Kelet-Magyarország, 1980. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-15 / 139. szám

A jól telelt kalászosok nem sínylették meg a hűvös ta­vaszt, csupán az aratás ideje tolódik ki. Két hétre vagyunk Péter-Páltól, de még a ka­lászok mindenütt olyanok, mint a zöldhagymaszár. Az aratás dandárja csak július közepére várható. Ennek egyetlen előnye van: a ter­melőszövetkezetekben több idő jut a gépjavításra. Szük­ség is van a jól kijavított gé­pekre, hiszen a nagy termés jobban igénybe veszi a kom­bájnokat, a szárítóeszközö­ket. Ahogy az időjárás mu­tatja nemcsak kései, de ne­héz aratásra is számíthatunk. A nagy esőzések és a szeles viharok máris sok vetést megdöntötték. Fel kell tehát készíteni a kombájnokat a dőlt vetések aratására. Ter­mészetesen nemcsak a gépe­ket, az embereket is jobban igénybe veszi az aratás, ezért az ő ellátásukról is a szokott­nál jobban kell gondoskodni. Megyénkben már hagyo­mánya van, hogy a termelő­szövetkezeti kombájnosok versenyvállalást tesznek az év egyik legfontosabb mun­kájának gyors, és jó minőség­ben való végzésére. Az idén az MSZMP XII. kongresszu­sára, és hazánk felszabadu­lásának 35. évfordulójára kezdeményezett versenyen belül vetélkednek az aratást végzők. A területi szövetség­Az ország négy gazdaságá­ban géppel szüretelik a ri- bizkét. Megyénkben a Nyír- tassi Állami Gazdaság alkal­mazza a Pattenden nevű ri- bizkebetakarító gépet. A fel­vételen: Tóth János és Zsu- kai Sándor a közelgő munká­hoz készítik elő a Patten- dent. (Jávor L. felv.) hez eddig tizenkét termelő- szövetkezet 60 kombájnosa jelentette be az aratási ver­senyfelhíváshoz csatlakozását. Az első csatlakozók között olyan élen járó szövetkezetek vannak, mint a nagyecsedi Rákóczi, a bercgdaróci Barát­ság, a tiszanagyfalui Uj Élet, a nyírkarászi Béke, és így to­vább. A verseny jutalmazására a termelőszövetkezetek terüle­ti szövetsége 30 ezer forintot fordít. A kombájnok nagysá­ga és fajtája szerint három, kategóriát szerveztek. Minden kategóriában öt díjat oszta­nak ki három-, kettő és fél, kettő-, másfél, és egyezer forint összeggel jutalmazzák a legjobb teljesítőket. A ver­senyértékelésben legfőbb szempont a minőség, csak ez­után következik a mennyi­ség. A versenybizottság kü­lön figyelembe veszi azok­nak a teljesítését, akik a sa­ját gabonájuk learatása után más termelőszövetkezetekbe, gazdaságokba mennek segíte­ni. Budapestre érkezik a szovjet-magyar űrpáros Hétfőn Budapestre ér­keznek az első szovjet— magyar közös űrrepülés résztvevői: Valerij Kubá- szov űrhajós, a Szojuz— 36 parancsnoka, Farkas Bertalan kutató űrhajós, valamint Magyari Béla kiképzett űrhajós. Az űr­hajósokkal küldöttség ér­kezik hazánkba Alekszej Jeliszejev űrhajós mér­nök vezetésével. Alekszej Jeliszejev volt a közös űr­repülés repülésirányító parancsnoka. Visszatért Párizsból a TOT küldöttsége Szabó István elnök vezeté­sével szombaton hazaérkezett Párizsból a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsa kül­döttsége, amely a 4000 mező- gazdasági szövetkezetét tö­mörítő francia mezőgazdasági szövetkezetek szövetségének meghívására öt napig tartóz­kodott Franciaországban. Megválasztották a közalkalmazottak és a KPVDSZ megyei bizottságát Szakszervezeti küldöttértekezletek Szombaton Nyíregyházán két szakmai szakszervezet tartotta megyei választási küldöttértekezletét. A Közal­kalmazottak Szakszervezete megyei bizottságának kül­döttértekezletén részt vett. dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke, Takács Tibor- né dr., a megyei pártbizottság helyettes osztályvezetője. A közalkalmazottak kül­döttértekezletén köszöntötték Murczkó Károly veteránt, aki 50 éve tagja a szakszervezet­nek. A beszámolóban elhang­zott: a szervezettség 99,2 szá­zalékra nőtt. A beszámolási időszakban bővült a helyi ta­nácsok feladata, s a tanácsi dolgozók a szakszervezet közreműködésével jól tettek eleget a megnövekedett igé­nyeknek. Egyszerűbb lett az ügyintézés, szorosabbá vált a kapcsolat a lakosság és a tanácsok között. Az ügyészsé­gek dolgozói jól segítették a szocialista törvényesség ér­vényesülését. A SZOT Társa­dalombiztosítási Főigazgató­ság megyei igazgatóságának is jelentősen megnőtt a fel­adata a különböző jogkiter­jesztések kapcsán. A földhi­vatalok dolgozóinak munkája főleg a földtulajdon rendezé­se és az új ingatlan-nyilván­tartás miatt nőtt. A földhiva­talok 1975-ben 58 ezer. ta­valy 148 ezer ügyirattal, il­legve üggyel foglalkoztak. A közművelődési intézmények tevékenysége színvonalasab­bá vált. A megyei idegenfor­galmi hivatal bővítette szol­gáltató tevékenységét, öt év alatt a duplájára nőtt a hi­vatal forgalma. A szakszervezet fontos fel­adatának tekintette az állami tevékenység segítését. Rész­ben ezért fordítottak megkü­lönböztetett figyelmet a szak- szervezeti tisztségviselők kép­zésére és továbbképzésére. Az elmúlt öt évben a megyei bi­zottság 35 szakszervezeti na­pot szervezett. Emellett vita­fórumok, ankétok, szakmai napok megrendezésére is sor került. A korszerű tanácsi ügyintézés érdekében számos újítást fogadtak el és vezet­tek be. Az igazságügy terüle­tén dolgozóknak több színvo­nalas vetélkedőt rendeztek, a versenyek legjobbjait a szak­mai vezetők és az szb-k ju­talmazták. A társadalombiz­tosítási főigazgatóság megyei igazgatóságán a szakszerve­zet közreműködésével több qtletnapot tartottak. A szakszervezethez tartozó hivatalokban tovább javult a dolgozók munka- és szociális körülménye. A hivatalok új bútorokat, irodagépeket sze­reztek be. A helyi tanácsok az öt év alatt csaknem 30 millió forintot költöttek a munkakörülmények javításá­ra. A szakszervezet megkü­lönböztetett módon foglalko­zott a nődolgozók és a nyug­díjasok helyzetével. A beszámoló után válasz­tásokra került sor. A megyei bizottság elnökévé ismét dr. Lordovics Istvánt, titkárává Kellnerné Pádár Ilonát vá­lasztották. A KPVDSZ megyei bizott­ságának küldöttértekezletén — amelyen részt vett Cs. Nagy István, a megyei párt- bizottság osztályvezetője és dr. Tisza László, a megyei ta­nács elnökhelyettese — egye­bek között szó volt megyénk kereskedelmi forgalmának növekedéséről. Az elmúlt öt évben jelentősen nőtt a la­kosság pénzbevétele, ezzel párhuzamosan nőtt a boltok forgalma. A szakszervezet eredményesen segítette a gazdasági célkitűzések meg­valósítását. A szocialista bri­gádmozgalom hozzájárult a kiszolgálás színvonalának nö­veléséhez is. Különösen eredményes volt a brigád­mozgalom a ZÖLDÉRT vál­lalatnál, az Állami Biztosító­ban, valamint a Nyíregyházi, a Mátészalkai, a Nagykállói és a Fehérgyarmati ÁFÉSZ- nél. Az 1978-ban és 1979-ben meghirdetett országos újítási pályázatra 14 gazdálkodó egység küldött be pályázatot. A ZÖLDÉRT vállalat első helyezést ért el, a Nyíregyhá­zi és a Nagykállói ÁFÉSZ di­csérő oklevelet kapott. Javult a kereskedelemben és a vendéglátásban dolgozók szociális helyzete, öt év alatt 14 százalékkal csökkent az úgynevezett „minimális el- látottságú” kereskedelmi egy­ségek száma. Csaknem ezer­négyszáz dolgozónak javult jelentősen a munkakörülmé­nye. A fejlődés ellenére még vannak igen korszerűtlen boltok és vendéglátóhelyek is. Az ÁFÉSZ-eknél valame­lyest növekedett, a tanácsi vállalatoknál és a TÜZÉP vállalatnál csökkent a bal­esetek száma, öt év alatt a megyei bizottság közreműkö­désével 341 munkavédelmi ellenőrzést tartottak, s az el­lenőrzéseken intézkedtek a hibák kijavítására. A kereskedelemben mint ismeretes bevezették a 44 órás munkahetet. A nyitva­tartási idő változásával nem romlott a kiszolgálás színvo­nala, nem lett rosszabb az el­látás. A gyesen lévők és a létszámhiány miatt több munkahelyen nehéz kiadni a szabadságot a dolgozóknak. Nagyobb körültekintéssel, tervszerűséggel azonban job­ban megoldható a szabadsá­golás. A műszakpótlék be­vezetése a legtöbb helyen el­érte a kívánt eredményt. Ja­vult a szakszervezethez tar­tozó dolgozók béren kívüli juttatása is. Megyénkben a szakszerve­zethez tartozó dolgozók több mint 25 százaléka nem ren­delkezik még szakképzett­séggel. Öt évvel ezelőtt en­nél sokkal rosszabb volt az arány. Az eltelt időben szá­mos iskolát, tanfolyamot szerveztek a megyében. A különböző szintű iskolákban, tanfolyamokon több ezren ta­nultak. Alapvető gond azon­ban az is, hogy még mindig szép számmal vannak azok, akik nem szerezték meg a 8 osztályt, így szakmát sem ta­nulhatnak. A művelődést, a szórakozást jól szolgálja a megyei bizottsághoz tartozó alapszervezetekben működő 15 művészeti kör. A KPVDSZ Szarvas utcai művelődési há­za egyre jobban szolgálja a tanulást, a művelődést. A beszámoló után választá­sokra került sor. A megyei bizottság elnökének Végh Já­nost, titkárnak ismét Buzsá- ki Lászlót választották. Építők napján sóstói ifjúsági park vasárnap több ezer építőmunkásnak és családtagnak ad helyet ki- kapcsolódásra, elbeszél­getésre, ünneplésre. A megye valamennyi építő­ipari szervezete, tervezők, kivitelezők, minisztériu­mi, tanácsi irányítás alá tartozó vállalatok együtt köszöntik az építők nap­ját, emlékeznek meg a küzdelmes múltról, szól­nak a technikai változást hozó jelenről, s vázolják fel az egyre inkább ipa­rosodó jövőt. Van valami jelképszerű abban, hogy a vállalatok nem külön-külön ünne­pelnek, hanem a szakszer­vezet buzdítására együtt gondolnak a munkás hét­köznapokra. Mert csakis az összefogás tette lehető­vé, hogy az építők keze nyomán soha nem látott méretekben gyarapodjon a megye. Űj városrészek nőttek ki a földből, gyárak sora hirdeti, hogy előbb építeni kell, hogy legyen hol lakni, dolgozni. Az is­kolák, óvodák serege te­szi könnyebbé a tanítást, vízművek, boltok gondos­kodnak arról, hogy váro­si szintű legyen minél több helyen az ellátás. Utak erei hálózzák be a megyét, a jó közlekedés feltételeivel hozzák kö­zelebb egymáshoz a tele­püléseket, s az ott élőket. Az ünnep kapcsán jog­gal lehet büszke az ered­ményekre az építőiparban tevékenykedő 16 ezer ember. Ám azt is tudja, hogy minden hét, hónap újabb helytállást kíván, változnak a munkahelyek. Az idén, s a következő években lényegesen nem nő az építők feladata. Cél viszont, hogy az eddiginél szervezetebben, gyorsab­ban építsenek, minél előbb alkalmazzák az új megoldásokat. Továbbra is elsőséget élvez a lakás­építés, az újabb 15 éves lakásépítési terv a me­gyében is nagy feladat elé állítja a tervezőket, beru­házókat és kivitelezőket. Azonban ugyanilyen fon­tos, hogy a meglévő épü- letvagyont megóvjuk, fel­újítsuk, fenntartsuk. Egy­szerre szükséges terjeszte­ni a korszerű építési mó­dokat, s megőrizni a ha­gyományosban azt, ami hozzásegít az igényekhez való alkalmazkodáshoz. O lyan ünnep az épí­tők napja, amikor az egyszerű mun­kás, a kétkezi dolgozó van az előtérben. Tudni kell, s nem árt ebből az alka­lomból újra hangsúlyoz­ni, hogy a szabolcsi építő­munkások nem csak szű- kebb hazájukat gazdagí­tották, de ott vannak a főváros, a borsodi iparvi­dék nagyberuházásain, külföldön szereztek hírne­vet maguknak. Ennek a jegyében is köszöntjük mi is őket. L. B. MA Hús az üzletben (2. oldal) „Nem cserélném semmiért..." (3. oldal) Jó termést ígér a kalászos Aratási versenyre készülnek a kombájnosok y Kelet­XXXVII. évfolyam, 139. szám ÁRA: 1,60 FORINT 1980. június 15., vasárnap Megkezdte a Virginia dohány kapálását az ajaki Búzakalász Terme­lőszövetkezet 50 hektáros tábláján Kerekes Illés női brigádja. (Jávor László felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom