Kelet-Magyarország, 1980. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-13 / 189. szám

1980. augusztus 13. KELET-MAGYARORSZÁG 7 .és a gyermekek? Levélírónk, a Seregi házaspár vidéken él, négy gyermeket neveltek fel. Egy nyugdíjból élnek most és ebből kellene tataroz- tatni rozzant házukat. Panaszolják: ebben senki sem segít nekik. Felróják: „Az újság szerint a társa­dalom megbecsüli az öre­geket. Akkor hát miért nem segít, miért arra hi­vatkoznak, hogy segítse­nek a gyerekek. Van ne­kik úgyis elég gondjuk.” Kevés' az elosztható la- kás, nehéz ebben is igaz­ságot tenni. A Seregi há­zaspár ügyében a tanács kivizsgálását kértük. A kapott válasz szerint Se­regiék tiszteletre méltó idős emberek. Sok gyere­kük miatt az asszony min­dig csak otthon dolgozott, neki nincs nyugdíja. Csa­ládi pótlékot már nem kaphatnak, hiszen a legfiatalabb gyermekük is már egyetemet végzett. Egyébként mindegyik gyermekük diplomás, jó állásban van. A szülőkről pedig azt tartják, van tisz­tességes nyugdíjuk, mi kell egyéb az ilyen öre­geknek. A düledező házra pedig már nem érdemes költeni, mert addig hol lennének az öregek. Majd ha megürül, azt tervezik, lebontják a házat. Hogy mi lesz az öregekkel ad­dig is, amíg élnek, hogyan és hol laknak, ezzel ők már nem törődnek. A tanács szociális kere­téből nem tudja Seregié­ket támogatni, hiszen azt a magukra maradt, kere­set, jövedelem nélküli öregek között osztják szét. Az idős házaspár tilta­kozik az ellen, hogy gyer­mekeiket kötelességükre figyelmeztessük, ők csak­is a társadalmat hibáztat­ják, hölgy nem oldják meg súlyos lakásgondju­kat. Mindenki, aki ismeri a Seregi család gondját, ügyük iránt felelősséget érez, de egybehangzó vé­lemény: elsősorban a négy jómódú gyermeknek a kö­telessége segíteni őket. Annak idején a Seregi házaspár erején felül min­dent megadott gyermekei­nek. Tiszteletet érdemel­nek érte. Valószínű azon­ban, hogy csak a tanulást követelték meg a gyere­kektől, hogy az iskolában, majd a munkahelyükön érvényesülhessenek. Ez meg is hozta a gyümöl­csét, az önzetlen szülői jó­ság becsvágyó, munká­jukban helytálló embere­ket nevelt. Ez lényeges és fontos. A gyerekek azon­ban — az öregekkel szem­beni jelenlegi magatartá­sukból megállapíthatóan — önzők, figyelmetlenek maradtak. A nevelésből kimaradt az érzelmi-er­kölcsi gondozásuk. Erre rá kellene őket akár most is vezetni és ráébreszteni kötelességükre. Teheti ezt bárki, mert tévhit az, hogy az egyén minden saját hibájával előidézett gondját — ami magántermészetű — a társadalom köteles megol­dani. Súlyos tévedés ez, még akkor is, ha egy idős házaspár sorsáról van szó. Soltész Agnes KÖSZÖNET A SEGlTÖKÉSZSÉGÉRT Iskolai tantermek, tornate­rem építését tervezzük. Ez évben a központi fűtést kí­vánjuk megoldani. Ez a vá­lasztások utáni első döntése a nagyközségi tanácsnak. Egyik legnehezebbnek bizo­nyult az öntöttvas radiátorok beszerzése: mint mondták, ehhez igen jó kapcsolatok kellenek. Nekünk nem volt. Ismeretlenül indultunk Kis- várdára -— ahol gyártják — és sikerült. Két héten belül legyártották az öntödei Vál­lalat vasöntöde II. üzemrész dolgozói a szükséges meny- nyiséget. Ez a munka kom­munista szombatokon túli pluszvállalás volt, derekas, jó munka. Jó elindulást biz­tosít terveink megvalósulásá­ban. Ezért köszönetünket és elismerésünket nyilvánítjuk. Dr. Szabó István, a Sajóbábonyi Nagyközségi Tanács elnöke ELSŐSEGÉLY A közelmúltban súlyos bal­eset volt a 41-es úton, Vásá- rosnamény és Baktalóránt- háza között. Egy fiatal párral a motor felborult. A fiatal­ember súlyosan megsérült, fejéből Ömlött a vér és esz­méletlenül feküdt. Sok em­ber állta körül és tétlenül nézte a balesetet szenvedő­ket. Sok kocsi is megállt, utasai körülnéztek és to­vábbmentek. Senkinek nem jutott eszébe, hogy a rendel­kezésükre álló mentőládából kötszert vegyenek elő és a vérzést kötéssel csillapítsák. Végre érkezett egy trabantos és egy zsigulis család, akik a fiatalember fejét szakszerű nyomókötéssel bekötözték. Nyíregyháziak voltak, állító­lag egészségügyiek, akik ott az árokparton jelesre vizs­gáztak. És a többi autóst ho­gyan osztályozzuk? V. A. Nyíregyháza MINDENNAPI KENYERÜNK Korán kelő ember vagyok. 1980. július 31-én is már fél 6-kor a keletre néző konyha­ablakból szemléltem a tej­boltnak kihozott kenyér ra­kodását és hallgattam az áru- szállítással nem szükségsze­rűen vele járó, de naponta megújodó hangoskodást és káromkodást. Arra lettem fi­gyelmes, amint éppen leesett az útra egy kilós kenyér, amelyet az egyik dolgozó ká­romkodással, rúgással, kb. 3—4 méterrel továbbgördí­tett. A tölháborodástól szinte megnémultam. Majd felszólt a szomszédból szemlélődő la­kónak, aki élelmiszer-keres­kedő, helyettes boltvezető, „de meg ne mondja ám, hogy visszatettem, remélem nem látta senki”. De láttam! — szóltam le. — Nem szégyelli magát? Minden mást is mondtam volna, de nagyon gyorsan kocsiba szálltak és elhajtottak. A rendszámot azonban megjegyeztem: FT 56—42. Kérdezem, hogy az említett kereskedelmi dolgo­zó nem kifogásolhatta volna a kenyér rúgdosását? Miért hagyta magát cinkosságra in­vitálni? Tóth József, Nyíregyháza, Ungvár sétány 7„ II. 7. ELCSAVART LÁMPÁK A júliusi vihar szele ugyan­csak megcsavargatta Nyír­egyházán, a Garibaldi utcán a lámpatesteket is. Jóformán egy sincs, amelynek ostora szabályosan állna, többnyire elfordultak, s most esténként összevissza szórják a fényt. Jó lenne a helyreállításukról gondoskodni, hiszen azóta he­tek teltek el. Nyárádi Gábor, Nyíregyháza, Korányi u. Többször szóvá tettük már a Búza téri ABC-ben, hogy a reggel vásárolt tej sokszor savanyú, összemegy. Tanul­ságos választ kaptunk. „El­lenőrizni kell a tasakon a bé­lyegzőt és csak a friss tejet vegyük meg.” A tasakon vi­szont nem látszik bélyegző, hogyan válogassuk ki a cse­csemő részére nélkülözhetet­len friss tejet. Egyáltalán van erre szükség? Mennyivel egészségesebb és jobb meg­oldás az, ha friss tejet árusí­tanak. Van még egy ál­munk: szeretnénk csecsemő­tejhez hozzájutni. Nyíregyhá­zán erre nincs semmi remény? Több kismama nevében Stevanyik Sándorné, Nyíregyháza, Rákóczi u. 27., I. em. „Virágtalan erkélyek” cik­kük folytatására szánom e pár sort. Az Arany János ut­cában szép számmal vannak virágos erkélyek, virágos ab­lakok. A mi bérházunk er­kélyei ilyenek. Szeretjük á virágokat, minket pedig sze­retnek a madarak. Ablakmé­lyedésben fecskefészek, gerle­fészek. Most is gyönyörköd­hetünk egy gerlepár barátko- zásában, mert a 9. sz bérház I. emeletén az erkély virág­cserepébe rakta le tojásait. Ott ül nyugodtan a fészkében. A virágtalan erkélyek tulaj­donosai ettől a gyönyörűség­től is megfoszttattak. Batár József, Nyíregyháza, Arany J. u. 9., I. 14. Szerkesztői üzenetek Vass György orosi, Nagy Zoltánná nyíregyházi, Da- nó Miklós székelyi, Sipos Istvánná kisvárdai, Kará­mos Jánosné aranyosapáti, Szondi Zoltánná nyír- meggyesi, Lipész Gáborné vásárosnaményi, Boros Pálné csengeri, Tóth Mik- lósné nyírmadai olvasó­inknak levélben válaszol­tunk. Banu György kemecsei, Nagy Mihályné ibrányi, Szőcsi Antal csengeri, Fó­rián Sándorné kemecsei, özv. Balogh Józsefné kis­paládé Farkas Tibor ökö- ritófülpösi, Tordai Gyula győrteleki, Üveges József tiszaeszlári, Juhász Ferenc nagykállói, Pántlik Józse) nyíregyházi, Kótyik Fe­renc tuzséri lakosok ügyé­ben az illetékesek segít­ségét kértük. Dévai István vásárosna­ményi, Kranyik Istvánná újfehértói, Sz. Győri De­zső demecseri, Szabó Ber­talanná kisvárdai, Kucsma Józsefné fehérgyarmati la­kosok kedves köszönő so­rait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Morauszki Mihály nyír­egyházi lakos ügyében a „Ságvári” Tsz azonnal in­tézkedett. Margit Antalné nyírbo­gáti lakost a nyíregyházi társadalombiztosítási igaz­gatóság betegségellátási osztálya tájékoztatta, hogy üzemi baleset esetén is 65, vagy 75 százalékos táppénz jár. Táppénz és kereset közötti különbözet megtérítését a munkálta­tótól kell kérni. Amennyi­ben munkaképesség-csök­kenés maradt vissza, úgy az igazgatóság nyugdíjosz­tályához balesetijáradék­igényt kell előterjeszteni Celler Győzöné nyíregy­házi lakos érdeklődésére a városi tanács vb műszaki osztálya az alábbi tájékoz­tatást adta: Graboplast összecsukható sátorgará­zsok elhelyezésére — a ki­jelölt helyeken — csak ok­tóber 15. és április 15. kö­zötti időszakban van lehe­tőség. A közterület-hasz­nálati díj fizetésének mér­téke egységesen 10 Ft/rrr, vagyis havonta 90 forint. A közterület használatát évente kell megkérni. A kérelmekről az osztály azok beérkezésének sor­rendje alapján dönt. Az illetékes válaszol A LAKOSSÁG IS SEGÍTHET „Telefonkönyv-rongálók” címmel észrevétel jelent meg a június 25—i Fórum rovatban. A cikk megjelenését követően intézkedtünk, hogy Nyíregy­házán, a Tanácsköztársaság téren levő utcai nyilvános távbeszélő-állomásnál a meg­rongált telefonkönyvet cserél­jék ki. Igazgatóságunk folya­matosan ellenőrzi a telefon­könyvek használhatóságát. Sajnálatos tény, hogy az új telefonkönyvek megjelenése óta a nyilvános állomásokban 14 esetben került sor eltulaj­donítás és rongálás miatti te- lefonkönyvcserére. A posta feltétlenül számít Nyíregyhá­za lakosságának a segítségére is az eltulajdonítok és a ron­gálok személyének a leleple­zésében Debreceni Postaigazgatóság A KILÉPETT MUNKAKÖNYVI BE­JEGYZÉS KÖVETKEZMÉNYEI — A KATONAI SZOLGALATI IDŐ BESZÁMÍTÁSA Harsányi András tiszarádi olvasónk munkaviszonyát egészségi állapotára való tekintettel azonnali hatállyal megszüntette, munkakönyvébe „kilépett” bejegyzést alkal­maztak. Az új munkahelyén úgy tájékoztatták, hogy ez számára hátrányos következményekkel nem jár. Két évig a vele együtt dolgozó munkatársaival azonos módon bí­rálták el, béremelésben és jutalomban is részesült, és a munkaviszonyban töltött idő után járó pótszabadságát is megkapta. Most azonban a munkáltatója arról tájékoz­tatta, hogy csak tizenkét nap alapszabadságban részesül­het. Ezt az intézkedést sérelmesnek tartja, mert tudomása szerint az egészségre ártalmas munkakörben dolgozók a munkaviszonyukat azonnali hatállyal bármikor megszün­tethetik. A dolgozó a munkaviszonyt azonnali hatállyal csak akkor szüntetheti meg, ha annak fenntartása életét, egész­ségét, vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyez­teti. Olvasónk leveléből ilyen közvetlen és súlyos veszély nem állapítható meg. „Kilépett” munkakönyvi bejegyzést kell alkalmazni akkor is, ha a dolgozó a felmondási időt, vagy annak egy részét nem dolgozza le. A „kilépett” mun­kakönyvi bejegyzés esetén a dolgozó három évig fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, az ezt megelőző munkaviszony­ban töltött időt figyelmen kívül kell hagyni. Alkalmazás­kor és az azt követő egyéves időtartam alatt munkabére nem haladhatja meg a munkakörére előírt alapbértétel alsó határát. Olvasónk munkáltatójának az intézkedése te­hát nem kifogásolható, a „kilépett” munkakönyvi bejegy­zést nem bírálhatja. A jogszabályokban előírt korlátozáso­kat köteles betartani még akkor is, ha alkalmazásakor el­lentétesen nyilatkozott. Szász József nagydobosi olvasónk jubileumi jutalom iránti igényét azzal utasították el, hogy 1957-től 1960-ig tényleges katonai szolgálatot teljesített és a leszerelést kö­vetően Tyolc napon belül nem fogadta el a munkahelyét. Arra szeretne választ kapni, hogy igényt tarthat-e most, vagy csak huszonhét hónap múlva a jubileumi jutalomra, miután a katonai idővel együtt több mint huszonhét éves munkaviszonnyal rendelkezik. Olvasónk jubileumi jutalom iránti kérelmét a mun­káltatója tévesen utasította el. Az 1980. január 1-vel mó­dosított jogszabályok alapján a katonai szolgálati időt munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni, függetlenül a bevonulás időpontjától, illetve attól, hogy tényleges vagy tartalékos szolgálati idő beszámításáról van szó. Olvasónk tehát jogosan követelheti a jubileumi jutalom kifizetését, elutasítás esetén kezdeményezzen peres eljárást. Jakab János baktalórántházi levélírónk elérte a nyug­díjkorhatárt és negyvenéves munkaviszonnyal rendelke­zik. A kollektív szerződés vonatkozó szabályai szerint 45 nap felmondási idő illeti meg. Levelében közöltek szerint a munkáltató arra kéri, hogy nyugdíjba vonulására való tekintettel a munkaviszonyát mondja fel. Arra szeretne választ kapni, hogy ilyen esetben a munkáltató vagy a munkavállaló köteles a munkaviszonyt felmondani? A határozatlan időre szóló munkaviszonyt mind a munkáltató, mind a munkavállaló felmondással megszün­tetheti. A felmondás csak lehetőség, amelynek lehet bár­milyen indoka. Ezen az a körülmény sem változtat, hogy a munkavállaló elérte a nyugdíjkorhatárt. Fentiekből kö­vetkezik, hogy a munkaviszony megszüntetését annak kell kezdeményezni, aki azt nem kívánja tovább folytatni. Meg­jegyezzük, hogy a felmondási idő nem azonos a munka­végzés alóli felmentéssel. Amennyiben a munkaviszonyt a munkáltató szünteti meg felmondással, köteles a dolgo­zót a munkavégzés alól 15—30 napig terjedő időre fel­menteni. A dolgozó felmondása esetén a felmentés nem illeti meg, tehát azt kikényszeríteni nem lehet. Nagy Mihály SZMT politikai főmunkatárs INTÉZKEDTEK Az 1980. június 11-én „A gyerekekért” címmel megje­lent olvasói észrevételre a következő tájékoztatást ad­juk. A fémipari szakközépis­kola Korányi Frigyes utcai térségének közlekedésbizton­ságát június 3-án bizottság vizsgálta meg. Ennek ered­ményeképpen az iskola előtti szakaszon megállási tilalom bevezetésére és a gyermekek jelenlétét jelző táblák kihe­lyezésére igazgatóságunk in­tézkedett. Egyidejűleg javas­lat született a járda kiépíté­sére és a sárga villogó lámpa telepítésére. Üjabb gyalogát­kelőhely kijelölése ezen a sza­kaszon indokolatlan. KPM Közúti Igazgatóság Nyíregyháza „A szükséghez igazítani” cikkükre a következőket vá­laszoljuk: korábban a Déli ipartelep lakói kéréssel for­dultak vállalatunkhoz: a 15-ös autóbusz első járatát úgy in­dítsuk, hogy az 5,40 órakor induló expresszvonatot elér­hessék. Többek között ennek tettünk eleget, amikor az el­ső járatot a Déli ipartelepről 4,58 órakor állítottuk be, de az autóbuszállomáson csatla­kozást kell adni az 5,30 óra­kor induló 9-es és 1-es autó­buszokhoz is. Szintén a lakók kérésére állítottuk be a mun­kaszüneti napokon az 5,30 órakor induló járatot, de munkanapokon a fent emlí­tettek miatt ez nem lenne megfelelő. Munkaszüneti na­pokon a Papíripari Vállalat műszakjainak megfelelően közlekedik a 16-os autóbusz, a vasútállomáson történő át­szállással el lehet jutni a vá­rosközpontba. A hazajutás is lehetséges a 21,35 órakor in­duló 16-os autóbusszal. A menetrend elkészítését az ér­dekelt üzemek vezetőivel elő­zetesen egyeztettük. A több, mint 1000 ember munkába járását jól szolgáló menetren­den — ha ez 30 főnek nem is felel meg — nem volna helyes változtatni. Németh Antal forg. igh. Volán 5. sz. Vállalat Nyíregyháza a Postabontás

Next

/
Oldalképek
Tartalom