Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-10 / 58. szám
1977. március 10. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Forradalmi ifjúsági napok 77 A forradalmi ifjúsági napok (FIN) immár hagyományossá vált politikai rendezvénysorozata nemcsak a fiatalok, de az egész társadalom politikai életének tartalmas és kedves színfoltja lett. A FIN idei rendezvényei céljukat tekintve nem különböznek a megelőző évekétől: méltó keretet adnak a magyar forradalmi múlt három nagy tavasza emlékének, a fiatalok tudat- és érzésvilágába beültetik és ápolják a forradalmi hagyományok tiszteletét, mozgósítják őket országépítő, életjobbító feladataink végrehajtására. A forrűák és módszerek sem sokat változtak. A fiatalok és felnőttek együtt helyezik el a kegyelet virágait az 1848-as, 1919-es emlékműveknél, a felszabadító szovjet hősök sírjainál, szép szavak és műsorok idézik a forradalmárok életét, tetteit. Van azonban néhány új elem, ami az idei rendezvényeket tartalmilag gazdagítja. Éppen két évtizede, 1957. március 21-én bontott újra zászlót az ellenforradalom zűrzavara után újjászervezett magyar kommunista ifjúsági mozgalom, a KISZ. Jóllehet, március 21-e az ifjúsági mozgalomnak nem születésnapja — hiszen a KISZ örököse és folytatója az előző ifjúsági szervezetek hagyományainak és a mozgalom 1918. december 30-án született — az elmúlt húsz év küzdelmei és sikerei mégis emlékezésre késztetnek. A két évtizeddel ezelőtti zászlóbontók többsége együtt él, dolgozik a mai KISZ-esekkel, nap mint nap tettekkel segíti az ifjúsági szervezet munkáját. Féltő gonddal figyeli a maiak tevékenységét. J ó alkalom az idei FIN, hogy kötetlen, baráti beszélgetéseken megelevenedjen az újrakezdés, a szervezet építése, a hansági és a többi nagyszerű vállalás teljesítése mind a mai napokig, amely tettek ugyancsak méltók a húsz évvel ezelőttiekéhez. Mint ahogy a majd hat évtized során mindig, úgy a KISZ ma is hű harcosa és segítője a munkásosztály, a nép ügyének, a párt politikájának. A fejlődés természetes rendje szerint minden időben más és más volt a fő feladata, aminek az ifjúsági szövetség becsülettel mindig eleget is tett. Nehéz, nem is kell a különböző időszakokat egymáshoz mérni és eszerint alkotná értékítéletet a „régi” vagy mai KISZ-esek munkájáról. Az egyedüli helyes mérték: hogyan teljesítették a mindenkori feladatokat. A KISZ mai tagjainak az a legfőbb dolga, hogy részt vegyen a fejlett szocialista társadalom felépítésében, dolgozzon, tanuljon becsülettel, legjobb tudása és képessége szerint. Tegyen többet, mint az átlag állampolgár, tudja a feladatát és higgyen az ügyben. A KISZ a párt ifjúsági szervezete. Tagjaitól joggal várja a párt, hogy ismerjék, hirdessék, védjék és tettekkel hajtsák végre politikáját. Mutassanak többet abban is, hogy önzetlenül tesznek a közösségért, többet vállalnak másoknál, gyarapítják ismereteiket,- tudatosan készülnek arra, hogy a fejlett szocialista társadalomban élni, dolgozni, vezetni tudjanak. Az utóbbi években erőteljesen fejlődött a KISZ kommunista, politikai jellege. Magasabb politikai, erkölcsi és cselekvési követelményeket állít tagjai elé, konkrét, tetteket igénylő, értelmes feladatokat ad számukra, amelyek teljesítésével évről évre elszámoltatja őket. A KISZ IX. kongresszusának határozatai a tisztességgel végzett mindennapi munkát és az elkötelezett, aktív politikai magatartást fogalmazzák meg fő feladatként a szervezet, minden KISZ-tag számára. Értelmes és világos a lecke: társadalmi ügyünk, hogy jobban, fegyelmezettebben tegyük dolgainkat, többet és jobbat alkossunk. Az sem mindegy azonban, hogy miként élünk. A FIN idei politikai akciói során széles körű beszélgetést folytatnak a fiatalok a „Hogyan éljünk?” problémakörről. Időszerű és igen hasznos párbeszéd ez, ami lehetőséget nyújt az egyén és társadalom viszonyának, a kis és nagy közösség érdekazonosságának, a szocialista emberré válás feltételeinek tisztább megfogalmazására. A jövőre készülés nemes szándékát tükrözi ez az akció, egyre inkább szerves, mindennapi elemeként a KISZ-szervezetek munkájának. Az ifjúsági szervezet tavaszi politikai élete igen gazdag. Sor kerül a KISZ- szervezetek értékelő, majd programkészítő taggyűléseire, a szervezetek küldött- gyűléseire. Mindenütt ügyelnek arra, hogy az ünnepségek, rendezvények résztvevői között KISZ-en kívüliek is legyenek, együtt ünnepeljenek, politizáljanak, szórakozzanak és sportoljanak velük. Ez is feladata a KISZ-nek és erejéből ma már erre is futja. A FIN politikai ünnepségsorozat, amelynek fő eleme és tartalma a munka. Ez teszi jogossá és széppé az ünnepet, ennek tudata és gyakorlata teszi méltóvá a KISZ mai tagjait az alapítókhoz. P. I. „Munkájuk szép hozzájárulás közös ügyünkhöz“ Szovjet pártmunkásokkal Nyírbátorban Vendégeinket kedden a Csepel Művek Szerszámgép- gyára nyírbátori gyáregységében fogadták. Kedves figyelmességgel kezdődött az ismerkedés. Nemzetközi nőnap lévén, a küldöttség nőtagjainak Nó- tin János párttitkár hóvirággal kedveskedett. A pártvezetőség titkára ezután tájékoztatta a küldöttség tagjait a gyáregység pártszerveinek irányító, termelést segítő és ellenőrző munkájáról. Elmondta: a nyírbátori gyáregységben 700-an dolgoznak, ebből a párttagság létszáma 70. A kommunisták 3 alapszervezetben ^ tevékenykedő ' nek. Szólt arról, amióta napirendre került a szerszám- gépgyártás Nyírbátorba történő telepítése, megnövekedett a pártvezetőség, a kommunisták feladata, felelőssége. Korábban motorkerékpár-alkatrészeket gyártottak. Ez jórészt csökkent. Most pótalkatrészeket gyártanak a motorkerékpárokhoz, s fokozatosan áttérnek a szer- számgépalkatrész-gyártásra, ami nagyobb szakmai felkészültséget igényel. Jelenleg mintegy 2 ezer féle alkatrész gyártását végzik. Ma már a Nyírbátorban gyártott alkatrészekből szerelik össze Csepelen a hagyományos és nagy pontosságú számjegyvezérlésű szerszámgépeket. Ez megköveteli a munkások folyamatos képzését Csepelen és Nyírbátorban. A forradalom évfordulójára Mint elhangzott: a munkássá válásban nagy feladat hárul a pártvezetőségre. A munkások politikai és szakmai képzésére ezért nagy gondot fordítanak. Jelenleg több mint 200-an vesznek részt a párt- és a különböző tömegszervezeti oktatásban, önálló marxista—leninista középiskola működik a gyárban. A küldöttség tagjai nagy érdeklődéssel hallották, hogy a gyár képviselői is jelen voltak, amikor Csepelen megszületett a szocialista munka- verseny-felhívás, amelyet a A Baktalórántházi Építő- és Szakipari Szövetkezet évi termelésének jelentős részét a vasipari részleg adja. Képünk: Harakály József hegesztő fémajtók összeállítását végzi. (Elek Emil felvétele) Felfedezés D él volt, és sütött a tavaszi nap. A gyermekek népes csapata szaladgált a homokos téren, önfeledten fedezték fel a világot. Az óriásként földön fekvő villanyoszlopot, a sarok mögül kiugró kiskutyát. A markológépet, amely bele-beleharapott a földbe. A gödröt, melynek aljában összegyűlt a víz. A labdát, mely elgurult. És egymást, amint tipegve ismerkedtek, babával, bottal, húzóscsacsival a kézben. Az anyukák is napoztak. A házfalnak dőlve, a gyermek- kocsit tologatva, az óvoda kerítésén ülve. Beszélgettek, főzésről, gyerekről, napról, férjekről, lakásról. Folyt a szó, időt töltőn, s lényegében semmit mondón, csupán azért, hogy gyorsabban múljanak a percek és az órák. Két kis emberke tőlük nem messze játszbtt. Kis buckát másztak meg,1 lefutottak róla, majd ismét föl. Fáradhatatlanul, szinte pazarolva erőt és ügyességet. Majd hirtelen megálltak. Egyszerre. Földbe gyökerező lábbal. Füleltek, s az ég felé néztek. Fel, a magasba, ahol néhány foszlott felhő is úszott, unottan. Keresték szemükkel a zúgást okozó masinát. Mert azt tudták,- hogy ott fönn, ott, ahol az a felhő is jár, gép repül. — Anyu, nézz föl a magasba! — kiáltotta az egyik, visszhangozta a másik, majd újra az egyik és így ötször, tízszer, ki tudja. Kis hangjuk először a lelkesedéstől volt hangos. Aztán a csodálkozás színezte. — Anyu, nézz föl a magasba! — mondták hol együtt, hol külön, s az égről időnként a föld felé is tévedt a szem. A két kis emberke nézte Ikarus kései unok4- ját. Csodálta a gépet, amely bukfencezett, mint egy Jancsi bohóc, pörgött, mint a búgócsiga, ívbe süly- lyedt, mint a hullámvasút, égbeszökkent, mint egy rakéta. Csoda volt ez, valami új a világban, olyasmi, amit nézni kellett. S szinte megszűnt a föld vonzása, a két gyermek is röppent föl, le, utánozott, röppent és megállt. Bürget Lajos MINT HÍRÜL ADTUK, AZ MSZMP SZABOLCS- SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK MEGHÍVÁSÁRA HÉTFŐN NÉGYNAPOS LÁTOGATÁSRA kárpátontúli pártmunkásküldöttség ÉRKEZETT MEGYÉNKBE, Vendégeink a Csepel Művek kerékpárgyár nyírbátori üzemében. (Elek Emil felvétele) Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére kezdeményeztek. „Elsők között csatlakoztunk e versenyfelhíváshoz, Puskás Tibor, a mi lakatos szocialista brigádvezetőnk tizenkettediknek tett felajánlást” — említették a nyírbátoriak. Ez kiterjedt az egész gyáregységre, melynek lényege, hogy határidő előtt 3 hónappal biztosítják Csepel részére a szerszámgépek; összeszereléséhez szükséges alkatrészeket. Ennek sikeréért most 45 brigád dolgozik. Az alkatrészgyártó brigádok kezdeményezték, hogy a korábbi két kommunista szombat helyett hármat vállaljanak. Kettőt már teljesítettek. A vendégek megismerkedtek a pártvezetőség mellett működő agitációs és propagandabizottság tevékenységével is. A szocialista munkaversenyt itt rendszeresen értékelik, s nagy nyilvánosságot biztosítanak részére. Modern szovjet gépekkel ■ Koknya Árpád gyáregységigazgató a pártnxunkáskül- döttséget a szerszámgépgyártás nyírbátori jövőjéről tájékoztatta. Elmondta, hogy erre az ötödik ötéves tervben mintegy 200 milliót fordít a Csepel Művek Szerszámgép- gyára. Ez idő alatt megépül egy modern szerelőcsarnok, ahol 1980-tól a radiál fúrógépek szerelését végzik. Nyolcvanmilliós beruházásból új géppark kerül beszerelésre, fnelyek között sok modern szovjet gyártmányú gép is lesz. Figyelemmel, hallgatta a küldöttség a tájékoztatókat. A gyáregység igazgatója tagja volt annak a küldöttségnek is, amelyik a gépek szállításáról szóló szerződést Moszkvában aláírta. „Talán mégis ez a munka lesz a könnyebb” — mondta Koknya Árpád. — A nehezebb az emberi feltételek megteremtése. Kiválóan képzett szakembergárdát kell nevelnünk”. 1980-ig 200 dolgozót képeznek át. Az utánpótlásról már most gondoskodnak. önálló tanműhelyük van. Itt évente 50 fiatal szakmunkást képeznek. Hogy a feladatnak eleget tegyenek, új tanműhelyt építenek, s korszerű gépekkel szerelik fel. Elismerés a munkásgárdának A küldöttség tagjai még teljesebb képet kaphattak, amikor üzemlátogatásra került sor. Megtekintették a gyártási folyamatokat, ellátogattak a tanműhelybe is. Érdeklődtek a tanulók elméleti és gyakorlati képzéséről, a munkások élet- és munka- körülményeiről, s amikor újra asztalhoz ültek vendégek és vendéglátók, együtt értékelték a látottakat. V. M. Kerecsanyin elvtárs, a delegáció vezetője meleg szavakkal köszönte meg az el vtársi, baráti fogadtatást, s elismeréssel szólt a látottakról. Majd ezeket mondta: „Jól ismerjük Csepelnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kezdeményezett nagyszerű szocialista munka- verseny-felhívását, amelyhez a szocialista országokban mind több üzemben csatlakoznak. Nagy érdeklődéssel olvastam a Pravdában arról a nagyszerű munkástradícióról, ami Csepelt, ezt a forradalmi hagyományokkal rendelkező munkásfellegvárat jellemzi. A csepeliek felhívása, az ő kezdeményezésük ösztönzően hatott, s elterjedt az egész Szovjetunióban. Ennek a nemes kezdeményezésnek az értékét növeli, hogy Brezsnyev elvtárs, az SZKP főtitkára — aki a Csepel Művek tiszteletbeli törzsgárdatagja — levélben is köszöntötte a csepeli munkásokat. Mi nagyon örülünk annak, hogy a nagy múltú Csepelnek e gyáregységébe látogattunk. Örömünkre szolgál, hogy sok hasznos információt kaptunk arról, hogyan teljesítik feladataikat. Munkájuk szép hozzájárulás közös ügyünkhöz.” Kerecsanyin elvtárs végezetül az Aurórát és egy űrhajót ábrázoló művel ajándékozta meg a nyírbátori gyáregységet, s kívánt sok sikert vállalkozásaik teljesítéséhez. Farkas Kálmán
