényre. Nem kezdeményezi a fegy­verkezési verseny új fordu­lóit, nincs olyan fegyverfaj­ta, amelynek korlátozásával vagy eltiltásával ne értene egyet. A felhívásban utalnak az SZKP 26. kongresszusán leszerelést, a vitás kérdések­nek tárgyalások útján való rendezését, az enyhülés vív­mányainak megszilárdítását. A szovjet parlament felhí­vását rendkívül fontosnak minősítette Waldheim ENSZ- főtitkár. A világszervezetben sát kívánja, a szovjet—ame­rikai tárgyalások megindítá­sát viszont halogatja. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa felhívása annál in­kább képes visszhangot kel­teni egyes kisebb NATO-ál- lamok és a skandináv orszá­gok közvéleményében, par­lamentjében is, mivel az utóbbi időben egyre fokozó­dott a fegyverkezésellenes hangulat, mind több akció indult el az eurorakéták te­lepítésének megakadályo­zására. Tehát természetes, hogy a tárgyalások megkez­dését sürgető állásfoglalások retné egyszer elfogadtatni szövetségeseivel — és Ame­rikával. A párizsi kormány közel- keleti politikáját egyfelől az arab olaj igénye, másfelől az Izraelhez való közeledés ha­tározza meg. Jellemző, hogy Cheysson legutolsó nyilatko­zatában közölte: csak akkor építik újjá az iraki atomre­aktort, ha Bagdad biztosíté­kokat ad arra, hogy nem szándékozik atombombát gyártani. © Milyen új fejlemények követték Baniszadr le­váltását Iránban? Az ameri- kabarátsággal és az iráni forradalom elárulásával vá­dolt Baniszadr köztársasági elnököt a teheráni parlament végül is leváltotta „alkalmat­lanság” címén. Ideiglenes el­nöki tanácsot hoztak létre, amelynek tagjai Behesti aja- tollah, a legfelsőbb bíróság elnöke, Rafszandzsani, a par­lament elnöke és Radzsai mi­niszterelnök. Megbízatásuk ötven napra szól, nekik kell előkészíteniök az elnökválasz­tást, ezt pedig július 14-re tűzték ki. A francia polgári Csehszlovákiában járt a héten az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB főtitkára. Képünkön: Babrak Karmai (balra) Gustáv Hú­súk, a CSKP KB főtitkára társaságában. (Foto: AP — MTI — KS) új érvanyagot kapnak a szovjet parlament felhívásá­ban. © Hogyan alakul az új francia kormány kül­politikája? A francia balol­dal, mindenekelőtt pedig a szocialista párt nagy válasz­tási győzelme után a máso­dik Mauroy-kormány úgy jött létre, hogy a köztársa­sági elnök, Mitterrand négy kommunista minisztert is ki­nevezett. Ami aztán külpoli­tikai bonyodalmakhoz veze­tett, elsősorban az Egyesült Államokkal. Persze, nehéz is lett volna elképzelni, hogy Reagan Amerikája szó nél­kül hagyja a kommunista je­lenlétet a párizsi kormány­ban ... A kissingeri időkben is vétót emelt az USA az el­len, hogy Lisszabonban vagy Rómában kommunisták ke­rüljenek be a kabinetbe. S most, amikor a washingtoni kommunistaellenesség szin­te már a MacCarthy-féle „bo­szorkányüldözés” hangula­tát idézi, most „merne” egy Mitterrand kommunista mi­niszterekkel együtt kormá­nyozni ? Cheysson francia külügy­miniszter ismételt nyilatko­zatokban utasította vissza George Bush amerikai alel- nök bíráló és fenyegető meg­jegyzéseit. Bush az új fran­cia kormány kinevezésének másnapján járt az Elysée-pa- lotában... A vendéglátó Mitterrand elnök is leszögez­te előtte, hogy Franciaor­szág politikáját Franciaor­szágban fogalmazzák meg. A francia—amerikai el­lentétek mélyebben gyöke­reznek. Az a washingtoni pénzügyi koncepció, amely a hihetetlen magas kamatláb révén igen erős dollárt te­remtett, súlyosan érinti a francia gazdaságot. Elég csak arra utalni, hogy a drága dollár miatt drága a dollá­rért vásárolt olaj... Az új francia elnök megpróbálja Japán és az NSZK támogatá­sát megnyerni ahhoz, hogy a július második felében Ot­tawában sorra kerülő „nyu­gati csúcstalálkozón” új pénzügyi rend kialakítását szorgalmazhassa. Franciaország új vezetése feltehetően az atlanti szövet­ség új felfogását is sze­forradalom évfordulóján min­den bizonnyal az iráni válto­zások forradalmiságát akar­ják bizonyítani az elnökvá­lasztás során. Emlékezetes, hogy annak idején Khomeini ajatollah is Párizs mellett élt száműzetés­ben kíséretével együtt, amelynek egyik befolyásos tagja éppen Baniszadr volt. A most leváltott elnök esetleg újra Franciaországban kérhet menedéket, Párizs környékén egy kisvárosban van is laká­sa, leányai már rég ott tar­tózkodnak. Az iráni fővárosban a múlt hét végén kirobbant súlyos, véres zavargások után úgy látszik helyreáll a rend. Ba­niszadr számos munkatársát letartóztatták, közülük többet ki is végeztek. A nyugati saj­tó, amely érthetően nem sok rokonszenvet tanúsít az iráni forradalom ügye iránt han­gulatkeltés céljából a valósá­got minden bizonnyal meg­haladó számokat közöl, mind a zavargások áldozatait ille­tően, mind pedig a kivégzé­sekről. Ugyanakkor az iráni gazdasági és társadalmi gon­dokról is sokat írnak a nyu­gati tudósítók, akik több mil­lió munkanélküliről, magas inflációról és növekvő állam- adósságról, viszont alacsony olaj kitermelésről tudnak. Pálfy József Iz Országos Anyag- és Artiivatal közleménye a húsfélék fogyasztéi árának emeléséről Június 29-től átlagosan 10 százalékkal emelkedik a hús­félék fogyasztói ára. Az intézkedést az tette szükségessé, hogy a fogyasz­tói árak 1979. júliusi rende­zése óta — az energia, az ipari anyagok, eszközök, takarmá­nyok drágulása miatt — szá­mottevően emelkedtek a me­zőgazdasági termelés és az ipari feldolgozás költségei. Emiatt a húsfélék jelenleg átlagosan 36 százalékos fo­gyasztói ártámogatással ke­rülnek forgalomba. (Minden kilogrammjuk vásárlásához átlag 17 forinttal járul hozzá az állami költségvetés.) A hús­félék árának mostani emelé­sével 23 -százalékra — az 1979. évi árrendezés utáni szintre — mérséklődik a fogyasztói ártámogatás. A főbb termékcsoportok kö­zül átlagosan: — 13 százalékkal emelke­dik a sertés és marha tőke­húsok, valamint a belsőségek, — 8 százalékkal a húské­szítmények és az étkezési sza­lonnafélék, — 6,9 százalékkal a hús­konzervek, 12,6 százalékkal a gyorsfagyasztott húskészít­mények és — 6 százalékkal a baromfi­húsok fogyasztói ára. Nem változik a zsír és a zsírszalonna fogyasztói ára. A rövid sertéskaraj kilón­kénti ára például 80 Ft-ról 90 Ft-ra; a sertésoldalasé 52 Ft-ról 58 Ft-ra; a marha fe­hérpecsenye és -felsál 78 Ft- ról 90 Ft-ra; a rostélyos, hát­szín ára 56 Ft-ról 62 Ft-ra; a párizsi és a szafaládé ára 56 Ft-ról 60 Ft-ra: az olasz fel­vágotté 66 Ft-ról 74 Ft-ra; a csemegeszalámié rúdban és darabolva 175 Ft-ról 190 Ft- ra; az előhűtött csirkecomb ára 70 Ft-ról 74 Ft-ra; az 520 gr-os (konzerv) sertéspörkölt ára 55 Ft-ról 59 Ft-ra; a 200 gr-mos (konzerv) marhapör­költ ára 26 Ft-ról 28,50 Ft-ra; a 65 gr-mos sertésmájkrém ára 6,60 Ft-ról 7 Ft-ra; a 200 gr-mos gyorsfagyasztott bél­színroló ára 12,80 Ft-ról 14,20 Ft-ra emelkedik. Nem emelkedik a darabolt csirkemell ára. A kereskedelmi vendéglá­tás ételárai a felhasznált hús árának emelkedéséhez iga­zodnak. A munkahelyi étkezésben a munkáltatói hozzájárulás növelésével ellensúlyozzák a húsárak emelkedését. A költ­ségvetési gyermek-, oktatási, szociális és egészségügyi in­tézményekben az élelmezési költségek növelésével egyen­lítik ki a húsáremelés hatá­sát, ennek terheit az állam vállalja. 1981. július 1-től a vállalati és tanácsi gyermek- intézmények étkezési normái is emelkednek. A gyermek- és oktatási intézményekben, szociális otthonokban a la­kosság által fizetett térítési díjak változatlanok marad­nak. A kedvezményes üdültetés térítési díjai idén nem emel­kednek. A vállalatok és a költségvetési szervek üdülői­ben ebben az évben saját erő­ből kell fedezni a hús árának emelésével járó többletkiadá­sokat. Elutazott a szovjet űrhajósküldöttség Szombaton elutazott a Vla­gyimir Satalov altábornagy, a szovjet légierő főparancs­nokának űrhajózási helyette­se vezette szovjet űrhajóskül­döttség, amely hivatalos lá­togatást tett hazánkban. A küldöttség tagjai voltak Leo- nyid Popov és Valerij Rju- min űrhajósok, akik a Szal- jut—6 űrállomáson a szovjet —magyar közös űrrepülés résztvevőit is fogadták. A Ferihegyi repülőtéren a szovjet űrhajósvendégek bú­csúztatásánál ott voltak: Ko­rom Mihály, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Borbándi János, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Csé­mi Károly vezérezredes, hon­védelmi államtitkár, Pál Lé- nárd akadémikus, az MTA Interkozmosz Tanácsának el­nöke, Farkas Bertalan űrha­jós és Magyari Béla kikép­zett űrhajós, továbbá ott volt politikai, társadalmi éle­tünk számos más vezető sze­mélyisége. Jelen volt Vlagyi­mir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A szovjet, magyar és vörös zászlókkal díszített repülőté­ren az úttörők virágcsokrokat adtak át a búcsúzoknak. A vendégeket Korom Mihály kísérte a repülőgéphez, nem sokkal ezután felmoraj lottak a hajtóművek és a repülőgép a magasba emelkedett. Merénylet Khamenei ellen Szombaton délben bomba- merényletet követtek el Ali Khamenei ellen. A teheráni főpap, Khomeini ajatollah közvetlen munkatársa egy mecsetben sajtóértekezletet tartott, amikor egy magneto­fonba rejtett bombaszerkezet közvetlen közelében felrob­bant. Khameneit azonnal kórházba szállították és ott műtétet hajtottak végre raj­ta. A hírt bejelentő teheráni rádió a főpap állapotáról nem közölt részleteket. Az AFF úgy értesült, hogy Khamenei nincs életveszélyben. A mecsetet iszlám gárdis­ták zárták körül, őrizetbe vettek és kihallgatnak min­denkit, aki a robbanás ide­jén az épületben tartózkodott. Új frontok a „frontvárosban“ A nyugat-berlini önké­nyes házfoglalók harca a hatóságokkal tovább tart. 80 000 lakáskeresőt tarta­nak nyilván, viszont az ingatlanspekuláció tuda­tosan zülleszt le egész ház­tömböket, tartja üresen a lakások százait. Csoda-e, hogy az elkeseredett em­berek nem félnek megüt­közni a rendőrséggel, ha az ki akarja zsuppolni őket félig-meddig lakhatóvá tett, persze, jogtalanul el­foglalt lakásaikból, a tő­kés tulajdonosok követe­lésére? A kétmilliós Nyugat- Berlinben minden negye­dik lakos nyugdíjas, min­den tizedik pedig külföl­di, főleg vendégmunkás. Arról nincs statisztikai adat, hány tiltakozó cso­port alakult elégedetle­nekből, fiatalokból, mun­kanélküliekből, az ilyen, tulajdonképpen alkalmi csoportok politikailag épp­oly vegyesek, zavarosak, mint amennyire ellent­mondásos és kapkodó poli­tika érvényesül a sokat emlegetett „frontváros­ban”, a Német Demokra­tikus Köztársaság területé­be beékelt nyugati „sün­disznóállásbán”. Pénzügyi botrányok, pa­namák és a gazdasági ne­hézségek, a belső intrikák bukásra ítélték a korábbi szociáldemokrata és sza­bad demokrata városveze­tést. Most Von Weiszacker, egy CDU-politikus próbál „békét és szabadságot, igazságosságot és szolidari­tást” hirdetni a kormány­zó-polgármesteri székből. A békétlenség és a társa­dalmi igazságtalanság, az önzés és a szabadság hiá­nya inkább jellemzi a helyzetet — legalábbis az összevert és letartóztatott lakásfoglalók így véleked­hetnek. A „frontvárosban” új frontok alakulnak. AZ ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: A francia nemzetgyűléseken abszolút többséget kapott a szocialista párt — Az iráni parlament „politikailag al­kalmatlannak” minősítette Baniszadr elnököt, aki ellen letartóztatási parancsot adott ki a legfőbb ügyész KEDD: A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa békefelhívást inté­zett a világ parlamentjeihez és népeihez — Négy kommu­nista miniszter az új francia kormányban — Nairobiban megkezdődött az Afrikai Egységszervezet csúcstalálko­zója SZERDA: George Bush amerikai alelnök Párizsban tárgyalt — Ideiglenes államfői testület alakult Teheránban — Cseh­szlovák-afgán barátsági és együttműködési szerződést Írtak alá Prágában CSÜTÖRTÖK: Befejeződött Damaszkuszban a Szíriával és a PFSZ-szel való szolidaritás nemzetközi konferenciája — Ismét Erich Honeckert választották meg az NDK állam­tanácsának elnökévé — Lengyelországban közös szovjet- lengyel hadgyakorlatok kezdődtek PÉNTEK: Dzsallud, Líbia forradalmi vezetőségének tagja Moszkvában tárgyal — Bush egy londoni nyilatkozatában Is kifejezte aggodalmait a francia kormányban való kom­munista jelenlét miatt — Huang Hua kínai külügyminisz­ter Indiába látogatott SZOMBAT: Az izraeli választások előtt a közvélemény-kutatá­sok Begin előnyét mutatják — Reagan gazdasági tervét az amerikai képviselőház is elfogadta — A lengyel püs­pöki kar fegyelemre szólította fel a hívőket — Az afrikai csúcstalálkozó határozata a nyugat-szaharai népszava­zásról rj riTH ■ ff • jTi >t£1 > 1 I » * v I ■ I I i T I 1 ___

Next

/
Oldalképek
Tartalom