Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-27 / 122. szám
I 19T5. május ÍT. KELET-MAGYARORSZÄS ...... ■ ■ Üj formák Nyíregyházán. — ^Gaál Béla felvétele) A Vasvári utcai minigarzon lakások. Befejeződlek a gyermekvédelmi napok Ezer gondozott családi otthonban ISevetősziitők és pártfogók jutalmazása A megyében élő csaknem háromezer állami gondozott gyermek legnagyobb része — közel egyezer kiskorú — nevelőszülőknél lakik. Több. mint 600 család nyújt hosz- szabb-rövidebb ideig otthon helyett otthont, az elhagyott, vagy a veszélyeztetett, nehezen nevelhető gyermekeknek. A nevelőszülők áldozatos munkáját nehéz lenne pénzjutalommal, vagy alkalmanként elismerő szavakkal dicsérni, hiszen a legnehezebben pótolható érzés, a szülői szeretet helypttesítesére vállalkoznak. Évente egyszer a megyei gyermek- és ifjúságvédő intézet mégis megjutalmazza a legjobb nevelési eredményeket elérő nevelőszülőket, ezzel is kifejezve munkájuk megbecsülését. Huszonöt nevelőszülő A megyei gyermek- és ifjúságvédelmi napok befejező rendezvényeként az elmúlt hét végén került sor a nyíregyházi intézetben arra a bensőséges ünnepségre, amelyen huszonöt nevelőszülő és tizenkét társadalmi pártfogó eddigi munkáját méltatták. Évente átlagosan húszer forintot osztanak szét g nevelőszülők és a pártfogók jutalmazására. Ebben az évben három nevelőszülő részesült megkülönböztetett elismerésben, a megyei tanács elnökének dicséretében. Batári Béláné, a most már nyugdíjas kisvárdai óvónő csaknem harminc évvel ezelőtt vitte haza otthonába az első állami gondozott gyermeket. Azóta tizenötöt nevelt fel, egy gyermeket már huszonhat évvel ezelőtt örökbe fogadott, ötöt pedig nagykorúságáig gondozott. Neveit gyermekei révén lett vezetőségi tagja az iskolai szülői munkaközösségnek, a nőtanácsnak. Nyugdíjas kora ellenére is nevel kiskorú gyermekeket. Biztos kenyér Gál Józsefné nyíregyházi Pipacs utcai háromszobás, kertes családi házában tizennégy gyermek laótt ftl az utóbbi tizenegy év alatt. A nevelt gyermekeket ugyanolyan szeretettel készítette fel, az életre, mint két fiát. Férjével, a SZÁÉV gépszerelőjével együtt azon igyekeztek, hogy miijden gyermeket biztos kenyérhez juttassanak. Ellenőrizték iskolai előmenetelüket, s arra a legbüszkébbek. hogy minden nevelt gyermekük középiskolát, vagy szakmunkásképző intézetet végzett. A kapcsolat nem szakadt meg, má is több gyermekkel találkoznak fend szeresen. Molnár Andrásné azokat a gyermekeket szereti, akik a legtöbb szeretetet igénylik, a legtöbb segítségre szorulnak. Fői eg értelmi fogyatékos gyermekeket nevel, már tizenöt éve, nyíregyházi, Csipke utcai házában. A nyolc felnevelt gyermek közül egyszer három testvért, egyszer pedig egy ikerpárt fogadott magához. Egy gyermeket örökbe fogadtak. Jelenleg is két állami gondozottat nevel, egy kisegítő, iskolás, és egy óvodás gyermeket. Elismerés A szülőd ház melegét, a családi otthon biztonságát pótló több éves, vagy évtizedes fáradozásukat honorálja az elnöki dicséret és a pénzjutalom, amelyet Együd János, a megyei tanács művelődésügyi osztályának csoport- vezetője adott át. Rajtuk kívül huszonkét nevelőszülő részesült dicséretben és jutalombon. Ugyanekkor adták át az emléklapokat és pénzjutalmakat a társadalmi pártfogóknak is, akik a megye különböző községeiben, városaiban, az állami gondozás megszűnése után, a munkába álló fiatalok utógondozásában nyújtottak nagy segítséget. (be) CIRKÁLOM C söndes utcán, az udvar végében ál a műhely, idáig már nem ér el Mátészalka városának füstje és zaja. Az alacsony épület ajtaja nyitva, kihallatszik rgjta a ritka, de egyenletes kopácsolás. Hajlott hátú, rótt bajuszú itjős ember a műhely közepén a nehéz baltával akkorákat üt a kemény fára, hogy a forgácsok a plafonig repülnek. A szorgalmas kádár mestert Seres Lajosnak hívják. május 16-án múlt kilencven éves. A földes kis műhelyben hordóvá, dézsává formálja a fát. Az idős mester széles karimájú kalapot és niájd- nem földig érő bőrkötényt visel. Alacsony termetű, vékony ember, de igen erős s edzett, bizonyára a háta is csak azért hajlott, mert ez a szakma hajlongó . mozdur latokkal jár. Ahogy leül a tőkére beszélgetni, nem egyengeti a átát, nem szisz - szén fel. még csak nem rs panas.»*jdik. — Mióta dolgozik a szakmában ? — Tizennégyéves korom óta élek műhelyekben, dolgoztam Fehérgyarmaton, Debrecenben, majd Szálkára jöttem. A szatmári szilvához rengeteg kádat, a szabolcsi káposztához meg rengeteg dézsát csináltam. Isten tudja, hány évtizeddel ez előtt a debreceni vasúti vendéglős egyszerre 25 darab boroshordót rendelt nálam Egy év múlva megint rendéit. Az első világháborúban a laktanyákban fából csináltam fürdőkádat. Bevált, így aztán á tisztek is egyre rendelték az ilyen kádakat. — Mutassuk be a furcsának tűnő műhelyt. A sokféle vágöszerszám mellett itt vannak a csínyvágók. Ezeket nagyon ügyesen kell kezelni, ha velük dolgozik az ember, érteni kell a munka minden cstn- ját-binját, talán innen is az elnevezés. Aztán itt van a cirkálom, vagyis a körző. 1 BékeHónap Gazdag program a kisvárdai A béke és barátság hónap keretében a kisvárdai járás 19 községében tartanak különböző rendezvényeket. A Hazafias Népfront járási elnöksége a községi szervekkel együttműködve több községben rendezi meg a különböző rétegtalálkozókat. Az eddig megtartott találkozók sikeresek voltak. Jelentős baráti találkozóra került sor 23-án délután Tornyospálcán. A HNF járási elnökségének szervezésében szovjet vendégek is részt vettek a találkozón. A baráti találkozón az ünnepi megemlékezést Ancsán Lászióné, a HNF járási elnökségének tagja tartotta. Ugyancsak szovjet nő vendégei lesznek annak a ta’ál- kozónak, amit május 3Q-án Gyulaháza községben rendeznek meg a járási elnökség a községi HNF és a nőbizottság szervezésében. V. P. Főiskolásaink sikere Kazinczy-díjak a szép beszédért Kétnapos nemes vetélkedés . keretében mérték össze erejüket a nyíregyházi tanárképző főiskolán az ország egyetemeinek, főiskoláinak és óvónőképzőinek azok a növendékei, akik vállalkoztak arra, hogy a Kazinczy Fe- renc-verseny keretében a szép kiejtés művészetét mutassák be. A harminckét versenyző kötelező és szabadon választott szöveget mondott el. A szép magyar beszédet művelő és ápoló verseny a nyíregyházi diákok számára is szép sikert hozott, hiszen a második és negyedik helyezett a Bessenyei György Tanárképző hallgatója. Vasárnap délután Péchy Blanka színművésznő, aki a zsűri elnöke volt, adta át a díjakat, az okleveleket és a pénzjutalmakat a legjobbaknak, szám szerint tíz hallgatónak. A helyezések sorrendje a következő: Csipke Jolán, Tóth Ágnes, Loncsák Judit, Almási Rozs, Nagy Piroska, Tijles Ágnes, Brúder Éva, Horváth Erzsébet, Ivicz Ilona és Hor- nyák Hona. Szepiüveg nélkül is látom az apró köröket, qe a betűk máF összefutnak előttem. Pedig régen sokat olvastam. A vejem révén rokonom Képes Géza költő, az ó verseit is olvasgattam. De menjünk tovább, itt vannak ezek az apró fúrók, kések, úgy kell velük d°lSözni, hogy ne remegjen az ember keze. Ebben a szakmában a milliméterek is sokat számítanak, mert a folyadék minden kis rést megtalál az illesztésnél. Gondja van az anyagellátással. Azt mondja, régen első osztályú fát kaptak a kadarok, most másodosztályút. Szerinte több kellene a legősibb alapanyagból, a fából. És nem is akármilyen. Kell a jó alapanyag azért is, meri a modern lakásokban és az irodákban egyre több dongákból illesztett virágtartókat használnak. Most is egy iiyen virágtartót készít. Nabrádi Lajos járásban ■s3 „Embersirató” címmel láthattuk a múlt kedden a „Kiáltás”, H. Bartha Lajos emlékezetes, dokumentumhűségű drámájának tévét j lm változatát. Azonban nemcsak pusztán címváltozás történt, megváltozott a tragikus eset visszapörgetésáben egy-két fontos motiváció (pl. a zsarnokian kegyetlen apa mértéktelen i talpzása nem volt a 'tévéfilmben eléggé hangsúlyos, s a juhai eladásának indoka sem tűnt kellően meggyőzőnek) és a dráma egész alaphangulata. Csernyik Andrást ebben a változatban nem csupán a szereplők elbeszéléséből ismerhettük meg, hanem maga is szereplővé lépett elő, ám elállatiasodásának folyamatát a film kevesebb je- netben — és így kevésbé motiváltán — ábrázolhatta mint a színpadi műben a felesége és a fia sok epizódra való bővebb, árnyaltabb visszaemlékezései. A balladai tónus és előadásmód sem vált hasznára a tévéváltozatnak.' A balladai félhomályt még technikailag is túlzottan alkalmazták a film készítői: sok volt a sötét kép, alig kivehető jelenet (Pl. a kútásás a tanyán.) A dráma magva, a fiú felmentése egy ilyen apa önvédelemből történt megöléséért, persze ezúttal is hatásos volt és megfelelt az általános igazságérzetnek, de a színpadi mü jóval súlyosabb, nyersen valóságízübb volt, mint a most látott „Ember- sírató”. S tekintettel arra,- hogy a tragikus esét váláságban megtörtént, itt Nyiregy- hálához közel, — a jobb valósághitel talán jogos kívánság. Az említett balíadiszti- kusság pedig a tévéfilmet valahogyan elidőtlenítette, minden már a vonatkozó konkrét utalása és környezetrajza ellenére is. Ebben a tempót- lanság is jócskán közrejátszott. Csernyikné szerepében Papp Éva elsősorban a boldognak induló házasság első évelnek megelevenítésében nyújtott kiválót, a szenvedés éveinek az ábrázolásakor hiányzott alakításából a feszültség. Koncz C-ábor Csernyikje valóban robosztus volt és az ő alakításában még sajnálhattuk is egy kicsit ezt az apát. Rémiás Gyula elsőfjl- mes rendező sok részletmegoldással tűnt ki, Németh Attila operatőr pedig beleérző szép felvételezéssel, a hangp- lati elemek érzéskeltésével bizonyította tehetségét. Szép műsorral emlékezett meg a televízió szerdán az öt éve elhunyt „Mindenütt otthon” volt Váci Mihályról, XX. századi magyar költészet kimagasló alakjáról. Váci költészete — mint minden igazi költészet — az idő múlásával egyre mélyebb gyökereket ereszt a társadalmi tudatba, egyre népszerűbbé, valóbban közkinccsá válik. Bár Váci Mihály életéb' i is legnéiaszerűbb költőink egyike volt (többen éppen az irigyelt népszerűsége miatt kérdőjelezték meg alkotásai időállóságát és művész; értékeit, mondanunk sem kellene, hogy teljesen indokolatlanul) életműve ma ismertebb, idézetebb mint valaha. Csakúgy, mint a népet elhivatottan szolgáló emberi, közéleti magatartásának, cselekedeteinek a példája. S ez nekünk, szabolcsiaknak külön öröm és büszkeség, hiszen Váci Mihály itt született itt volt igazán otthon. Az emlékműsorban Illyés Gyula mondott meleg bevezetőt (Váci Mihály szülőházában volt egykori felvételeiről), majd a költő öccse, Váci András festőművész lakásán összegyűltek emlékeztek kötetlen természetességgel Váci Mihályra. Nem valamiféle kegyeleti aktusról volt szó, hanem a költő és az ember „testközeli” bemutatásáról, — mintha má is itt élne közöttünk, gondjaival és töprengéseivel együtt. A műsorban Latinovíts Zoltán egészen kimagasló teljesítményt nyújtott a sok szép Váci-vers és prózarészletek művészi tolmácsolásában. A tévés megemlékezésért Müller Magda rendezőnek jár a legtöbb köszönet. Merkovszky Pál MELLETT Jó alkalmat találtak a Magyar Rádió szerkesztői arra, hogy megkezdjék egy világirodalmi művekből álló sorozat sugárzását. A most 10 éves Mihail Solohov nálunk is jól ismert jelentős regényéből, a Feltört ugarból készült rádióváltozat első részét hallhattuk pénteken. So- lohovnak ez a műve nemcsak hazájában hatott mozgósító erővel megjelenése idején, 1932-ben, húsz évvel később, hanem a szocialista országokban is, a mezőgazdaság átszervezése időszakában. A közvetlen politikai hatás mellett a fiatal szocialista országok irodalmában is felfedezhető e regény befolyása. Nálunk Üj barázdát szánt az eke címmel jelent meg először az élet szocialista átalakításáért folyó küzdelmet megmutató alkotás. A regény kommunista hősei Davidov, Nagulnov, Razmjotnov máig emlékezetében élnek annak is, aki két-három évtizede olvasta. Ennek oka Solohov irásrnű- vészetében rejlik. A társadalmi valóságban és az emberben végbemenő változásokat Úgy ábrázolja, hogy az ellent, mondásokat is kibontja bennük. Alakjainak egyéni, különös vonásait úgy rajzolja meg, hagy figurái szinte körül tapinthatók. Nagyon jó, hogy Török Tamás, aki a regényt rádióra alkalmazta és rendezte, bőségesen meghagyta a leíró részeket, így engedve érvényesülni Solohov áradó epikáját, amely egyik sajátja. Ez a legalkalmasabb mód arra, hogy a mű, eredeti levegője, stílusa megmaradjon, átmentődjön. A pénteken hallott első részből úgy látszik, hogy mind a szereposztás, mind a rádióra való alkalmassá tétel szerencsésen illeszkedik a műhöz. A jubilánshoz méltó megemlékezés. Ha már irodalmi alkotások rádióbeli bemutatásáról szólok, hadd említsem meg a Kaffka Margit (1880—1918) novelláiból hallott összeállítást. A 20. századi magyar próza legjelentősebb írónőjének Csendes válságok című kötetéből vett írásokat Rácz György alkalmazta rádióra, az előzőekben említetthez hasonló elvet követve. A válogatást elsősorban azért lehet dicsérni, mert Kaffka Margit kevésbé ismert, de egyáltalán nem jelentéktelen novelláit ismerhettük meg. Ezen kívül pedig ismét örülhettünk az írónő lélekábrázoló művészetének. Seregi István
