Kelet-Magyarország, 1981. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-07 / 32. szám

|| Kelet­Magyarország XXXVIII. évfolyam, 32. szám ARA: 1,40 FORINT 1981. február 7., szombat MA Plusz 30 ezer (2. oldal) Mindenki a „fedélzeten11 (3. oldal) Gyermekvilág (7. oldal) liter Tiirkmen magyar vezetőknél Olcsóbban, többet, jobbat Zárszámadás a nyíregyházi Ságvári Tsz-ben Pénteken az Országházban Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke szívélyes lég­körű találkozón fogadta liter Türkment, a Török Köztár­saság külügyminiszterét, aki kollégájának, Púja Frigyes­nek a meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik Ma­gyarországon. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke ugyancsak a Par­lamentben szívélyes légkörű találkozón fogadta a török diplomácia vezetőjét. liter Türkmen látogatást tett a Külkereskedelmi Mi­nisztériumban, ahol Veres Péterrel, a tárca vezetőjével a magyar—török kereskedel­mi kapcsolatok és a gaedasá- gi együttműködés fejleszté­sének kérdéseit tekintették át. Árucsere Romániával Veress Péter külkereske­delmi miniszter és Cornel Burtica román miniszterel­nök-helyettes, külkereskedel­mi és nemzetközi gazdasági együttműködési miniszter pénteken Budapesten aláírta az 1981—1985. évi magyar— román árucsereforgalmi egyezményt, és az 1981. évi jegyzőkönyvet. Az öt évre szóló egyezmény 2,1 milliárd rubel értékű áru­forgalmat irányoz elő. Az áruszállításoknak mintegy 53—54 százalékát a gépi ter­mékek köréből kerül ki. Az 1981. évi jegyzőkönyv 425 millió rubel árucsere-for- falmat irányoz elő. Folytatódnak megyénkben a termelőszövetkeze­ti zárszámadások. Pénteken a nyíregyházi Manda- bokori kultúrházban Horváth János, a Ságvári Ter­melőszövetkezet nyugdíjas elnöke köszöntötte a zárszámadásra összeült munkahelyi gyűléseken meg­választott küldötteket. Az 1980. évi gazdálkodás­ról, a jövedelem felosztásá­ról Leitner István tsz-elnök a többi között elmondta: a rendkívül kedvezőtlen időjá­rás és a termelési költségek növekedése ellenére nyere­séggel zárták az évet. A ter­vezett 194 milliós bevétellel szemben 215 milliót értek el. A kiadások azonban a várt­nál is nagyobb ütemben nö­vekedtek, így a nyereségük csak hétmillió forint lett. Jó eredményt értek el kalászo­sokból. A kukorica, de külö­A tsz-tagság küldöttei nősen a napraforgó, a do­hány és a konyhakertészet erősen alatta maradt hozam­ban a tervezettnek. A gyü­mölcsösük is úgy lett nyere­séges, hogy a jégvert almát nem a léüzemnek adták, ha­nem sok munkaráfordítással feldarabolva értékesítették. Az állattenyésztés pozití­van szerepel a mérlegben. Különösen eredményes volt a baromfitartás, amelyből több mint 33 millió forint volt a Építőipari tervegyeztető tárgyalás Húszmilliárdos bevételük. A háztáji áru kö­zös értékesítése is mintegy 40 millió forinttal növelte a for­galmat. A nyereségből 3 mil­lió forintot a fejlesztési, 200 ezret a tartalék-, 640 ezer fo­rintot pedig a biztosítási alapba helyeztek. A tagok év végi nyereségrészesedésére másfél millió forintot osztot­tak ki. Dr. Mészáros Mihály ter­melési főmérnök az 1981. évi tervet ismertette, őszi búzá­ból több mint ezer hektárt vetettek. Legnagyobb terüle­ten a szemes kukoricát ter­melik, majdnem 1500 hektá­ron. A múlt évi kedvezőtlen tapasztalatok alapján csök­kentik a borsó és a paradi­csom vetésterületét. Ezeknek a betakarításához sincs meg a megfelelő műszaki feltétel. A háztáji gazdaságok takar- mányellátásának javítására tovább növelik a lucerna ve­tésterületét. A leggyengébb futóhomokos területeken, az István-bokorban folytatják az erdősítést. A közgyűlésen részt vevő dr. Nyíri Béla, a TOT főtit­kár-helyettese elismeréssel szólt a termelőszövetkezetben elért eredményekről. Felszó­lalása az előttünk álló még nehezebb feladatokra irányí­totta a termelőszövetkezet tagságának figyelmét. „A me­zőgazdaság az — mondta —, ahol a hozamnövekedéssel együtt kell a minőséget javí­tani, a terveket teljesíteni. Az eddiginél nagyobb figyel­met kell arra is fordítani, hogy mi mennyibe kerül. So­kat termelünk, de még drá­gán. A takarékosságról szól­va elmondta: műtrágyával, vagy a szükséges munka el nem végzésével nem lehet takarékoskodni. Takarékos­kodni kell viszont a munka­bérrel, ha nincs mögötte ér­ték. A továbbiakban szólt az ipari tevékenység fejleszté­séről és a háztáji gazdaságok korszerűsítéséről. Farkas Bertalan megyénkben Katonanaiygyfilés Nyíregyházán Péntektől ''smét Szabolcs- Szatmár vendége Farkas Ber­talan alezredes, a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió hőse, űrhajós. Itt-tartóz- kodásámak első napján Nyír­egyházán felkereste az egyik katonai alakulatot. A kedves vendéget dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke, Gulá- csi Sándor, a megyei pártbi­zottság titkára, Évin Sándor vezérőrnagy, Jakobinyi Béla ezredes, valamint Nyíregyhá­za párt- és állami vezetői, valamint néphadseregünk tisztjei fogadták. A látogatás keretében katonanagygyűlés­re került sor, melyen Farkas Bertalan felelevenítette a ki­képzés és az űrben tett út emlékeit. Bevezetőben tolmácsolta Magyari Béla kiképzett űrha­jós jókívánságait, aki a ter­vek ellenére nem jöhetett el, mert a napokban született meg második gyermeke, egy kislány. Ezután számolt be a katonanagygyűlés részvevői­nek arról, milyen sok bonyo­lult feladatot kellett rnegta- nulniok a Csillagvárosban addig, amíg az űrhajózásig eljutottak. Szellemi és fizikai igénybevétel volt ez a javá­ból, amit azért lehetett köny- nyebben elviselni, mert ki­váló közösség segítette a munkát. A szovjet kiképzők és a többi űrhajós jelölt egy családot alkottak, s pihenő­napok nélkül készültek a nagy feladatra. Az élménybeszámolóból ki­derült: ahhoz, hogy valaki al­kalmas legyen egy nagy, rendkívüli feladat végrehaj­tására, igen sok lemondás, rendkívüli szorgalom szüksé­Farkas Bertalan nyíregyházi katonák között. ges. Nem adják könnyen a sikert, azt a csodálatos él­ményt, amit az űrutazás je­lent. Rengeteg tanulás szük­séges, hogy valaki alkalmas­sá váljék a megszabott kísér­letek, tudományos feladatok végrehajtására. Amint Farkas Bertalan elmondta, ebben a felkészülésben is igen nagy segítségére volt Valerij Ku- bászov. Meleg szavakkal be­szélt parancsnokáról, aki igaz barát, testvér volt, s mind a kiképzés, mind a repülés alatt jó tanácsokkal látta el,' s mindenben önzetlenül tá­mogatta. Mindenki nagy tetszésére adott számot arról, milyen lenyűgöző a Föld az űrbőL Részletes tájékoztatást adott az elvégzett tudományos programról, s azokról a fe­lejthetetlen napokról, melye­ket a rekorder űrpárossal töltöttek a világűrben. A ka­tonanagygyűlés végén úttörők köszöntötték a szülőmegye ifjúsága nevében Farkas Ber­talan alezredest, az első ma­gyar űrhajóst. Pénteken délután Farkas Bertalan meglátogatta a nyír­egyházi katonai kollégiumot, majd ezt követően részt vett az MHSZ repülős- és ejtőer­nyősklubjának közgyűlésén. Mint köztudott, ebben a klub­ban kezdte a repüléssel való ismerkedést egykor a ma­gyar asztronauta. Ma egykori középiskolájá­ba, a kisvárdai Bessenyei igimnáziumba látogat család­jával, majd szülőfaluját, Gyu­laházát keresi fel Farkas Bertalan alezredes. építési igény Megnyitották a mezőgazdasági könyvhónapot MNB-tájékoztató Exportnövelő hitelek A gazdaságirányítás és a vállalati gazdálkodás na­gyobb hatékonysága nyomán az elmúlt évben kedvezőbbé vált a népgazdaság egyensú­lyi helyzete — mondotta pén­teki sajtótájékoztatóján Tí­már Mátyás, a Magyar Nem­zeti Bank elnöke. 1980. végéig a beruházá­soknak körülbelül kétharma­da fejeződött be és a folya­matban lévők készültségi fo­ka is 85 százalékosra tehető. Ezek a kapacitások 1980-ban 65 milliárd forint értékű termelést biztosítottak, amelynek 60 százaléka köz­vetlenül nem rubelviszony- latú kivitelünket, 10 száza­léka a tőkés import helyette­sítését szolgálta. Továbbra is megkülönböztetett szerepük lesz az ilyen hiteleknek. A beruházási hitelek összege az idén lényegében nem növek­szik, a gazdaságos exportot szolgáló fejlesztések finan­szírozására azonban van le­hetőség. A megye építőipara előtt álló feladatokról tartottak egyeztető tárgyalást pénte­ken délelőtt Nyíregyházán. A megbeszélésen részt vett Sza­bó János akadémikus építés­ügyi és városfejlesztési ál­lamtitkár munkatársaival, valamint László András, a megyei tanács általános el­nökhelyettese, Cs. Nagy Ist­ván, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Megállapították, hogy a megye szocialista építőipara az V. ötéves tervben elő­irányzott feladatait sikeresen teljesítette. A tervezett 14 milliárdos termelés helyett 16 milliárdot ért el, kisebb létszámmal. A tervezett húsz­ezer helyett 23 és fél ezer lakás épült fel, 404 általános iskolai tantermet adtak át, 6300 óvodást, 855 bölcsődést tudnak elhelyezni az új in­tézményekben. A VI. ötéves terv idején a megyében 20 milliárd forint értékű építési igényre számí­tanak, a fenntartásra 6 mil­liárdot szánnak. A lakásépí­tési program 21 500 új ott­hon építését kívánja meg. Az építőipari kivitelezéshez a feltételek adottak, de szüksé­ges, különösen a fenntartá­soknál, az üzemek, szövetke­zetek saját építőbrigádjait is bevonni a munkába. A kis­ipar és a lakosság építőtevé­kenysége a magánerős lakás­építésben kap nagy szerepet. A vállalatok feladata, hogy alkalmazkodjanak a megvál­tozott igényekhez. Ugyancsak előrelépést kíván a kommu­nális szolgáltatások — köz- tisztaság, parkosítás stb. — javítása. A megyében tovább gyor­sul a várossá válás folyama­ta. A készülő településháló­zat-fejlesztési tervben ennek megfelelően sorolják a na­gyobb községeket. A tervegyeztető tárgyalás után délután a KEMÉV szék­házában Szabó János állam­titkár kerekasztal-beszélge- tésen ismerkedett meg a megyében dolgozó építőipari vállalatok tevékenységével, fejlesztésének lehetőségeivel. A megbeszélésen részt vett és felszólalt dr. Pénzes János megyei tanácselnök is. Az idén 24. alkalommal rendezik meg a mezőgazda- sági könyvhónapot, mely­nek megyei megnyitóját Má- riapócson tartották pénteken délután. Paszternák József tsz-elnök köszöntő szavai után dr. Rukóber István, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola intézeti igazgatója mondott megnyitó beszédet. Szólt a mezőgazdasági könyvkiadás jelentőségéről, a szakkönyvkiadás, -terjesztés és a könyvtárhálózat fejlő­déséről, a mezőgazdasági, műszaki, biológiai, kémiai stb. szakkönyvek szükséges­ségéről és hatásáról az üze­mek gyakorlati munkájá­ban. A korszerű ismereteket, új technológiákat tartalmazó könyv ma már alapvető „ter­melési eszköz” a szakember kezében. De sokat segítenek a hónapban rendezendő elő­adások, író-olvasó találko­zók is. A megnyitó beszédet köve­tően Bacsu József, a megyei tanács osztályvezetője tartott előadást a hatodik ötéves terv megyei élelmezésipari és mezőgazdasági feladatairól. Az esemény szakfilm vetíté­sével zárult, majd a könyv­hónapra megjelent kiadvá­nyokból kezdődött kiállítás és vásár. A képen: a könyvhónap első érdeklődői.

Next

/
Oldalképek
Tartalom