Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-28 / 304. szám

Merénylet Georges Marchais ellen rényletsorozat karácsony hét­főjén érte el csúcspontját. Ekkor öt robbantást hajtot­tak végre, többek között egy korzikai szeparatista szervezet levegőbe röpítette Villepinte vasútállomását Párizs köze­lében (ez volt hosszú ideje az első eset, hogy korzikai sze- paratisták az anyaország terü­letén hajtanak végre táma­dást). A robbantások keddre virradóra is folytatódtak. A szolgáltatások teszik ki a Nyíregyházi Vasszerkezeti és Gépipari Szolgáltató Vál­lalat tevékenységének több, mint a felét. Ennek a na­gyobbik része közvetlenül a lakossá® rendelkezésére áll — mint az autószerviz, óra- és ékszerjavítás — a másik része pedig a vállalatok, szö­vetkezetek ilyen irányú igé­nyeinek kielégítését szolgálja. Emellett — jóval kisebb mér­tékben — bizonyos termelő tevékenységet is végez a vál­lalat. Ennek alapján javasol­ta a megyei tanács végrehaj­tó bizottsága, hogy a VA_ GÉP-et jelöljék ki fogyasztói szolgáltató vállalatnak. Mar- kovics Gyulától, a vállalat igazgatójától érdeklődtünk, milyen módosítások szüksé­gesek a termelésben ahhoz, hogy ezt elérjék. 1980-ig a gépjárműjavítást tovább bővítik, igyekeznek lépést tartani a magánautók számának növekedésével. Há­rom év múlva a jelenlegi ja­vítások kétszeresét kívánják elvégezni. Ez azért is fontos, mert a megyeszékhelyen egyedül a VAGÉP-nek adot­tak a lehetőségei a gyors fej­lődésre, az AFIT XIII-as vál­lalata a jelenlegi helyén bőví­tésre nem képes. A javítások mellett több típus garanciális szervizét is elvégzi a VAGÉP, amellett tervezi az alváz- és üregvédelem bevezetését is, amelyre egyelőre a megyén belül nincs lehetőség. Merényletek egész soroza­tát követték el Franciaor­szágban a karácsonyi ünne­peken. Ismeretlen tettesek vasárnap merényletet kísé­reltek meg Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára ellen. A párt Párizs­ban nyilvánosságra hozott közleménye szerint egy cso­port fegyveres két ízben meg­támadta Georges Marchais Saint-Martin-i házát, ahol az FKP vezetője és családja az ünnepeket töltötte. A me­rénylők több lövést adtak le, de a benntartózkodók közül senki nem sebesült meg. Gaston Plissannier, a Fran­cia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának titkára hétfőn levélben fordult Ray­mond Barre miniszterelnök­höz, a Machais elleni táma­dás résztvevőinek felkutatá­sát és felelősségre vonását, a politikai vezetők védelmének biztosítását követelve. Raymond Barre miniszter- elnök hétfőn este a luxem­burgi rádiónak a merényle­tekkel kapcsolatos kérdésé­re válaszolva kijelentette: „ez a támadás annak megál­lapítására késztet, hogy elí­télek minden ilyesfajta ak­ciót”. A merénylethullám egyéb­ként már a karácsonyt meg­előző héten kezdődött a A BFK mátészalkai gyárában hazai és szovjet megrendelésre szebbnél szebb női, lányka- és Fauchon luxus élelmiszer- bakfisruhákat készítenek. Képen: a Martos Flóra nevét viselő KISZ-alapszervezet — mint áruház felgyújtásával. A me- önálló termelő egység. — Idén végzett fiatal szakmunkásak alkotják. Ugyancsak kétszeresére bő­vítik az óra- és ékszerjaví­tást, amelyet nem csak Nyír­egyházán, hanem Mátészal­kán, Kisváídán és Tiszalö- kön is végeznek. A közel­múltban átadott mátészalkai szolgáltatóházzal a szatmá­ri térség ellátását tudják je­lentősen javítani. Tervezi a vállalat a teher­gépkocsik garanciális javítá­sának, valamint I-es és Il-es szemléjének elvégzését, mire szintén nincs vállalkozó a megyén belül, ugyanak­kor a vállalatok, szö­vetkezetek növekvő gépkocsi- parkja megköveteli a javító­bázis megteremtését. Ezt az AUTÓKER-rel fennálló 0-ki- lométeres szerviz bővítésével, nagyobb anyagi ráfordítások nélkül lehet a VAGÉP-nél megvalósítani. A VAGÉP 1977. január 1- től termelő berendezéseit és telepét a Rákóczi utcán át­adta a „Fémmunkás” Válla­latnak. Ezért szükségessé vált a Lujza utcai telepen a bő­vítés. A tervek szerint 1980-ig mintegy 105 millió forintos beruházást valósítanak meg. Az első ütemben — az ÉP­SZER kivitelezésében — egy új műhely épül, bővítik az üzemi úthálózatot, a Rákóczi utcáról és a Soltész Mihály utcáról a központi telephely­re helyezik át a gépeket, be­rendezéseket. A beruházásokkal lehetővé válik, hogy az 1977-es, mint­egy 680 ezer munkaórás szolgáltatókapacitást 1980-ra egymillió 248 ezer órára emel­jék, a vállalat termelése meg­haladja a 100 millió forintot. (l.b.) Korszerű termék □ z utóbbi évtizedekben; világszerte, a gazda­ságban több jelentős „hangsúlyváltás” követke­zett be. Régebben — fogal­mazzuk így az egyszerűség kedvéért —, előbb általá­ban megszületett a gyárt­mány gondolata, konstruk­ciója, azután többnyire lé- pésről-lépésre, kialakítot­ták az előállításához legcél­szerűbb módokat és eszkö­zöket. Legújabban viszont — egyebek között az ener­giahordozók és nyersanya­gok felértékelődése miatt is — a széleskörűen kibonta­kozott kutatások és fejlesz­tések egy sor ágazatban na­gyon gyorsan korszerűsítet­ték a gyártási eljárásokat, technológiákat, tették rend­kívül pontossá, termelé­kennyé a gépparkot és így tovább. A hazai mérnök- és mun­kásgárda világszínvonalú szellemi kapacitását, szak- - értelmét jelzi, hogy nagyon sokszor lelkesedéssel és le­leménnyel képes áthidalni az egy-egy új gyártmány­ban megtestesülő műszaki gondolat és az adott üzem esetleg elavult technológiá­ja közötti rést. Csakhogy ezt hosszú távon és töme­ges méretekben, mindig és mindenütt elérni egyre ne­hezebb lesz. A továbbiak­ban viszont a termékszer­kezet-váltás és a hatékony­ság javítása ráadásul ép­pen azt követeli meg, hogy tömeges méretekben szüles­senek korszerű gyártmá­nyok. Egy jó szakember min­dent meg tud „bütykölni”. Erre azonban a gazdaságos tömeggyártás tempójában nincs idő, sem lehetőség. Valójában, egy jól szerve­zett tömeggyártás sodrában még a minőségi ^ellenőrzés mai, „egyszemélyes” rend­szereinek is át kell alakul­nia: műszeres, automatikus gyártásközi ellenőrzéssé. Ez a stabil minőségi színvonal alapja. Egy-egy szállítmány gyen­gébben sikerült darabját a meózás után, sokfelé, még ma is, meg lehet „bütyköl­ni”, úgy, hogy korrektül szállítható legyen. Az ilyen külön, a termelés rendes fo­lyamatán kívüli munka azonban már drága mulat­ság: sok időt, erőt köt le és külön kiadást jelent. □ korszerű termékszer­kezet kialakításáért a vállalatok többségé­nél kibontakozóban van a fejlesztő, kutató, szervező munka. Ebbe semmiképpen nem illik a „majd meg­bütyköljük!” munkastílus. Erre a változásra is szüksé­ges tehát felkészülniük a gyáraknak és nemcsak technikailag, hanem gon­dolkodásmódban, szerve­zésben is. G. F. Egymilliárd forint vízügyi beruházásokra Árvízvédelem, belvízrendezés, zsilipek, szivattyútelepek, tározó MA Á harmadik esztendő (3. oldal) Olvasóink leveleiből (7. oldal) Fidel Castro beszéde Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az államtanács elnöke és mi­niszterelnök beszédet mon­dott a kubai nemzetgyűlés szombaton befejeződött má­sodik ülésszakán. A szónok Kuba és az Egye­sült Államok kapcsolataival is foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy Kuba az Egyesült Álla­mokkal való diplomáciai kapcsolatainak helyreállítá­sa érdekében egy jottányit sem enged elveiből. Az új amerikai kormányzat pozitív megnyilvánulásaira Kuba megfelelően válaszolt. Hoz­záfűzte: az Egyesült Álla­moknak azonban nincs joga ahhoz, hogy a gazdasági blo­kádot a Kuba ellen irányuló nyomásként használja fel, vagy kubai katonáknak más országokban való jelenlétét feszegesse akkor, amikor az Egyesült Államok törvényel­lenesen állomásoztat katoná­kat Kuba és más országok te­rületén. Kuba számára a Szovjet­unióhoz fűződő kapcsolat a legfontosabb. Az úgynevezett vízkár-el­hárítási feladatok teszik ki a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság V. ötéves tervi és ezen belül az idei program zömét. Jelentős helyet foglalnak el ebben a prog­ramban az árvízvédel­mi beruházások. Itt a Szamos nagyvizi mederrendezése kö­ti le a munkaerő és az anya­gi eszközök nagy részét. Há­rom ütemben valósítják meg a Szamos és Tisza torkolatá­tól az országhatárig a folyó medrének rendezését. A több mint egy milliárd forintos beruházás első szakasza 1975- ben készült el. A második ütem — amely 1981 után fejeződik be — legjelentősebb építménye a tunyogmatolcsi és szamossályi zsilip lesz. Várhatóan 1979-ben vagy 80- ban lesz kész. Tavaly 90 mil­lió, az idén 51,5 millió, jövő­re pedig 70 millió forint ér­tékben végzik a Szamos ren­dezési munkáit. A jövő évben fejezik be a szamossályi zsi­lip megépítését. A második ütem folytatá­sánál ebben az évben 1,2 mil­lió köbméter földet mozgat­tak meg a vízügyi építők. 380 köbméter betont és közel 13 ezer köbméter követ használ­tak fel az építéseknél. 22,1 kilométeren erősítették meg a töltéseket. Ezen belül kerül kerül sor a gerebsei Számos- meder átmetszésére is. A Szamos-program befeje­zése érdekében már hozzá­kezdtek a harmadik ütem tervezéséhez, előkészítéséhez. Így a VI. ötéves terv során a tunyogmatolcsi híd és a Ti­sza—Szamos torkolata között az olcsvaapáti zsilip megépí­tésével fejezik be ezt a prog­ramot. A másik jelentős árvízvé­delmi kiadás a Batár-patakkal kapcsolatos. Jelentős föld­munkát végeznek: Tiszabecs és Magosliget között megerő­sítik a töltést. A kiadások másik jelentős csoportja a belvízrendezéshez kapcsolódik. A IV. ötéves terv idején kezdődött, s az V. ötéves tervidőszak végén fejezik be a beregi belvíz- rendszer fejlesztésének mun­káit. A 42 millió forintos be­ruházásból tavaly 5,2 millió, az idén 10 millió forint érté­ket készítettek el. Ehhez kap­csolódik a tiszaszalkai zsilip és szivattyútelep is. A ma­gasépítési munkákat még 1978- ban befejezik, s majd 1979- ben a szivattyú beszere­lésével készül el teljesen a beregi belvízrendszer fejlesz­tésére. A másik jelentős belvíz­rendezési feladat a Tisza és a Lónyai-csatorna közti terü­leten összegyűlő belvíz elve­zetése. Idén készült el a ta­nulmányterv, s az első ütem kiviteli tervén dolgozik a Víz­ügyi Tervező Vállalat. Az el­ső a besztereci, a második a tiszakanyári szivattyútelep lesz. Az építést 1979-ben kez­dik, s még ebben az ötéves tervben 28 millió forintot for­dítanak erre a beruházásra. A Nagykálló—Harangod melletti víztározót ebben az évben kezdték építeni. A tíz­millió forintos beruházást a jüvő évben fejezhetik be, s így 1,4 millió köbméter vizet tá­rolhatnak itt. Előnyösebbnek ítélik meg a vízügyi szakem­berek ezen a területen a tá­rozót a hagyományos csator- nameder-mélyítés helyett, mivel így a környékbeli ter­melőszövetkezetek öntözésre, haltenyésztésre használhatják a visszatartott vízmennyisé­get. Ez a tározó egyben a nyírségi belvízrendszer fej­lesztésének is fontos része. (t. k.) VAGÉP-TERVEK Százmilliós lakossági szolgáltatás Párizsi jelentés Leonyid Brezsnyev mind­össze néhány napja, a Prav­dának adott nyilatkozatában erősítette meg azt a szándé­kát, hogy a közeljövőben az NSZK-ba utazik. Ez a közlés ismét időszerűvé tette a szov­jet—nyugatnémet kapcsola­tok témáját. Nyugatnémet szakértők egyetértenek Leonyid Brezs- nyevvel abban, hogy bonni látogatása és Schmidt kancel­lárral tartandó tárgyalásai nemcsak a sokoldalú szovjet —nyugatnémet együttműkö­dés további fejlődését segíti elő, hanem megfelelnek az európai enyhülés érdekeinek is. Ez a meggyőződés azokon a kedvező változásokon ala­pul, amelyek az SZKP KB főtitkárának első, 1973 máju­sában tett bonni látogatását követték. Nemzetközi megfigyelők többször is említést tettek arról a magas fokú kölcsönös megértésről, amely Leonyid Brezsnyev és Willy Brandt, valamint Helmut Schmidt találkozóit jellemezte, s meg­könnyítette a bonyolult prob­lémák együttes megoldását. Nagy az érdeklődés Bonnban Leonyid Brezsnyev NSZK-beli látogatása előtt Ez az egyetértés nyilvánul meg a két külügyminiszter, Gromiko és Genscher talál kozóin és az együttműködés más szintjein is. Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt tárgyalásai a leszerelésről, s ezen belül a haderőcsökken­tésekről haladást eredmé­nyezhetnek. A moszkvai szerződés alá­írása óta az NSZK az első helyre került a Szovjetunió nyugati kereskedelmi partne­rei között. 1970 és 1976 között a két ország áruforgal­ma ötszörösére növekedett és elérte a 11 milliárd márkát. Brezsnyev bonni látogatása újabb ösztönzést ad ennek az együttműködésnek és új meg­állapodások aláírásához ve­zet. Ez azért is valószínű, mi­vel a szibériai kőolaj- és földgázlelőhelyek fejlesztése további kedvező kooperációs lehetőségeket teremt. Az NSZK legszélesebb körei he­lyeslik a kölcsönösen előnyös együttműködés bővítését, s ezért is várják oly nagy ér­deklődéssel Bonnban az SZKP főtitkárát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom