Kelet-Magyarország, 1980. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-05 / 130. szám
KELET-MAGYARORSZÁG 3 Bürokrácia «• -r gy általában meglehető- sen sokat beszélünk a bürokráciáról, konkrétan azonban t ritkábban tudjuk ‘‘tetten érni. Ha netán mégis hallunk egy-egy lélektelen, merev, a lényeg helyett i a formaságokhoz ragaszkodó ügyintézésről, akkor meg hajlamosak vagyunk olyan általános következtetést levonni, hogy a tanácsokon burjánzott el leginkább a bürokrácia. Minden bizonynyal sok mindent lehetne gyorsabban és rugalmasabban intézni, ám, hogy nem a tanácsok szülik a bürokráciát, arra álljon itt néhány friss és konkrét példa. Egy idős férfi nyugdíjügyeit intézte a Társadalom- biztosítási Igazgatóságon. Néhány év munkaviszonyát csak úgy tudta igazolni, ha két tanú állítja, hogy akkor valóban dolgozott. Az igazgatóságról a tanácshoz küldték, hogy kérjen hatósági bizonyítványt, mert enélkül nem fogadhatják el hitelesnek a munkában töltött éveket. A tanács igazgatási osztályán* ^szabályos hatósági bizonyítványt készítettek, jegyzőkönyvet vettek fel a két tanú elmondása alapján és elküldték az egészet a Társadalombiztosítási Igazgatóságnak. Történt ez február 19-én. Már el is felejtették az ügyet, amikor majdnem három hónap múlva, május, 12- én visszakapta a tanács a hatósági bizonyítványt egy kísérőlevél mellékleteként, amelyben leírták: „... az igazgatóság a mezőgazdasági munkaviszonyt csak a csatolt formanyomtatványon, vagyis hatósági bizonyítványon tud elfogadni. Ezért az igazgatóság csatoltan küld 1 darab hatósági bizonyítványt azzal, hogy szíveskedjenek tárgyban nevezett 1944. március 1-től 1949. augusztus 1- ig terjedő munkaviszonyát a formanyomtatványon leigazolni és azt megküldeni az igazgatóságnak a fenti számra hivatkozással a tanúval- lomási jegyzőkönyvvel együtt. Válaszukat, illetve a hatósági bizonyítványt 8 napon belül szíveskedjenek megküldeni az igazgatóságnak.” Akkor kezdjük az elején. Vajon miért nem elég, ha a két tanú a Társadalombiztosítási Igazgatóságon igazolja a munkaviszonyt? Miért feltételezik, hogy a tanúk csak a tanácson mondanak igazat? És ha netán valótlant diktálnak a tanácson a jegyzőkönyvbe, vajon a tanács dolgozóinak módja lenne-e meggyőződni az igazságról? De tegyük ezt félre, mert nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy miért ragaszkodnak görcsösen egy semmitmondó nyomtatványhoz, ha tartalmilag kielégítő az írógéppel kiállított hatósági bizonyítvány? Ha csak ez a nyomtatvány a hivatalos, miért nem adnak a tanácsoknak, hiszen ha nem állítják ki, akkor fölöslegesen tárolják a Társadalombiztosítási Igazgatóságon? És még két apróság: ha közel három hónapig nem volt sürgős, milyen alapon és jogon kérik 8 napon belül a tanácstól vissza? S miért kell azt a vb-titkárnak szentesíteni aláírásával? Bár csak egyetlen példa lenne ez a bürokráciára. De nem csak ez van. Ha valaki nem fizeti vissza az OTP-nek tartozását, a takarékpénztár egy nyomtatványt küld a tanácsnak. Ebben az adósok — a férj és feleség — nevét, a foglalkozását, havi illetményét kérdik, azt, hogy van-e lakóházuk, földjük, fel kellene sorolni egyéb vagyontárgyaikat, állatállományukat, s azt is, hogy kik a keresők a családban ... Miért kell ez? Miért van az, hogy házassági és gyermekelhelyezési ügyekben nem fogadnak el jogerős bírósági ítéletet, hanem külön hatósági bizonyítványt kérnek a tanácstól, jóllehet a tanács dolgozója is bírósági ítélet alapján írja meg a hatósági bizonyítványt. Miért kell az érettségi bizonyítványhoz születési anyakönyvi kivonat? Miért nem hiszik él az iskolában, hogy a fiatal — ha már odajárt négy, a gyengébbek öt-hat évig is —, akkor valóban létezik is? M iért, miért és miért? Tesszük fel egymás után a kérdéseket, a válasz elmarad, mert az értelmetlenségre nincs magyarázat. S a bürokráciára sincs, amely nemcsak általánosságban, hanem konkrétan is van, s úgy tűnik tehetetlenek vagyunk, mert nincs, aki megálljt parancsoljon neki... Balogh József A nyerges- és szíjgyártó szövetkezet szakolyi üzemében az „Aranypók” megrendelésére több ezer divatos oldaltáskát készítenek. Mikita Viktor felvétele. JÓ ÜZLET A CSIRKE A kisvárdai feldolgozó gépsorai napi 40 ezer csirke vágására alkalmasak. (Gaál Béla felvé tele) Kitöltetlen kapacitás Azóta viszont változott a helyzet. Másfélszer annyit ér a feldolgozott baromfi, keresik a magyar árut mind a tőkés, mind a szocialista országokban. Az árak hullámzása nemcsak a Baromfiipari Vállalatok Trösztjét érintette érzékenyen, hanem kihatással volt a Kisvárdán működő Hunniacoop Baromfi-feldolgozó és Értékesítő Közös Vállalatra is. Ráadásul a szabolcsi üzem gondjait súlyosbította, hogy a körzetben nem tenyésztenek annyi baromfit, mint amennyit képesek feldolgozni. Ezért tavaly a két műszakos termelésről egy műszakra kellett visszaállni. — Most is gondunk a kapacitás teljes kitöltése — jegyzi meg Molnár Gyula igazgató. — Azonban a debreceni baromfi-feldolgozóval éppen a napokban állapodtunk meg, hogy júniustól 2300 tonna csirkét ad át. Ezzel a múlt évi mennyiséget tudjuk hozni, napi 40 ezer csirke vágására készülünk fel. Az országos adatok azt mutatják, hogy tíz év alatt kétszeresére nőtt a vágóbaromfi termelése. Az export pedig ettől is jobban emelkedett. Ugyanakkor az üzletekben is mindinkább megkedvelték a bontott csirkét és társait. A kisvárdai üzem például májusig 15 százalékkal több csirkét adott el a megye boltjaiban, mint tavaly. Ezt viszont csak úgy tudta megtenni, hogy kevesebbet exportált, mert a termelés mennyisége nem volt nagyobb. — Támogatjuk a közös vállalatot, amelynek mi is alapító tagja vagyunk — mondja Tóth Mátyás, a Baromfiipari Vállalatok Trösztjének vezérigazgató-helyettese. Plüss négy Ft kilónként? A legnagyobb erőfeszítéseket most nem a termelés kívánja meg, hanem az alapanyag biztosítása. A múlt év végén adták át a varsány- gyürei telepet. Nagyszekeresen — a székelyi termelőszövetkezet kezelésében — felújították az ólakat. Mindez azonban kevés. Üjabb ólak építésére lenne szükség, csakhogy a jelenlegi gazdasági körülmények nemigen serkentik erre a termelőket, mivel a takarmány- és energiaárak jobban nőttek, mint az átvételi ár. Ezért a Hunniacoop új módszerrel, saját beruházásban akar ólakat építeni. Egy három lépcsőből álló beruházást szeretnének kezdeni a varsánygyürei tsz- telep folytatásaként. A telepítés mellett szól a kis távolság, valamint a szovjet földgáz jelenléte, amivel a fűtés olcsóbb lehet, mint másutt. Az első lépcsőben 1800—2000 tonna csirkét adna feldolgozásra ez a telep, s három év múlva már hatezer tonnával emelné a feldolgozandó kapacitást. — A termelőket is érdekeltté akarjuk tenni a mostani nagy keresletben — adott tájékoztatót dr. Tobak István, a tröszt vezérigazgatója. — Ennek egyik intézkedése, hogy az idei szerződéses mennyiségen felül minden kiló baromfiért négy forint felárat adunk. * Ennek a hatása a Hunniacoop körzetében is érezhető. A termelők mintegy ezer tonna többletbaromfi nevelésére vállalkoztak. Háztáji farmok Mindez a pillanatnyi helyzetet javítja. A megoldás azonban a régi, korszerűtlen telepek helyett újak építése, a gazdaságosság sokkal nagyobb figyelemmel kísérése. Hiszen — ugyancsak országos átlag — nyolcszázalékos a broiler csirkék nevelésénél az elhullási arány, sok helyütt a takarmányfelhasználás sem kedvező. A másik út a termelési kedv növelésére a háztáji baromfitartás fokozása. Nem 15—20, de akár egy-kétszáz csirke tartásáról van szó, hanem két-három- ezer csirkét nevelő háztáji farmokról. Ennek a megyében nincs hagyománya, de például a hernádi Március 15. Tsz jó tapasztalatai itt is átvehetők. Az első vállalkozó — a tervek szerint — a dombrádi tsz lesz, ahol támogatják így is a baromfitartást. Lányi Botond Környezetünk 1976-ban látott napvilágot az a törvény, amely- szabályozza viszonyunkat környezetünkhöz. A környezetvédelem valójában nem más, mint gondoskodás utódaink egészséges és kulturált élet- feltételeiről. Korántsem elhanyagolható azoknak a száma, akik mindmáig hirdetik: a civilizáció végül is az ember pusztulásához vezet. A mind korszerűbb technológia — állítják — ha mással nem, hát azzal mindenképpen legyőzi alkotóját, hogy életének feltételeit emészti el. Csakhogy ennek a nézetnek ismertek gyenge pontjai is. Ahol okosan és tervszerűen aknázzák ki kincseiket, s a termelés színvonalának emelése mellett megkülönböztetett figyelmet fordítanak arra is, hogy a sokasodó üzemek, gyárak csak elfogadható mértékben szennyezzék a környezetet, ott valójában maradéktalanul javukra tudják fordítani mindazt, amit az ember önmaga lehetőségeinek kiteljesítése érdekében alkotott. A környezetvédelem ügyének képviselőit szerte a világon, így hazánkban is ezek a szempontok vezérlik. Ezért érdemlik meg valamennyiünk tiszteletét és köszönetét a környezetvédelem hivatalos és társadalmi aktivistái, akik gyakorta szabad idejük egy jelentős részének feláldozásával munkálkodnak a közös érdekek elismertetésén. A környezetvédelmi világnapon, június 5-én főként az eredményekről szokás szólni. Van mivel dicsekednünk: a korábban erőteljesen szeny- nyezett ipari körzetekben számottevőn tisztább lett a levegő, számos helyen csökkent tavaink és folyóink szennyezettsége, és ma már mind több vállalat és mező- gazdasági üzem ismeri fel, hogy közvetlen közösségének érdekeit is sérti, ha rombolja a természeti értékeket. Ám a tételes eredmények felsorolása helyett talán nem tűnik ünneprontásnak, ha feladatainkra figyelmeztetünk. A környezetvédelem ugyanis valamennyiünk mindennapos ügye és egyben felelőssége. S. I. Vélemények a Földön Mindenki Berciről beszélt... — Bravó! Sikerült! — sóhajtottuk, amikor megérkezett a híradás: a magyar—szovjet űrpáros sikerrel földet ért. Farkas Bertalan neve állandóan közszájon forog egy hét óta, öregek-fiatalok szurkoltak sikeréért. Három fiataltól kérdeztük meg: mit szólnak a nagy eseményhez? — Csak a fellövés másnapján, múlt hét kedden tudtam meg, mi történt — mondja Papp Ferenc harmadéves főiskolai hallgató. Nyíregyházán, a könyvheti sátrak egyikében találkoztunk: némi zsebpénz reményében vállalta, hogy árusítja az újdonságokat. — Borsodi vagyok, Szabolcsban tanulok, kettős örömet éreztem, hiszen itt született a megyében az első magyar űrhajós, ugyanakkor Borsodban élnek a szülei... A könyvek közül a szka- fanderes Farkas Bertalan mosolyog ránk — kislemezének borítójáról. — Viszik, mint a cukrot — mondja a fiatal alkalmi könyvárus. — Egyik oldalán Farkas beszél, a másikon pedig az ez alkalomra készült zeneszám hallható. Én is meghallgattam már... De nem ez az egyetlen „űrhajóscikk”. De hát talán érthető a dolog: nem kis jelentőségű esemény történt. — Vállalná az űrhaj osságot? — Nem én! Jól érzem magam a Földön is ... Hatalmas gépkocsi gördül be a kapun, narancs- sárga zubbonyos férfiak körötte. Fejükön sisak: házgyári szerelők. — Itt épül a megye legmagasabb lakóháza: tizennégy szintes lesz — mondta Zámbori Lajos, a szerelők egyike. A magasság így kimondva nagynak tűnik, ám ha összevetjük a háromszáz kilométerrel, amennyivel fejünk fölött száguld az űrállomás ... A fiatal szakember elmosolyodik a hasonlatra, s bólogat. Igaz, számára már nem lesz új ez a magasság: ott volt a 15 szintes ungvári szálloda építésénél. — Roppant büszkén hallgattam a hírt. Nagyon érdekes volt egyébként múlt hétfőn este, hogy éppen egy fantasztikus film közepén adták hírül: magyar űrhajós kering a Föld körül... Egy ilyen kis nemzet fia is kijuthatott már a világűrbe! Hogy mit kellett végigcsinálniuk ezeknek a fiúknak, az fantasztikus ... — Mit kérdezne meg Farkas Bertalantól, ha alkalma nyílna erre? — Elsősorban az érdekelne: milyen érzés súlytalannak lenni, s hogyan lehet ahhoz hozzászokni? Mert hozzászoknak, ezt mutatja a már hónapok óta fenn keringő két szovjet űrhajós példája is. A Kelet Áruház eladói közül a 22 éves Marcsek Júliától kérdeztük meg a véleményét. Lelkes hangon mondja, milyen nagy élmény volt a tévéközvetítések sora. Amit csak tudott, végignézett. — Kedden reggel, amikor bejöttünk az áruházba, természetesen mindenki Berciről beszélt. A nők vahnak többségben, érthető hát, hogy sokan megjegyezték, milyen rokonszenves és főleg jóképű a Farkas Berci... Nagy öröm volt miridannyiunk számára, hogy szabolcsi születésű az első űrhajósunk. Tudja, egy kicsit elszoruló torokkal hallgattam a hírt, hogy Farkas Bertalannak sikerült lefényképezni a mi kis hazánkat. Elképzeltem, ínilyen is lehet az űrből a Kárpát-medence ... — Az első magyar női űrhajós szerepét elvállalná? — Gondolkodás nélkül! Csodálatos dolog lehet, biztosan megérné, mint ahogyan Farkas Bertalan sem bánhatta meg, hogy ennyi energiát, munkát, fáradtságot vállalt a felkészülés alatt... T. Gy. Keresik világszerte Két évvel ezelőtt megkongatták a vészharangot a baromfiipar fölött. A világpiacon fokozottan csökkent az ár, s 1978-ban, a mélyponton, egy kiló vágott baromfiért alig kaptak 82 centet a magyar exportőrök. A termelés ráfizetésessé vált.
