Kelet-Magyarország, 1975. december (32. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-29 / 303. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. december 29. A TÜNDE UTCAIAK ÖRÖME 2 vállalat - óvoda Nagy öröm érte Nyíregyházán a Tünde utcai óvodásokat. Elkészült számukra a tornaszoba, vagy ahogy azt más néven nevezik, a „dühöngő”. Elkészült, s itt már az is érdekes, hogyan. Az Együtt Nyíregyházáért akció keretében. Két vállalat, a papíripari és a UTÁSZ munkásainak kezemunkája, valamint a gyár és áram- szolgáltató anyagi támogatása tette lehetővé, hogy december végétől rendszeres testnevelés-oktatás folyjék a kicsinyek körében. A tornaszoba 260 ezei forintos munkájához a két vállalat 100—100 ezer forintot adott. Ezenkívül ott voltak minden olyan munkánál a szocialista brigádok tagjai, a munkások, ahová szakértelmük kellett. Szereltek villanyt, dolgoztak a berendezés elhelyezésén. A papíripariak hulladékból annyi ötletes játékot is készítettek, hogy a színes kockaorgia igazán vidámmá tesz minden percet. De hogy a torna mellett az ügyesség más területen is kibonta- kozhassék, a papíripari vállalat nem fukarkodott további 100 ezer forinttal sem. Ebbpl telt tévére, pi- anínóra, hasznos játékokra, szemléltetőeszközökre. A Tünde utcai példa igazolja: ott, ahol vállalatok felelősen fognak hozzá ahhoz, hogy a társadalom fontos feladatainak megoldásából részt vállaljanak, ott rövid idő alatt a legjobb megoldások születnek így avatták fel ők a tornaszobát. Sokfelé kaptak a gyermekintézmények szép meglepetéseket karácsony és újév táján. Nyíregyházán azonban ez a legszebbek közé tartozik. A gyerAz új maci is ismerkedik... (Gaál Béla felvételei) mekek, ha még nem is tudják megfogalmazni, a sok tárgy, eszköz mellett érezhetik, hogy megkapták a legtöbbet: a felnőttek igazi szeretetét, gondoskodását. Jobb útrava- lóval aligha indulhatnának el kis életük első szakaszán. Á magyar a 29. Ezt a kérdést sűrűn felvetik. De lehet-e rá megnyugtatóan válaszolni? Amint látni fogjuk, lehet. Ezzel a kér_ déssel Tótfalusi István is foglalkozott Bábel örökében című könyvében. Részben az ő adatait használjuk fel. A nyelvek sokféleségét éppen Bábel tornyának építésével kapcsolatban a biblia is magyarázza. A haragvó Isten az addig egységes nyelvet hetvenkettőre tördelte szét. De miért éppen annyira? A mezopotámiai kultúrkörben a tizenkettes számrendszer fejlődött ki. A hetvenket- tes „kitüntetett” számot az alapszámot önmaga felével megszorozva (12x6) kapták. Ennek a számrendszernek ma is megvannak a nyomai: a napnak 2x12 órája van, a kört 30x12, vagyis 360 fokra osztjuk fel. Ezt a szent 72-es számot az arabok is átvették, noha már tízes számrendszerben számoltak. De hozzátettek még egyet, mert „egy az isten”, Allah, és ezért ő a páratlan számot szereti. Ezért az arabok szerint a nyelvek száma is csak 73 lehet. Hány nyelv van a világon ? n biblia nyomán a keresztény ókorban és a középkorban ragaszkodtak a hetvenkettes számhoz. Pedig a népvándorlások során újabb és újabb népek tűntek fel, így a gotok, vandálok, longobár- dok, hunok, avarok, törökök, magyarok, vikingek, tatárok, de az ő nyelvüket nem vették figyelembe. A nagy felfedezések és az amerikai indián nyelvek megismerése változ. tatta meg a nyelvek számáról alkotott véleményt. 1787-ben már egy Szent- pétervárott kiadott útikönyv 200 nyelvet ismert, 1800-ban a spanyol Hervás már 300 nyelvről tudott. A német Adelung 17 év múlva már 500 nyelven ismertette a Miatyánk szövegét; és megközelítően 3000-re becsülte a nyelvek számát. A nyelvtudomány fejlődése és a nyelvekről való ismeretek nagyarányú gya_ rapodása kellett hozzá, hogy a nyelvek számát megállapíthassák. Az UNESCO Adelung megállapításait igazolta: egy 1954-es felmérés alapján kb. 3000 a világ ma élő nyelveinek száma. Ugyanilyen eredményre jutott 1957-ben a Londoni Antropológiai és Szociológiai Társaság is: az emberiség jelenleg 2796 nyelven beszél. Azóta is ez a szám járja, amikor a világ nyelveinek a számáról van szó. Hihetetlenül nagy szám ez. De lefaraghatunk belőle, ha figyelembe vesszük, hogy az amerikai indián nyelvek száma óvatos becsléssel is 800, az afrikai négerek is kb. 500 nyelven beszélnek, ugyanennyire tehető Ausztrália, Uj- Guinea és Óceánia benn. szülöttei nyelvének a száma is. így kb. csak 1000 nyelvet kell „szétosztani”. Ha az emberiség számát (3 milliárd) viszonyítjuk a egy nyelvet egymillió embernek kellene beszélnie, kb. 3000 nyelvhez, akkor De nem így van: vannak olyan nyelvek, amelyeknek több mint 100 millión felüli használójuk van, néhány nyelvet pedig csak néhány száz ember beszél. Érdemes megjegyezni, hogy az emberiség fele a 6 legelterjedtebb nyelvet használja: a kínai, angol, hindusztáni, orosz, spanyol és német nyelvet. A további sorrend a japán, arab, indonéz, francia, bengáli, portugál és olasz nyelv. (Az elsőnek említett kínai nyelvet 620 millió, az utoljára említett olaszt pedig 60 millió ember beszéli.) M inket, magyarokat az is érdekel, hogy hányadikak vagyunk a világ nyelveinek listáján. Nyel. vünk a 29. azok között a nyelvek között, amelyeket több mint 10 millió ember beszél. Sportnyelven szólva, nem rossz helyezés ez. De kötelez is: az emberség ügyeiben való cselekvő részvételre, főként pedig nyelvünk megbecsülésére, további kiművelésére. Kiss István A népgazdaság 1976. évi terve (Folytatás az 1. oldalról) ságok termelési lehetőségeinek kihasználásával is. A termelői érdekeltség fokozása és a helyesebb árarányok kialakítása érdekében 1976. január 1-én emelkednek a mezőgazdasági termékek felvásárlási árai. A terv szerint a növény- termelés több mint 6 százalékkal növekszik. Gabonából — a vetésterület növelését és a terméshozamok javulását figyelembe véve — az 1975. évinél mintegy 6—7 százalékkal nagyobb termés betakarítására lehet számítani, ami az ország kenyérgabona- és abrakta karmány-szükség- letének kielégítése mellett gabonaexportra is lehetőséget ad. Növekszik az ipari növények (elsősorban az olajos növények), valamint a zöldségfélék vetésterülete és termésmennyisége. Az állat- tenyésztés termelése 1 százalékkal növekszik. A szarvasmarha-állomány kis mértékű emelkedésén belül a tehénállományt legalább 2,5 százalékkal, a nagyüzemekben ennél gyorsabban kell növelni. A sertésállomány 6 százalékkal, ezen belül a kocaállomány mintegy 10 százalékkal nő. Közlekedéshírközlés A közlekedés áruszállítási teljesítménye 1976-ban is dinamikusan, 7 százalékkal fejlődik. A várható szállítási igények kielégítése érdekében a járműpark fejlesztésével egyidejűleg javítani kell a szervezettséget, biztosítani az egyenletes és folyamatos rakodást, a kapacitások jobb kihasználását. A vasút járműállománya korszerű villamos- és Dieselmozdonyok, személy- és teherkocsik, a közúti közlekedésé nagy teljesítményű autóbuszok és tehergépkocsik beszerzésével fejlődik. 1976 végén átadják a forgalomnak a budapesti metro észak-déli vonalának Deák tér és a Nagyvárad tér közötti szakaszát. 1976-ban 77 ezer új személy- gépkocsi kerül forgalomba, körülbelül 68 ezer a lakosság tulajdonaként. A hírközlésben több mint 21 ezerrel nő a távbeszélő főközpontok és 14 ezerrel a távbeszélő alközpontok állomásbefogadó képessége. Az életszínvonal, életkörülmények Az 1976. évi terv fontos társadalompolitikai feladatnak tekinti, hogy tovább emelkedjék a lakosság élet- színvonala, javuljanak élet- körülményei. A növekedés üteme azonban az 1975. évinél szerényebb lehet. A terv szerint a lakosság pénzbevételei 9 százalékkal emelkednek, ezen belül a nominálkere- setek átlagosan 6—6,5 százalékkal nőnek. A központi ár- intézkedések és a piaci árváltozások együttesen 4,5 százalékkal emelhetik a fogyasztói árszínvonalat. Az egy főre jutó reáljövedelem így 3 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 1,5/ százalékkal lesz magasabb .az 1975. évinél. A reáljövedelmek és reálkeresetek tervezett ütemű növekedését az 1976. évi terv intézkedései és a szabályozó rendszer módosítása biztosítják. Emelkedett, illetve emelkedik a bölcsődék és óvodák dolgozóinak, valamint a papíriparban több műszakban foglalkoztatottak bére. Nő a nyugdíjak rendszeres évi növekedésének minimális összege. Folytatódik a munkaidő- csökkentés az oktatás, a kultúra, az egészségügy és a közlekedés területén. Csökken a mezőgazdasági termelőszövet- keztekben a nyugdíjkorhatár. A terv a helyesebb árarányok kialakítása, a termelés és a fogyasztás szerkezetének befolyásolása érdekében központi fogyasztói árintézkedéseket is tartalmaz. Az intézkedések az építőanyagok, a bútorok, a papíripari termékek egy részére, néhány más nem alapvető termék és szolgáltatás árára, valamint az áruszállítási díjtételekre terjednek ki. Az év során emelkedik a hús és húsfélék ára, egyidőben külön kiegészítő juttatásokat kapnak a bérből élők. A terv — folyó áron számítva — a kiskereskedelmi forgalom 9—9,5 százalékos Növekedését irányozza elő. Előírja, hogy a termelő és a kereskedelmi vállalatok kiegyensúlyozott, javuló színvonalú áruellátást biztosítsanak. Jelentősen növekszik a lakásépítésre fordított összeg, amelyből mintegy 82 ezer lakás épül fel. Ebből 28 ezer lesz az állami és 54 ezer a magánlakás. Az egészségügyi és szociális ellátást javítva, a gyógyintézetek 2900 ággyal bővülnek. A járóbeteg-ellátás közel 60 általános és gyermek- orvosi körzet, valamint további 500 szakorvosi napi munkaóra megszervezésével fejlődik. A bölcsődei hálózat mintegy 3600 hellyel bővül. A szociális otthoni helyek száma 540-nel növekedik. A terv kiemelt feladatnak tekinti az óvodák, az általános iskolák és a szakmunkás- képzés fejlesztését. Az óvodai helyek száma várhatóan 14 ezerrel nő, s az óvodában elhelyezett gyermekek aránya 80 százalék fölé emelkedik. Az általános iskolai új osztálytermekkel bővül a körzeti iskolahálózat. Tovább javulnak a szakmunkásképzés feltételei. Beruházás A belföldi felhasználás növekedésének mérséklésével összhangban 1976-ban a felhalmozás nem, vagy csak kismértékben növekedhet. A szocialista szektor beruházá. saira folyó áron 148—150 milliárd forintot — összehasonlító árakon az 1975. évinél 1—2 százalékkal többet — lehet felhasználni. Az átlagosnál gyorsabban növekednek a vil- lamosenergia-ipar, a kohászat, a gépipar, a vegyipar beruházásai, valamint a lakásépítésre és közműfejlesztésre jutó összegek. A rendelkezésre álló beruházási eszközöket nagyobbrészt a már megkezdett beruházások foly_ tatására és minél előbbi üzembe helyezésére kell fordítani. A beruházásoknak mintegy fele lesz állami beruházás. Folytatódik a kijelölt nagyberuházások gyorsított ütemű megvalósítása. A folyamatban levő beruházások nagy ráfordításigénye miatt csak három új nagyberuházás, a Dunai Vasmű konverteres . acélművének, a Tiszai Vegyi Kombinát polipropilén gyárának és a zalaegerszegi hűtőháznak kivitelezése kezdhető meg. A terv a vállalati beruházások korábbinál szerényebb mértékű növekedését teszi lehetővé. Ezért különösen fontos, hogy a vállalatok az esz. közöket takarékosan, elsősorban a konvertálható export- árualapok bővítésére, a termelékenység javítására, a kedvezőbb gyártmányszerkezet kialakítására, főleg rekonstrukciós jellegű beruházásokra használják fel. A terv azzal számol, hogy kiegyensúlyozott anyagellátás és a vállalatok beszerzési tevékenységének javulása mellett a készletnövekedés az 1975. évinél kisebb lesz. Külkereskedelmi forgalom Az 1976. évi terv a nem. zetközi kapcsolataink jelentős bővülését, a külkereskedelmi forgalomnak a népgazdaság szükségleteivel és a gazdasági egyensúly követelményeivel összhangban lévő fejlődését irányozza elő. A szocialista országokat illetően a forgalom tervszerű fejlődését az államközi megállapodások alapozzák meg. Szélesednek az együttműködés különböző formái, erősödik a szocialista integráció. Az a célunk, hogy béhozata. lunkat minél nagyobb részben a szocialista országokból biztosítsuk, ennek megfelelően növekedjék a kivitelünk is. A terv azzal számol, hogy bővülnek a kapcsolataink a tőkés- és a fejlődő országokkal. A külkereskedelmi egyensúly javítása megköveteli a kivitelnek a behozatalnál lényegesen gyorsabb növekedését. A terv ezért írja elő egyfelől a behozott termékekkel való ésszerű takarékosságot, másrészt az ex. portképes termékek termelésének gyors növelését, a külkereskedelmi munka, lényeges javítását. Az 1976. évi népgazdasági terv teljesítése alapvető feltétele az V. ötéves terv céljai megvalósításának. A célok reálisak. A Minisztertanács elvárja, hogy a gazdaságirányítás minden vezetője megértse a ráháruló feladatokat, végrehajtásuk érdekében dolgozzék. Felkéri hazánk min. den polgárát, hogy öntudatos és fegyelmezett munkával segítse elő a terv céljainak valóra váltását. Morauszki László, Markovics László, Hornyák Sándor és Tircsi Vendel, a nyíregyházi Hajtóművek és Festőberendezések Gyárának lakatosai szovjet exportra készülő konvejorok áramszedőit szerelik. (Gaál Béla felvétele) Ha kicsit nehéz is, de jó mulatság...
