Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-08 / 33. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. február 8. Tragikus „játék“ Dr. Józsa István, a kisvárdai kórház belgyógyász szakorvosa sokkos állapotban vette át 1981. január 11-én 16 óra után néhány perccel Kovács Ernő zsurki lakost, a MÁV záhonyi körzeti üzemfőnökség fényes- litkei javítóműhelyének esztergályosát. A beteggel csak néhány szót sikerült váltani, s annyit tudott meg tőle, hogy kompresszorral levegőt fújtatták be­le. Gyors orvosi konzílium után Kovács Ernőt a kór­ház sebészetére szállították, és háromórás műtétet végeztek el rajta. A műtét előtt Kovács Ernő a se­bész főorvosnak is elmondta, hogy munkahelyén mit tettek vele. „Ki? Azt nem mondom meg, mert úgy­is meghalok. Ha életben maradok, holnap megmon­dom." Kovács Ernő 1981. január 12-én hajnali négy órakor meghalt. Fényeslitke, a MÁV záho­nyi üzemfőnökség eszterga­műhelyében. Koccintás munkaidőben 1981. január 11-én 7 óra 15 perckor, az úgynevezett *A”. műszak állt munkába a fé- nyeslitkei javítóműhelyben. Kovács Ernő — január 12-én van Emő-nap — három és fél liter különböző féle pá­linkát vitt munkahelyére. Berencsi Csaba művezető reg­gel elvette Kovácstól a pá­linkát, de délben visszaadta neki. Ebéd előtt, majd dél­után Kovács névnapot kö­szöntő munkatársaival gyak­ran járt a szekrényben lévő pálinkára. Kovács. Mihály 28 éves mű­vezető:"' .. ... ,, ' — pélútán! az ét^e^ésl idő után elmentem a segédmű­helyekbe az embereket mun­kára szólítani. Az eszterga­műhelyben volt Demjén Mi­hály és Kovács Ernő. Meg­kérdeztem Kovácstól, miért nincs a munkaterületén, erre azt mondta, hogy segített Demjénnek a gépet takarí­tani. Észrevettem, hogy mind a ketten fogyasztottak sze­szes italt. Kovács Ernő egy literes kólásüveget adott ide, hogy igyák belőle, neve nap­ja van. Épp hogy megízlel­tem, á ‘rnárádékot' ők - ketten itták' meg.' Tíz-' perír múlva jött Demjén, siessek, mert Ernő rosszul van. A csúcs­esztergagép mellett, a földön ült. Melléig volt felhúzva az inge, a nadrágja végig kigom­bolva. Éreztem, hogy a hasa nagyon kemény. Valaki azt mondta, összeesett. Gyüre István kocsijával vittük a kórházba. Demjén Mihály 26 éves esztergályos: — Január 11-én negyed- nyolckor- kezdtem a munkát. Kovács - -Ernő- - táskájában többfajta pálinka volt, név­napját ünnepelte. Délben én is ittam két féldecit. Négy óra körül elkezdtem a gépet tisztítani a kompresszor le­vegőjével. Bejött Kovács Er­nő és Makkai István. Beszél­gettünk, cukkoltuk egymást, aztán Kovács megfogott és el­kezdtünk birkózni. Elenged­tem a légcsövet, amit Makkai megfogott és Kovács felé tar­totta, majd a fenekéhez nyomta. Egy-két másodperc múlva Ernő összeesett. Nem tudtam hirtelen, hogy mi ba­ja, gyorsan leültettük a föld­re, kigomboltuk a ruháját, aztán a művezetőért szalad­tam, hogy hívja a mentőt. „Haskor is játszottunk már ilyet..." — Máskor is játszottunk már így a levegővel, de eddig baj nem történt. Molnár Ferenc kocsilaka­tos: — Tudok arról, hogy — fő­leg az esztergályosok — más­kor is játszottak a sűrített levegővel. Ernő dél körül megkínált bennünket pálin­kával. , KÖfülbelül negyvenen ittunk. Makkai István 26 éves nős, két és fél éves kislány apja, tiszabezdédi lakos, tmk-laka- tos, 1972 óta a MÁV dolgozó­ja. — Délelőtt többször át­mentem ^az esztergályosmű­helybe gépet javítani. Ebéd előtt Ernő a szerszámosszek- rényből elővett egy üveg pá­linkát, kiöntött két felet, felköszöntöttem, megittuk. Délután négy óra körül men­tem át újra. Demjén mond­ta, hogy fejezzük be a mun­kát és kezdjük el a takarí­tást. ■ „Azt akartam, hogy kijózanodjon" — Hárman voltunk a mű­helyben. Én is segítettem. Míg az esztergapadról a fém­forgácsokat fújtam le a kompresszorral, Kovács meg Demjén kötekedtek egymás­sal. Míg játszottak, a levegőt Ernő arcára irányítottam, hogy kijózanodjon. Rámszólt: „Nem hogy a fenekembe tar­tanád.” Ezután odatartottam. Egy-két másodpercig tartott. „Jaj!” — mondta, — és lát­szott rajta, hogy rosszul van. Szorító nyomással igyekeztem a levegőt kinyomni belőle, aztán jöttek a többiek és el­vitték Ernőt a kórházba. Pirnág István munkavédel­mi ügyintéző: — Az ott dolgozók rendsze­res munkavédelmi oktatás­ban vésznek részt. Legutóbb 1981. január 7-én filmvetíté­sen vettek részt. írásban nincs szabályozva, hogy mit lehet tenni és mit nem a le­vegővel, de a műhelytechno­lógiában leírták, hogy a ■kompresszor milyen célt szol­gál. A rendőrség befejezte a nyomozást, az ügyészség rö­vid időn belül vádat emel Makkai István ellen, a bíró­ság pedig kiszabja a bünte­tést. A MÁV záhonyi körze­ti üzemfőnökségének vezetői fegyelmi eljárást indítottak a tragikus végű játékban részt vevő Demjén Mihályon kívül Berencsi Csaba és Kovács Károly művezetők, valamint Fejes János műhelyvezető, s mind a 37 dolgozó ellen, akik 1981. január 11-én munkaidő­ben ittak. Kovács Ernő névnapján halt meg. Most február 19-én lett volna 22 éves. Balogh József A máriapócsi Rákóczi Termelőszövetkezet varrodájában ezekben a napokban 16 ezer gyér- megrugdalózót készítenek. Fodor Anna az összevarrógéppel dolgozik. (E. E. felv.) LUXUS VÁGY SZOCIÁLIS JUTTATÁS? üresen futkározó buszok A kép ismerős: megér­kezik a városba a tömött Volán-autóbusz. A „hús- présből” alig tudnak le­kászálódni az emberek. Közvetlenül utána befut ugyanabból az irányból egy hasonló nagyságú busz, amelyen valamelyik vállalat emblémája virít. Az utasai kényelmesen ül­nek, több hely üresen ma­rad. Hazafelé ugyanaz a lát­vány fogad. S rögtön adó­dik a kérdés: mi a különb­ség az egyik és a másik bejáró munkás között? — Legjobban a számok mutatják meg, hogy mennyi­re vannak kihasználva a kö- zületek tulajdonában lévő au­tóbuszok — kezdi I Ikovics József, a KPM Autófelügyelet megyei osztályának vezetője. — A múlt év végén 762, tíz­személyesnél nagyobb befo­gadóképességű autóbusza volt a megyében a vállalatoknak, szövetkezeteknek, intézmé­nyeknek. A nagy befogadóké­pességű, korszerű Ikarus 200-as családból 253 futott, 101 üzemelő tulajdonában. A Volánnak viszont 259 ugyan­ilyen busza van. Csakhogy a közületi buszok kihasználtsá­ga csak a 40 százalékot éri el a Volánéhoz képest. Csörög, csattog Az egyik vélekedés így szól: amelyik üzem egy kicsit is ad magára, az már saját au­tóbusszal szállítja munkásait. A másik oldalról viszont azt hozzák fel érvként, hogy a tömegközlekedés feszültségei kényszerítették az üzemeket arra, hogy maguk oldják meg a munkásszállítást. S megle­het, hogy ebben akadt terv- szerűtlenség, felesleges pazar­lás. Tény, hogy az üzemi bu­szok egy részére ráillik a jel­ző: ócska csatrogány. Csörög, csattog, eszi a benzint és ola­jat, s jó, ha napközben any- nyira rendbehozzák, hogy es­tére haza tudja vinni az em­bereket. Az autófelügyelet nyilvántartásai szerint a me­gyében 210 közületi busz se­lejtezésre érett. (Ezeknél eset­leg egy-két évre hosszabbít­ják meg az üzembentartási engedélyt.) — A helyzetünk adja, hogy saját buszokkal kell megol­danunk a munkásszállítást — mondja Bártfai Attila, a Sza­bolcs megyei Állami Építő­ipari Vállalat szállítási üzem­vezetője. — Naponta 1200— 1300 ember munkába járásá­ról gondoskodunk. Ehhez me­netrendet, útvonalakat alakí­tottunk ki, de elsősorban a változó munkahelyek adják meg a szállítási irányokat. Háztól házig Ennek ellenére a SZÁÉV igyekszik gazdaságosabbá tenni a szállítást. Már a vá­sárlásnál gondolni kell erre, hiszen egy Ikarus 250-es árá­ból 3 darab 22 személyes Ro- burt vehetnek. Figyelik a rá­fordításokat (minden megtett kilométer 9—10 forintba ke­iül), próbálják az építőipari vállalatok közötti együttmű­ködést igénybe venni. Ahon­nan több munkást szállíta­nak, ott a Volán nagy buszait bérlik. Együtt gazdaságosabb A Volán jóval több mun­kát fektetett bele a szállítás szervezésébe, mint amennyit profitált belőle. Még a KPM en belül se tud megegyezni a MAV-val, hogy Kisvárda környékén egyeztessék a munkásszállítást. Másutt vi­szont szép — bár kezdeti — sikereket is könyvelhetnek el. így a Vörös Október Fér­firuhagyár Nyíregyházán és Vásárosnaményban, a Buda­pesti Finomkötöttáru-gyár Mátészalkán átadta az általa vett buszt üzemeltetésre. A Volán a vállalatok munkás- szállítási igényeinek megfele­lő útvonalra, menetrenddel állította be a buszokat. Nyír­bátorban a MEZŐGÉP és a ^ cipőgyár üzemi buszai már nem járnak azokon az útvo­nalakon, ahol a Volán is szál­lít. Nagykállóban a posztó­gyári munkásokat viszik Bal- kányból. — Nem kívánjuk, hogy nyereséges legyen a szállítás, csak ne fizessünk rá — közli Danku Andor a Volán állás pontját. A viszonylagos pénzszűke fogja bizonyára megteremte­ni a nagyobb összhangot a tömegközlekedésben. Rá kell ugyanis jönni, hogy ami az egyes vállalatnak megéri mert a szállítás költségeit be­teszi a lakáS,^ közműjátöz ipari termék áröba —3<fez a népgazdaságnak^sMég ráfi­zetés lehet. Lányi Botond Hallottuk, hogy az 1981 —82-es tanévre változások várhatók a középfokú ok­tatási intézményekben, néhány tagozattal, osztály- lyál, tantárggyal kapcso­latban. Ezekről a koráb­ban készült Pályaválasz­tási útmutatóban még nem tudták értesíteni az éde- kelteket. Mire hívják fel a pályaválasztás előtt álló nyolcadikosok, illetve a szülők és a pedagógusok figyelmét? — erről kér­tünk tájékoztatást Szedlák Richárdtól, a megyei ta­nács középiskolai csoport- vezetőjétől. A gimnáziumokkal kap­csolatban a következő vá­laszt kaptuk. A Pályavá­lasztási útmutatóban kö- zöltektől eltérően a nyír­egyházi Zrínyi gimnázium nem egyharmad-egyhar- mad, hanem csak fele-fele arányban vesz fel tanu­lókat speciális nyelvi osz­tályába. Nem indul tehát francia nyelvű oktatás, csak orosz, illetve angol. A speciális osztály felvételi körzete angolból az egész Lányoknak is 175 év után Változások a középfokú oktatásban megye, oroszból: a nyír­egyházi, a kisvárdai és a nyírbátori járás. A megye másik speciális nyelvi osz­tálya Fehérgyarmaton a Zalka Máté Gimnázium­ban működik. Ide a gyar­mati, a vásárosnaményi és a mátészalkái járásból fo­gadnak el jelentkezéseket orosz tagozatra. Nem mindenki előtt volt egyértelmű: hová jelent­kezhetnek továbbtanulásra Nyírmada és Pusztadobos nyolcadikosai, ha gimná­ziumba szeretnének men­ni? A válasz: Vásárosna- ményhoz, illetve Bakta- lórántházához tartoznak. Napirenden lévő beszédté­ma volt a közelmúltban, hpgy megszűnik a nagy­ecsedi gimnázium. A hír nem igaz: a gimnázium megszüntetését nem ter­vezik. Üjra megkezdi működé­sét idén szeptembertől a nyíregyházi Kossuth gim­názium. Az új tanévben 175. esztendős fennállását ünneplő iskolában végre megtörik a jég: vége a „férfiuralomnak”, s lá­nyokat is várnak ide. Az iskola általános gimnázi­um lesz, saját felvett di­ákjai mellett a megyeszék­helyi középiskoláktól is vesznek át tanulókat. A szakközépiskolákról a következő tájékoztatást kaptuk. Üjfehértón átáll- nak a teljes szakközépis­kolai képzésre. Szeptem­bertől két első osztály in­dul egy szövő és egy fo­nó osztály. Baktalóránthá- za gimnáziuma és szakkö­zépiskolája visszaáll sima gimnáziumi képzésre, ugyanúgy a vásárosna­ményi középiskola is, ahol idén „kifut” az utolsó ker­tész osztály. Ezzel szem­ben Záhonyban a közleke­dési szakon ezentúl min­den osztályban teljes szakközépiskolai oktatás következik. Nem közli a Pályavá­lasztási útmutató, hogy milyen változásokra kell számítani a szakmunkás - képző intézetekben. Az új tanévben Tiszabercelre dísznövénytermesztő szak­munkástanulónak is lehet jelentkezni. A tiszavasvári szakmunkásképző intézet­ben pedig vegyianyag­gyártó szakmunkásképzés is indul. Nem eléggé köz­ismert, hogy szakmunkás- képző intézeteinkben is lehetőség van az orosz nyelv további elsajátítá­sára: különórákon és a diákkörökben. B. E. Átrostálják érte az avart Akácmag Ófehértóról Ki hinné, hogy még az akác telepítésének is vannak szi­gorúan előírt szabályai, azaz nem mindegy, hogy a vetés­re szánt magot milyen fák­tól nyerik. Ugyanis, miután újra becsülete kezd lenni a kemény fájú, sok mindenre előnyösen használható akác­nak, bizony a feldolgozó üze­mekben is jobban örülnek a szép szál, egyenes, göcsört nélküli, hengeres testű rön­köknek. S ez a tulajdonság az akácnál is örökletes. Ma­gyarországon két helyen — Pusztavacson és Ófehértón — van ilyen jó tulajdonsággal rendelkező, jelentős akácfa­állomány. Az Országos Sza­porítóanyag Felügyelőség — fele-fele arányban — itt je­lölte ki az egész ország akác­szaporítóanyag magszükség­letének összegyűjtését, amely mintegy hatvan mázsa éven­te. Tavaly egész éven át gyűj­tötték az akácmagot az ófe­hértói erdőben a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság dolgozói, így'már ősz végén sikerült a kelet­magyarországi társgazdasá­goknak szükséges 30 mázsa akácmagot biztosítani. Ugyanis a Szegedtől Sátoral­jaújhelyig meglévő csemete­kerteket ófehértói akácmag­gal látják el. Az akácmag- gyűjtésnek ma már egy jól bevált, termelékenyebb mód­ját alkalmazzák; nem fáról szedik a termést, hanem a földről. Az avart mintegy tíz centiméter vastagságban fel­szedik és átrostálják. Az így nyert magot aztán a szaporí­tóanyag-felügyelőség szigo­rúan ellenőrzi, minősíti, fém­zárolja, majd engedélyt ad a felhasználásra. A fagazdaság mintegy 64 ezer hektár erdejének 56 szá­zaléka jelenleg az akác. A fokozott hasznosítás mellett is úgy gondoskodnak az újra­telepítésről, hogy ez az arány megmaradjon. Az új akáco­sok minőségi javulását is biztosítják az Öfehértóról származó nemesakác-magból származó utódok. (Császár Csaba felvétele) „Hint a mókus # u .UsoíluagnB ^fann^n ß ^-me.' 8 .. a fán...

Next

/
Oldalképek
Tartalom