Kelet-Magyarország, 1980. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-29 / 124. szám

2 KEL ET-M AGYARORSZÁG 1980. május 29. MrsonuMai »* ■* ■»» t s ~ <c*vf v <* * *#_■ K~ ' > Helyszíni riport az irányító központból így történt az összekapcsolás Pirityi Sándor és Pék Mik­lós, az MTI tudósítói jelentik a repülésirányítási központ­ból: Moszkva, 1980. május 28. (MTI) — Kedden este, buda­pesti idő szerint néhány perc­cel 22 óra előtt a Föld körüli pályán keringő Szojuz—36 űrhajó megközelítette a Szal- jut—6—Szojuz—35 űrkomp­lexumot, majd automatikus rendszerei segítségével össze­kapcsolódott vele, lehetővé téve ily módon, hogy az éj­szakai órákban Valerij Kubá- szov parancsnok és Farkas Bertalan kutató űrhajós át- szálljon az űrállomásra, Leo- nyid Popovhoz és Valerij Rjuminhoz. A tervezett öt helyett mindössze négy pályamódo­sító manőverre volt szükség a hétfői és keddi nap folya­mán ahhoz, hogy a Szo­juz—36 űrhajó elvégezze a közelítés első szakaszát, s mintegy 20 kilométeres tá­volságból rádiókontaktusba lépjen az űrkomplexummal. Ezután az autonóm közelítés szakasza következett, amely­nek során a szovjet—magyar űrpáros űrhajója a hosszten­gelyével a földfelszínre me­rőlegesen „álló” űrkomplexu­mot a földfelszín felől igen kicsi viszonylagos sebességgel közelítette meg. Az automa­tikus folyamatot mind a két személyzet, valamint a földi repülésirányítási központ is figyelemmel követte, felké­szülve egyebek között arra az eshetőségre, ha a közelítést kézi irányítással kell lebonyo­lítani. Az utolsó tíz percben a Szojuz—36-nak már csak 750 méter távolságot kellett meg­tennie. A távolság csökkené­sével csökkentették a közele­dési sebességet is, úgyhogy az összekapcsolódás tökéle­tes pontossággal és igén'"si­mán ment végbe. Eötvös-program a Szálját—6-on 1969. október 16-a — a kozmikus technológia szüle­tésnapja. V. N. Kubászov űr­hajós a Szojuz—6 űrhajón ezen a napon, a világon első ízben végzett technológiai kísérletet a kozmoszban: fé­met hegesztett és vágott. Ak­kor az volt a feladat, hogy a Szovjet Tudományos Aka­démia villamos hegesztési intézetében elkészített Vul­kán tudományos kutatóbe­rendezéssel tanulmányozzák a megolvasztott fém viselke­dését a súlytalanság állapo­tában, kutassák az alumíni­um- és a titánötvözetek, va­lamint a rozsdamentes acél önműködő elektronsugaras és ívhegesztését, hogy megvizs­gálják e fémek vágásának lehetőségeit. Azóta a kozmi­kus technológia messze előre­haladt. Ma már kozmikus ké­szülékeket, műszereket, be­rendezéseket szerelnek és ja­vítanak, mi több: új, vagy erősen javított tulajdonsá­gokkal rendelkező anyagokat is előállítanak a kozmosz­ban. Ez utóbbi különösen fontos a rádiótechnikai, a műszer-, az aviatikái, a ra­kéta-kozmikus és az orvosi ipar számára. A kozmoszban az első anyagvizsgáló ^ kísérleteket 1973—74-beft az amerikai Skylab orbitális állomáson végezték, e célra konstruált univerzális kemencével. 1975-ben a Szojuz—Apollo űrhajó közös repülése során szintén folytattak egy sor technológiai kutatást fémek­kel és nem fémes anyagok­kal. A Szovjetunióban 1975. és 1978. között a jelenleg is üzemben lévő Szál jut—6 or­bitális állomáson beállították a Szplav és a Krisztall elektromos kemencét. Ezek­kel a technológiai kísérletso­rozatot nemzetközi legény­ség hajtotta végre. Közéjük tartozik a szovjet—csehszlo­vák Morava, a szovjet—len­gyel Sziréna, a szovjet—NDK Berolina, a szovjet—bolgár Pirin kísérlet. A tudósok most elemzik a kapott anya­gokat Üjabb kísérletre számíta­nak a szakemberek a szovjet —magyar űrpáros repülése során. A Szovjet Tudomá­nyos Akadémia űrkutatási intézete, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Központi Fi­zikai Kutató Intézete, az MTA Műszaki-fizikai Inté­zete és a magyar ipar kí­sérletet készített elő félveze­tő anyagok előállítására a súlytalanság állapotában. A közös szovjet—magyar technológiai kísérlet az Eöt­vös és a Bealuca nevet kap­ta. Az egyik kísérlet feladata krómmal ötvözött, javított struktúrákkal és elektrofizi- kai állapotjelzőkkel rendel­kező galliumarzenid előállí­tása. Földi viszonyok között nehéz ilyen anyagot létre­hozni. A súlytalanság lehető­vé teszi az előállítandó kris­tályok szerkezeti tökéletesí­tését, az elegy egyenletes el­osztását mikro- és makró- méretben. Két másik kísérlet célja ugyancsak kiváló minő­ségű kristályok előállítása. Az első esetben ez indiumanti- monid, a második esetben galliumantimonid. Ezeket a kísérleteket a Krisztall be­rendezéssel végzik. A Bealuca két kísérletsoro- zatból áll: az alumínium és négy százaléknyi réz ötvöze­te morfológiájának kutatá­sára a súlytalanságban lezaj­ló kristályosodás idején és az elegyek elosztódásának ta­nulmányozására. Kutatják továbbá a súlytalanság vi­szonyai között a diffúzió, az olvadás és a kristályosodás folyamatát. A kísérleteket egyaránt végrehajtják mind a Szplav, mind a Krisztall berendezésben. A. Sz. Ohotyin, a Szovjet Tudományos Aka­démia Űrkutatási Intézetének osztályvezetője, professzor, a műszaki tudományok doktora; B. M. Abrasina, mérnök Nemzetközi visszhang Nagy terjedelemben foglal­koznak szerda reggel is a szovjet központi lapok a kö­zös szovjet—magyar űrexpe­díció útjával Mivel a Szo­juz—36 űrhajó összekapcso­lása a Szaljut—6 űrállomás­sal, s a személyzet átszállása csak késő éjjel történt meg, a lapok még csak az összekap­csolás előkészületeiről szá­molhattak be — viszont bő­ségesen visszatérnek a rajt és a világűrben töltött első órák eseményeire, színes beszámo­lókat közölnek az űrexpedí­ció tagjairól, a közös felké­szülésről. A kubai televízió kedden déli és esti híradójában film­tudósítást közölt a magyar— szovjet űrpáros indulásáról. A híradó részletesen bemu­tatta Farkas Bertalan felké­szülését és filmriportot adott arról, hogy Magyarországon miként fogadták a Szojuz—36 felbocsátásának hírét. A vietnami lapok — az idő- eltolódás miatt — szerdán ad­tak először részletes, fényké­pes beszámolókat a szovjet— magyar űrpáros útjáról. Be­számoltak az űrállomásra történt átszállásról A lapok külön hangsúlyozták, hogy a mostani űrrepülésre az Inter- kozmosz-program keretében került sor. Az osztrák lapok szerdán közölték — a legújabb ese­mények mellett — a szovjet— magyar űrpáros részletes tu­dományos programját. A Volksstime részletesen ismer­tette Farkas Bertalan indulás előtti nyilatkozatát. A nyugatnémet rádióállo­mások reggeli híradásukban számoltak be a Szojuz—36 és a Szaljut—6—Szojuz—35 űr­komplexum sikeres összekap­csolásáról. A nyugatnémet lapok szerdai számukban kö­zölték Farkas Bertalan és parancsnoka eddigi életútját, valamint a szocialista orszá­gok Interkozmosz-program- jának alakulását, felidézték a megelőző nemzetközi repülé­sek eseményeit. Nyugat-Berlin mindkét rá­dióadója szerdán reggel kö­zölte az összekapcsolás hírét. A lapok felhívták a figyel­met arra, hogy a szovjet— magyar űrpáros repülése az Interkozmosz-program foly­tatását jelenti. Minden belga napilap szer­dán kéthasábos címekkel adott hírt a szovjet—magyar űrvállalkozásról. Áz egész ország köszönti a vállalkozás hőseit Szerda estig már az öt és fél ezret is meghaladta az el­ső magyar űrhajóst köszöntő, az űrrepülés egyik legnehe­zebb szakaszán — az űrál­lomás és az űrhajó össze­kapcsolásán — túljutott ma­gyar és szovjet űrpárost, va­lamint a vállalkozás többi résztvevőjét üdvözlő távira­tok száma. Változatlanul, pillanatnyi megállás nélkül kopognak a távíró-berende­zések, érkeznek a jókíván­ságok a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, a budapesti szovjet nagykövetség, a Magyar Tu­dományos Akadémia, a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság és a Honvédelmi Minisz­térium címére. Örömmel üdvözölték a si­keres vállalkozás hőseit a Kilián György Repülő Mű­szaki Főiskola parancsnokai, tanárai, hallgatói, az egykori padtársak. „Büszkén tekin­tünk az égboltra, gondolat­ban veletek vagyunk. Hiszünk benne,' hogy a lelkiismeretes felkészülés és a földiek vi­gyázó szeme sikerre viszi vállakózásotokat”. Megkülönböztetett figye­lemmel kísérik útján az első magyar űrhajóst a pápai re­pülőegység parancsnokai, párt- és KISZ-szervezetének tagjai, hivatásos és sorkato­nái, s Farkas Bertalan egy­kori századának tagjai, a volt pilótatársak is. „Kívánunk neked és űr­hajóstársaidnak jó munkát, erőt, egészséget és sikeres visszatérést. Szeretnénk mi­nél előbb kezet rázni veled” — írták a többi között. Nagyvállalatoktól, kis- és középüzemekből, ipari és me­zőgazdasági szövetkezetekből egyaránt megannyi jókíván­ság érkezett az űrexpedíció résztvevőinek üdvözlésére. A Magyar Optikai Művek, a KÉV-metró, a Magyar Villa­mosipari Tröszt és a Tata­bányai Szénbányák dolgozói egyaránt meleg szavakkal köszöntötték az űrhajósokat. A Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor Szocialista Megjelentek az üzletekben az űrhajós matricákkal, emblémákkal díszített divat­áruk és kultúrcikkek, ame­lyek azonnal nagy sikert arattak. A könnyűipari vál­lalatok — a Magyaróvári Kötöttárugyár, a HÓDIKÖT, a Magyar Selyemipari Vál­lalat, a Lenfonó és Szövőipari Vállalat — több mint 100 Ó00 pólóinget, selyemkendőt, vá­szonsapkát és lenszatyrot ké­szítettek az első szovjet—ma­gyar űrutazás alkalmából. A Papíripari Vállalat 200 ezer levelezőlappal, 20 ezer kifestőkönyvvel, 30 ezer map- pás borítékkal jelentkezett, a fonalkészítőgyár 300 ezer, pólóingre felvasalható mat­ricát, a dunabogdányi ter­melőszövetkezet pedig az űr­rakétát és az első magyar űr­hajóst ábrázoló, öntapadós matricákat készített. A Fővárosi Kézműipari Vállalat a gyermekeknek kétféle űr játékkal kedves­kedik. Az űrhajós ruházati cikkek a hét végén újabb motívum­mal gazdagodnak, kapható lesz olyan pólóing is, amelyet az első magyar űrhajós, Far­kas Bertalan szkafanderes fényképe díszít. Brigádja a többi szocialista kollektívához hasonlóan si­keres munkát kívánt az In- terkozmosz-program megva­lósításához. Hazánk olyan élen járó me­zőgazdasági üzemei is — mint például a Sasad, a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövet­kezet, a Hortobágyi Állami Gazdaság — örömmel kö­szöntötték a Szaljut—6 la­kóit és sok sikert kívántak felelősségteljes küldetésük­höz. A gyulaháziak nemcsak küldtek, hanem szép szám­mal kaptak is üdvözleteket, a község szülöttjének űruta­zása alkalmából. Az MTA Atommagkutató Intézetének tudományos munkatársai az egész embe­riség békés jövőjét szolgálóan nemzetközi kutatások példá­jaként méltatták ' a közös szovjet—magyar űrkísérle­tet. Hazánk kulturális, alkotó- műhelyei sem hiányoztak az üdvözlők sorából. Táviratot küldött például a Madách és a Nemzeti Színház társulata. „Megtiszteltetésnek vennénk, ha műsoraink legjavát be­mutathatnánk az űrhajósok­nak, visszatérésük után” — írta a KISZ központi mű­vészegyüttese. Szerdán hazaérkezett Moszk­vából Korom Mihálynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának vezetésével a magyar párt- és állami küldöttség, amely az első szovjet—magyar kö­zös űrrepülés alkalmából tar­tózkodott a Szovjetunióban. A küldöttség tagja volt Czinege Lajos hadseregtá- bornok, honvédelmi minisz­ter és Márta Ferenc akadé­mikus, az Interkozmosz Ta­nács magyar tagozatának el­nöke, a Központi Bizottság tagjai. Akiről kevesebb szó esett Magyari Béla Miközben a világűrben dol­gozik az első szovjet—magyar űrexpedíció, mozgalmas na­pok várnak a velük együtt felkészült másik párosra, Vlagyimir Dzsanibekovra és Magyari Bélára is. Szinte a rajt pillanatáig teljes ké­szültségben voltak, s csak ak­kor kaptak pihenőt, amikor már teljes biztonsággal ki­derült: Valerij Kubászov és Farkas Bertalan készen áll a rajtra. A televízió nézői is láthat­ták a Dzsanibekov—Magyari párost: ők kommentálták a rajt eseményeit a szovjet és a Magyar Televízió számára, s a rádiónak is nyilatkoztaik. Magyari Béla, aki az űrhajó­sok kiképzési programjának vezetői szerint egyérteiműleg a legjobban képzett jelöltek közé tartozott, parancsnoká­val együtt már kedden visz- szatért Csillagvárosba, s in­nen egyenesen a földi irányí­tó központba vezetett útjuk: tanúi voltak az űrhajó és az űrállomás összekapcsolásának és a személyzet átszállásának. Rájuk ezekben a napokban sok munka hárul. Alapvető feladatuk az, hogy a repülés vezetőinek rendelkezésére áll­janak. Egyrészt időről időre ők tartják a kapcsolatot a vi­lágűrben dolgozó személyzet­tel, ők ismertetik velük a föl­di irányító központ utasítása­it, véleményét. Másrészt rendszeresen végrehajtják azoknak a tevékenységeknek egy részét is, amelyeket az űrkomplexumon kell elvégez­nie Kubászovnak és Farkas­nak. A kísérletek egy részét ugyanis ellenőrzés céljából a Földön is megismételik, s mi­vel ők ugyanúgy felkészültek azok végrehajtására, mint az expedíció tagjai, elsősorban rájuk vár ez a feladat. Magyari Bélának az Álla­mi Bizottság döntése után az űrhajózási program vezetői, s mindenekelőtt társai, az űr­hajósok mondtak köszönetét áldozatos, példamutató mun­kájáért — elsősorban legjobb barátja, Farkas Bertalan, aki hangsúlyozta: felmérhetetlen értékű segítséget adott szá­mára az együttes munka. Magyari Béla számára az űr­repülés napjaiban még nem ért véget ez a munka: közre­működése értékes segítség a program végrehajtásához. Az osszekapcsolo szerkezet maketten A repülésirányítási köz­pont hatalmas megjelenítő képernyőjén budapesti idő szerint 21 óra 52 perckor tűnt fel a Szojuz—36 képe, amelyet akkor 86 méter tá­volságból közvetített a Szal­jut—6 fedélzeti televíziós ka­merája. A két űrobjektum között az érintkezésvétel budapesti idő szerint 21 óra 56 perckor történt meg, mégpedig speciá­lis összekapcsoló szerkezet közreműködésével. Az összekapcsoló szerkezet egyfelől a két keringő űrob­jektum összekapcsolására szolgál, másfelől beépített aj­tó is, amelyen keresztül az űrhajósok a kozmikus tér­ségbe való kilépés nélkül szállhatnak át az egyik űrob­jektumból a másikba. A Szojuz—36 és a Szal­jut—6 összekapcsolódásakor az űrhajón lévő, félgömb véggel ellátott hengeres csap hatolt be az űrállomás, -kú pos< ^ézétöhüvelyébe. Az illeszke-' dő peremek érintkezésekor működésbe léptek az össze­kapcsoló horgok és egymás­hoz feszítették a két illesz­kedő peremet. Ezután nyom­ban megkezdődött a herme- tikus összekapcsolódás el­lenőrzése, hiszen nagyon fon­tos, hogy a komplexumból a levegő meg ne szökjön. A Szaljut—6—Szojuz—35— Szojuz—36 komplexum bu­dapesti idő szerint 22 óra 5 perckor jött létre. Ezt a tényt a repülésirányítási köz­pont és tőle függetlenül* az usszurijszki követőállomás is konstatálta. A repülésirányí­tási központ vezetői és mun­katársai rádión szívélyesen üdvözölték a sikeres össze­kapcsolódás alkalmából a két személyzetet és sok sikert kívántak további kozmikus munkájukhoz. A nemzetközi személyzet átszállására az után került sor, hogy a két személyzet ellenőrizte az összekapcsoló szerkezet hermetikus voltát és., kiegyenlítette az., űrhajó és- az űrállomás" közötti nyo­máskülönbséget. Új magyar divat Űrhajós pólóing, sapka, kendő

Next

/
Oldalképek
Tartalom