Kelet-Magyarország, 1980. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-03 / 181. szám

2 KELET MAGYARORSZÁG 1980. augusztus 3. Misa maci, Túró Rudi, drótkerítés Kirakatnézőben Nyíregyházán Nem először halljuk a Nyíregyházán megforduló idegenektől: kirakataink zsú­foltak, piszkosak, nem tükrö­zik a bolt választékát, nem mind csábít vásárlásra. Pedig a legjobb eladó a kirakat — tartják a kereskedők. Egy ki­rakatrendezőt kértünk meg, a szakember szemével szóljon az üzletek portáljáról. Irány a Centrum! Sétánkat a Centrum Áru­ház előtt kezdtük. Stilizált iránytű hívja fel a figyelmet a szövegre: irány a Centrum Áruház! Igaz, fehér iránytű nincs, de a nyári kirakatnak elsősorban világosnak kell lennie. Sportcikkeiket, táskái­kat olimpiai kirakatba tet­ték: Misa macit farostlemezre kasírozták, egy egész falat be­tölt a Lenin Stadion rajza. A kirakatok szellősek, áttekint­hetők. A mellette lévő bébibolt dekorációja tíz évvel ezelőtt még jó lett volna, ma már nem. Fehér nikecellből hor­gonyt imitáltak. — Az ötlet jó, a nyárhoz tartozik a víz, a hajó. De ma már nagyón szegény csupa­szon kitenni ezt az anyagot. Tapétával, festékkel lehetne élővé tenni. S az árukat sem harmonizáló színekből válo­gatták. De lehet, hogy csak ilyen van az üzletben . . . Az óra-ékszer bolt kiraka­ta ízléses, tiszta, külön cso­portban — gruppban — he­lyezték el a fa, a kerámia, az üveg, a réz, a krómozott, a bizsu árukat és az órákat. Néhány szál virág pompásan egészíti ki az egyik legszebb nyíregyházi kirakatot. A sávház baromfibolja né­hány konzervet mutat a ki­rakatban. Szegényesnek tű­nik. Akárcsak a húsbolt, ahol üdítők foglalják el a nagy területet. Néhány stili­zált, ételt ábrázoló képpel hangulatosabbá lehetne tenni kirakataikat. Jó példa erre a köztük le­vő tejbolt dekorációja. Boci állítja meg a gyerekeket, az ablakok mögött csaknem fél méter hosszúságú Túró Ru­dik, kisebb asztalt betakaró kockasajt felnagyított doboza. — Ez is élelmiszerüzlet, mégis vette a fáradtságot a dekoratőr és nemcsak né­hány terméket állított a ki­rakatba, hanem egyéni ötlet­tel színessé, vonzóvá tette a boltot. Arról nem is beszélve, hogy a tejfogyasztás propa­gálásához nem árt minél jobb módszereket találni. A könyvesbolti üveg mö­gött a naptól kifakult az An­na Karenina mindkét köteté­nek címlapja, a többit is zsúfoltan rakták ki. Az OFO- TÉRT kirakata a célnak meg­felel, a virágbolt fővárosi szintű dekorációval hívja fel magára a figyelmet. A növé­nyeket a kirakatban is ápol­ják, tiszták, üdék. Egy gyékényen a nyárral A Nyírfa Áruház meglepő mondattal invitál vásárlásra: Egy gyékényen a nyárral. Nemcsak nyelvtanilag vitat­ható a fogalmazás, az értelme sem fedi a valóságot: az egy gyékényen árul kifejezés rosszalló cinkosságot sugall. S ami még kevésbé ösztönöz nézelődésre: egy halászhálót feszítettek ki az áruk elé, s így több kirakatban „elba- rikádozva” láthatók a cikkek. S a választékról? A nem is divatos bakfispulóverekből hat különböző színűt raktak a vásárlók szemé elé. Egy is megtette volna ... A Zrínyi Ilona utcai férfi- ruhabolt kirakata zsúfolt, áttekinthetetlen. A játékbolt üvege mögül még Farkas Bertalan és Kubászov mo­solyog ránk, holott azóta már fenn járt a vietnami űrhajós is. — A játék a leghálásabb téma a kirakatrendezőnek. Itt viszont olyan dobozokra állították a mackókat, mint harminc éve a szatócsbolt­ban a sót. A Bessenyei könyvesbolt­ban a Corvina Kiadó emb­lémája és néhány múzeumi tárgy kölcsönöz korhű kör­nyezetet a szép kiadású köny­veknek. A cipőbolt túlzsú­folt, a lábbeliket párosával látni. Egy is megtenné a ha­tást. A háziipariban tisztán, vasaltan láthatók az áruk. Az illatszerbolt mindkét ki­rakata ízléses. Viszont a Csemege Áruház egyik üve­gét piszkos papír takarja, mögötte lecsurgott víz nyoma tanúskodik az ablakmosás­ról. A modellház kirakatának nincs alja, a kopott fa fölé rakták a ruhákat. Ezeken is túltesz az a drótkerítés, ami a Gelka hatalmas üvegtáb­láit takarja. Esztétikai hatás­ról végképp, de még funkció­ról sem lehet beszélni. A Ke­let Áruház kirakatai1 a méter­áru kivételével ízlésesek, öt­letesek. Nem elég beszerezni Gyógyszertárak kirakatait nézegetve elgondolkodha­tunk: oda nem kell csábítani a beteget, úgyis bemegy. Mé­gis virágok, régi gyógyszeres edények, vezetés mellett nem szedhető gyógyszerek dobozai láthatók a kirakatban. Ami­kor belépünk, már kellemes hangulatot varázsolt a pati­ka bejárata. Azon viszont el lehetne gondolkodni — keres­kedőknek hasznot hozna ez a töprengés — miért nem tö­rődnek többet a kirakatren­dezők a vásárlók kedvével, érdeklődésének felkeltésével, ami kinyithatná a pénztár­cáikat? Nem elég az árut be­szerezni, azt rafináltan tálal­ni is kellene a fogyasztók­nak. S az sem utolsó szempont: a kirakat a város megjelénések fontos része, nemcsak a bolt­ról mond véleményt, hanem ízlést is formál. Tóth Kornélia Dohánytermesztők versenye Elsők a pócsi fiatalok Ötödik alkalommal redez- ték meg a dohánytermesz­tő fiatalok „Ki minek mes­tere” szakmai-politikai ve­télkedőjét. A KISZ megye­bizottsága, a megyei tanács, a tsz területi szövetség és a Nyíregyházi Dohányfer­mentáló Vállalat, valamint a Nyírség Dohánytermeszté­si Rendszer szervezésében félszáz fiatal mérte össze tudását. Vendéglátó a má- riapócsi Rákóczi Termelő- szövetkezet volt. A végig izgalmas, nagy szakmai vetélkedő győztese a máriapócsi Rákóczi Ter­melőszövetkezet csapata. A második helyen a nyírgyu- laji Petőfi, a harmadik he­lyen az apagyi Hunyadi Termelőszövetkezet fiataljai végeztek. Negyedikek let­tek a Nyírtassi Állami Gaz­daság, ötödikek a nyírbo­gé ti Rákóczi Termelőszö­vetkezet fiataljai. Az első két helyezett csapat tagjai külföldi társasutazást nyer­tek. A további helyezések díja: 5000, 4000, 2500 forint értékű vásárlási utalvány. Takarító komplex­brigád A csatornatisztítást, az utak. járdák, parkok takarítását, a szemétszelencék ürítését, a lo­csolást, a palántázást, a fűnyí­rást fogja végezni az a 16 fős komplexbrigád, amely augusztus 1-én kezdte meg munkáját. A Nyíregyházi Közterület-fenntar­tó Vállalat kollektívája a város- központ teljes tisztaságáért fe­lel, s ebben a munkában egy Ra­pid—8 járdaseprő gép áll rendel­kezésére. Ugyancsak augusztus 1- én látott munkához az a takarító- brigád, amely a buszmegállókat és a város külterületeit teszi rendbe. ötven kárpátontúli pionír vesz részt csereüdülésen a sóstói KISZ-iskolán. Programjuk változatos, megismerked­nek megyénk nevezetességeivel, terveznek múzeumlátoga­tást, és ha jó az idő, mint ma is, strandolnak. (Jávor László felvétele) A vásárosnaményi Bereg Múzeumban iskolatörténeti kiállítást készítenek az Eöt- vös-kúriában. A vásárosna- ményiak Eötvös-családjábói származik báró Eötvös Jó­zsef, az 1849-es kultuszmi­niszter, az 1871-es iskola­törvény megalkotója, A falu jegyzője és a Magyarország 1514-ben című regénynek szerzője is. A kiállítás anya­ga az Eötvös-család nevéhez kapcsolódik. Képünk: egy dí­szes asztalról készült. (E. E. felvétele) Valutaeladás, lovas túrák, külföldi utak Megnyílt a NYÍRTOURIST kisvárdai kirendeltsége Kisvárda várossá nyilvání­tásának 10. évében alig egy hónapja kezdte meg működé­sét az idenforgalmi hivatal. Szükség volt már rá, hiszen a város dinamikus fejlődésével együtt növekedett a város idegenforgalma. A NYÍRTOURIST és a városi tanács eredményes együttműködésének eredmé­nye a város és környékének idegenforgalmi fejlesztésé­ben a kirendeltség megnyitá­sa. Az eredményes együttmű­ködés kezdete még 1973-ra nyúlik vissza, amikor a NYÍRTOURIST megnyitotta a Strand Motelt. Ezt követte a faházak megépítése, s je­lenleg is folyik egy nagyobb területű faház építése. Ezzel egy időben építették ki a vá­rosban magánházaknál a fi- zető-vendégszolgálatot. A NYÍRTOURIST üzemelteti a Nyírtassi Állami Gazdaság 260 személyes diáktáborát is, amely 10 hónapon át a várost felkereső vendégek rendelke­zésére áll. Az őszi nagy me­zőgazdasági munkák idején mintegy két hónapig egyete­misták és főiskolások laknak a táborban. A NYÍRTOURIST kisvár­dai kirendeltsége a szállás- biztosítások mellett vasúti je­gyek eladásával, szocialista valuta eladásával, lovastúrák, lovasbemutatók szervezésé­vel, belföldi és külföldi utak szervezésével is az érdeklő­dők rendelkezésére áll. A jobb szolgáltatás érde­kében a kirendeltség a na­pokban lép be az idegenfor­galmi hivatalok országos te­lexhálózatába. A volt autó­buszváró helyiségében meg­nyílt idegenforgalmi kiren­deltség naponta 8 órától 16 óráig, szombaton 8 órától fél egyig áll a város lakói és ven­dégek szolgálatára. Vincze Péter Hitelfiizet, zavaros bor, híg pálinka Egy ellenőrző körút tapasztalatai a vendéglátásban Az idő délután fél négy körül járhat. A csengeri Han­gulat presszóban olimpiai a hangulat: kevés vendég, őket is inkább röplabdáslányaink föladása és leütése érdeklik, a vízilabdázók gyászos szerep­lése miatt azért a sör is fogy. A fiatal szőke felszolgáló — aki egyben saját maga főnö­ke és csaposa is — három fél­decit hoz, számlát ad, az ap­rót már nem számolja vissza, s amikor megtudja, hogy pró­bavásárlás volt, olyan nyu- godtnak látszik, minha a féldecit túlméretezte volna. A visszamérés nem őt igazol­ja: a szemre kitöltött konyak egyik pohárban sem több 46 milliliternél. A árkülönbség így 3,60-ra rúg. Lejárt a szavatosság Jánkmajtison, a ÁFÉSZ ét­termében már jóval több a vendég. A zenészek hangolják hegedűiket, de még nincs vé­ge a televízióban a röplabda­meccsnek, nem kapcsolják ki a készüléket. Fiatallal- iPjint később kiderült 17 éves — felszolgáló kínál szatmári szil­va helyett igazi, házi almapá­linkát. Abból rendelünk, s hozzá kávét is kérünk. Szám­lát ad, az ár stimmel, a pálin­ka mennyisége már nem egé­szen. A kávét lejárt szava­tosságúból főzte, minőség- vizsgálatra sem kell vinni, eleve nem felel meg a köve­telményeknek. A pálinka származásáról szóló papírokat kérünk, az­tán az ellenőrzési könyvet, de a fiatal pincér csak karját tárja szét: egyedül van, s semmilyen papírt nem tud mutatni, minden az irodában őzbak és fácáncsibe Az ősi foglalkozásból szó­rakozássá, sporttá „szelídült” vadászat szerelmeseinek a nyár sem eseménytelen. Az elmúlt hetekben kis híján há­romszáz őzbakot lőtt a Ma­gyarországra látogatott hat­van nyugatnémet, osztrák és olasz vendégvadász Szabolcs- Szatmár megyében. A szép trófeák között a legszebb kis- koponyával együtt ötszázhat­van grammot nyomott, így aranyérmes lett. A Nyíregy­házi Vasas Vadásztársaság­nál ejtett bakokért közel fél­millió forintot fizettek a va­dászó vendégek. A második Trófeára váró vendégek legjobb eredményt a Rohodi Haladás Vadásztársaság érte el: nyolc zsákmányolt bak­ból öt volt érmes. A harma­dik a Kisvárdai Rákóczi Va­dásztársaság volt 240 ezer fo­rinttal. Július 15. és augusztus 15. között kilenc külföldi cso­port érkezik Szabolcs-Szat- márba. Előreláthatóan öt- ven-hatvan őzbakot fognak elejteni, amely körülbelül egymillió forintot jövedelmez majd a vadásztársaságoknak. A megye harminckilenc vadásztársasága a közeli na­pokban fejezte be a fácánok félintenzív nevelését. A vá­sárolt 105 ezer csibét a ter­mészetes környezetbe kihe­lyezik és visszavadítják. A társaságok az őszi apró vadá­szatra tizenkétezer fácánt ajánlottak fel külföldieknek. Az augusztus 1-e után folya­matosan érkező olasz, nyu­gatnémet vadászoknak fácán mellett balkáni gerle és vad­kacsa lesz a zsákmánya. Eb­ben az évben a szabolcsi va­dászok bérvadásztatási bevé­tele el fogja érni a nyolc-tíz­millió forintot. maradt, az pedig zárva. A főnök szabadságon, s a helyet­tes lakodalmat szervez, a 11 dolgozót foglalkoztató étte­rem minden gondja a július elsejétől dolgozó fiúra ma­radt. Zavarban van, mikor a ki­szolgált pálinka — és a stand­üvegből még egy fél liter — a minőségvizsgáló intézet munkatársnak üvegébe ke­rül, s megtudja, hogy a de- mizsonban maradt két liter­nyit sem mérheti tovább, rá­adásul a kávét is meg kell semmisíteni. Vásárosnaményban, a Ho­tel Bereg bisztrójában záróra közeledik. Fröccsöt és pálin­kát kérünk, de a csaposlány a fröccsről lebeszél minket. — Zavaros a bor — mond­ja — s bár a polcon ott áll­nak a Debrői hárslevelűk, fröccsel nem szolgálnak ki bennünket. A három pálin­kából egy bírja ki a tűrési határt, abban a féldeci he­lyett 47 milliliter volt. Részegek, pénzre kártyázok f _J lfc.1^ H . .21 f' 1 rtíJi Hoböloaoqsji Sí 1 dlaű A nagykáiUoi sportklub presszója első látásra lezülött kocsmai hangulatot áraszt. Részeg részeg mellett, kezük­ben tele pohár, s a pénzre kártyázok sem zavartatják magukat. A kereskedelmi fel­ügyelő egy füzetre bukkan, s tapasztalata már előre súgja: ebben sok minden van. Hitelfüzet. Mi másnak le­hetne nevezni, amikor ebbe írja a vezető: ki mennyit ivott amiért majd később fizet. Az első oldalakon szereplő át­húzott nevek a tartozás ki- egyenlítéséről tanúskodnak, vannak azonban jó néhányan akik még „sárosak” a jószí­vű vezetőnek. Egyik név mel­lett ötvenvalahány forint, a másik mellett majdnem két­ezer, de van néhány olyan összeg is, ami igen megüti a szemünket. Simon F. 12 000 forint, ol­vasható az egyik oldalon, s alig kell lapozni, újabb 12 ezer, arrább 16 ezer szerepel az egyelőre titokzatos név mellett. A füzet a táskába kerül, a magyarázat három nap múlva érkezik. A fizeté­süket szokta kivinni a klub gazdasági vezetője, s ezért szerepelnek ezek a nagy ősz- szegek. Bérjegyzék? Azt más­nap, vagy később kapják meg, a füzetbe csak azért ke­rül be az összeg, hogy nyoma legyen addig is. Miért kár­tyáznak? „A főnökök is itt játszanak, nem tudok mit tenni ellene”. Az idő éjfélre jár. Bezárt minden szórakozóhely, csak a Szabolcs bár és Sóstón a Krúdy fogadja a szórakozni akarókat. Pontosabban csak a Krúdy. A Szabolcs bejára­ta előtt 20—30 ember vár tü­relmesen és türelmetlenül, kint a tábla hirdeti: telt ház. A szálloda portása enged be bennünket. A bár megkö­zelíthetetlen, az ügyeletes ve­zető a liftaknán keresztül ve­zet a bár hátsó bejáratához. Bent valóban majdnem telt ház fogad, négy—öt vendég­nek talán azért még lenne hely. De a portás ilyenkor korlátlan úr. Miért nem en­ged be kintről az üres he­lyekre? A válasz visszakérde­zés: van itt üres hely? A kereskedelmi felügyelő az eladott couverteket, a kö­telező fogyasztásra szóló 30 forint értékű jegyeket nézi. A sorszám szerint 53 fogyott belőle, a bárban saccolásra is jóval többen vannak. — Az nem létezik — mond­ja a portás — hiszen így az derül ki, hogy 23 vendégnek nem adott jegyet. Nyolcra vi­szonylag elfogadható magya- írázatóí1 ád, a többiről nem tud mit mondani. A jegy nél­küli vendégek mondják: ők kifizették a 30 forintot, csak épp jegyet nem kaptak érte. — Azt mondtuk a Lacinak (ő a portás), hogy csak szét­nézni jöttünk, ezért nem adott jegyet. Aztán bentma­radtunk, neki meg már nem volt ideje velünk foglalkozni. Á helyzet változatlan A mostani ellenőrzés — amelyen kereskedelmi fel­ügyelők, rendőrök, közegész­ségügyi ellenőrök és a minő­ségvizsgáló intézet munka­társai vettek részt — kevés, mindössze 10 szórakozóhelyet érintett, de a sóstói Krúdy ki­vételével valamennyi helyen volt szabálytalanság. A nyír­egyházi Márkában a két fél konyak csak 40, illetve 41 milliliter volt — ez 5 forint 90 fillér — Mátészalkán a Kossuth étteremben 45—45 millilitert mutatott a mérő­edény, a kimért konyak szeszfoka 39,2 helyett 28,1 volt, a Nyírbátori ÁFÉSZ 3- as számú büféjében a szilva színe és illata az olcsóbb ve­gyes gyümölcsével és nem a szilváéval egyezett, s a Hotel Bereg cseresznyepálinkája is jócskán hígított. A vendéglátásban a helyzet tehát továbbra is változatlan. Balogh József

Next

/
Oldalképek
Tartalom