Kelet-Magyarország, 1977. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-24 / 147. szám

1977. június 24.

KELET-MAGYARORSZÁG

3

Jubileumi verseny

Záhonyi

A JÖ PAP IS HOLTÁIG TANUL — TARTJA A RÉGI MONDÁS. DE VAJON HOGYAN VÉLEKEDNEK ERRŐL A MAI SZAKMUNKÁSOK? MENNYI IDŐ KELL AHHOZ, HOGY VALAKI TÖKÉLETESEN ELSAJÁTÍTSA SZAKMÄJÄNAK MINDEN CSÍNJAT-BÍNJAT? VAGY EGYÄLTALÄN, A MAI NAGY SOROZATGYÄRTÄSOK IDEJÉN SZÜKSÉG VAN-E ARRA, HOGY A MUNKÁS SZAKMÄJÄNAK A LEGREJTETTEBB FOGASAIT IS MEGISMERJE, ALKALMAZZA? A HAFE NYÍREGYHÁZI GYÄRÄNAK KÉT LAKATOSA BESZÉL, VITATKOZIK ERRŐL.

István László 3 éve végezte el az ipari szakmunkás- képzőt, s azóta itt dolgozik a HAFE-ban. Szerkezeti lakatos, a Rózsa Ferenc szocialista brigád tagja. Schmidt János 24 évvel ezelőtt szerezte meg a géplakatos szakmunkás-bizonyítványt. hét éve a HAFE dolgozója.

— Valószínűleg, néhányan nem értenek velem egyet, de én úgy érzem, a hároméves szakmunkásképző elég alapot ad ahhoz, hogy az ember megálljon a saját lábán — mondja István László. — Persze, ehhez az kell, hogy az ember az iskolában becsületesen tanuljon, a gyakorlaton meg igyekezzen ellesni az idősebbektől a különböző fogásokat. Már ipari tanuló korunkban idejártunk a HAFE- be szakmai gyakorlatra, így a szerkezeti munka sem volt teljesen új. Elsős korunkban elsajátítottuk a kovács mesterség. később meg a hegesztés, a forrasztás, a forgácsolás alapjait. Kezdő szakmunkás koromban néha már bosszantott is, ha idősebb szakmunkás mellé osztottak be, úgy éreztem, nem bíznak bennem.

Schmidt Jánosnak erről

más a véleménye. A szakmunkásképző iskolák a szakma alapjai mellett csak az elméleti ismereteket nyújtják, sokszor még azt sem. Példaként említi a fiatal szakmunkások rajzolvasásbeli fogyatékosságait.

— Azt hiszik ezek a fiatalok. hogy a szakmunkásképsikerek

Sikereket érnek el a záhonyi vasúti átrakókörzetben a jubileumi munkaverseny felajánlásainak teljesítése során. A vasutasok vállalták, hogy az áruszállítási tervekben előírtaknak maradéktalanul eleget tesznek. Az eddigi értékelések azt mutatják, hogy minden hónapban több árut raktak át és továbbítottak, mint tavaly. Mindezt úgy, hogy a gépi berendezések kihasználását is javították, bár itt a kitűzött mértéket még nem érték el.

A teherkocsik átlagos terhelését 25 tonnára kívánták növelni. A túlteljesítés kocsinként meghaladja a fél tonnát, ami naponta több tucat kocsi megtakarítását, közel egy szerelvény összeállítását jelenti. Emelkedett a munka termelékenysége is, a tervezett 5 százalék helyett közel 18 százalékos javulást értek el.

A vasutasok több kommunista műszakot szerveztek az átrakás gyorsítására. A KISZ- es fiatalok a havannai VIT- alapra végeztek társadalmi munkát. Az év során összesen 60 ezer óra társadalmi munkát vállaltak, ebből az első öt hónapban majdnem 30 ezer órát teljesítettek.

A szovjet vasutasok felajánlásait a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére külön vállalásokkal segítik a magyar vasutasok. Nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a szovjet vasúti kocsik magyarországi tartózkodási idejét csökkentsék, a szovjet mozdonyok kevesebbet tartózkodjanak a magyar állomásokon. A megnövekedett áruforgalom miatt azonban még nem tudtak minden tartalékot feltárni, az eddiginél jobb szervezésre van szükség, hogy a vállalásoknak eleget tegyenek. Sikeres viszont az a törekvés, hogy csökkentsék a szovjet vasúti kocsik sérüléseit az átrakó munka során. Eddig több ezer rubel megtakarítást értek el. (lb)

Már harmadik napja két teherkocsit, egy sárga, dünnyögő gépet, és féltucat sürgölődő embert láthatunk Nyíregyháza központjában. S hogy a gépkocsivezetők mégsem találkoznak velük, annak egy oka van: éjjel 11 körül jár az idő.

Úri János művezető tréfát gyanít, amikor elmondom, mit akarok. Aztán rááll a párperces beszélgetésre. Még elbaktatunk egy lámpa alatt álló pádig, a dolgozókról kérdezem.

— A helyszínen lévők a KPM Közúti Igazgatóság egyik festőbrigádjának a tagjai. Mert van másik is. Ök heten végzik el a megye területén az útburkolati jelek festését, ami nem is kevés, hiszen a most készülő nyilak, számok, zebrák mellett ide tartoznak a záró- és felezővonalak. optikai sávok is.

— S egy év alatt eljutnak mindenhová?

— Ha csak egyszer, az nem is elég — feleli nevetve. — A forgalmasabb helyeken — mint például itt, a központban — évente kétszer, háromszor is megfordulunk, annak ellenére, hogy speciális

festékkel dolgozunk, ami az időjárástól függően egy-két óra alatt megszárad, s kopásállósága jobb minden más festéknél.

— Mitől „világítanak” ezek a jelek, ha rá vetődik a fényszóró fénye?

— A még meg nem száradt festék felületére üveggyöngyöt szórunk. Ez adja a szinte foszforeszkálónak tűnő csillogását.

Hűvösödik, a szél is megerősödött. Fázósan húzzuk össze magunkon kabátjainkat, s visszamegyünk a festőgéphez. A beszélgetésbe Batári Sándor gépkezelő, a brigádvezető is bekapcsolódik. Pillanatok alatt bemutatja munkatársait, Magyar Ferenc és Tóth Sándor gépkocsivezetőket, Nagy Mihály gépkezelőt.

— Országúton egy motoros is dolgozik velünk. Ö szedi össze a kirakott forgalomterelő bábukat.

— Szocialista brigádunk 1975-ben alakult. Azóta ez a gárda van együtt. Nálunk nagy szerepe van az összeszokottságnak, gyors, de pontos munkát várnak tőlünk. Kár, hogy akikért az egész készül, nem mindig 'értik meg: ezek a jelzések őket segítik. Gyakran belegázolnak a friss festésbe, bábukat

y'borongatnak fel. A szétkent festéket persze nekünk kell letisztítani, ami nem tartozik a legkellemesebb munkák közé.

— De találkoztunk már olyan „pilótával” is. aki kiszállva kocsijából, megköszönte munkánkat. Gondolhatja, hogy meglepődtünk, de nagyon jólesett.

A város már alszik. Ritkán húz el egy- egy kocsi mellettünk. Féltizenkettő körül jár mikor elbúcsúzom. Ök folytatják a munkát hajnalig. S reggelre: megújult parkírozókra, hófehér zebrákra ébred a város.

_ (csendes)

István László

ző elvégzése után kész szakmunkások — mondja. — Tudnak fúrni, köszörülni, hegeszteni, meg még egy csomó alapvető dolgot, s ezzel szerintük kész. A I10-es mos-' tani képzése biztosan sokkal magasabb szintű, mint egy

negyedszázaddal ezelőtt, a mi időnkben, de azt már nem tudom elhinni, hogy kész szakmunkásokat bocsát ki. Különben is egy szakmunkásképzőnek nem lehet az a feladata, hogy egy-egy területre beállítsa a tanulóit, és három éven keresztül csak azzal foglalkozzanak. Az a három év sokszor az alapok elsajátításához sem elég, hi_ szén különösen a lakatos szakma annyira összetett, hogy képtelenség ennyi idő alatt tökéletesen megtanulni. Vannak még néhányan rajtam kívül a brigádban, akik már 20—25 éve dolgoznak a lakatos szakmában, és sokszor még mi sem tudjuk, hogyan fogjunk egy-egy munkához.

— Én sem azt mondom, hogy a szakma minden fogását ismertem, mikor szakmunkásként idejöttem, de amellett továbbra is kitartok, hogy a legfontosabbakkal tisztában voltam — állítja a fiatal lakatos. — Persze, az idősebb szakmunkásoktól nagyon sokat tanultam. Hogy mást ne mondjak, a rajzolvasást.

— Az iskolában — vélekedik István László — valóban csak egyszerű rajzok után, egyszerűbb munkadarabokat készítettek, s kikerülve a gyakorlatba, értetlenül álltak egy-egy bonyolultabb rajz láttán. Itt már komplett szerkezeti rajzok alapján kell dolgozni, s ráadásul még az összetettebb részletek sincsenek kiemelve.

— Biztosan sértette jó néhány — tényleg felkészült — fiatalnak az önérzetét, hogy a bonyolultabb munkákat a tapasztaltabb emberekre bíztuk, s hozzájuk osztottuk be a kezdő szakmunkásokat — folytatja az idősebb lakatos. De ez pontosan az ő érdekükben történt. Tíz, tizenöt év után eltűnnek a felesleges mozdulatok, sokkal egyszerűbbé, tisztábbá válik minden feladat, minden munka. Miért hagynánk magukra a fiatalokat, miért hagynánk, hogy ők is tíz év után jöjjenek rá a szakma rejtett fogásaira? Ennek ők sem, és természetesen a brigád sem venné hasznát, hiszen így jó néhány évig csak küszködnének. Most például azt mondják, tudnak ők hegeszteni, fúrni, szegecselni. De micsoda különbség van a hegesztés és a heftelés között! Az meg egyenesen kötelessége, meg érdeke is a brigádnak, hogy lerövidítse a fiatalok tanulóidejét. Mert bárki bármit mond, a szakmát a gyakorlatban, kint az életben lehet igazán elsajátítani. S nem mindegy, hogy magára maradva, vagy jó szóval, okos tanácsokkal jut el addig, hogy szakmunkásnak lehessen nevezni.

Balogh Géza

Á gumigyári példa

Gyorsan, időben

O

^^^t világrész huszonöt országába jutnak el a magyar gumiipari termékek. A Taurus gyáraiban készült gyártmányok egy része ma már olyan igényes nyugati piacokon is vevőre talál, mint az Egyesült Államok, Kanada, az NSZK és Anglia. A magyar gumiipar az elmúlt esztendőben tizennyolcmillió dollárt hozott az országnak.

Ennek a valutának pontosan az egyharmadát Nyíregyházán termelték. Ez is jelzi, milyen nagy szerepet játszik a Nyírségnek ez a még mindig fiatal, ám évről évre dinamikusan fejlődő ipartelepe.

A nyíregyházi gumigyár a magyar gumiipar létszámban második, termelési értékben harmadik legnagyobb üzeme. Tizenhat éves története során évente átlagosan tizenhat százalékkal növelte termelési értékét. Idén közel egymilliárd forintot állít elő a kétezer-háromszáz dolgozó, s ennek több mint egyharmada jut el külföldi megrendelésre, túlnyomó részt a tőkésországokba.

Aki a kapitalista piac gyorsan váltakozó igényeit és feltételeit ismeri, az mérheti fel igazán: nem kis erőfe- 'szítésbe kerül a siker. Az például, hogy 1976-ban gyorsan és időben kellett kihasználni a tőkés piac lehetőségeit, hogy a gyári kivitel nagymértékben felfutott. A nyíregyháziak többlettermelésben készített teherautótömlői, kerékpárköpenyei, aszbesztlemezei és kempingmatracai pól példázzák: a piaci viszonyokra való gyors reagálás, a kollektíva lelkes, együttes munkája meghozza a várt eredményt.

Egy év alatt hetvenmillióval növekedett a gyár termelése, — harminckétmillióval magasabban a tervezettnél. A többlettermelést száz százalékban a termelékenységből fedezték. Ugyanakkor jó néhány intézkedést is végrehajtottak. Változtattak a termékszerkezeten, korszerűsítették az üzemszervezést, egy sor terméket szüntettek meg azok közül, amelyeket kis szériában, vagy gazdaságtalanul tudtak csak előállítani.

Az elmúlt öt évben nyolcvan százalékkal csökkent a gyárban előállított termékcsaládok száma! A rugalmas változtatás eredményeként került sor az Ikarus csuklós autóbuszok harmonikájának gyártására. Hamarosan megkezdik egy cipőipari plasztikai anyag termelését is. E két termék évente 2,5—3 millió dolláros megtakarítást jelent az országnak. Ezek mellett Magyarországon először megoldották a nehezített alátételű padlószőnyeg gyártását is.

1977-ben további tíz és fél százalékos termelésnövekedést céloztak meg a gyáriak, de közel húsz százalékkal növelik a tőkés exportot. A gazdaságtalan termékek helyett a keresett kempingmatracot gyártják. A gyári jövő alakításának sorába illeszkedik az épülő mezőgazdsági gumiabroncs gyár, amelynek egymilliárdos beruházási költsége gyorsan megtérülhet, hiszen a gyártmány hatvan százaléka kerül majd a tőkésországokba. Az évi százhetvenezer abroncsot gyártó új üzem magas színvonalon termel majd: hatszáz ember állít elő egymilliárdos értéket.

Mint a párt megyei végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén megállapította, a fejlesztésekhez kapcsolódó és a korszerűbb munkát szolgáló gyári intézkedések jól segítik a központi akarat és a megyei határozatok megvalósulását. Ezt célozzák a munkaerő- és jövedelemgazdálkodásban végbement változtatások is. A jobb, szervezettebb munka következtében a nyíregyházi gyár bérfejlesztésének mértéke az elmúlt évben 6,1, idén 11,2 százalékos, — már meghaladja a nagyvállalati méreteket. A bérezés és a munkakörülmények javulása, az új dolgozókkal való szervezett törődés haszna: 1977 első öt hónapjában a tavalyinak felére csökkent a kilépések száma.

A hatvanöt szocialista brigádban dolgozó ezer ember versenycéljai teljesen megegyeznek a gyártól megkívánt feladatokkal: elsőrendű fontosságot tulajdonítanak a minőségnek. Sokat jelentenek az elmúlt évben bevezetett ötletnapok, amelyek nyomán hetven százalékkal több a beadott újítás, megduplázódott az új módszerekkel elért eredmény és a kifizetett újítói díj.

I

mm végrehajtó bizottság — miközben elismerését fe- V jezte ki a gyári kollektívának a nehéz termelési Hkrii feladatok jó megoldásáért — hangsúlyozta: a munkát javító fejlesztési, szervezési intézkedések a gyár állandó feladatai. Ezek azonban csak a dolgozók bevonásával érhetők el, hiszen mind a termelés, mind a minőség csak a munkás kollektíva megnyerése árán fokozható. Igen fontos gyári feladatnak ítélte meg a vb: kiemelten foglalkozni a dolgozók képzésével. Már most készülni kell arra — hívta fel a figyelmet —, hogy elegendő, jó munkaerő álljon a három év múlva induló új gyár rendelkezésére.

Elismerést és bizalmat kapott a gumigyári kollektíva, amelynek eddigi munkáját a végrehajtó bizottság garanciának tartja a megnövekedett feladatok ellátására is.

K. J.

RÄBA- STEIGEREK SOROZATBAN A Magyar Vagon- és Gépgyár Vörös Csillag Gépgyárában Budapesten sorozatban gyártják a Rába-Steiger 240 LE-s mezőgazdasági erőgépet. Képünkön: próbára várnak az elkészült traktorok.

MUNKÁSOK PÁRBESZÉDE

II gyakorlat az igazi iskola