Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-06 / 236. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. október 6. Vendégségben Kárpátontúlon Á barátság koncertjei Szakszervezeti kulturális delegáci­ónk öt napig volt vendége a Szovjet Szakszervezetek Kárpátontúli területi Tanácsának. Küldöttségünk két cso­portból állt: a Volán 5. számú Vállala­ta és az SZMT Móricz Zsigmond Mű­velődési Háza 50 tagú Szabolcs-Volán táncegyütteséből és zenekarából, illet­ve a politikai delegációból. Ajándékaink között, amelyet a Ju- noszty-együttesnek vittünk, volt egy album. Augusztusi szabolcsi vendégsze­replésük fontosabb állomásait, emléke­zetes perceit örökíti meg. Utunk emlé­keiről már a mi képzeletbeli albumunk is elkészült. Fakuló és eleven képek sora, lapozzunk bele. Az ungvári fellépés befejező műsor­száma. (Csutkái Csaba felvétele) Á kereset N em tudom, emlékez­nek-e az első fize­tésre. Mekkora örö­met okozott. Már jóelöre elterveztük, hogyan állunk anyánk elé, s átnyújtjuk első keresetünket. Örömet okozott neküínk, anyánk­nak, mert ezt a pénzt már nem kaptuk, hanem két kezünkkel kerestük, meg­dolgoztunk érte. Ez adta külön értékét, okozott örö­met. Eszembe sem jutott vol­na szólni az első kereset­ről, ha nem tudom meg, mekkora csalódást okozott Marikának, amikor várta­várta az első fizetést, s az irodában azzal fogadták, hogy a megyeszékhelyen — ahonnan meg kellett volna érkezni a fizetésnek — elfelejtették számfejte­ni a bérét. Csak a túlóra­pénzt kapta meg, alig két­száz forintot. Pedig ő már előre eltervezte, mivel lepi meg édesanyját. Otthon is várták, számítottak rá, s a most kezdő szakmunkás­lánynak csalódnia kellett. Elsírta magát, anyja vi­gasztalta. „Nem baj kis­lányom, majd számfejtik, s jó lesz az később is, nyugodj meg, biztosan meg fogod kapni.” Ez volt Marika első, nagy csalódása. Vajon gondolt-e erre az illetékes számfetjő, amikor erről megfeledkezett? Eszébe jutott-e, hogy ő is volt va­lamikor kezdő ' szakmun­kás, s alig várta, hogy első keresetét, amiért megdol­gozott, kézbe vegye? Igazán nem nagy ügy. Mégsem mehetünk el szó nélkül mellette. Nem tu­dom, hogy az idén hány fiatal kezdő szakmunkás állt először munkába. Biz­tosan nagyon sokan. Mind várta az első borítékot, s eltervezte, kinek adja, mi­re fordítja első keresetét. Biztosan örömet okozott sok-sok fiatalember ott­hon a családban, mert érezték, hogy felnőtt a gyerek, saját lábára állt, kenyeret keres a munká­jával, amiért évekig ta­nult, hogy szakmát sze­rezzen, hogy besegítsen a családnak. E gyedi eset Marikáé? Lehet. Mégis figyel­meztető. Biztosan túlteszi magát az első csa­lódáson Marika, de nem hiszem, hogy egykönnyen elfelejti. F. K. MUNKAVÉDELMI S zokatlan időben, nem várt látogatók érkez­tek az UNIVERSIL és a Vörös Október Férfiruha­gyár nyíregyházi gyáregysé­geibe. A Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának munkatársai — Benkei László, munkavé­delmi főfelügyelő, Szloboda Gézáné és Abonyi László fel­ügyelők a délutáni, tehát a második műszak munkavé­delmi helyzetét vizsgálták. Az üvegtechnikai üzemben Batári Ottó üvegtechnikus csoportvezetőtől megtudjuk, hogy a részlegében ötvenen dolgoznak bent. A termelés­hez szükséges anyagokat, eszközöket megkapták. De ez már nem áll az egyéni védő­eszközökre. Az üvegtechnikai műhelyben a dolgozók látá­sát károsító, a fényt rosszul szűrő védőszemüveget alkal­maznak, jóllehet ezt kutató- intézet ajánlotta. A fúvódé­ban a Herbert-lámpánál dol­gozó szak- és betanított munkások közül csak Orbán Júlia dolgozik gyári szem­üvegben. A többiek különbö­ző utakon, itthon meg kül­földön saját zsebre 500 fo­1. oldal: a képek kedves barátainkat idézik, akik az ungvári szállóban régi isme­rősként fogadták a táncoso­kat. Két éve járt itt utoljára a csoport. Következő képünkön a munkácsi vár fenséges tömb­je emelkedik a város fölé, sok csatát megért erődítményé­vel, 130 éves terebélyes hárs­fájával. Ennél is híresebb ma már a 36 országba exportáló Kirov műszergyár, első kon­certünk színhelye. Az udvarias fogadtatás után az 5. számnál jön be az első vastaps. A lendületes botoló­kat és az igazi magyar csár­dást szeretik. Sikerül az első bemutatkozás. Két óránk van a huszti fel­lépésig. Huszt „bús düledé- kei” helyén modern város épült, a kultúrteremben pe­dig hamarosan hazai hangu­lat kerekedik. Sok nyíregyhá­zi fiatal szakmunkás jött el megnézni a műsort. Felszaba­dultan, lámpaláz nélkül tán­colnak, itt aratja legnagyobb sikerét a két szólóénekes, M. Juhos Zsuzsa és Tóth István. 2. oldal: útunk legszebb napja, Ungvárról. Délelőtt a város történelmével ismerke­dünk, múzeumának orosz, ukrán termeivel, skanzené­vel. Magyar, szlovák, orosz, ukrán, román, hucul népi épí­tészeti hagyományok gyűjte­ménye. Nyolcszáz néző tapsol a leg­forróbb hangulatú esten a Philharmóniában. A közönség kedvencei a fiú szólisták, alig győzik kihordani a színpad­ról a virágcsokrokat. rintokért beszerzett saját szemüveget használnak. A padlózaton szerte szét üveg- törmelékek. Nincs takarítónő a délutáni műszakban. Ez a facipők miatt balesetveszélyt rejt magában. De ezek a balesetveszélyek eltörpülnek a savazóban ta­pasztalt szabálytalanság mel­lett. A fluorsav szállítására szolgáló edényt nem látták el felirattal. Az itt dolgozó munkásnőnek nem biztosí­tottak egyéni védőfelszerelést: karvédőt, savmentes sapkát, PVC-köpenyt, gumicsizmát, savkesztyűt. Ezért Bodnár Mária beta­nított munkást azonnal el­tiltották a munkavégzéstől és eltávolították a savazóból. A munkásnő munkavédelmi biztonság vizsgájával nem rendelkezett. A laborban rendezték be az osztáshoz szükséges üve­gek viaszkozó helyiségét. Ezt primitíven oldották meg, — Koncert után baráti talál­kozóra várnak bennünket a Junoszty tagjai. Gyonsan ki­derül, hogy a gopak és a nyírségi csapásoló nem ismer nyelvi korlátokat, sőt a shake nyelve is nemzetközi. 3. oldal: szokatlan feladat. Üdülőknek és betegeknek szól a műsor a Kárpáti Sza­natóriumban és beregvári üdülőben. Estére az utolsó, ötödik koncertre tartalék ere­jüket is bevetették. A szojvai kultúrpalotában fergeteges sikerrel búcsúztunk. 4. oldal: hajnalban kez­dünk felkapaszkodni a Kár­pátok gerincére a Vereckei hágó szerpentinjén. Alat­tunk ezüstfehér felhők fákító fényéből kiemelkedő, fenyve­sekkel borított csúcsok vi­gyázzák a völgyeket. Uticélunk Lvov, Lemberg, az oroszlán városa, Daniló halicsi fejedelem fiának, Levnek a neve után. A 700 ezres városban megcsodáltuk a gótikus és reneszánsz mű­emlékeket. 5. oldal: a vendéglátásé. Szokatlan ízek, gyönyörűen rozoga faládákon a fröccsön­téstől papírral védve, elektro. mos rezsókon fortyogott a viasz. A tűz- és a nagy fokú életveszély miatt a viaszkozó Finta Mihálynét is azonnal kiállították a munkából. A laboratóriumban használatos vegyszereket záratlan szek­rényben, a mérgező anyago­kat — sósav, nátriumhidro- xid — egy asztalkán szaba­don tárolták. A munkahelyek, a folyosók rendetlenek, ládák, dobozok, munkapadok között raktáro­zott áruk nehezítették a moz­gást, szülték a balesetve­szélyt. — A tmk-ban a forgácsoló­gépek nincsenek felszerelve védőeszközökkel. A villany- szerelő, a szigorú előírás el­lenére egyedül van szolgálat­ban. Az egyének és kollek­tívák által munkaközben használt kávéfőzők és elekt­romos szerelvényei elhaszná­lódtak, érintésvédelmi vizs­gának nem vetik alá. Az al­terített asztalok, az elmarad­hatatlan előétellel és vegyes salátával. 6. oldal: ez az együttesé. Kiváló együttes, 12 éves, két­szer nyert ezüst I. fokozatot. Tagjai zömmel gimnazisták és szakmunkásak, 15—25 év között. Sok a kezdő, aki öt­hat év előzetes tanulás után most került a felnőtt csoport­ba. Sokat kell még fejlőd­niük, míg újra elérik a kiváló együttestől várható szintet, van azonban néhány kivéte­les ígéret közöttük. Egyik szólistájukat próbafelvételen tagjai sorába hívta meg az Állami Népi Együttes. A „je­lölt” nemet mondott, két­gyermekes családapa, azon kívül jó szakmája van, fő foglalkozásban, pénzért nem akar táncolni. Csak szívvel, maguk és mások örömére vállalják. S itt be is hajthatjuk albu­munkat. Már csak annyi hiányzik a „csoportképhez”, hogy Dalanics György művé­szeti vezető irányításával külföldön is jól vizsgázott a megfiatalodott csoport. katrész üzemben nincs rög­zítve az asztali állóoszlopos fúrógép. Visszatérő látogatásra ér­keztek a munkavédelem hi­vatásos őrei a Vörös Október Férfiruhagyár nyíregyházi gyáregységébe. Örültek an­nak, hogy a vállalat a dél­utáni műszakban biztosítja a munkahelyi vezetést és fel­ügyeletet. Ellenőrzésünkkor csoportvezetők, szalagvezetők és művezetők voltak bent és a munkákat Meggyesi István főművezető irányította. Am az öröm itt is hamar ürömmé változott. Az üzemben au­gusztusban volt a nagy kar­bantartás. Ennek során a korábban már jelzett baleset- veszélyeket nem szüntették meg. A gőzvasaló kondenzvíz elvezetését nem oldották meg. Timkó Miklósné a kézi gőz_ vasalónál többször megégette a lábát, ezt a sérülési napló­ba nem jegyezték fel. A gőz­vasaló helyiségben a kiima nem megfelelő. Dankó Or­bánná és munkatársai, köz­vetlenül az ablak előtt áll­nak, elölről a gőz, hátulról a nyitott ablakon át a szabad levegő vágja őket. emiatt gyakran kerülnek táppénzre. (sigér) Dokumentumfilmet készí­teni mindig felelősségteljes vállalkozás, ismert témából különösképpen az. Akkor pedig, ha már többször és több műfajban feldolgozták, kockázatos is: unalmat kelt­het, ha nem ad valami újat. A német háborús főbűnösök perének Nürnbergben le­zajlott tárgyalásáról is le­hetetlen újat közölni. Ami ott elhangzott, magyarul is hozzáférhető több könyvben is. Ezért is becsülnivaló ön­magában már a vállalkozás is: új dokumentumfilmet készíteni a témáról, ponto­sabban arról, hogy az ítélet- hirdetés után harminc év­vei mit tudnak, mit gondol­nak az NSZK-ban némelyek (talán nem is kevesen) a perről, a második világhá­borúról, a nácizmus és a Harmadik Birodalom veze­tőinek szerepéről, felelőssé­géről. Azonban nemcsak mint vállalkozás dicsérhető a Horváth J. Ferenc írta és szerkesztette film, Az íté­let, hanem azért is, mert tudott újat adni. Dokumen­tumokkal mutatta be: mi­ként igyekszenek az NSZK- ban a hivatalos szervek a nürnbergi pernek még az emlékét is eltüntetni, el­hessegetni, vagy pedig ér­vényességét tagadni; hogy éled, terebélyesedik a könyvkiadásban is a náci Németország, a Wehrmacht, az SS és általában a fasiz­mus apologetikája, elfogult védelme, magyarázgatása, dicsőítése; hogy próbálkoz­nak egyes körök hamis ideá­lokat kreálni azokból, akik a német népet és egész Eu­rópát meggyötörték, meg­gyalázták. Újat adott ez a film azzal is, hogy nem­csak szemtanúk, a fasizmus­tól szenvedettek emlékez­nek benne, hanem a vád­hatóság két tagja és a há­borús főbűnösök egyike is nyilatkozik, a húszévi bör­tönbüntetését letöltött náci Tanul az ország, s a rádió­műsorok között is örvende­tesen megszaporodtak az oktatással, tanulással fog­lalkozók. Ezúttal csak a rá­dió és a televízió az új tan­évben indult közös felnőtt- oktatási programjáról a Mindenki iskolájáról emlé­kezünk meg, amelynek szombati konzultációs fél­órája jól tükrözte a való­ban társadalmi méretű „in­tézményközi” összefogást az általános iskola 7. és 8. osz­tályát el nem végzett fel­nőttek tanulásának, meg az egyéb rétegek közművelő­dési igényei kielégítésének elősegítésére. Ez a rádiós konzultáció röviden visszautalt az ed­dig hallott legfontosabb anyagrészekre („tantervi csomópontok”), s bővebben ajánlotta a figyelmünkbe a legérdekesebb, legvonzób­ban feldolgozott részleteket. (Pl. a Csehov-előzetes.) Az adás legérdekesebb részét a veszprémi Georgi Dimitrov Művelődési Központból köz­vetítették: jutalmazott kér- dezz-feleleket (Fontoló cím­mel) az eddigi adások anya­gából, tájékoztatást a me­gyei konzultációs központ tevékenységéről. Utóbbiból megtudtuk, hogy az egyes témakörök feldolgozására — pedagógus vezetéssel — ún. alapismereti körök jöttek létre, s újszerű kezdemé­nyezés a megyében, hogy egyes termelőszövetkezeti szocialista brigádok kultu­rális vállalásaiba felveszik az egyes adások anyagának megismerését. fegyverkezési miniszter. A megszólalók mind olyanok, akik nem egyszerűen csak emlékeznek, hanem hang­súlyozzák a nürnbergi ítélet máig ható érvényességét, ezzel erősítve a film aktua­litását. Az emlékek szálain talál­kozik össze két ember Zsombok Tímár György té­véfilmjében, a Holtvágány­ban. Mindketten kiestek már az aktív munkából, holtvágányon élnek. A ma­gát mozdonyvezetőnek ál- modó-mondó, sohasem vég­legesített egykori pálya- és váltóőr szellemileg is holt­vágányon mozog már a film elejétől (talán eredetileg is gyermeteg lelkialkatából és az ebből eredően elkövetett súlyos szolgálati szabálysér­tése miatt bekövetkezett és börtönnel büntetett, általa okozott baleset miatt). A nyugdíjas volt vasúti fő- , tiszt a film végére érkezik el ide, a szellemi vakvá­gányra, amikor az emlékek kölcsönös felidézésekor megsejti (rájön?), hogy azt a bizonyos balesetet tulaj­donképpen ő okozta; és hogy az egykori bakterre kisza­bott börtönbüntetés őt il­lette volna. E felismerés rendíti meg annyira lelki­leg, hogy ő is naponta fel- kérezkedik a holtvágányon díszként álló kimustrált mozdonyra, miként egykori pályatársa. Mindez így — újragon­dolás után — leírva vilá­gosnak tűnik, de sajnos a film nézése közben nem ért­hető egyből. Homályos, za­varos néhány jelenet (leg­inkább az: hogyan, személy szerint kitől kapott az őr­ház rossz telefonutasítást); s lélektanilag nem érzem kellően indokoltnak azt sem, hogy egy gépekkel so­ha nem foglalkozó ember az idegi megrázkódtatás után miért éppen a moz­donyhoz vonzódik. Nemcsak a jő eredeti mű­vek, de jó rádióváltozataik is lehetnek időállóak. leg­alábbis újrasugárzásra ér­demesek, mint a Jégtörő Mátyás vasárnap esti, is­métlésben történt adása is bizonyította. Tamási Áron regénye 1935-ben, az Ábel- trilógia után jelent meg, s a nagy író legjelentősebb alkotásainak egyike, mely­ben a népi képzelet- és hie­delemvilág szerepét, hatá­sát mutatja be az akkori székely falu, közelebbről pedig egy fiatal házaspár életében a házasságkötésük­től az első fiúk születéséig. Ez a népi hiedelemvilág olyan ősállapotra mutat vissza (és egyben az igazi megismeréstől való elzárt­ságra utal), amikor — mint a mesében — az emberek úgymond értették az álla­tok, fák, virágok nyelvét és viszont, s a jó és a rossz szellemek harcban álltak az emberek megsegítéséért, illetve elkárhoztatásáért. Valóság és tündérmese, né­pi realizmus és boszorkány­mitológia váltja egymást a költői szépségű regény lap­jain. A rádióváltozat (Al­bert Zsuzsa alkalmazásában és Cseres Miklós dr. rende­zésében néhány éve ké­szült. jóllehet inkább az utóbbiakat, a folkloriszti- kus, a meseszerű elemeket bontotta ki a regény szöve­téből, s nem mindenben tette lehetővé a cselekmény valóságos síkjának követé­sét. mégis, önmagában is megáll, érdemes újra meg­hallgatni. Merkovszkl Pál Baraksó Erzsébet ŐRJÁRAT Azonnal eltiltónak... Seregi István A RADIO MELLETT ^KÉPERNYŐ HBB

Next

/
Oldalképek
Tartalom