Kelet-Magyarország, 1981. április (41. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-09 / 83. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. április 9. Szovjet—osztrák tárgyalás Az iráni belpolitika újabb fordulata az államfő és a mi­niszterelnök elleni vádemelés. Képünkön: Baniszadr el­nök (középen) Khomeini ajatollah társaságában, balra a fő­pap fia. (Kelet-Magyarország telefotó) N em akármilyen hírt repítettek világgá teheráni kel­tezéssel a világ hírügynökségei: vádat emelnek Irán elnöke, kormányfője és hivatalos szóvivője ellen a március 5-i zavargások miatt. Nem túlzás kijelenteni, hogy Ázsiában — és nem csak Ázsiában — szinte páratlan fej­leményről van szó. Néha ugyan megesik, hogy egy-egy ország legmaga­sabb rangú vezetői ellen hivatalosan vádat emelnek, de az esetek csaknem száz százalékában akkor — emlékezzünk Zulfikar Ali Bhutto példájára —, amikor már megfosztot­ták őket hatalmuktól. A mostani, teheráni vádemelés azonban olyan két csúcspolitikust érint, akik ma is hiva­talban vannak. A hír mögött konok-keserű tény húzódik meg. Az, hogy Irán zaklatott belpolitikai porondján Khomeini ajatollah emlékezetes lépései után is folytatódik az áldatlan hatal­mi vetélkedés. Az előzmények közismertek. Március 5-én egy, a jelenleg Iránban nem ritka monstre gyűlés során fi­zikailag is összecsaptak az országot ma megosztó két tá­bor, az úgynevezett iszlám fundamentalisták és Baniszadr köztársasági elnök hívei. Khomeini e véres fejlemény lát­tán úgy érezte, betelt a pohár. Ügy tett intézkedéseket, hogy gyakorlatilag az iszlám támadás kereszttüzében álló Baniszadr mellé állt. Iránban akkor sokan azt remélték — ugyanígy kom­mentálta a fejleményeket a világsajtó jó része —, hogy az ajatollah még mindig nagy tekintélye végre gátat szab a külső háborút megnehezítő belső harc továbbterjedésének. Nem így történt. A küzdelem tovább tart, a vádemelés en­nek félreérthetetlen jele. A nagy kérdés „csak” az, vajon milyen motívum áll e vádemelés mögött? A z a tény, hogy nemcsak Baniszadr, hanem legfőbb ellenfele, Radzsai miniszterelnök, valamint az ő emberének számító Behzad Havabi kormányszóvivő ellen is vádat emelnek — elgondolkoztató. Ha ehhez hoz­záadjuk, hogy e fejleménnyel egy időiben tartóztatták le Reza Sadrt, egy Baniszadr elnököt támogató lap főszer­kesztőjét, az a benyomásunk támad, hogy „kicentizett” döntésről van szó. Vele együtt ugyanis négy személyiség ellen emelnek vádat és az arány — táborok szerint — ket­tő-kettő. Musszavi Ardebili főügyész a vádemelést indokolva úgy fogalmazott, hogy „senki sem állhat a törvény felett”. Csakhogy ugyanez a főügyész, aki nyilvánvalóan a Bani- szadr-ellenes táborhoz tartozik, ugyanezt a megállapítást — Irán történetében először — magára Khomeinire vonat­koztatta. És aligha véletlenül éppen akkor, amikor az aja- tollah megtámogatta a köztársasági elnököt. Harmat Endre (Folytatás az 1. oldalról) dekelt a madridi találkozó konkrét eredményeket fel­mutató, sikeres befejezésében. Ennek kapcsán elismeréssel szólt Ausztriának a madridi találkozón tett, előremutató kezdeményezéseiről. Kreisky kancellár az euró­pai kontinensen felhalmozott — nukleáris töltetű — közép­hatótávolságú rakéták számá­nak befagyasztására vonatko­zó szovjet javaslattal kap­csolatban kijelentette, hogy benyomása szerint a Szovjet­unió vezetői a' tárgyalásokat lehetővé tevő politikai lég­kör megőrzésére törekednek. A szerdai találkozó az előző napihoz hasonlóan baráti é.1 konstruktív légkörű volt. Ai Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke csütörtökön Maut- hausenba, majd pedig onnan Linzbe utazik. A kormányfői megbeszélé­sekkel párhuzamosan meg­kezdődtek a küldöttségek tag­jainak szakterületeikre vo­natkozó konkrét tárgyalásai is. Josef Staribacher osztrák kereskedelmi és ipari minisz­ter Nyikolaj Komarov szov­jet külkereskedelmi minisz­terhelyettessel a további együttműködés módozatairól folytatott eszmecserét. Koma­rov az üiést követően meg­erősítette, hogy szovjet rész­ről üdvözölnék, ha Ausztria fokozottabb mértékben részt vállalna a nyugat-szibériai földgázkincs hasznosításá­ban. A Nyugat-Európába irá­nyuló szovjet földgázszállítá­sokhoz Ausztria csőrendsze­reket bocsaj tana rendelke­zésre. A nagy horderejű vál­lalkozás részleteinek megvi­tatására a felek szovjet—oszt­rák vegyes bizottság felállí­tását javasolják. „Mi vagyunk a koronata­núi annak, hogy a békés egy­más mellett élés politikájá­nak értelme és tartalma van. Mi magunk értékes példái va­gyunk az enyhülésnek” — idézik a szerdai osztrák la­pok Kreisky kancellárnak a szovjet—osztrák kormányfői tárgyalások első fordulója után mondott rövid nyilatko­zatát. Ariról pedig, hogy mind a kétoldalú kapcsolatok ed­digi alakulását, mind pedig a kontinens békéjét és bizton­ságát érintő legfontosabb kér­désekben az álláspontok megegyezőek, illetve egymás­hoz közel állóak — arról a kedden este Tyihonov mi­niszterelnök tiszteletére adott vacsorán elhangzott pohár­köszöntők megfogalmazásai tanúskodnak. (Folytatás az 1. oldalról) zeum rendezésében. A kiállí­táson érdekes tárgyak és fo­tók, vasárnaponként pedig filmvetítéssel egybekötött elő­adások segítik majd elő, hogy a. látogatók megismerkedhes­senek az űrhajózás legjelen­tősebb eseményeivel és ered­ményeivel. Az évforduló alkalmából szerdán szovjet küldöttség érkezett hazánkba, élén Va- lerij Kubászov űrhajóssal, aki a Szojuz—36 fedélzetén Far­Kongresszusra készülnek Üj Ernst Thalmann-emlék- hely nyílt meg Berlinben, a Német Szocialista Egységpárt szombaton kezdődő X. kong­resszusa jegyében. Az emlék­helyet a Kari Liebnecht-ház- ban, a Német Kommunista Pár(t egykori székházában, a német s a nemzetközi mun­kásmozgalom kiemelkedő sze­mélyiségének 1926—33-as munkahelyén létesítették. Az avatáson az NDK számos párt- és állami vezetőjén kí­vül részt vett . Irma Gabel Thälmann, Ernst Thälmann leánya is. Az NDK-ban ápri­lis 16-án országszerte meg­emlékeznek a hitleri fasisz­ták által Buchenwaldban meggyilkolt Thälmann szüle­tésének 95. évfordulójáról. A palesztin menekültek napja Több mint egy évtizeddel ezelőtt nyilvání­tották április 9-ét a palesztin menekültek napjává. Az arab népekkel való szolidaritás nemzetközi konferenciája így kívánt emlé­keztetni arra, hogy 1948-ban ezen a napon több száz embert öltek meg izraeli roham- osztagosok a Jeruzsálem melletti Deir Já­szin arab faluban. A palesztinok elűzése otthonaikból már azután megkezdődött, hogy az ENSZ Palesz­tinát két önálló államra osztotta fel. Töme­ges menekülésükre azonban csak 1948—49-ben került sor, amikor Izrael bekebelezte a ter­vezett palesztin állam egy részét. Sok száz ezren azóta is menekülttáborokban várják sorsuk jobbrafordulását, együtt azokkal, akik 1967-ben az újabb arab—izraeli háború kö­vetkeztében csatlakoztak külföldre kénysze­rült honfitársaikhoz. A palesztin menekültek száma — a leszár- mazotakkal együtt — becslések szerint ma már 3,5—4 .millió. Izraeli területeken, illetve arab országokban élnek (a legtöbben Jordá­niában és Libanonban), de harcuk végső célja az önálló állam megteremtése. A tér­ség politikai eseményei, az amerikai indítta­tású rendezési tervek megfeneklése újra és újra bebizonyítja, hogy a közel-keleti válság orvoslásának kulcsa: a palesztinok problé­mája. E kérdés megoldásához pedig a mene­kültek ügye is elválaszthatatlanul hozzátar­tozik. A több tucat palesztin menekülttábor egyike kas Bertalannal együtt végre­hajtotta az első szovjet—ma­gyar közös űrrepülést. Itt- tartózkodása során Valerij Kubászov részt vesz a Gaga­rin űrrepülésének évforduló­ja alkalmából rendezendő ün­nepségeken. Ezenkívül a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában találkozik a buda­pesti váLlalatok képviselőivel, a Tudományos Akadémián pedig az Intérkőzmosz-prog- ram végrehajtásában részt vevő magyar szakemberek­kel. A szovjet űrhajós ellá­togat a Csepel Vas- és Fém­művekbe, valamint a Győri Közlekedési és Távközlési Főiskolára is. A Valerij Kubászov vezette szovjet küldöttség szerdán • délután baráti találkozón vett részt az MSZBT székházá­ban. Az eszmecserén — ame­lyen ott volt Farkas Bertalan űrhajós alezredes és M agy ári Béla őrnagy, kiképzett űrha­jós is — Bíró Gyula, a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság főtitkára köszöntötte a vendégeket. Tanácskozik (Folytatás az 1. oldalról) Jan Kozak, a Csehszlovák Írószövetség elnöke többek között a szlovák és a cseh írók együttműködését, a két nemzeti irodalom közeledésé­nek tapasztalatait és eredmé­nyeit ismertette. Ignác Janák, a Szlovák KP KB elnökségé­nek tagja, a Nyugat-Szlovák megyei pártbizottság első tit­kára a szocialista országok gazdasági együttműködésé­nek és integrációjának ki­emelkedő példáiként említet­te megyéje két nagy létesít­ményét: a szovjet segítséggel épült apátszentmihályi atom­erőművet és a csehszlovák- magyar közös beruházással megvalósuló bős—nagymarosi vízilépcsőrendszert. A prágai pártkongresszu­son a CSKP tagjait képviselő 1450 küldött, valamint több száz hazai és külföldi vendég figyelme most az ilyen gya­korlati törekvésekkel foglal­kozó tömör felszólalásokra összpontosul. A tanácskozás szerdal munkatervébe csak ezeket iktatták be. A külföldi küldöttségek tagjainak egy része a nap fo­lyamán ellátogat Prágában és környékén lévő üzemekbe, intézményekbe, s barátsági gyűléseken találkozik a cseh­szlovák dolgozókkal. Este a tanácskozás helyén, az új művelődési palotában díszelő­adást rendeznek a CSKP XVI. kongresszusának dele­gátusai és vendégei tisztele­tére. SZÁMVETÉS AZ NDK-BAN Pezsdülő tettvágy , ,Előre a munkásosztály nagy kommunista céljainak sikeres megvalósításáért!”, „Dolgozzunk jobban, hogy jobban élhessünk!” — a fel­iratok százait láthatjuk Ber­linben ezekben a napokban. A Német Szocialista Egy­ségpárt tizedik kongresszusa előtt transzparensek a főút­vonalak mentén, az új lakó­negyedek üzleteinek kiraka­taiban, a hűvös, esős időjárás ellenére is zöldülő parkokban, a játszótereken. Tíz év távlatából A nagy számvetés közelsé­ge a vállalatok, üzemek kö­zösségeit az eddiginél is na­gyobb tettvágyra serkentette. A Neues Deutschland és a Berliner Zeitung egyre-más- ra közli a munkaverseny-fel- ajánlások teljesítéséről kül­dött tudósításokat, a lipcsei nemzetközi vásár eredmé­nyeit. Az Unter den Linden Szálloda éttermében egy jói- dániai üzletember áradozik e sorok szerzőjének az NDK kitűnő kereskedelmi politiká­járól. A kereskedelem alapja természetesen az ipar, a me­zőgazdaság. A tájékozódásul magammal hozott honi sta­tisztika kissé régi, utolsó ada­tai 1971-esek. Sebaj, annál élesebb a kontraszt az akko­ri és az utolsó, az 1978-as adatokhoz képest. Villany­energiát akkor 69 milliárd kilowattórát termeltek, most 96 milliárdot. Acélt 5,4 millió tonnát, most 6,9 milliót. Autót 134 ezret gyártottak, most 171 ezret. Televíziót 411 ezret, most 489 ezret. Hűtőszekrényt 410 ezret, most 609 ezret. A gyapjúszövet-gyártás 118 mil­lió négyzetméterről 740 milli­óra nőtt. Mi sem természetesebb, mint hogy a háztartások ma már sokkal modernebbek. Azt mondhatnék, teljesen gépesí­tettek. Íme: száz háztartásban akkor 71 tévé volt, most 110, hűtőszekrény 62, most 120, mosógép 58, most kereken száz. Sokat mondanak a mező- gazdaság adatai. A vetéste­rület összessége nem válto­zott: akkor is 6,3 millió hek­tár volt, most is annyi. Ezen a területen akkoriban 2,5 millió tonna búza termett, most 2,9 millió. Rozsból 1,8 millió — 1,7 millió, árpából 2,3 millió — 3,7 millió, zab­ból 0,8 millió — 0,5 millió, burgonyából 9,4 millió — 9,3 millió tonna, cukorrépából pedig 4,4 millió — 6,4 millió tonna. Érdekesen alakult az állatállomány 1971 és 1978 között: szarvasmarha 5,3 mil­lió — 5,6 millió, sertés 10 millió — 12 millió, juh 1,6 millió — 1,9 millió, baromfi 43 millió — 50 millió. Igazi népünnepély Persze nemcsak a gazdasági élet pezsdült fel. A művelő­dési, a szórakozási lehetősé­gek száma is gyarapodott a pártkongresszus közeledté­vel. Szinte naponként nyitnak meg egy-egy új kiállítást, egy-egy új kulturális intéz­ményt. Igaz, balszerencsémre nem lehettem a száznyolcvanezer boldog ember között, akik megtekinthették a Pergámon Múzeumban Schinkelnek, a XVIII. század nagy német szobrászának, építészének, fes­tőjének, Potsdam tervezőjé­nek kiállítását — a mindenki által szenzációsnak mondott tárlatot az érkezésem előtti napon zárták be. Megnézhet­tem azonban a Történeti Mú­zeumban az NDK harminc esztendejét bemutató, ugyan­csak rendkívül érdekes, fel­újított kiállítást. A kortárs művészek rend­szerint szocialista realista ih­letésű, elsősorban ipari-mező­gazdasági témájú képeinek reprezentatív kiállítását a köztársasági palota hatalmas emeleti aulájában állították ki. És nemcsak a bitterfeldi iskola remekei előtt sétálha­tunk itt: az is bebizonyoso­dik, hogy az egykoron híres és népszerű német expresszi- onizmus és szürrealizmus éledőben van Berlinben. Csodaközpont a Lenin-Alleen Ünnepélyes a hangulat a széles, nyílegyenes, a korsze­rű szalagházaktóí határolt Lenin-Allee és a Dimitrov ut­ca sarkán. Ezrével jönnek ide a berliniek, hogy megnézzék azt a vadonatúj szabadidő- központot, amelyet a párt- kongresszus tiszteletére egy nappal korábban nyitott meg Erich Honecker. Hofmann úr, a szívélyes és udvarias igazgató végigve­zet az öt hektárnyi parkkal körülölelt, tölgyekkel és a berliniek kedvenc fáival, a hársakkal övezett, harmincöt- ezer négyzetméter alapterüle­tű modern palotában. — Nemcsak kulturális igé­nyek kielégítésére törek­szünk, inkább a sport, a játék lehetőségeivel igyekszünk be­csalogatni az embereket — világosít fel. a direktor és két meghökkentő adatot említ: agg földrészünknek e bizo­nyára legnagyobb szabadidő- központját huszonkilenc hó­nap alatt építették fel, a ter­vezéskor pedig az építészek pedagógusokkal, orvosokkal, pszichológusokkal, képzőmű­vészekkel együtt döntöttek. Biliárd és szauna Az épületóriás nem nyo­masztó, inkább kedélyes. A tizenhét tágas játékteremben gyerekek biliárdoznak, és örülnek a számtalan techni­kai játéknak. A sarkokban kiskatonák verik a blattot, öregurak tologatják a sakkfi­gurákat vagy a dámajáték bábuit. Az ifjú párok jobbá­ra a romantikus zegzúgossá formált tetőszerkezet búvó­helyeit választják. A forga­lom á földszinten a legélén­kebb. A kondicionáló termek­ben serdülő fiúcskák küzde­nek a medicinlabdákkal, mi­közben az apukák súlyzóval a nyakukban próbálnak meg­szabadulni a reájuk rakódott fölösleges kilóktól. A hatvan­személyes szaunát a hölgyek részesítik előnyben. Az 1200 négyzetméteres játékcsarnok­ban bárki megtanulhatja — csekély összegért, szakembe­rek segítségével — a labda­játékok alapelemeit, a torna- csarnokban pedig óránként egyetlen márkáért használ­hatja valamennyi szert a lá­togató. Nem kevésbé népsze­rű az ezer négyzetméteres fedett korcsolyapálya. Az egészségügyi tanácsadást mindenki ingyen veheti igénybe. Sport minden mennyiségben Az igazi attrakció mégis az uszodák sora. Látására az is meglepődik, aki tudja: az NDK-ban rendelet írja elő, hogy minden új lakótelepen uszodát kell építeni. A csoda­központ tervezői egyetlen korosztályról sem feledkeztek meg. A kis „tocsogóban” még önállóan járni sem képes ap­róságok gyakorolhatják a' kéz- és lábtempókat. Odébb kisiskolások ébresztenek re­ményt a kíváncsi tömegben: Cornelia Ender és Roland Mathes utódlása nem okoz gondot. A nagy medencében többnyire felnőtt hölgyek fá­radoznak, alakjukat csinosít­ják. És van itt medence mű­ugróknak, s mellette pedig hullámfürdő. A séta és a jegyzetelés után töprengve szállók le a villamosról az Alexander platz közelében, rágyújtok, körülnézek, s rádöbbenek: ameddig a szem ellát, rajtam kívül, senki sem dohányzik az utcán. Lengyel András Napi külpolitikai kommentár „Törvényen felül“

Next

/
Oldalképek
Tartalom