Kelet-Magyarország, 1981. április (41. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-11 / 85. szám

Emlékünnepség — űrtechnikai kiállítás Korom Mihály beszéde Portálok gyártását kezdték meg a Fémmunkás balkányi üzemében. (Jávor L. felv.) az űrhajózás napja alkalmából Ember a világűrben címmel űrtechnikai kiállítás nyílt pénteken a Közlekedési Múzeumban, Jurij Gagarin űrrepü­lésének 20. évfordulója alkalmából. Megnyitót Pál Lénárd akadémikus, az MTA főtitkára, az MTA Interkozmosz Tanács elnöke mondott. Az űrkutatás mintegy két évtizedes eredményeit doku­mentáló bemutatón külön vitrinben helyezték el az első embert szállító űrhajó, a Vosztok—1. modelljét, s a törté­nelmi eseményt megörökítő fotókat. A kiállítás egyik leg­becsesebb darabja a szovjet—magyar űrutazásból visszatért Szojuz—36 űrkabinja; külön tárlókban láthatók az űrhajó­sok ruhái, az űrt megjárt emléktárgyak és magyar űrétel- különlegességek, valamint a különféle orvosbiológiai esz­közök. — A nap folyamán Korom, Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a KB szék­házában fogadta Valerij Kubászovot, az első szovjet—ma­gyar űrpáros, a Szojuz—36 parancsnokát. A szívélyes, baráti hangulatú találkozón részt vett Pál Lénárd akadémikus, az MTA főtitkára, az Akadémia Interkozmosz tanácsának el­nöke. Ott volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyaror­szági nagykövete. Hz államigazgatási eljárásról if|| l'l———III I" I III —I tanácskozott a Szabolcs-Szatmár megyei képviselőcsoport Az emberiség első világűr­beli követe, Jurij Gagarin űrrepülésének 20. évforduló­ja tiszteletére pénteken dél­után az MTA dísztermében emlékünnepséget rendezett az MTA Interkozmosz Tanácsa és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége. Pál Lénárd akadémikus nyi­totta meg az ünnepséget, amelynek elnökségében fog­lalt helyet többek között Borbándi János, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Apró Antal, az MSZBT elnöke, to­vábbá politikai és állami éle­tünk több más vezetője. Ott volt Valerij Muszatov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének követtaná­csosa, valamint az Interkoz- mosz-programban részt vevő szocialista országok nagykö­vetségeinek képviselői. Részt vett az ünnepségen az első - szovjet—magyar űrpáros, Va­lerij Kubászov és Farkas Ber­talan alezredes, valamint Ma- gyari Béla kiképzett űrhajós is. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára mondott ünnepi beszé­det, méltatva Jurij Gagarin 1961. április 12-én tett 108 perces űrutazásának történel­mi jelentőségét. Emlékeztetett arra, hogy a nagy tudományos világszenzáció, az ember első űrrepülése óta mindössze két évtized telt el, s a világűr ku­tatásában ma már számos or­szág vesz részt, Gagarin óta nagyon sokan megfordultak a kozmoszban. A továbbiakban kiemelte: — A Szovjetuniónak a vi­lágűr meghódításában elért sikerei többet jelentenek, mint a tudomány és a technika magas színvonalának bizonyí­tékai. A világ első szocialista országa alig négy évtizeddel a Nagy Októberi Szocialistá Forradalom után a tudo­mányban és a technikában is forradalmi jelentőségűt alko­tott. A társadalomban bekö­vetkezett gyökeres változás nélkül elképzelhetetlen lett volna, hogy alig két ember­öltő alatt eljusson egy ország a faekétől az űrhajóig. Ehhez el kellett jutnia a félfeudális viszonyoktól a szocializmus, a kommunizmus építéséig. Ezután Korom Mihály szólt a szovjet űrkutatás utóbbi két évtizedében elért eredményei­ről, hangsúlyozva, hogy a Szovjetunió sohasem akarta kisajátítani az űrkutatás le­hetőségét és hasznát. — A Szovjetunió gyümöl­csöző együttműködést valósít meg az űrkutatásban is, min­denekelőtt a testvéri szocia­lista országokkal. A szocialis­ta-országok részvétele az In- terkozmoszban, a világűrku­tatásban meggyőzően bizo­nyítja a szocialista társada­A berlini köztársasági pa­lota nagytermében szombat délelőtt 10 órakor megnyílik az Német Szocialista Egység­párt 6 naposra tervezett X. kongresszusa. A központi bi­zottság 9 pontból álló napi­rendet javasol. Megnyitó be­szédét Horst Sindermann, a KB Politikai Bizottság tagja, lomban, a testvéri országok együttműködésében rejlő le­hetőségeket — mondotta a KB titkára. Hozzáfűzte: mind­annyiunk meggyőződését is kifejezésre jutatta Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, amikor a XXVI. kongresszuson arról szólt, hogy a testvéri országok űr­hajósai nemcsak a tudomány és a népgazdaság érdekében munkálkodnak, hanem hatal­mas jelentőségű politikai kül­detést is teljesítenek. A kö­zös űrrepülések valóban szo­rosabbra fűzték népeink egy­ségét, barátságát, együttmű­ködését, erősítették a szocia­lista hazafiságot és internaci­onalizmust. — A magyar nép néhány hét múlva, május 26-án ün­nepli annak a felejthetetlen napnak első évfordulóját, amikor a Bajkonuri űrrepü­lőtérről felbocsátották a Szo­juz—36 űrhajót, fedélzetén Valerij Kubászov parancs­nokkal és Farkas Bertalan kutató űrhajóssal. Az első ma­gyar űrhajós. Farkas Berta­lan és a felkészülésben mél­(Folytatás a 4. oldalon) az NDK népi kamarája el­nökségének elnöke mond. A központi bizottság beszámoló­ját Erich Honecker, a KB fő­titkára, a központi revíziós bizottság jelentését pedig Kurt Seibt, a bizottság elnöke terjeszti elő. A két referátum felett együtt nyitnak vitát. A Szabolcs-Szatmár me­gyei képviselőcsoport pénte­ken tartotta ülését Nyíregy­házán Gulyás Emilné elnök­letével. Elsőként a csoport idei munkatervét hagyták jó­vá, majd dr. Csatáry Ernő, a megyei tanács vb-titkára adott tájékoztatót az állam- igazgatási eljárás általános szabályairól. Bevezetőben elmondta, hogy az 1971. évi I. tör­vény jelentős feladatokat rótt a tanácsokra az állampolgári jogok érvényesítésében, a szo­cialista törvényesség megva­lósításában. E feladatok tel­jesítésére több intézkedés szü­letett, amelyek hozzájárultak az államigazgatási munka tö­kéletesítéséhez, szocialista jel­legének erősítéséhez. Különö­sen jelentős volt az a munka- megosztás, amely a tanácsi szervék között kialakult: megvalósult többek között, hogy a lakosságot közvetlenül érintő államigazgatási ügyek elsősorban a tanácsi szervek hatáskörébe tartoznak, az ügyintézés a népképviseleti szerv ellenőrzése alá került. A törvény végrehajtásának eredménye, hogy az ügyek­ben ott döntenek, ahol azok keletkeztek, ezért a feladatok, hatáskörök nagyobb része a helyi tanácsokhoz került. Elmondta a megyei tanács vb-titkára, hogy az állam­igazgatás egységesítése során mintegy ötven feladatcsoport, illetve hatáskör került át nem tanácsi szervektől a taná­csokhoz, s a hatáskörök de­centralizálásával mintegy 200 hatáskör került alsóbb szin­tű tanácsokhoz. Ezzel termé­szetesen a községi, nagyköz­ségi tanácsok feladatai alapo­san megnövekedtek. A változást szemlélteti, hogy míg 1970-ben a helyi ta­nácsok az első fokú határoza­toknak csak 43,3 százalékát hozták, addig 1980-ban 88,7 százalékát. A minőségi válto­zás is jelentős volt az élmúlt években: amíg 1970-ben az első fokú határozatoknak 3,1 százalékát fellebbezték meg, tavaly már csak 2 százalékát nem fogadták megnyugvással az állampolgárok, s köziben 6,4-ről 2,1 százalékra csökkent a 30 napon túl intézett ügyek száma. A hatósági munka színvo- lának emelését, a gyorsabb, kulturáltabb ügyintézést, a bürokratikus vonások csök­kentését, tehát az államigaz­gatási munka egyszerűsítését segítették a helyi és központi intézkedések egyaránt. A me­gyei tanácselnök intézkedést adott ki, amelyben meghatá­rozta azoknak az ügyeknek, ügycsoportoknak a körét, amelyeket 30 napnál rövi- debb idő alatt kell elintézni. Előrelépést jelent a nyíregy­házi és mátészalkai ügyfél- szolgálati iroda létrehozása, az ügyiratok kezelésére ho­zott intézkedések sora is. A munka színvonalának eme­léséhez járul hozzá, hogy ma a vb-titkárok, a szakigazga­tási szervek vezető állású dol­gozói az előírt és megfelelő képzettséggel rendelkeznek, de az ügyintézők képesített- ségi aránya is 86,5 százalékos. Befejezésül elmondta: az 1957-es IV. törvény kiállta a próbát, jól szolgálta a kitű­zött célokat. A két és fél év­tized ataitt azonban válto­zott életünk, s a jövő héten ülésező országgyűlés a mai követelményeknek megfelelő módosításokat dolgoz ki. A vitában Széles Lajos el­mondta, hogy a tervezett mó­dosítások megfelelnek a XII. kongresszusnak az államélet továbbfejlesztésére hozott ha­tározatával. A végrehajtás­nak tovább kell segíteni az állampolgárok ügyeinek inté­zését. Hangsúlyozta, hogy az országgyűlést követően nem­csak az államigazgatásban dolgozóknak szükséges ala­posan megismerni a törvényt, hanem azoknak is, akiknek ügyeit a tanácsokon intézik. Erdei Lászióné a tanácsok ügyintézésében tapasztalt kedvező és a még fellelhető kedvezőtlen tapasztalatokról szólt, s javasolta, hogy az ál­lamigazgatásban dolgozók fordítsanak nagyobb figyel­met az emberi kapcsolatok javítására, s tanúsítsanak na­gyobb türelmet az ügyeiket intéző állampolgárokkal szemben. Hosszú László méltatta az államigazgatás korszerűsíté­sében eddig elért eredménye­ket, de hangsúlyozta, hogy to­vább kell javítani a tárgyi feltételeket is, s kulturáltab­ban kívánatos foglalkozni a tanácsokon az ügyfelekkel. Tóth Géza a szakszerveze­teknél és más társadalmi szervezeteknél megismert ta­pasztalatokat tette szóvá, mert még ma is előfordul, hogy egy egyszerű ügyirat be­szerzése is hosszú tortúrákkal jár. A gondokat jelzi a jogse­gélyszolgálatokhoz érkezett több ezer panasz, amelyből sok az államigazgatás fogya­tékosságára, az ügyintézés­ben fellelhető kedvezőtlen tapasztalatokra kért orvos­lást. Gulyás Emilné az ügyinté­zők felkészültségének tovább- javítását, a községi tanácsok dolgozóinak rendszeren to­vábbképzését szorgalmazta, s felhívta a figyelmet arra, hogy a társközségek ügyeinek intézésére szükséges nagyobb figyelmet fordítani. A vitát követően Szilágyi Imre, a KSH megyei igazga­tója adott áttekintést az 1980- as népszámlálás megyénkre vonatkozó fontosabb adatai­ról, majd az országgyűlés jö­vő heti ülésének előkészüle­teit vitatták meg a képviselő- csoport tagjai. Cipők szovjet exportra A nyíregyházi Szabolcs Cipőgyárban szovjet exportra 400 ezer pár férfi fél és papucscipőt készítenek ebben az évben. Harsányi György és Szeicz Mag­dolna a késztermék minőségét ellenőrzi. (Jávor L. felv.) Időközi tanácstag válaszig vasárnap Időközi tanácstagi választásokat tartanak április f2-én, vasárnap Szabolcs-Szatmár megye 19 településén. A tavalyi választás óta 24 tanácstag helye vált üressé betegség, elköl­tözés, vagy egyéb ok miatt, így vasárnap több százan járul­nak ismét az urnákhoz. Jánkmajtison a 32-es, Szatmárcsekén a 17-es, Gyula­házán az 1-es, Petneházán a 8-as, Szabolcsveresmarton a 14-es, Győrieteken a 29-es, Mérken a 10-es, Nagyecseden a 4-es és a 7-es, Máriapócson a 13-as, a 26-os és a 28-as, Bak- talórántházán a 13-as, Demecserben az 57-es, Nagyhalász­ban a 21-es és a 41-es, Nagykállóban a 26-os, Napkoron a 23-as, Aranyosapátiban a 6-os és a 12-es, Barabáson a 12-es, Tarpán a 32-es, Kocsordon a 7-es, Nyírbátorban pedig a 40- es választókerületben kerül sor új tanácstag választására. Ma összeül az NSZEP kongresszusa XXXVHI. évfolyam, 85. szám ÁEA: 1,41 FORINT ________1981. április 11., wombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom