Kelet-Magyarország, 1981. június (41. évfolyam, 126-151. szám)

1981-06-24 / 146. szám

XXXVIII. évfolyam, 146. szám ARA: 1,40 FORINT 1981. június 24., szerda MEGNYÍLT A LEGFELSŐBB TANÁCS ÜLÉSSZAKA Békefelhívás a világ parlamentjeihez Leonyid Brezsnyev terjesztette elő az új szovjet javaslatokat Leonyid Brezsnyev előter­jesztésére, az SZKP Központi Bizottsága és a Legfelsőbb Tanács elnöksége javaslatára a világ parlamentjeihez és népeihez intézett békefelhí­vást fogadott el kedden meg­nyílt ülésszakán a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa. A felhívás a béke megőrzése ér­dekében a tárgyalások támo­gatására, elősegítésére hívja fel a világ valamennyi tör­vényhozását. Az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács elnökségé­nek elnöke a javaslatot elő­terjesztve a következőket mondotta: — Az SZKP XXVI. kong­resszusa megállapította: „a jelenlegi nemzetközi helyzet újabb, további erőfeszítése­ket követel, hogy kiküszöböl­jük a háborús veszélyt és megszilárdítsuk a nemzetközi biztonságot...” — Az SZKP kongresszusa óta eltelt három hónapban a nemzetközi események mene­te ismét meggyőző erővel bi­zonyította pártunk következ­tetéseinek helyességét. — A háborúra hangolt mi­litarista körök, élükön az amerikai imperializmussal, soha nem látott méretű fegy­verkezési versenyt indítottak. Kitérnek a fegyverkezési fo­lyamat megfékezésére, a konfliktusok tűzfészkeinek megszüntetésére, a vitás nem­zetközi kérdések békés ren­dezésére irányuló tárgyalások elől. Szégyentelenül bátorít­ják a pártfogoltjaik által vég­rehajtott nyílt agressziót és nemzetközi banditizmust. A nemzetközi helyzet mindin­kább veszélyessé válik. — Ilyen körülmények kö­zött rendkívül nagy felelősség hárul minden békeszerető or­szágra és népre azért, hogy szétzúzzák a kalandor terve­ket, ne engedjék meg jóváte­hetetlen események bekövet­keztét, megőrizzék a békét. — Mi, szovjet emberek, kü­lönösen tisztában vagyunk ennek a felelősségnek a sú­lyával. Mögöttünk van a né­met fasiszta agresszorok szét­zúzásáért vívott háború sú­lyos tapasztalata, azé a hábo­rúé, amely éppen 40 évvel ez­előtt kezdődött meg a hitleri Németországnak a Szovjet­unió elleni orvtámadásával. Ez volt a legsúlyosabb hábo­rú azok közül, amelyek va­laha is népünk osztályrésze, bármely nép osztályrésze volt. Az agresszor elleni háborút mi nem a dicsőségért, hanem az emberiség fennmaradásá­ért vívtuk meg. — Valamennyien jól tud­juk: ma minden eddiginél na­gyobb a potenciális agresz- szorral szembeszálló békés erők hatalma. — De azt is tudjuk, hogy a korszerű fegyverek jellege olyanná lett, hogy amennyi­ben e fegyvereket bevetik, ezzel az egész emberiség jö­vőjét teszik kockára. — Ebből csupán egyetlen következtetés vonható le: már most, ma mindent meg kell tenni azért, hogy gátat emeljünk a korlátlan fegy­verkezés és a katonai kalan­dok híveinek útjába. Min­dent meg kell tenni azért, hogy biztosítsuk az emberek jogát az élethez, s ebben sen­ki sem húzódhat félre, senki sem lehet közömbös, hiszen ez mindenkit, minden egyes embert érint. Ez az ügy érin­ti a kormányokat, a politikai pártokat, a társadalmi szer­vezeteket és természetesen érinti a népek által választott, a népek nevében ténykedő parlamenteket is. — Ezért javasolja önöknek a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizott­sága és a Legfelsőbb Tanács elnöksége azt, hogy a Legfel­sőbb Tanács forduljon felhí­vással a világ parlamentjei­hez és népeihez. A felhívás tervezete arra szólít fel, hogy a béke és a nemzetközi biz­tonság nevében cselekedje­nek aktívan, a béke és a nem­zetközi együttműködés javára használják fel a parlamentek nagy tekintélyét és lehetősé­geit. Brezsnyev ezután ismertet­te a felhívás szövegét. „A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetségének Legfelsőbb Tanácsa a növek­vő háborús veszélytől, a fegy­verkezési verseny soha nem látott mértékétől nyugtalanít- tatva felhívással fordul a vi­lág parlamentjeihez és né­peihez. A Legfelsőbb Tanács akkor adja ki ezt a felhívást, ami­kor a hazánk ellen intézett hitleri fasiszta támadás 40. évfordulójára emlékezünk. A szovjet nép fejet hajt húsz­millió, a harcokban elesett honfitársa dicső emléke előtt. A második világháború fel­mérhetetlen nyomort és szen­vedést hozott az egész embe­riségnek. Mély tisztelettel emlékezünk azokra, akik a világ békéje nevében életü­ket áldozták az agresszió el­len vívott harcban. A történelem keserű leckét adott. A népek túlságosan is nagy árat fizettek azért, hogy nem sikerült megakadályoz­niuk a háborút, időben elhá­rítaniuk a fenyegető veszélyt. Nem lehet megengedni, hogy ez a tragédia megismétlődjék. Mindent meg lehet és meg is kell tenni egy újabb háború megakadályozására. Földünk már most is telít­ve van a tömegpusztító fegy­verekkel. De az ilyen fegyve­rek felhalmozása folytatódik, mind rafináltabb, mind pusz- títóbb fegyvereket hoznak létre. Nyugat-Európában sok (Folytatás a 4. oldalon) Szovjet űrhajósok látogatása az Akadémián Sajtókonferencia a MUOSZ-ban Kedden a Magyar Tudo­mányos Akadémián folytató­dott a hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó szov­jet űrhajósküldöttség prog­ramja. Leonyid Popov, Vale­rij Rjumin űrhajósok és Vla­gyimir Satalov altábornagy, a szovjet légierő főparancs­nokának űrhajózási helyette­se, a delegáció vezetője az MTA székházának felolvasó­termében kerekasztal-meg- beszélésen találkozott az Akadémia vezetőivel és az Interkozmosz-programban részt vett magyar tudósokkal, szakemberekkel. A vendége­ket elkísérte Farkas Bertalan űrhajós és Magyart Béla ki­képzett űrhajós. Szentágothai János akadé­mikus, az MTA elnöke üdvö­zölte a szovjet űrhajóskül­döttséget, s rámutatott, hogy a szocialista társadalom fej­lődése — ezt bizonyítja az űrkutatási program is — el­választhatatlan a tudomány­tól. Az űrkutatás a tudomány és a technika szerteágazó te­rületein hozott az egész em­beriség jövőjét meghatározó eredményeket. Ezt követően Pál Lénárd akadémikus, az MTA főtitká­ra és Interkozmosz Tanácsá­nak elnöke nyitotta meg a tudományos kerekasztal- megbeszélést, hangoztatva a szocialista országok közös űr­hajózási programjának jelen­tőségét. A vendégek nagy ér­deklődéssel hallgatták meg a magyar Interkozmosz-szak- bizottságok elnökeinek beszá­molóit, amelyekben ismertet­ték a kozmikus fizika, az or­vosbiológia, a meteorológia, az űrtávközlés és az erőfor­rás-kutatás területén folyó hazai tevékenységet és a jö­vőbeni terveket, kiemelve az űrkutatás népgazdasági hasz­nát. Ezután az űrhajós ven­dégek válaszoltak a magyar tudósok, szakemberek kérdé­seire. Ezt követően a Magyar— Szovjet Baráti Társaság szék­házában folytatódott a szov­jet kozmonauták délelőtti programja. Nagy Mária, az MSZBT alelnöke a társa­ság aranykoszorús jelvényét nyújtotta át Leonyid Popov- nak, Valerij Rjuminnak és Vlagyimir Satalov altábor- nagynak. A baráti találkozón — amelyen részt vett Valerij Muszatov, a Szovjetunió nagykövetségének követta­nácsosa — a kitüntetettek nevében Valerij Rjumin mon­dott köszönetét az elisme­résért. Leonyid Popov, Valerij Rjumin és Vlagyimir Satalov altábornagy délután nemzet­közi sajtókonferencián vett részt a Magyar Újságírók Szövetségének székházában. Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke üdvözölte a kozmonautákat, majd a szovjet vendégek válaszoltak a feltett kérdésekre. ELINDULTAK A KOMBÁJNOK Aratnak Szabolcsban Az orosi Váci Mihály Termelőszövetkezet nyolcvannégy hektár őszi árpa aratását kezdte meg kedden reggel. Ké­peink Oroson készültek. (Jávor László felvételei) Beérett az őszi árpa, meg­kezdődött megyénkben az aratás. Bő egy héttel előbb, a korábbi évek kezdési idő­pontjától, június 23-án már munkába álltak a kombáj­nok. Az orosi Váci Mihály Termelőszövetkezet gépei 80 hektár őszi árpa betakarítá­sához láttak hozzá. A termés jó, a hektáronkénti hozam több a tavalyinál. Szabolcs-Szatmár mezőgaz­dasági üzémeire idén 6566 hektár árpa aratása vár. Az érettségi fok szinte az egész megyében 95—97 százalékos, így a hét közepén, hét vé­gén az aratás általánossá válik. Megkezdődik a ter­mény átvétele is, a gabona­forgalmi 3000 tonna árpa felvásárlását tervezi. Munká­ra készek a szárítóüzemek. A termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban 85 szá­rítóüzem biztosítja majd a tároláshoz szükséges nedves­ségelvonást. Az árpa aratása a tényle­ges nagy munka, a búza és a rozs betakarítása között pró­baüzemnek számít. A gép­szemléket követően a kom­bájnok most már a gyakor­latban vizsgáznak. Szükség is van erre a „próbajáratra”, hiszen a két gabonafajta éré­si ideje közötti különbség elegendő időt ad a pótlólagos javításokra, karbantartások­ra. A búzaaratás előrelátható­lag két hét múlva kezdődik. Ezt körültekintő szervezés, alapos felkészülés előzi meg. Vannak üzemek, ahol. több a gép, mint a kombájnos, ezért szakemberekkel a honvédség is segít. A megyében hét ter­melőszövetkezethez húsz kombájnolni tudó kiskatona érkezik. Az üzemek közötti együttműködés alapján Cseh­szlovákiából is érkeznek majd kombájnok és kombáj- nosok. Ezt a segítséget a mi üzemeink akkor adják visz- sza, ha tőlünk északabbra is beérnek a kalászok. A biztonságos munkavég­zés érdekében megtörténtek a munkavédelmi, tűzvédelmi eligazítások és szemlék. Az üzemi munkatervekben a kombájnosok kiszolgálása, el­látása is helyet kapott. A védőitalt, ebédet a területek­re szállítják ki. (seres) Jobb minőséget, takarékosabban Tanácskozik a KISZÖV küldöttközgyűlése Az ipari szövetkezetek me­gyei szövetségének küldött- közgyűlését kedden délelőtt tartották meg Nyíregyházán, Napirendjén szerepelt a szö­vetkezetek gazdasági fejlő­dése és mozgalmi tevékeny­sége a VI. ötéves tervben, a szövetség mellett működő irodák beszámolója a múlt évben végzett munkáról, majd megválasztották az OKISZ VIII. kongresszusára a küldötteket és az országos tanács tagjait. A tanácsko­zás munkájában részt vett Hosszú László, a megyei pártbizottság titkára, Tisza László, a megyei tanács el­nökhelyettese, Antal János, az OKISZ főosztályvezetője és a társszövetségek képvi­selői. Az írásos beszámolóhoz Ónody István, a KISZÖV el­nöke fűzött szóbeli kiegészí­tőt. Elmondta többek között, hogy az OKISZ irányelvei­ben megfogalmazott célok jól szolgálják a gazdasági és mozgalmi feladatok megvaló­sítását, a szocialista demok­rácia erősítését, a szövetkeze­ti tagság érdekeinek képvi­seletét. Hangsúlyozta; a kitű­zött célok feltételezik a gaz­dálkodás hatékonyságának további erőteljes emelését, a kapacitások ésszerű kihasz­nálását, a fegyelmezettebb, még jobb munkát. Értékelve a megyei szövet­kezet iparát, többek között elmondta, hogy a Nyíregyhá­zi Vasipari Szövetkezet által kül- és belföldre gyártott transzformátorállomás úgy­nevezett régi terméke a szö­vetkezetnek, de emellett a kollektíva szinte minden év­ben vállalkozik az új műsza­ki megoldások bevezetésért, amelyek a termék korszerű­ségét eredményezik. A bú­toriparban különféle típusú garnitúrákat készítenek a belkereskedelemnek, sőt a kereskedelmi és OTP-szer- vekkel közösen lehetővé tet­ték például Nyíregyházán, hogy a vásárló minta után kiválasztott terméket hitel­akcióban megkaphassa. A ruházati ipar megfelelően kö­vetni tudja a divatirányzato­kat. Az építőipart elmarasztal­ta a KISZÖV elnöke utalva arra, hogy igen gyakori a műszaki szervezetlenség, sőt felelőtlenség, s ezért tapasz­talható néhány szövetkezet­nél, hogy veszteséges a lakás­építés. A gépiparba tartozó szövetkezetek közül csak két szövetkezet termelt többet a bázishoz viszonyítva. Elma­radás tapasztalható néhány cipészszövetkezetnél, textil- ruházati szövetkezetnél is. Fontos, hogy a jövőben ér­vényesüljön az ésszerű, szigo­rú takarékosság a munkaerő­vel, a munkaeszközökkel, az anyaggal és energiával. A szövetkezetek egyszázalékos anyagmegtakarítása megyei szinten 17 millió forintot eredményezne. A beszámolót vita követ­te. Felszólalt Siska Józsefné (Nyíregyháza), Hajdú László (Nyíregyháza), Koncz István (Vásárosnamény), Ágházi Gyula (Nyíregyháza), Balogh Zoltánná (Nyíregyháza) és Antal János, az OKISZ fő­osztályvezetője. Felszólalt Hosszú László, a megyei pártbizottság titkára, aki átadta a megyei pártbi­zottság és a megyei tanács üdvözletét. Megállapította többek között: megyénk ipari szövetkezetei az V. ötéves terv során eredményesen te­vékenykedtek gazdaságpoliti­kai céljaink megvalósításán, hozzájárultak az export nö­veléséhez, tevékenyen vettek részt a lakásépítés program­jának és szolgáltatási terve­ink megvalósításában. Ezután azokkal a feladatokkal fog­lalkozott, melyek a VI. ötéves tervben az ipari szövetkeze­tekre hárul. Hangsúlyozta: az elkövetkezendő években to­vább nő a szövetkezetek népgazdaságunkban betöltött szerepe, s ez nagy felelőssé­get ró a vezetőkre és a szö­vetkezeti tagokra egyaránt. Felhívta a figyelmet a három szövetkezeti szektor kooperá­ciós tevékenységére, az abban rejlő lehetőségek kihasználá­sára. A piaci rugalmasság fo­kozása is jelentős feladat, majd hangsúlyozta, hogy a minőség és a határidő alapve­tő követelmény. Az év hát­ralévő időszakában adva van a lehetőség, hogy az export­tervek teljesítésében mutat­kozó lemaradást pótolni tud­ják. A vita lezárása után vá­lasztásra került sor. A jelen­lévők az országos tanács tag­jának választották meg Óno­dy Istvánt, a KISZÖV elnö­két, Bartha Miklóst, a Vásá- rosnaményi Vegyesipari Szö­vetkezet termelő dolgozóját, Beszterczi Andrást, a Kisvár- dai Vas- és Gépipari Szövet­kezet elnökét, Cserpák Ká- rolynét, a Rakamazi Cipőipa­ri Szövetkezet párttitkárát és Siska Józsefnét, a Nyíregyhá­zi Fodrász Szövetkezet elnö­két. A küldöttértekezlet ez al­kalommal választotta meg az OKISZ kongresszusán részt vevő 21 szabolcsi küldöttet is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom