Kelet-Magyarország, 1980. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-11 / 135. szám
1980. június 11. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből Postabontás Csak várnak... Nem levél nyomán, hívás nélkül látogattunk el a Tiszavasvári Betegek Szociális Otthonába. Az egykori kastély épületében most 160 ápolásra, gondozásra szoruló, magányos, zömmel idős emberről gondoskodnak. Nemrég újították fel az épületet, 9 és fél millióba került. Az épület műemlékjellege miatt nem sok átalakítás történt, megmaradtak továbbra is a zömmel nagy szobák, viszont korszerűsödött a konyha, a „mosóház” és ez jobbá tette az itt dolgozók munkakörülményeit, elviselhetőbbé az amúgy is nagyon nehéz munkájukat. Az itt dolgozó ápolónők, orvosok, technikai személyzet különös feladatra vállalkoztak. Sok türelmet, megértést és az öregek iránti vonzalmat igényel az itteni helytállás. Odaadó munkájuknak köszönhető, hogy az idős emberek kiegyensúlyozottak, elégedettek sorsukkal. Ebben viszont szerepük van azoknak az intézményeknek, szocialista brigádoknak, diákoknak is, akik rendszeresen ellátogatnak ide, és melegséget, szere- tetet visznek az otthon lakóinak. Amint Csorna Jánosné, a szociális otthon gondnoknője elmondta, ezek a kívülről jövő segítségek számukra felbecsülhetetlen értékűek. Rendszeres segítője az otthonnak a MEZŐGÉP tiszavasvári gyáregysége, az Alkaloida gyártól sem tudnak olyat kérni, amit ne teljesítenének. Az épület felújításánál az AGROBER-től kaptak jelentős támogatást. Sorolhatnánk a termelőszövetkezeteket, akik gyümölcsöt hoznak, vagy időnként tagjaikat meglátogatják. Az iskolások olykor műsorral vidítják fel az idős embereket, akik a családi otthon melegét óhajtanák, szívesen lennének gyermekeik közelében. Mert hiába van az épületben nyolc televízió, • vezetékes rádió, könyvtár, és hiába foglalják el magukat a munkaképesek. Egy nagy fájdalmat hordoznak az otthonlakók: azt, hogy keveset, vagy egyáltalán nem látogatják őket gyermekeik, rokonaik, ismerőseik! Egyik gondolkodónk mondta: két dolog van a világon, amit ép elmével nem lehet elviselni. Az egyik, ha az , ember soha sincs egyedül, a másik, ha mindig egyedül van. Ez igy igaz! Jólesett néha a magány ezeknek az embereknek is, de mikor öregségükre a családon belül is mindig magányosan éltek, az már rettenetes lehetett. Ők az elfelejtett apák, anyák, akiknek sebeit nem gyógyíthatja be se szociális otthon, sem az öregek napközije. Az intézet gondnoknője mondta: „Nálunk éjjelnappal nyitva van a kapu, bárcsak jönnének a látogatók, és elhoznák az öregeknek az élet apró " örömeit.” Soltész Agnes Érdekes — egyben értékes — fényképet küldött szerkesztőségünknek ' Gyulaházáról, a Petőfi út 45 szám alatt élő Csépke Kálmán. Mint látható: négy mezítlábas gyereket örökített mega fényképezőgép. „Akkor még eső után lehúzakodtak a gyerekek” — írja. A képen jobbról a második Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós. — Nekem szembeszomszé- dom volt — írja továbbá a dokumentumértékű felvételt készítő Csépke Kálmán és egyúttal közli azt is, hogy a magas gyerek, aki a csuprot tartja a kezében, szintén katona, százados. A GYEREKEKÉRT Sajnos a Korányi Frigyes utcában, a fémipari szakközépiskola előtt és környékén már nem is egy gyermekbaleset történt. Intő példa ez arra, hogy itt minden óvintézkedést meg kellene tenni. Például nem volna hiábavaló a gyalogátkelőhely jelölése, az erre figyelmeztető, figyelemfelkeltő közúti tábla elhelyezése sem. Továbbá az autóbuszról leszálló vagy éppen az út mentén közlekedő gyerekek fegyelmezett közlekedését garantálná, ha itt védőkorlátot helyeznének el. Elsősorban a gyerekekért kellene mindent elkövetni, hogy ők biztonságosan közlekedhessenek, de feltétlenül nyugodtabb feltételek között vezethetnének ezen az útszakaszon a gépkocsivezetők is. Erdélyi Elek Nyíregyháza, Huszárkor 5. szám alatti lakos kíméletlenség Nyíregyházán, az Északi alközpontban — a zöldség- bolttól-a stadion kerítéséig — kábelfektetési munkák foly- . nak. A kábelárok nyomvonalát a több mint 15 éves fák törzsétől mintegy 20—25 cinre jelölték ki, és ennek megfelelően ásták ki az árkot is. A gyönyörű fák gyökerét megsértették, 50 százaléka ezeknek elsorvad, kipusztul idővel. A környék lakói elkeseredve, és egyben' meg- botránkozva figyelik mindezt és találgatják: vajon ki vállalja a felelősséget a környezet megsértéséért? Ribóczi Pál . Nyíregyháza, Stadion u. 42. sz. alatti lakos NÉHÁNY pad kellene Nyíregyházán, a Bercsényi utcában — a NYÍRTERV épületével szemben — körülbelül hat különböző jelzésű autóbusznak van megállóhelye. Azelőtt itt néhány pad elviselhetővé tette az utasok várakozását, akik között gyakorta van kismama, idős, beteges ember. Sajnos, most egyetlen pad sincs ezen a helyen, bizony nagyon türelmetlenül várják azok az autóbuszok érkezését, akik számára az álldo- gálás terhes, fárasztó. Néhány paddal elviselhetőbbé lehetne tenni számukra is a várakozást. H. E. Kék. Kölcsey utca 17. szám alatti lakos PARLAGFÖLDEK Mint a Kertbarátok Társadalmi Szövetségének szervező titkára, de mint magánember is azon vagyok, hogy ne legyenek parlagon heverő földek, hanem minden parányi terület művelés alá kerüljön, és hasznosítsuk. Ez indított arra, hogy két észrevételt tegyek. Az egyik: a kommunális és szolgáltató vállalat Kótaji úti, 12 kh-nyi telepéből mindössze egy kataszteri holdnyi területet hasznosítanak, illetve még ezenkívül 1200 négyszögölet, és a többi ott hever parlagon. Korábban itt ragyogó gazdálkodás folyt, míg a vállalat a területet birtokba nem vette. Hasonlóan parlagon hever a Derkovits utca végén — a parképítő vállalattal szembeni terület is. Ez körülbelül két holdnyi. 1959- • ben adta át a Ságvári’Mg Tsz, azzal a céllal, hogy ott a baromfi-feldolgozó vállalat egy telepet létesít. Ez meghiúsult, a föld viszont ott van kihasználatlanul. Varga Ferenc Nyíregyháza, Arany János utca 23. szám alatti lakos Szerkesztői üzenetek Szilvási Györgyné nyír- lugosi, Farkas Józsefné ópályi, Nyicz László nyír- meggyesi, Gere Józsefné szabolcsveresmarti, Harsányt Gáspár tyukodi, özv. Köteles Istvánná kisvár- daí, Fecske László fehér- gyarmati, Ravasz Gyula bátorligeti, Jakab Éva nyírlugosi, Vass József kállósemjéni, Rácz Istvánná mátészalkai, Samók József nagyari lakosoknak levélben válaszoltunk. Orosz Györgyné ópályi, Rohács Julianna nyírbátori, Szabó Barnabásné vásárosnaményi, Bakó Pálné nyíregyházi, Rácz Istvánná nyírteleki, Balogh Györgyné nyíregyházi, Bírt Jánosné orosi, Fedor Andrásné nyírtelekig Janik Ferenc újfehértói, Borbély János rohodi, Szabó Bertalanná kisvár- dai, Kurczina Imrérié nyírbátori, Becánics Mihály olcsvai, Tajdi Gyula nagyhalászi, Torkos Pálné orosi, Kása Sándor vajai, iff. Varga Istvánné szamosúj- laki, Varga Jánosné jándi, Harsányi András tiszarádi, Tóth Áronné mándoki, és Ferter Jánosné kölesei olvasóink ügyében az illetékesek segítségét kértük. Kiss Zoltánná nyírbátori, Gábor Lajos szamosta- tárfalvi és Ványai Jolán tiszanagyfalui lakosok kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Potor Gyula kisvárdai lakos által szóvá tett javítást, a lakásszövetkezet elvégezteti. Tóth Zoltán győrteleki olvasónkat tájékoztattuk többek közt arról is, hogy családi pótlék arra a naptári hónapra jár, amelyben a biztosított 21 napot tplt biztosításban. Snekszer Mihály nyírteleki lakost értesítettük, hogy diófarönk felvásárlásával az Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat (Debrecen Keres- szegi utca 1. szám) foglalkozik, faanyaga eladása ügyében tehát ide kell fordulnia. A SZÜKSÉGHEZ IGAZÍTANI — Ne féljetek, a tanár néni segít nektek... (Kiss Ernő rajza) A Déli ipartelep autóbuszközlekedésével kapcsolatosan szeretném 29 személy kívánságát tolmácsolni. Innen az ipartelepről sokan járnak a kora reggeli órákban dolgozni. Az első járat 4,50-kor i induli a. következő pedig 5,49- kor. Az egyik tehát túl korai a hatórás munkakezdéshez, a másik pedig túl későn indul. Munkaszüneti napokon 5,30-kor indul egy autóbusz az ipartelepről, ez az időpont a munkanapokon is jobban megfelelne. Sajnos, az ipartelepre közlekedő utolsó járat munkaszüneti napokon — az autóbuszállomásról — 17,50-kor indul. A papírgyári éjszakai műszakosok tehát autóbusszal nem tudnak ilyenkor munkahelyükre eljutni, és'szintén nincs közié-5 kedési eszköz a délutáni műszakosok számára sem, akik netán a városba igyekeznének. Szeretnénk, ha a Volán vállalat figyelembe venné észrevételünket. Dajnics Béla Nyíregyháza, Haladás utca 44. szám alatti lakos A KÜLÖN VAGYONRÓL — AZ ÉLETTARS JOGARÓL — EGY INGATLAN TULAJDONJOGÁRÓL — A HASZONÉLVEZETI JOG ÉRTÉKÉRŐL T. G.-né mátészalkai levélírónk írja, hogy házasság- kötésük alkalmával a lakodalmi költséget a szülei fedezték, míg a férje szülei, esküvő után 10 ezer forintot adtak ajándékba. Most, hogy házasságuk felbomlott, a volt férje követeli vissza a 10 ezer forintot, arra hivatkozva, hogy azt csak ő kapta. Levélírónk kérdése: jogosan kéri-e volt férje a pénzt, figyelemmel arra is, hogy a házasságból egy gyermek is származott, akit olvasónknál helyezett el a bíróság. A házastársi vagyonközösség megszüntetése szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a gyermek kinél van. A családjogi törvény szerint a vagyon, amit a házastársak a házasságba bevisznek, közös vagyonnak tekintendő, kivéve ha kifejezetten érvényre juttatják azt az akaratukat, hogy valaminek a bevitt vagyon külön jellegét, fent kívánják tartani. A házastársaknak adptt ajándék, mindkét házastársnak szóló ajándéknak számít, függetlenül attól, hogy melyik házastárs hozzátartozója az ajándékozó. Ezen túlmenően a házastársak csak azon a vagyonon osztozhatnak meg, ami az életközösség megszakadásának időpontjában megvolt. Tehát ha ezt a pénzt időközben felélték, akkor nincs min megosztozni. Ha megvan, a férjének kell bizonyítani azt, hogy ez különvagyona, ezzel a szándékkal adták a szülők, és így ez őt megilleti. Mindaddig, míg ez be nincs bizonyítva, közös vagyonnak tekintendő. Kocsári Mihályné nyírpazonyi olvasónk írja,' hogy tizenöt éven keresztül élettársi viszonyban élt. Élettársa meghalt, kinek unokája levélírónkat most ki akarja tenni a lakásból. Olvasónk ezt sérelmezi, mert mint említi, 18 évig élt együtt az élettársával, aki a haszonélvezetet különben is ráhagyta. Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy az élettársi kapcsolat nem házastársi kapcsolat, és az élettársakat nem illetik meg azok a jogok, amelyek a házastársakat. így levélírónk csak abban az esetben örökölt haszonélvezeti jogot, ha az élettársa így végrendelkezett. Ha végrendelet nincs, akkor a haszonélvezeti jog nem illeti meg. Megilleti azonban mindannak a fele — körülbelül — amit élettársával együtt szereztek, közös szerzemény címén, és ha erre a lakásra közösen jelentős beruházást eszközöltek, vagy esetleg a saját különvagyonát fordította a lakásra annak ellenértéke is megilleti. Farkas Józsefné ópályi olvasónk levele szerint megvásárolt egy házbelsőségi ingatlant, melynek résztulajdonosa egy külföldön élő személy. Az adásvételi szerződést a mátészalkai ügyvédi munkaközösségben 1979-ben készítették. Levélírónk írja, hogy az ópályi tanács tavaly ősszel a tulajdonába vette a telket és másnak juttatásként kiadta. Olvasónk kérdezi: ő jogos-e a telekre, vagy akinek a tanács adta? Kizártnak tartjuk azt, hogy a tanács tulajdonába vette a kérdéses telket és juttatásként bárkinek eladta volna. Ugyanis ma ilyen juttatás már nincs. Van azonban olyan eset, amikor egy házbelsőségi ingatlan hosszú időn keresztül üresen áll, és az eladó kéri, hogy a tanács jelöljön ki vevőt az ingatlanra, és így kívánják értékesíteni. Ugyanis a vevő ez esetben az OTP-től komoly összegű vásárlási kölcsönt kap.’ Itt azonban szó sincs semmiféle juttatásról, sem tulajdonbavételről. Amennyiben olvasónk felkeresi azt az eladót, akivel tárgyalásban volt, meg fog győződni arról, hogy az illető megkapta a vételárat és valószínűnek tartjuk azt is, hogy kettőjük között érvényes adásvételi szerződés nem jött létre, hiszen akkor már birtokba vette volna az ingatlant. Ezzel pedig megakadályozta volna azt, hogy az más birtokába kerüljön. Az ügyvédi munkaközösségben is pontos felvilágosítást tudnak adni levélírónknak, hogy milyen megállapodás jött létre annak idején az eladóval. Kerekes Mihályné mátészalkai lakos nem a saját tulajdonú lakásában lakik, mert az a férje — aki időközben meghalt — kizárólagos tulajdona volt, amelyet a gyerekek örököltek, levélírónk pedig csak a haszonélvezeti jogot 'örökölte. Gyermekei szeretnék az ingatlant eladni, ehhez levélírónk is hozzájárult, de szeretné a haszonélvezet fejében megkapni a vételár egy részét. Kérdése: lehet-e ilyen igénye, és milyen összegre tarthat igényt? A haszonélvezetnek mindig volt értéke, éppen ezért, ha levélírónk lemond a haszonélvezeti jogáról, feltétlenül ellenérték fejében tegye. Az összegre vonatkozóan nem tudunk pontos választ adni, mert az elsősorban egyezség kérdése, de két dologra felhívjuk a figyelmét. A hatályos Polgári Törvénykönyv szerint, a haszonélvezőnek ha most örököl, jogában áll, a haszonélvezet helyett egy örökrészt kérni, vagyis levélírónk esetében ha most tartanák a hagyatéki tárgyalást, akkor kérhetné az ingatlan 1/4 részét a haszonélvezetért, mivel hogy három gyermeke van. Ilyen esetben a haszoriélvező társul az örökösökhöz, azoknak a száma eggyel gyarapodik, és ennek megfelelően osztják fel a hagyatékot. A másik kiindulási alap, hogy általában egy megvásárolt ingatlan nem beköltözhető, jelen esetben ez sem, az 40—50% értékcsökkenést jelent, kisajátítási eljárásban még magasabb Összeget is levonnak. Levélírónk gyermekei az ingatlant beköltözhetően csak úgy tudják értékesíteni, ha a haszonélvező lemond a jogáról, vagyis eladja a jogát, ezért pedig ellenérték jár. Dr. Juhász Barnabás Korabeli fénykép Űrhajós mezítláb
