Kelet-Magyarország, 1981. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-30 / 125. szám

MA Új busz- menetrend (2. oldal) Előre gyártott csarnok (3. oldal) Megkezdődött a KISZ X. kongresszusa Fejti György terjesztette elő a Központi Bizottság beszámolóját Megkezdte munkáját a KISZ X. kongresszusa a MÍMOSZ-székházban. Nyolcszázkilencvenkilenc kongresszusi küldött látott felelősségteljes munkához pénteken az Építők Rózsa Ferenc Székházában, ahol pontban reggel nyolc órakor megkezdődött a KISZ X. kongresszusa. „Együtt az if­júság tömegeivel a fejlett szocialista Magyarországért!” — felirat hirdette az ünne­pi díszt öltött terem emelvé­nye fölött a kongresszus jel­mondatát. Kovács Jenő, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára köszöntötte a kongresszus résztvevőit. Az elnökségben foglaltak helyet: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, Maróthy László, az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára, Méhes Lajos ipari miniszter, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, továbbá a párt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány számos tagja, a társadalmi és tömegszervezetek, valamint a tudományos és a kulturális élet képviselői, a munkás- mozgalom veteránjai. Az el­nökségbe invitálták a KISZ legfőbb fórumának tanács­kozására érkezett több mint negyven külföldi testvér if­júsági szervezet delegációjá­nak vezetőit, köztük Borisz Pasztuhovot, a Lenini Kom- szomol Központi Bizottságá- rtak első titkárát. A Demok­ratikus Ifjúsági Világszövet­séget Ranadzsit Guha alel- nök, a Nemzetközi Diákszö­vetséget Miroslav Stepan el­— A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség zászlóbon­tása óta ezernyi szállal kötő­dik szocializmust építő né­pünk történelméhez. Hazánk minden második felnőtt la­kosa, aki ötvenévesnél fiata­labb, a KISZ-ben tette meg első lépéseit a munkásmoz­galomhoz, a politikához — kezdte beszédét Fejti György. — Ennél is többen vallják közös élményüknek, világné­zetük és öntudatuk formáló­jának a kommunista ifjúsá­gi mozgalmat, amely több, mint hat évtizede a párt hű­séges harcostársa. — 1957-ben, a KISZ első országos értekezletén vitá­ban született a jelszó: „Együtt az ifjúság tömegei­vel a szocialista Magyaror­szágért!” Ebben a jelszóban a résztvevők hosszú időre fo­galmazták meg az ifjúsági mozgalom legfontosabb fel­adatát. Az azóta megtett út, a jelen és a jövő együttes vállalását akarjuk kifejezni azzal, hogy — egyetlen .szó­val kiegészítve — ismét ezt választottuk kongresszusunk fő jelszavának. Ebben a „fej­nök képviselte a kongresszus elnökségében. — Hagyományainktól el­térve — mondotta Kovács Jenő — szeretném két kül­dött-társunkat külön is kö­szönteni, egyikük pontosan egy évvel ezelőtt járt a vi­lágűrben, s egy ország izgult érte, hogy sikerrel álljon helyt és szerencsésen vissza­térjen a Földre. Üdvözlöm Farkas Bertalan alezredest és Magyari Béla őrnagyot, a Magyar Népköztársaság űr­hajósait. Kovács Jenő megnyitó be­szédét követően a küldöttek elfogadták a kongresszus na­pirendjét: 1. A Központi Bizottság beszámolója és javaslata a X. kongresszus határozatára. Fejti György, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első tit­kára kongresszusi beszámoló­ját mondja. lett” szóban benne van hu­szonöt év következetes mar­xista-leninista politikájá­nak, pártunk és népünk cél­tudatos, kemény munkájá­nak minden eredménye. És minden reménye. Mi hiszünk abban, hogy a mai, nehe­zebb körülmények között is Előadó: Fejti György, a KISZ KB első titkára. 2. A központi pénzügyi el­lenőrző bizottság jelentése. Előadó: Szilágyi László, a központi pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke. 3. A Központi Bizottság és a központi pénzügyi ellenőr­ző bizottság megválasztása. A küldöttek elfogadták a kongresszus munkarendjét, majd megválasztották a kü­lönböző munkabizottságokat, azok vezetőit, valamint a szekcióülések elnökeit. Ezt követően az elfogadott napirendnek megfelelően Fejti György terjesztette elő a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bi­zottságának kongresszusi be­számolóját. bizton építhetünk eredmé­nyeinkre. Ennek tudatában hívjuk fel az ifjúságot, moz­gósítjuk a KISZ-tagságot fel­adataink megoldására, a fej­lett szocialista társadalom építésére. — Tennivalóink megfo­galmazásához biztos alapot ad a pártunk XII. kongresz- szusa és az a kiegyensúlyo­zott belpolitikai légkör, amelyben élünk. — Az elmúlt öt esztendő­re visszatekintve sok lénye­ges dolgot idézhetünk fel. A legfontosabb számunkra még­is az, hogy békében, bizton­ságban élünk. Ez akkor is így van, ha mostanában is­mét aktivizálódtak azok az erők, amelyek a hidagháború bizalmatlan, feszült légkörét akarják visszahozni a nem­zetközi viszonyokba. Fenye­getőznek, és az erőszak nyel­vén próbálnak beszélni a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, és mindazokkal, akik a társadalmi haladás út­ját akarják járni. Ez — mon­danunk sem kell — nem a mi nyelvünk. Mi a világ bé­keszerető erőivel együtt azért küzdünk, hogy az emberiség erőfeszítései ne a fegyverke­zést, hanem a társadalmi ha­ladást, a világ sor.--,kérdései­nek megoldását szolgálják. — Ebben a gondokkal, olykor súlyos feszültségekkel terhes világban hazánk if­jabb és idősebb polgárai jog­gal becsülik szocialista vív­mányainkat. Köztük azt, hogy saját sorsuk formálói­ként részesei annak a poli­tikának, amely képes úrrá lenni a kedvezőtlen külső kö­rülményeken és saját gyen­geségeinken egyaránt. Ez a politika programot és pers­pektívát ad népünk minden osztályának és rétegének, ha­zánk minden állampolgárá­nak, tekintet nélkül korára, nemére, nemzetiségére és vi­lágnézeti meggyőződésére. Pártunk politikáját egy egész ország bizalma övezi. Tudjuk, milyen program mellett állunk, van mit tá­mogatnunk, van miért küz- denünk. Ifjúságunk döntő többsége becsüli azt, hogy szocializmusban él. Tettei­vel, munkájával bizonyítja elkötelezettségét. És ha tü­relmetlen, nem mást akar, hanem politikánk követke­zetesebb megvalósítását. — Jól tudjuk, hogy mir közben a fiatalok túlnyomó többsége tisztességesen tanul, dolgozik, felelősségtudattal él, nem kevesen vannak közöt­tünk munkakerülők, hanyag, felelőtlen, igénytelen embe­rek, a társadalom iránt kö­zömbös, vagy éppen cinikus fiatalok. Akadnak olyanok is, akik szembekerülnek az általánosan elfogadott és kö­vetett normákkal, nemegy­szer törvényeinkkel. Az elő­relépés alapvető feltétele po­litikánk következetesebb megvalósítása, a társadalom intézményeinek hatékonyabb működése, az ifjúság neve­léséért felelős erők jobb ösz- szefogása. — Ezek a követelmények természetesen az ifjúsági mozgalomra is érvényesek, hiszen a fiatalság is felelős (Folytatás a 4. oldalon) Á KISZ a párt hűséges harcostársa Megnyílt az ünnepi könyvhét Borús időben, az eső áztat­ta Kossuth téren nyitották meg május 29-én Nyíregyhá­zán az ünnepi könyvhét me­gyei-városi rendezvénysoro­zatát. A megnyitón részt vett Ekler György, a megyei párt- bizottság titkára és Gyúró Imre, a megyei tanács elnök- helyettese. A könyv megszerettetésé­ben, az olvasási kultúra eme­lésében évről évre kiemelke­dő szerep jut az ünnepi könyvhétnek. Az író-olvasó találkozónkon a kisebb tele­pülések lakói is életközeibe kerülnek az élő irodalommal — mondta többek között meg­nyitó beszédében Gyuricsku Kálmán, a Nyíregyházi Váro­si Tanács elnöke. A megnyi­tó után irodalmi, zenei ösz- szeállítás következett. A mű­sorban fellépett Kun János előadóművész, az Ifjú Zene­barátok Kórusa Gebri József vezetésével és a Váci Mihály Diákotthon fúvószenekara. A A nyíregyházi megnyitóün­nepség. délutáni órákban zenés mű­sorral folytatódott a program a Kossuth téren. Az idei könyvhétre száz kö­tet jelent meg. A legkereset­tebbek az antológiák, a Szép versek, a Körkép, a Rivalda és az Irószemmel. A hét fo­lyamán találkozhatnak az ol­vasók Ágh Istvánnal, Burá­nyi Ferenccel, Berkesi And­rással, Fekete Gyulával, Ku- rucz Gyulával, Móricz Virág­gal és Rab Zsuzsával, a me­gye íróvendégeivel. Nemcsak az üzemeket,^ intézményeket keresik fel, de rendhagyó iro­dalomórákon az iskolákat is. Megyeszerte a könyvvásárt zenés műsorok, könyvkiállí­tások színesítik, így a nyír­egyházi Kossuth téren a gyer­mekeket köszönti majd a vá­rosi Stúdió Színpad, és térze­nét ad a MÁV fúvószenekar. Kiváló tsz Nyírtasson A nyírtassi Dózsa Termelő- szövetkezet ismét bizonyítot­ta, igen gyenge termőhelyi adottságok mellett is lehet eredményesen dolgozni. A múlt évben száznyolcmillió forintos termelési értéket va­lósítottak meg, a nyereségük pedig elérte a tizennégymillió forintot. Szántóterületükön ugyan sú­lyos károkat okozott a belvíz — hétszáz hektáron pusztult el a termés — állattenyészté­si ágazatuk azonban szép si­kereket ért el. Sertésnél és a szarvasmarhánál az egy kiló súlygyarapodáshoz felhasz­nált takarmánymennyiség az országos átlagnál is jóval ala­csonyabb, milliókat takarítot­tak meg ezzel. Konzervüze­mük termelési értéke a gyár­tási feltételek, s a munkafe­gyelem javulásának eredmé­nyeképpen ugrásszerűen nőtt, 1978-ban még csak tizenhét-, tavaly már harmincnégymil­liós értéket produkált. A 3100 hektáron gazdálko­dó szövetkezet tizenhét felső­fokú és harmincnégy kö^Sp- fokú végzettségű szakembert foglalkoztat, s tagjainak több mint tizede harminc éven aluli. A cél újabb munkahe­lyek teremtése, hogy a köz­ség ifjúságát otthon tarthas­sák. A múlt esztendőben elért sikerek elismeréseképpen a szövetkezetei Kiváló címmel tüntették ki. Az ezzel járó oklevelet május 29-én Nagy Bálint, a MÉM főosztályveze­tője adta át Lakatos András­nak, a szövetkezet elnökének. Ekkor vette át a Kiváló Mun­káért miniszteri kitüntetést Lénárt Julianna, a konzerv­üzem dolgozója, valamint Molnár János traktoros. Ke- rekes^István gépkezelőt a Ki­váló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetéssel jutal­mazták. Országos tanyatörténeti konferencia Nyíregyházán A Magyar Agrártudományi Egyesület Szabolcs-Szatmár megyei tagozata és a Magyar Történelmi Társulat megyei csoportja a Debreceni Aka­démiai Bizottság támogatá­sával május 29-én országos tanyatörténeti konferenciát rendezett Nyíregyházán a tanárképző főiskola tanács­kozótermében. A részvevőket — köztük a testvérintézmé­nyek, iskolák, egyexemex képviselőit, tudományos ku­tatókat — dr. Cservenyák László, főigazgató köszöntöt­te. „A tanyakutatás eredmé­nyei és feladatai” című té­mát felölelő országos tudo­mányos konferencián részt vett Pölöskei Ferenc és Sza­bad György „A magyar ta­nyarendszer története” című közelmúltban megjelent aka­démiai tanulmánykötet két szerkesztője is. Megnyitót László András, a megyei tanács általános el­nökhelyettese, az MTESZ el­nöke tartott. Kiemelte, hogy a tanyatörténeti kutatások hasznos segítséget adnak a mai tanyavilágélők gondjai­nak megoldásához. Dr. Hárs­falvi Péter kandidátus, a- fő­iskolai tanszékvezető tanár a tanyatörténeti kutatások eredményeiről, feladatairól, valamint a tanulmánykötet érdemeiről, illetve a további tennivalókról tartott beveze­tő előadást. Szenti Tibor író, tudomá­nyos kutató a hódmezővá­sárhelyi becsű jegyzőkönyvek feldolgozásának tudományos hasznát vázolta, dr. Varga Gyula történész és dr. Becsei József kandidátus, a Békés megyei Tanács elnökhelyet­tese a tanyakutatásról, illet­ve a tanyakérdés megítéléről fejtette ki véleményét. A vi­tában felszólalt Mocsár Gá­bor író, korreferátumot tar­tott dr. Farkas József, a má­tészalkai múzeum igazgatója, Makrai László, a TESZÖV megyei elnöke a szórványte­lepülések és a korszerű me­zőgazdaság összefüggéseit elemezte. Ixxxvill. évfolyam, 125. szám ARA: 1,40 FORINT 1981. május 30., szombat ]

Next

/
Oldalképek
Tartalom