Kelet-Magyarország, 1980. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-05 / 130. szám

Szélesítés, záróréteg, hengerlés IflagyarcrszáB I XXXVII. évfolyam, 130. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. június 5., csütörtök j MA Tudnivalók a vasárnapi választásról (2. oldal) Keresik világszerte (3. oldal) A nyírpazonyi Zöld Mező Tsz gyümölcsöskertjében Juhász István traktoros hatodszor per­metezi az almafákat. (E. E. felv.) A SIKERES VISSZATÉRÉS UTÁN JÓL PIHENT AZ ŰRPÁROS SAJTÓKONFERENCIA BAJKONURBAN *St ki, hogy rendkívül tágas, ké­nyelmes tartózkodási és mun­kahely. Az ott dolgozó állan­dó expedíció nagy szeretettel fogadta őket, tökéletes volt a hangulat és az együttműkö­dés. Házigazdájuk Rjumin volt, aki maga gondoskodott minden étkezésről. Nem volt idő viszont arra, hogy megtekintsék a nemzet­tiltakoznak ez ellen. Így ju­tottunk arra a megállapodás­ra, hogy megkurtítjuk a baj­szát. Lekötöztük az ülésre, az egyik oldalról Valerij Rju­min látott a műveletnek, mégpedig egy nagy lemezvá­gó ollóval, a másik oldalról én, egy kisollóval — azért mint látható, maradt a ba­juszból” közi expedíció által eljutta­tott magyar videokazettát — ezen a téren nem tudták tel­jesíteni a tervet, inkább késő éjszakáig beszélgettek. Ku- bászov elárulta: ezekben a napokban keveset aludtak, mert mással voltak elfoglal­va. Tisztázódott a sajtókonfe­rencián a sok vihart keltett „bajuszügy” is. „Berci an­nak idején megígérte, ha el­jut az űrállomásra, levágatja a bajszát — mert nem hitte, hogy ez a mesének tűnő do­log megvalósulhat számára — mondta Kubászov. — Em­lékeztettük erre, de arról is tudtunk, hogy a magyar nők Valerij Kubászov és Farkas Bertalan a nemzetközi sajtó- értekezleten. (Kelet-Magyar- ország telefotó) A sajtókonferencia után Farkas Bertalan — Valerij Kubászov közreműködésével — emlékfát ültetett az űrha­jósok sétányán, szálláshelyük közelében. Parancsnoka, aki már előzőleg kétszer járt a világűrben, már akkor eleget tett ennek a hagyományos kötelességnek. A szovjet—magyar űrexpe­díció tagjai néhány napig még Bajkonurban maradnak, beszámolóra és vizsgálatokra, majd visszatérnek Csillagvá­rosba. Jobb utakon Jelentős mértékben javí­totta a megye úthálózatát a KPM Közúti Igazgatósága az V. ötéves tervben. Üj utakat csak részben építettek, na­gyobb hangsúlyt helyeztek a meglévők állapotának kor­szerűsítésére, az utak széle­sítésére. Az V. ötéves tervben 1,8 milliárd forintot határoztak el a megye úthálózatának fej­lesztésére és fenntartására. A múlt év végéig 89 százalé­kot használtak fel ebből a pénzből, 1,608 milliárd forin­tot költöttek el. Erre az év­re 320 millió forint áll ren­delkezésre és így várhatóan 1,928 milliárd forintos fej­lesztést hajtanak végre. Az idei feladatok közül kettő emelkedik ki. A beru­házó szerepét töltik be a 4-es főút nyíregyházi városi át­kelő szakaszának építésével. A 280 milliós munkából még a fele hátravan. 1980-ban a Váci Mihály utcán, Laktanya téren egészen a Vöröshadse­reg útjáig érnek el a 2x2 pá­lyás úttest megépítésével. Országos pénzeszközökből va­lósítják meg a 491-es főútvo­nal tunyngmatcdesi szaka­szát és a Szamos-hidat. A tavaly kezdett építkezést vár­hatóan 1982-ben fejezik be. Erre a beruházásra 200 mil­lió forintot költenek. Az idén 60 kilométeren erősítik meg a burkolatot. Többek közt a 38-as úton Rakamaz térségében, a 41-es úton, a 49-es útvonalon Vaja és Mátészalka között, Nagy- kálló és Kállósemjén, Vásá- rosnamény és Csaroda, Nyír- mihálydi és Nyírbátor között. Ezek a burkolatmegerősíté­sek százmillió forintba ke­rülnek. A megye 139 vasút-közút kereszteződéséből eddig 120- at láttak el fénysorompóval, még 19-et szerelnek fel az elkövetkező években. Az idén négy fénysorompó kezdi meg működését, valamennyi a Nagykálló—Nyíradony vasút­vonal mentén. A többit kes­keny nyomtávú vasútvonal biztosítására helyezik el. A 4-es főút városon belüli szakaszának építését a Kert utcán nagy ütemben kezdte meg a KPM Közúti Építő Vállalat. (Jávor László fel­vétele) ' Szociális létesítményt avat­nak az idén a mátészalkai üzemmérnökségen. Ezenkí­vül oktatási épületet adnak át a nyíregyházi Szerén ut­cán, ahol a tiszántúli igazga­tóságok tanfolyamait és to­vábbképzéseit tartják. A nyíregyházi igazgatóság a tervezője és a kivitelezője a 2067 kilométeres országos megyei úthálózat fejlesztésé­nek és fenntartásának. Eb­ben az évben 120 millió fo­rintot költhetnek az utak megóvására, szélesítésére, zá­róréteg leterítésére vagy át- hengerlésre. A közérdekű fó­rumokon évek óta sürgetik a benki bekötő út szélesíté­sét. Ezt az idén végzik el, csakúgy, mint a Nyírmada— Gyulaháza, a Fehérgyar­mat—Panyola. Szamosszeg— Szamoskér, Nyírderzs—Nyír- császári, Nagyszekeres—Ne- mesborzova, Ilk—Nyírmada közötti utakat. Összesen 170 ezer négyzetméterrel növelik az útfelületet. Míg 1960 vé­gén 3,93 méter volt az utak átlagszélessége, tíz évvel ké­sőbb már 4,71, 1980-ban pe­dig már 5,80 méter szélesek átlagosan megyénk útjai. Hengerléssel erősítik meg ebben az évben a Papos— Jármi, Szamostatárfalva— Komlódtótfalu, Jánk—Dar- nó, Nyírderzs—Nyírcsászári, Fehérgyarmat—Panyola, Sza­mosszeg—Szamoskér közötti utakat, valamint, a benki be­kötő utat. Záró bitumenréte­get terítenek az útra a Tisza- lök—Tiszadob, Rakamaz—Ti- szabercel, Demecser—Nyír­bogdány, Gyulaháza—Nyír­mada, Csaroda—Fejércse­hete, Hodász—Ör, Kántorjá- nosi közötti szakaszokon. Parkolóhelyek, autós pihenők kialakítására az idén a 38-as úton kerül sor. T. K. Ötezer embert várnak a Sóstóra Építők napjára készülnek Június 15-én, vasárnap, egy teljes napra az építők és hoz­zátartozóik veszik birtokuk­ba a sóstói ifjúsági parkot, hogy megünnepeljék az épí­tők napját. A központi rendezvényre előzetes _ számítások szerint legalább ötezer embert vár­nak. Ezen a napon a rövid ünnepség, a megérdemelt ki­tüntetések kiosztása után a sport, a szórakozás lesz az uralkodó; szovjet és magyar népi együttesek és a debre­ceni Csokonai Színház művé­szei gondoskodnak a tartal­mas időtöltésről, de lesz kon­cert, diszkó és építők bálja is. A megye, a város vezetőit is várják a színesnek ígérke­ző eseménysorozatra, és azt szeretnék elérni, hogy mun­kás és igazgató, beosztott és vezető, még közelebb kerül­hessenek egymáshoz a sóstói fák alatt. Az ünnepséget a SZÁÉV, a KEMÉV, az ÉPSZER, a közúti építő vállalat, a KPM Közúti Igazgatósága, a NYÍR­TERV és a NYÍRBER rende­zik, és meghívnak mindenkit, akinek csak köze lehet az építőiparhoz. Az eseményso­rozat egyébként már június 13-án, pénteken este a kis vállalati ünnepségekkel kez­detét veszi, ekkor adják majd át a vállalati elismeréseket, jutalmakat. Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: Kitűnő hangulatú sajtókon­ferencián számoltak be nyolc­napos űrutazásukról — tűig 13 órával a £8tóet érés után ír szovjet—magyar nemzfetközi űrexpedíció tagjai, Valerij Kubászov és F-arJcas Bertalan. A két űrhajós nagyszerű állapotban van, orvosaik egy­értelmű véleménye szerint szervezetükben semmiféle kó­ros elváltozás nincs, a kisebb változások — például a siily- veszteség, ami Farkas Berta­lan esetében mintegy három kilogramm — az előre Várt határokon j belül vannak és rendkívül gyorsan helyreáll a normális állagot. Egyébként, mint ahogy azt 3r. mcfeg Já­nos orvos ezredes elmondotta: az első alaposabb vizsgálatot a magyar „diagnoszt” beren­dezés segítségével alig egy­másfél órával a földet érés után, Dzsezkazgan és Bajko- nur között, a repülőgépen vé­gezték el. • A sajtókonferencián termé­szetesen arról kérdezték a legtöbben a magyar űrhajóst, mi volt a legnagyobb élmé­nye. — Ne haragudjanak meg szovjet barátaim, ha azzal kezdem: a legnagyobb él­ményt az adta, hogy meglát­hattam Magyarországot a vi­lágűrből. Igaz, többnyire éj­jel haladtunk át az ország fe­lett, de a fényeket, így Buda­pest fényeit is jól lehetett lát­ni. — A súlytalanságot hamar megszoktam. Mintegy másfél­két órával a rajt után jelent­kezett ugyan kisebb vértolu­lás a fejemben, de parancsno­kom megnyugtatott, ez nem jelent bajt és elmúlik. így is történt és ezután már nem volt ezzel különösebb bajom. Az űrállomáson sokak szerint bizonyos érzékelési zavarok jelentkeznek, orientációs problémák mutatkoznak. Ná­lam ez nem volt így — igaz, meg kellett tanulni, hogy megszűnik a fönt és a lent, a jobbra és a balra. A legfon­tosabb, hogy mindvégig meg­őriztem a munkaképességet, a munka nem fárasztott el, bár a súlytalanssággal nem lehet tréfálni, ez nem egyszerű megszokás kérdése csupán. A visszatérés tűnt számomra a legnehezebbnek, itt egy pil­lanatra úgy éreztem, hogy vízre szálltunk le, de ez csak érzéki csalódás volt. ía?kas Bertalan meghatott szavakkal mondott köszöne­tét mindazoknak, akiknek tá­mogatását a világűrben is érezSptudtá, hogy sokan fi­gyelnek rá és sokan küldikel hozzá bátorító, “’biztató üze­netüket. — Igyekeztünk a legjobb tudásunk szerint végezni a munkát. Parancsnokom és az állandó személyzet tagjai, Leonyid Popov és Valerij Rjumin segítségével ez sike­rült. Ügy érzem, becsülettel helytálltunk — mondotta. Az MTI tudósítójának kér­désére válaszolva a magyar űrhajós elmondta: parancs­nokával, Valerij Kubászov- val már az előkészület idején szoros barátságot kötött, knost azonban úgy érzi, az y ton „kozmikus testvérek” lettek. „Nagyon sokat segí­tett, mindig megnyugtatott, a ■Világűrben is úgy dolgozott, mint a földön, nagy nyuga­lommal és ez igen jó hatást tett rám is” — mondotta. Kubászov véleménye sem változott a kutató űrhajós­ról: kitűnő munkatársnak, jól képzett űrhajósnak, jó barátnak tartja. ”’A visszatérés után eltelt időről szólva az űrhajósok elmondták: közérzetük pom­pás, jól pihentek, kitűnően aludtak. „Farkasnak farkas­étvágya van” — tréfálkozott a magyar űrhajós, amikor ar­ról kérdezték, jól evett-e a visszatérés után. „Mélyen aludtam, nem álmodtam, nem éreztem a különbséget — igaz, amikor felébredtem, először néztem, miért nem a mennyezeten vagyok és el akartam rugaszkodni az ágy­tól” — mondotta. Mint közöl­te, még a visszatérést és az orvosi vizsgálatokat követő­en szaunában is voltak. Az űrállomásról szólva mindkét űrhajós azt emelte

Next

/
Oldalképek
Tartalom