Kelet-Magyarország, 1975. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1975-08-17 / 193. szám
1975. augusztus 17. KELET-MAGYARORSZÁG — VASÁRNAPI MELLÉKLET 5 Megyénk tájain NYÍRJES TANYA Beszélgetők Molnár báró odajött hozzám és azt kérdezte: mennyit ér maguknál egy munkaegység? Meglepett, mert a báró máskor tegezni szokott, másrészt azon töprengtem, honnan tudja ez, hogy mi azóta nem kommencióra, hanem munkaegységre dolgozunk. Azután a báró kért tőlem egy cigarettát, beült a batárba és elhajtatott... Barnucz Gábor Néző Sándorné Ifj. Spisák Györgyné Linkecs Istvánné öreg Nyírjes tanyai parasztember mesélte el álmái Molnár báróval, aki a tanya egykori gazdája volt. Még visszajár az idősebbek éjszakáin a tanya ura, hogy megtudakolja, hogyan élnek egykori cselédei. A tanya, azt mondhatnánk, egy lépésnyire van Nyíregyházától, de nyomban hozzá is kellene tenni: és egy örékkévalóságnyira. Egy lépés, mert a megyeszékhely mindössze hat kilométer. Valójában a városhoz tartozó legszélső borbányai ház és a nyírjesi szélső ház között ötven—száz méter csak a távolság. Magyar István nyírjes tanyai háza egy kiáltásnyira van a borbányai Kovácsék házához. De milyen nagy tud lenni ez a rövidke .yávo. ?ság ... Oros ne.' enged el bennünket, Nyíregyháza meg nem rajong értünk — magyarázta Barnucz Gábor, a nyírjesiek egyik tanácstagja. A határunk szerint és tanácsilag Őröshöz tartozunk. A kenyéradónk a nyíregyházi Ság- vári Tsz, meg a közeli üzemek, a konzervgyár, az almatároló, a szikvízüzem, a gáztelep. Az iskolánk Őröshöz tartozik, de különösen a felsős gyermekek többnyire a borbányai iskolába járnak. Van villanyunk, első osztályú út köt össze bennünket a várossal, mégis nagyon magunkba vagyunk... Százhárom ház, öt utca, félszáz ember — ez a Nyírjes tanya. Nem tirpák bokortanya, falusias település, utcaszerű építkezéssel, nem szétszórt házakkal. Kis falu benyomását kelti, ahol a lakosság többsége a Ságvári Tsz földjein dolgozik, kukoricát, búzát, kevés rozsot, újabban paprika-, paradicsom-, salátamagot termesztenek. A megélhetés jó, egy tsz-tag átlagos keresete 25—30 ezer forint egy évben. A tanya központjában van a tsz üzemegysége, innen indul a vontató a földekre és ide tér vissza, hogy az árokpart helyett ízlése' ebeolooen fogyasszák el az embereit az ebédjükét, amelyet a nyíregyházi almatároló konyhájáról hordanak. Negyvenötén ebédelnek a ,,hozott” ételből naponta 6 forintért. Már a nyelvünkön a szó, hisz ez a tanya városias, Nyíregyháza egyik kertes előszobája, de vendéglátóink lelohasztják a lelkesedéNem igazíthatja útba az érkezőt a tanya nevét idéző nyírjes, de még egy tábla sem jelzi a nagykállől útról elágazó bekötő úton, hogy az utas ezt a félezer lakosú, települést találja az út végén. Egy apró pont, ahol emberek étnek, dolgoznak, terveznek, élni akar, tartozni valahová, jobban mint eddig, mint testhez a kar. a láb. erősödni, fejlődni, minden nap bizonyítani életképességét. sünket. A Nyírjes tanya fölött régóta hatalmas kérdőjel mered. Engedéllyel 1954-ben épült itt az utolsó lakóház. Azóta nem adnak engedélyt a tanácsi szervek, mondván: a Nyírjes tanya tovább fejlesztésre nincs kijelölve. Ez a nagy fájdalmuk, hisz a tanya népét ez a föld tartja el és ez továbbra is így lesz. De hogyan vehetik át az idősebb nemzedéktől a stafétabotot a fiatalok, ha nem építkezhetnek, nem lehet saját fészkük? Ahogyan az idősebbek mondták: nem örökösödhet- nek... Erre keresik, kutatják a választ, minden járástól, megyétől ott járó embertől megnyugtatást remélnek. Szeretnék biztosan tudni a jövőt, a hovatartozást. Valójában a tanya életrevalóságának bizonyítékaival találkoztunk a gondosan rendezett tsz-üzemegységben, a havonta 140 ezer forintot forgalmazó szövetkezeti vegyesboltban, a rendbehozott, de még így is több törődést kívánó iskolában, a jelenleg helyettesítéssel működő orvosi rendelőben, vagy a szinte állandóan munkában levő fú- rott kútnál, ahol a falunyi tanya lakóinak apró örömei, gondjai kerülnek szóba. Kora reggel nem jó a buszközlekedés Nyíregyházára. Elkelne a vegyesbolt mellett egy néhány lépésnyi bisztróféle, ahol kulturált körülmények között elfogyaszthatnák a betérők az üveg sörüket, borukat. Évek óta A művelődési ház lelakatolt ajtaja VnsRRnnpi IVIelléklet van is és nincs is művelődési házuk, emiatt a fiatalok bandába verődve az iskola udvarán randalíroznak. Nincs, aki összefogja a fiatalokat — panaszkodnak a felnőttek. A könyvtár is szünetel, s legfeljebb a heti egy alkalommal, hétfőn tartott filmvetítések jelentik a művelődést az itt élők számára. Emiatt, főleg a fiatalok, motorra kapnak és járják a környéket, mennek a városba, mert a tanyán legfeljebb munka van, kikapcsolódás alig. A Nyírjes főutcáján, a Gárdonyi Géza utcán kövesúton mehetünk, a másik takaros utca a Bajcsy-Zsilinszky utca betonlapos járdát kapott. A családonként befizetett évi 250 forintos községfejlesztési hozzájárulás járda, út, rendbehozott tanterem és más formában jut vissza az itt élőkhöz. Nem is panaszkodnak, amiatt, hogy az anyaközség, Oros szűkmarkú lenne hozzájuk. A tanya fekvése miatt annál inkább, mert a közeli borbányai szeméttelep füstjét ők is szívják, különösen a Csárda utca környékén, ahol az erős szél nem csak homokot, hanem sok-sok szemetet, rongyot, papírt is sodor a házak elé ... Az utóbbi években kaptak nyilvános telefont, ez jól jött. A tsz-üzemegység épületének falán elhelyezett készülék életet, értéket menthet. A kis szekrény kulcsa az éjjeliőrnél van, baj esetében bárki elérheti. A tanya lakói egy időben a városban, a Dam- janics laktanya mögött érhették el a körzeti orvosukat, itt vásárolt épületet orvosi célra a községi tanács. Egy idő óta azonban nincs állandó orvosuk, s ez azt jelenti, hogy a sürgős betegeket nehezebb rendelőintézetbe, kórházba juttatni. Úgy tudják, szeptember; 1- vel ismét lesz „saját” orvosuk, s ez máris megnyugvással tölti el őket. A betegség és a tűz a tanyai ember legádázabb ellensége, s ha ebben érzi, hogy nincs magára- hagyva, nem tűnik olyan nagynak a távolság a lakottabb területtől. Nyírfát hiába is keresnénk a Nyírjesen, helyette két jellegzetes nyárfa áll itt őrt, ami a térképen is megtalálható, — újságolja Linkecs Istvánné tsz-tag, az ebédlő dolgozója. Páll Géza Nem igazíthatja útba az érkezőt a tanya nevét idéző nyírjes, de még egy tábla sem jelzi a nagykallói útról elágazó bekötő úton, hogy az utas ezt a félezer lakosú, települést találja az út végén. Egy apró pont, ahol emberek élnek, dolgoznak, terveznek, élni akar, tartozni valahová, jobban mint eddig, mint testhez a kar, a láb, erősödni, fejlődni, minden nap bizonyítani életképességét. M Kelet agyarország Megérkezés a földekről a szövetkezet ebédlőjé hez (Hammel József felvételei)
