Kelet-Magyarország, 1980. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-03 / 128. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. június 3. Elkészült a nyírbátori zenei napok műsora Az idén is nagy érdeklődés előzi meg a nyírbátori zenei napokat. Augusztus 2-án immár tizennegyedik alkalommal kerül sor az országosan is jegyzett zenei eseményre. A nyitóhangversenyen — a református műemléktemplomban — Corelli, Bach és Vivaldi művei kaptak helyet a programban, a Postás szimfonikus zenekar közreműködésével, vezényel Öberfrank Géza. A második hangversenyt augusztus 16-án tartják Corelli, Händel és Haydn műveit a Szabolcsi szimfonikus zenekar és a nyíregyházi egyesített kórus adja elő, közreműködnek: Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Korondy György, Sólyom Nagy Sándor, vezényel Fehér Ottó és Kováts Zoltán. Honegger, Hacsaturján és Kodály művei szerepelnek az augusztus 174 hangverseny programjában. A nyírbátori nemzetközi ifjúsági vonós zenei tábor résztvevői és a debreceni Maróti kórus is fellép, Jancsovics Antal vezényletével. Augusztus 23- án tartják a negyedik, befejező hangversenyt Händel és Kodály műveiből, közreműködik a Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar, a miskolci Ej^rtók Béla kórus, a nyírbátori gyermekkórus, Lehoczky Éva, Nagy János, vezényel Reményi János és Szabó LáSZlÓ. ■- i j "A'-' hangversenyek '“a/.' idén is fél 8-kor kezdődnek, a helyszínen alkalmi postahivatal működik, jegyek Debrecenben a Filharmóniánál, Nyíregyházán a Nyírtouristnál, Nyírbátorban a művelődési központban válthatók. Három katonai egyen- rusás könyvárust fedezhettek fel a nyíregyházi Kossuth téren az ünnepi könyvhét alkalmából erre járók a már hagyományos könyvsátraknál. Egy jókora parancsnoki sátor alatt kínálják a szellem csemegéit a fiúk. Mint megtudtuk tőlük: KISZmegbízatásból álltak a pult mögé. KlSZ-szerve- zetük megszervezte, hogy a nyíregyházi Áfész könyvesboltjával közösen sátrat állítanak a „könyv- térre”, s itt árulják az újdonságokat. A bevétel tizedrésze az övék — pontosabban : a KISZ-eseké ... Hogy mire költik majd, azt még maguk sem tudják. De annyi biztos: sikerük van a könyves katonáknak! (Mikita Viktor felvétele) Fogathajtás, díjugratás, szórakoztató látványosságok Lovas program a Hortobágyon A másfél évtizedes múltra visszatekintő nemzetközi hortobágyi lovasnapok immár nemcsak hazánkban, hanem egyre több külföldi országban is idegenforgalmi „csemegének” számít. Jól tudják ezt a rendező szervek is — a Hortobágyi Intéző Bizottság, a Hortobágyi Állami Gazdaság és a Me- dosz sportköre, a Hortobágyi Községi Tanács, a Hortobágyi Nemzeti Park, az idegenforgalmi hivatal —, hiszen hagyományos módon az idei tizenhatodik lovasnapokat is gondos előkészítés, szervező munka teszi, még érdekesebbé, VÖniZóbbS. ' '' ........ A nemrégiben megtartott hortobágyi lovasnapokat előkészítő intéző bizottsági ülésen mintegy 70 szerv képviselője jelent meg, hogy meghallgassa dr. Angyal Lászlónak, a Hortobágyi Intéző Bizottság titkárának tájékoztatóját. Évadzáró hangverseny Lassanként hagyományőrző szokássá válik, hogy a nyíregyházi megyei művelődési központ a hangversenyévad végén megrendezi művészeti együttesei számára az évadzáró hangversenyt, melyen részt vesz a Szabolcsi szimfonikus zenekar, a nyíregyházi vegyeskar, a nyíregyházi fúvósötös és az „Ifjú Zenebarátok” kórusa, akik rendszerint együttműködnek a nyíregyházi vegyes- karral. A művelődési központnak ez az évadzáró ünnepi hangversenye méltán tart számot a közönség részéről nagy érdeklődésre, hiszen a nevezett együttesek külföldön járt, versenyeket nyert, magasan kvalifikált együttesek, akik már túlnőttek az öntevékeny együttesek nívóján. Első számként az „Ifjú Zenebarátok kórusa adott elő öt darabot (Hassler, Sermizy, Seiber, Luboff, Bárdos) a tőlük megszokott nagy vitalitással, színes, gazdag előadásmóddal, muzikálisan, értékes zenei anyaggal, Gebri József vezényletével. A nyíregyházi fúvósötös Petrovics Emil: Fúvósötösét adta elő. Dicséretre méltó az a bátorság, mellyel ezt a modern hangzású művet a közönség elé vitte az együttes akkor, amikor egyik régebbi muzsikusukat helyettesíteni kellett. Az előadáson meglátszott a komoly és lelkiismeretes felkészülés, a fölényes technika, az az igyekezett, amellyel a mű tartalmát valóban helyes és odaillő előadásban igyekeztek tolmácsolni. A kortárszene megismertetéséért, népszerűsítéséért valóban dicséret illeti meg az együttest. Harmadik számként a nyíregyházi vegyeskart hallottuk. Schütcz, Farkas, Eben, Szokolay műveket adtak élő. Fehér Ottó, a vegyeskar karnagya valóban kitűnő kórusszakember. A hallott műveket tisztán, varázslatos szépséggel, kiegyenlítetten, bátor és határozott tempóban, belső meggyőződéssel, élményszerűen énekelte az énekkar. Szokolay Cantate Domino-ja plasztikus teljességgel tárult elénk a nagy- kultúráju együttes érzékeny tolmácsolásában. Utolsó számként három zenekari mű hangzott el a Szabolcsi szimfonikusok tolmácsolásában. Bach J. S. C-dur szvitjét stílusos előadásban hallottuk. Nagyon jók voltak a fúvós szólisták (oboa, fagott). Durkó Zsolt: Fantázia és utójáték c. műve — melyet a zenekarnak írt a szerző — méltán szerezte meg a veszprémi országos kamarazene- kari fesztiválon az elismerést a zenekar számára. A szokatlan hangzású mű jól „feküdt” a zenekarnak, s fölényes technikával tolmácsolták a mű mondanivalóját. Utolsó számként Gounod: Faust ballettzenéjét hallottuk, melynek egy részét a közönség megismételtette. Kovács Zoltán karmester valóban sok irányú stílusismeretét mutatta be a vezényelt művekben. Vikár Sándor Örvendetes tény — ugyanakkor a lovassport népszerűsítését is jelenti —, hogy a Nemzetközi Lovasszövetség a lovasnapok küzdelmeit az idén ötödik alkalommal hivatalos lovasversennyé nyilvánította. (Csak az érdekesség kedvéért jegyezzük meg, hogy ez a tény azt jelenti, hogy a világ jelentős sportnaptáraiban jegyzik az eseményt.) Á. július 4—5—6-án (pénteken, szombaton, vasárnap) sorra kerülő 16. nemzetközi hortobágyi lovasnapokra a rendező szervek 45—50 ezer látogatót várnak és — az eddig befutott nevezések alapiján — nyolc külföldi és nyolc hazai lovasiskola jelezte részvételi szándékát. Versenyzőket küldenek például a szlovákok, lengyelek, osztrákok, hollandok, svájciak, finnek, itt lesznek a jeles hazai ugrócsoportok tagjai is. A rendező szervek az idén is szeretnék a lovasnapok folklórjellegét erősíteni, a lovaspálya közvetlen szomszédságában mintegy 80 népművész, népi iparművész, a népművészet ifjú mestere állítja ki termékeit, az Országos Háziipari Szövetkezet is megfelelő módon támogatja ezt a célt. A kereskedelem, vendéglátás 200—220 folyóméter hosszúságú pavilonsort állít fel, 60—70 mozgóárus szolgálja ki a Hortobágyra érkező vendégeket. A versenyekre eddig 60 tiszteletdíjat ajánlottak fel, júniusban megrendezik a lovasnapokon részt vevő vendéglátó- és kereskedelmi szervek részére a kirakatversenyt, a felajánlott tiszteletdíjakat a Centrum Áruház kirakatában tekinthetik meg az érdeklődők. Néhány érdekesebb műsorszámra hívjuk fel a figyelmet: július 4-én, pénteken délelőtt 130 centiméteres díj- ugratásos megnyitóverseny lesz, délután pedig lovastornászok bemutatója következik, külföldi lovascsapatok népi lovasjátékokat mutatnak be. Július 5-én, szombaton pontgyűjtő ugratóversenyt rendeznek, a bátrak fogatát láthatják a nézők, akiket érdekel, megtekinthetik a szürke gulyát és a rackanyájat. Délután a Debreceni Népi Együttes táncosai szórakoztatják a néptáncot kedvelőket. Július 6-án a különböző lovasversenyek döntőit rendezik meg, ezen a napon is több kulturális műsor bemutatására kerül .sor, lótombolát rendeznek, végezetül a versenyzők búcsúfelvonulással köszönnek el a nézőktől. A Hortobágyi Intéző Bizottság az idei lovasnapokat előkészítő ülésén megtudtuk, hogy július 5-én és 6-án a hortobágyi MÁV-állomás és lovaspálya között helyi autó- buszjáratokat indítanak, ezúttal is lesz alkalmi postabélyegzés. A Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság június hónapban közli e három napra vonatkozó pontos forgalmi rendet, a rendelkezésre álló autóparkírozó várhatóan elegendőnek fog bizonyulni. Kiss Dezső Péter Tolvajok a bíróság előtt Huzal Gsépke András 38 éves kis- várdai lakos, a MÁV eper- jeskei átrakó-pályaudvar kazánkezelője munkahelyén egyik éjszaka a gépkocsivezető tudta nélkül 600 kiló lágy vashuzalt és 2000 forint értékű faanyagot pakolt fel egy teherautóra, hogy másnap reggel útbaejtik lakását és hazaviszi a lopott holmit. A lopást felfedezték, a 8621 forint értékű kár megtérült, de a bíróság a tolvajt 9600 forint pénzbüntetésre ítélte. ba lopózott be, s három jér- cével távozott. A bíróság a tolvajt halmazati büntetésül 4 hónap szabadságvesztésre ítélte. Bicikli Tyúk Justyák Sándor 31 éves nyírpilisi lakos a tyúklopásra specializálta magát. Január 5-én éjjel Búzás László tyúkóljából négy, két hét múlva Mészáros Jánosné tyúkóljából ugyancsak négy tyúkot lopott. Két nap múlva Brecz- ku Miklósné nyári konyhájá1959-ben gyilkosság és rablás miatt életfogytig tartó börtönre ítélte a bíróság Lakatos József 64 éves raagy- kállói lakost. 1973-ban szabadult, majd 1978-ban tiltott határátlépésért kapott egy évet, tavaly novemberben pedig a szegedi járásbíróság szabott ki rá lopásért 1 évet. Mielőtt börtönbe vonult volna, Nyírbátorban egy udvarról ellopott egy postáskerékpárt, egy hónap múlva pedig egy másikat, de ezzel nem volt szerencséje: unokaöccsének adta, aki Nagykál- lóba akart kerékpározni, de a rendőrök elcsípték, s kiderült, hogy ki volt a tolvaj. A bíróság a visszaeső bűnözőt 6 hónap börtönre ítélte. Mindhárom ítélet jogerős. A KÉPERNYŐ ELŐTT Rendkívüli adásnap volt a múlt hétfőn. S nemcsak a televíziónak lett ez kivételes napja, hanem mindany- nyiunknak, magyaroknak, a szabolcsiaknak meg különösképpen. Az egészen késő esti órákban, aki még ébren volt és véletlenül nézte a műsort, a közvetítés révén tanúja lehetett az első magyar űrhajós útnak indításának. Ami a közvetítést illeti, nem zajlott le zökkenők nélkül, ezeket azonban felejtették a részünkre történelmi eseménynek számító fellövésről adott képsorok. Igaz, csak jóval az esemény után, nyilván képmagnóról lejásztva láthattuk őket. Milyen kár, hogy nem „egyenesből” kaptuk a képeket! Nyilván nem egy, hanem több oka is lehet ennek, kár, hogy nem lehetett ezeket az okokat, akadályokat elhárítani. Hát még ha előre tudták volna a tévénézők, hogy mi várható aznap este! Még többen nézték volna az adást, kivárták volna a közvetítést azok is, akik nem számítottak rá. Ilyen rendkívüli eseményekről a jövőben jó lenne megszervezni az előre beharangozott egyenes közvetítést. Lehet, hogy a következő magyar űrhajós fellövéséről már előre értesülni fogunk és „egyenes közvetítésben” láthatjuk majd az eseményt? Az egyenes adás a nagy eseményekről már ma is kívánsága a nézőnek, s méginkább a? lesz a jövőben. Ami egyébként az űresemény tv-beli „előkészítését” és a fellövés utáni tájékoztatást illeti: mindenre kiterjedő, érdekes és alapos volt (Vértessy Sándor háromrészes igen jó műsora és egyéb adások). Ügy adódott, hogy nem láthattam a Darvas József: Részeg eső című regényéből készült tv-filmet, pedig a mű ismeretében és Hajdufy Miklós kiváló rendezői kvalitásaiból, s a műsorújságban közölt színlapból, szereposztásból következtetve izgalmas, jó filmalkotást képzeltem el a Részeg eső cím alatt. Aki velem együtt — sajnálnivalóan — elmulasztotta, az Galgóczi Erzsébet Kinek a törvénye című filmje ismétlésének megtekintésével és a Fekete farmer című angol filmmel vigasztalhatta magát szombat délután és este; éjjel pedig a Halál Velencében című Visconti-alkotással. Az előbbi, a Fekete farmer, jószándékú film, de ismert ötletekből épül, bevált fordulatokat alkalmaz, a téma sem újdonság: az amerikai fehéreknek a négerek: a feketék és az indiánok iránti fajgyűlölet miként teszi otthontalanná a színesbőrűeket. Hogy mégis leköti a figyelmet ez a film, az nagyrészt a Gyökerekből ismert és megszeretett — ott Kunta Kintet, itt Benjie-t alakító — Brock Peters most is kiemelkedő játékának tulajdonítható. A film ma is érvényes igazságot hangoztat az utolsó képsorban is: a színesbőrű- eknek is épp olyan joguk van a földhöz, mint a fehéreknek. Ez az igazság azonban egy másikat is asszociál: még ma is van faji megkülönböztetés az USA- ban több mint 100 évvel a déliek felett aratott győzelem után. Seregi István EJrádió MELLETT Rendkívül érdekes és újszerű összeállítással köszöntötte vasárnap délelőtt az Ifjúsági rádió a pedagógusokat Pódium — taps nélkül címmel. Gartner Éva ötletes szerkesztésében, minden fölös pátoszt sikeresen elkerülő szövegválogatásával. A legszélesebb körű nagyközönség számára cseppet sem érdektelen pálya- és műhelyvallomások hangzottak el a pedagógushivatásról, s egy-egy kiérlelt pedagógusi tapasztatot, jószemű megfigyelést, több évtizedes gyakorlat próbáját megállt nevelési elveket mindjárt magas rendű irodalmi, művészi „áttételben” is hallhattuk. Serencsés arányban ötvöződtek egységbe a doku- mentális értékű riportok (Agárdi Tamás és Vas Júlia készítette őket rokonszenves, szerény mértéktartással a háttérben maradva) a művészi feldolgozásokkal. A pedagógusmunkát idézve, szó esett róla, hogy ez bizonyos tekintetben a színészivel rokonítható, mert a pedagógusnak is minden alkalommal „színre”, a katedrára kell lépnie, „hoznia kell magát”, a legtöbbet kell nyújtania magából, a lehető legnagyobb hatásfokkal. A pedagógus egész személyiségével, magatartásával és példájával is nevel, s — ahogyan az egyik vallomásban elhangzott — „ ... munkaeszköze sokkal inkább az emberség, mint a tudás” ... Az csak jóleső- en természetes, hogy a megszólaltatottak magas rendű hivatástudattal úgy nyilatkoztak, hogy ha újra kellene kezdeniök, akkor is ezt a pályát választanák, az 50. életév felett már némelykor tapasztalható megfára- dás ellenére. Néhány gondolat még a vallomásokból: „A gyermeket, a diákot mindenekelőtt szeretni kell... és neki is igazat kell adni, ha egyszer igaza van.” A diákok érdeklődése kihat a tanárra is, ösztönzi őt. A tanítási módszereket és a tanáregyéniségek szerepét illetően: „ ... tulajdonképpen az lenne jó, ha az iskolában minden órát másképpen tartanának ... mentesülni kell az uniformizáltságtól a módszerekben is.” Az említett — korántsem csak illusztratív — művészi feldolgozások rangját és értékét pedig néhánynak a puszta megemlítése is jelezheti. Bálint György remek karcolata egy radír visszapillantásáról („ ... ahogy a művem — a rossz, az elhibázott törlése — nő, én úgy csökkenek lassan”.), Franz Kaffka (a Levél apámhoz) részletei, Simone de Beauvoir (mély bölcsességű megfigyelései a Szerénység kora c. önéletrajzi fejezetéből), Örkény István egypercese (Apróhirdetés) tartozhat leginkább a felsorolásba. Nos, a műsorban igencsak kiérdemelten színesedett életessé a pedagógusok Kosztolányi Dezső szóhasználatában „szürke glóriája”. Mcrkovszky Pál
