Kelet-Magyarország, 1980. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-25 / 147. szám

Hegbízó­levél L ezajlottak a képvi­selői és tanácstagi választások. Az ezt megelőző közéleti rendez­vényeken, fórumokon, majd magán a szavazáso­kon tanúsított aktív és fe­gyelmezett részvétellel, a Hazafias Népfront jelölt­jeinek megválasztásával a lakosság eddigi vívmá­nyainak, jelen céljaink és további országépítő nem­zeti programunk másként fogalmazván: egész bél­és külpolitikánk mellett tett hitet. Azoktól, akiket a szűkebb-tágabb pátria képviseletében és országos fórumaira delegált, ugyan­csak az e célok jegyében végzett munkát várja el. A választási munka be­fejezése egyszersmind a következő fél évtized or­szággyűlési és tanácsi te­vékenységének nyitánya is volt. Ezekben a napok­ban alakulnak meg or­szágszerte a tanácsi testü­letek, és a tisztségviselő­ket is megválasztják. A választókerületeket kép­viselő tanácstagok, illetve jelentős közéleti személyi­ségek soraiból ugyancsak választás útján kerülnek posztjukra a főváros, a városok és a megyék ta­nácstagjai. Megalakulnak a tanácsi munkabizottsá­gok is, hogy a kollektív bölcsességből táplálkozó gondolatokkal, javaslatok­kal segítsék a szakigazga­tás tevékenységét, és mint­egy társadalmi ellenőrzést is gyakoroljanak felette. S megalakul az új ország- gyűlés, hogy — például a törvényalkotás révén — társadalmi méretekben se­gítse fejlődésünket. A jelölő, majd válasz­tási gyűlések sorozata, az ezeken elhangzott sok ezer felszólalás, a belőlük me­rített tapasztalatok a megválasztott képviselők­nek és tanácstagoknak egyúttal politikai muníció is. Többek között arra ösz­tönzi őket, hogy a rájuk bízott terület lakosságá­nak örömét és gondját, a közélet embereire társa­dalmunkban régtől jel­lemző felelősséggel vigyék a különböző testületek elé. E tennivalójuk tulaj­donképpen nem más, mint az állandó összhang­teremtés feladata a külön­böző érdekek között. Ugyancsak biztosak lehe­tünk benne: a fogadónap­jaikon vagy jártukban- keltükben tapasztalt egyé­ni gondokkal is annak tu­datában foglalkoznak, hogy a panaszttevőnek abban a pillanatban jó­szerével a világ legna­gyobb gondja az, ami a saját vállát nyomja. Ezért, ha gyors megoldásra nem is, de jó szóra, biztatásra mindig kell, hogy jusson ilyenkor idő és mód. A jövőben is számolni lehet és kell a lakosság összefogásának erejével, következésképpen több mint hasznos, ha a kép­viselő, a tanácstag a ha­sonló munkaakcióknak egyik szervezője, irányí­tója, sőt már a célalkotás­kor is ott van. Hogy érde­mes energiát áldozni rá, arról bölcsődék, óvodák, iskolák, vízművek, felújí­tott művelődési otthonok és egyéb létesítmények ezrei tanúskodnak or­szágszerte. A hivatalos doku­mentumokon kívül a társadalom meg­bízólevelével munkához látó képviselők és tanács­tagok e tények és számos egyéb ismeret birtokában, alkotó közreműködésre kész közösségeket maguk mellett tudva végezhetik felelős hivatásukat. Rác T. János II 1 Inagyarorszáq XXXVII. évfolyam, 147. szám ÄRA: 1,20 FORINT 1980. június 25., szerda XXXVII. évfolyam, 147. szám ÄRA: 1,20 FORINT 1980. június 25., szerda VILÁG PROLETÁRJAI, AZ MSZMP SZABOLCSSZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága 1980. június 24- én Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi kér­désekről, az 1980. évi népgazdasági terv végre­hajtásának helyzetéről, valamint az országgyűlési képviselő- és tanácstagvá­lasztásokról szóló jelenté­seket. Az ülésről közlemény jelenik meg. Búcsúztatás a Ferihegyi repülőtéren Elutazott Budapestről a szovjet űrhajós küldöttség Kedden Budapestről eluta­zott Valerij Kubászov, a Szo­juz—36 parancsnoka, a világ­űrben elsőként járt magyar állampolgár, Farkas Bertalan kutató űrhajós útitársa. Ve­le együtt elutazott az a szov­jet küldöttség, amelyet Alelc- szej Jeliszejev űrhajós mér­nök, a sikeresen végrehajtott szovjet—magyar űrvállalko­zás földi repülésirányító pa­rancsnoka vezetett. A Ferihegyi repülőtéren Búcsú kézszorítás a repülő­téren. Kedden elutazott Ma­gyarországról a szovjet űrha­jós küldöttség. Képünkön: Farkas Bertalan katonás kéz­szorítással búcsúzik Kubá- szovtól. (Kelet-Magyarország telefoto) budapestiek ezrei gyűltek össze az ünnepélyes búcsúz­tatásra A búcsúztatáson ott voltak: Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, Méhes Lajos, a budapesti pártbizottság első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Czinege Lajos hadsereg­tábornok, honvédelmi minisz­ter, Márta Ferenc akadémi­kus, az MTA Interkozmosz Tanácsának elnöke, valamint a Külügyminisztérium, a Bel­ügyminisztérium, és a Hon­védelmi Minisztérium több vezetője. Ugyancsak jelen voltak: Valerij Muszatov, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője, Nyikolaj Szilcsenko vezérezredes, a Varsói Szer­ződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnok­ságának magyarországi kép­viselője, Vlagyimir Szivenok vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szov­jet déli hadseregcsoport pa­rancsnoka, továbbá a Szovjet­unió budapesti nagykövet­ségének diplomatái, s kolóni­ájának tagjai. A repülőgép ajtajából in­tegetve üdvözölték még egy­szer a budapestiek ezreit. Nem sokkal ezután fölmoraj- lottak a hajtóművek és a kü- löngép a magasba emelkedett. Meggyszüret Szabolcsban Exportra 60 vagon termést küldenek Megkezdődött a megyében a meggyszüret. A nagyüzemi meggy termesztés tíz éve kez­dődött, jelenleg mintegy 300 hektárt kitevő a megyei ter­mőterület. Első alkalom, hogy meggyből jó a termés, és eb­ben nemcsak az időjárásnak volt szerepe. Virágzáskor, kö­tődésnél az üzemek egy ré­sze alkalmazta a termékenyü­lést segítő DOLGIBRESCOL nevű szert és ez számottevő terméstöbblettel járt. Az encsencsi Virágzó Terme­lőszövetkezetben 29 hektár meggyesnél 120 tonna ter­mésre számítanak. A Balká- nyi Állami Gazdaságban har­minc hektárról 50—60 tonna meggyet, a Nyírlugosi Állami Gazdaságban 47 hektárról 130 tonna meggyet szednek. A meggytermés jelentősebb hányadát a HUNGARO- FRUCT exportra szállítja. Az elsőként szedett, úgynevezett meteor fajtákat szocialista országok fogadják. A később érő pándi és fürtös meggye­ket már nyugatra is viszik. A megyei meggyexport idén 55 évekhez viszonyítva — kon- —60 vagon lesz. Bővebben zervgyári feldolgozásra, a pi- jut meggyből — a korábbi acra is. Encsencsen 250-en szedik a meggyet. Soha ilyen jó ter­més még nem volt, a 29 hektáron mintegy 120 tonna zama­tos gyümölcs piroslik. Szemle aratás előtt Ä nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezetben június 25-én, ma sorakoznak fel az erő- és munkagépek, hogy utol­jára szemügyre vehessék a szakemberek a gépek állapotát aratás előtt. (Jávor L. felv.) Az iskola tartalmilag adjon még többet Megyei igazgatói tanácskozás Nyíregyházán Tanácskozást tartottak a megyeszékhelyen június 24- én az 1979/80-as tanév legfon­tosabb tapasztalatairól, me­lyen általános és középisko­lák, szakmunkásképző és bentlakásos intézmények igazgatói, pártszervezeti tit­kárai, szakfelügyelők, városi­járási tanácsi művelődésügyi osztályvezetők és a járási­városi pártbizottságok műve­lődéssel foglalkozó munkatár­sai vettek részt. A Krúdy filmszínházban sorra került igazgatói érte­kezletet Gyúró Imre, a me­gyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg. Ezután Ekler György, a megyei pártbizott­ság titkára tartott előadást a kongresszus utáni közoktatá­si, kulturális feladatokról. Elmondta, hogy a kongresz- szus anyagát, a következő időszakban a pedagógus párt- szervezetek, a tantestületek is alkotó eszmecseréken dol­gozzák fel, amelyek akkor lesznek igazában eredménye­sek, ha a kongresszusi meg­állapításokra való általános hivatkozás helyett a konkrét, helyi, tartalmi feladatokat veszik számba. A kongresszus alkotó mó­don, elvi-politikai választ adott az ország, a társadalom előtt álló legfontosabb kér­désekre. Munkastílusa, a nyílt és őszinte légkör, a problé­mák megközelítésének lenini módszerei jó példát és ösz­tönzést adnak a testületi kö­zösségeknek, pedagógus párt- szervezeteknek is saját ten­nivalóik meghatározásához, az egységes cselekvés kiala­kításához. Ekler György előadásában kiemelte a gazdaság és a kultúra kölcsönhatását és e kapcsolatokban rejlő, még kellően ki nem aknázott le­hetőségeket. Foglalkozott a társadalmi átrétegződés ten­denciáinak megyei sajátossá­gaival és az ebből eredő ok­tatási-nevelési feladatokkal. Hangsúlyozta az iskolák fe­lelősségét a tanulók esély- egyenlőségének további erő­sítésében, majd a társadalmi szükségletekhez jobban iga­zodó, szélesebb általános kép­zés kérdéseiről szólt, amely lehetővé teszi, hogy a fiata­lok ne csupán szűk szakmai alapokat szerezzenek iskolá­inkban, hanem viszonylag gyorsan át tudjanak váltani egy adott szakmacsoporton belül egy másik szakterületen való tevékenységre is. Felhív­ta az iskolavezetők figyelmét; legyen mindenütt fontos fel­adat, a tanulóifjúsággal való folyamatos eszmecsere a tár­sadalom különböző kérdései­ről. Politizáljanak a nevelők a fiatalokat érdeklő témákról. Végül a megyei pártbizottság köszönetét fejezte ki a tan­évben végzett odaadó munká­ért és a nagy politikai ren­dezvények lebonyolításában való aktív részvételért. Az 1979/80-as tanév leg­főbb tapasztalatait dr. Kuk- nyó János, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője összegezte. Szólt a tovább javuló tárgyi, szemé­lyi feltételekről, a meglévő tárgyi és technikai eszközök jobb kihasználásáról és meg­óvásáról, az iskolák irányítá­sának korszerűsítéséről. Hangsúlyosan foglalkozott az értékelés és osztályozás gond­jaival, az általános iskola alsó osztályából a felsőbe, és az általánosból a középiskolába való átmenet nevelési-okta­tási, lélektani, módszertani kérdéseiről. Az iskolák többsége ered­ményes tanévet zárt — össze­gezte a művelődésügyi osz­tályvezető — de a bukások, lemorzsolódások aránya nem ad okot a megnyugvásra. Az új tanév legfontosabb felada­tai közé tartozik, hogy az is­kolák tartalmilag adjanak többet a fiataloknak, mely­hez nélkülözhetetlen a szín­vonalasabb iskolavezetés. Az igazgatói értekezlet dél­után a 9. sz. általános iskolá­ban az új tanév szakmai fel­adatainak megvitatásával folytatódott, melyen az álta­lános iskolai igazgatók és szakfelügyelők vettek részt. A középiskolák igazgatói egy későbbi időpontban vitatják meg az ősszel kezdődő tanév legfontosabb tennivalóit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom