Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-30 / 124. szám

2. oldal KELET-MAGYARORSZÄÖ Í974. május IB. Púja Frigyes Damaszkuszban találkozott Gromikóval és Ajubival A szovjet külügyminiszter elutazott Szíriából Egységes állásponton Befejeződött a BVT elnöksége jubileumi ülése A Béke-világtanács elnök­sége szerdán este befejezte Párizsban rendezett jubileu­mi ülését. A békemozgalom 25. évfor­dulójáról kiadott nyilatkozat rámutat: a BVT tevékenysé­ge hozzájárult ahhoz, hogy új légkör alakult ki a nem­zetközi politikában. Az eny­hülés időszaka következett be, melyet az jellemez, hogy a hidegháború már nem uralkodó tényező a nemzetkö­zi kapcsolatok terén. Bár az imperializmus és a nemzet­közi reakció továbbra is erő­feszítéseket fejt ki a mérleg nyelve immár végleg a béke és a haladás erőinek őiűalára billen. A békemozgalom fő felada­ta ma így foglalható össze a népeknek az enyhülést olyan folyamattá kell tenniük, amelyet az imperializmus és a háború erői soha sem for­díthatnak többé vissza. A bé­ke erőinek feladata ma már nemcsak a háború megakadá­lyozása, hanem ugyanakkor a béke építése is. A béke­mozgalomnak ma foglalkoz­nia kell minden olyan prob­lémával. amely az emberisé­get érinti. n iksz x. kongresszusa A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének X. kongresz- szusa szerdán is bizottságok­ban folytatta munkáját. Az öt bizottság, amely az önigaz­gatási viszonyok fejlesztésé­vel, az ország köztársaságai és nemzetei közötti viszony­nyal, a pártépítéssel és -a - statútummal (szervezeti sza­bályzat), az oktatás, a tudo­mány és a művelődés kérdé­seivel, valamint a nemzetkö­zi viszonyokkal és Jugoszlá­via külpolitikájával foglal­kozik, lehetővé teszi a kül­döttek számára, hogy szinte valamennyien kifejtsék állás­pontjukat a vitában, amely­nek alapját Tito pártelnök referátuma ég a JKSZ elnök­ségének beszámolója képezi. A kongresszuson résztvevő külföldi delegációk egyéb­ként a keddi és szerdai na­pot részint vidéki látogatás­sal töltötték, részben pedig megbeszéléseket folytattak jugoszláv vezető személyisé­gekkel. A JKSZ X. kongresszusa csütörtökön ismét plenáris ülést tart, amelyen elfogad­ják a kongresszusi határoza­tokat és megválasztják a párt új vezető testületéit. A tervek szerin a JKSZ kong­resszusa csütörtökön befeje­zi munkáját. Néhány összejövetel után, amelyeken Giuliano is részt vett (ott voltak a maffiavezé­rek, ott volt ügyvéd barátja, Geloso C., az öreg hétpró- bás gengszter meg pár poli­tikai személyiség), elfogadtak egy általános tervet. Giuliano lett a front fegyveres erőinek parancsnoka, a titokzatos személyiségtől, a mindig lát­hatatlantól kapja majd a parancsokat, ha itt a cselek­vés pillanata. Minden az 1947. április 24-i csütörtök és a rákövetkező, a május elseji csütörtök közt zajlott le. Április 24-én este nagy ünnepség volt Salvatore Giulianóéknál. Mariannina tartotta esküvőjét Pasquala Sciortinóval. Crozza Black értésükre adta, hogy nyugod­tan részt vehetnek a bandi­ták a szertartáson meg a va­csorán. És csakugyan, semmi Mahmud AI Ajubi Szíriái miniszterelnök szerdán dél­ben fogadta a hivatalos lá­togatáson a Szíriái Arab Köztársaságban tartózkodó Púja Frigyes külügyiminisz- tert és kíséretét. A szívélyes légkörű baráti találkozón Mahmud AI Ajubi és Púja Frigyes eszmecserét folyta­tott a kétoldalú kapcsolatok­ról, mindenekelőtt a jól fej­lődő gazdasági kapcsolatok­ról. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter szerdán Da­maszkuszban találkozott Pu­„Az enyhülés irányzata napjainkban az európai és a világhelyzet alakulásának uralkodó vonása” — hangsú­lyozta kedden Alékszej Ko szigin szovjet miniszterelnök a dr. Bruno Kreisky osztrák kancellár tiszteletére adott vacsorán. A szovjet miniszterelnök pohárköszöntőjében kijelen­tette, hogy a szovjet kormány minden tőle telhetőt meg fog tenni a közép-európai fegy­veres erők ég fegyverzet csök­kentéséről az osztrák főváros, ban folyó tárgyalások sike. rónak biztosítása érdekében. Az enyhülés viszonyai kö­zött — folytatta Alekszej Ko. szigin — a semleges országok számára kétségkívül sokkal szélesebb tevékenységi terű. let kínálkozik a nemzetközi ügyekben. Helyénvaló meg­emlékezni arról is, milyen po­zitív szerepet játszottak a semleges államok, közöttük a£;«-Qsztrák Köztársaság az európai, biztonsági értekezlet, ^la^n^.Jközgp-euj-ópiai. fegy­veres erők es fegyverzet csök­kentéséről folyó tárgyalások előkészítésében. Mindez — folytatta a szov­jet miniszterelnök — megha­tározza a jóakaratnak és a kölcsönös megértésnek azt az általános légkörét, amely a Szovjetunió és Ausziria kap­csolatait jellemzi. Bruno Kreisky pohárkö­szöntőjében kijelentette, hogy az osztrák—szovjet kapcsola­tok az 1955. évi államszerző­dés aláírása óta a kívánt irányba fejlődnek. Kreisky a továbbiakban rámutatott, hogy Ausztria és a Szovjetunió állam- és kor­mányfőinek mindenegyes ta­lálkozója pozitív eredmé­nyekkel járt ég e találkozá­sok keretében fontos tárgya­lások folytak gazdasági és kulturális kérdésekről. A tárgyalások mindig konkrét eredményekkel jártak, je­lentőségük messze túlhaladta se történt. A Giuliano-banda teljes létszámban ünnepelte a vezér húgának lakodalmát: zene is volt, lányok is a tánc­hoz. A monrealeti püspök en­gedélyezte, hogy a bandave­zér otthonábap tartsák a ce­remóniát. A 'szertartást Di Bella tisztelendő úr, a mon- teleprei káplán végezte. Azon az éjszakán alakította meg Giuliano és barátja, Geloso C. a monteleprei ma­lom és tésztagyár igazgató ta­nácsát. Három nappal később Crozza Black elrendelte a május elsejei akciót. — 1947. április 27-én — vallotta később Genovese Giovanni monteleprei bérlő Mauro vizsgálóbírónak Pa- lermooan — Giuliano velem volt Saracinóban, a Pianelli fivérek is ott voltak, meg Salvatore Ferreri, más néven Fra Diavolo. Délután három körül megérkezett Giuliano sógora, Pasquale Sciortino, ja Frigyessel, a Magyar Nép­köztársaság külügyminisz­terével. Megbeszélésük szí­vélyes, baráti légkörben zaj­lott le. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, szíriai hi­vatalos látogatásának befe­jeztével. szerdán elutazott Damaszkuszból. Repülőtéri nyilatkozatában Gromiko hangsúlyozta, hogy sikerekkel folytak tárgyalá­sai. „A legfontosabb kérdés — a közel-keleti helyzet és a szíriai és izraeli csapatok a kétoldalú kapcsolatok ke­reteit: a békés egymás mel­lett élést példázta, ösztönöz­te a további enyhülést. — Az elöltünk álló meg­beszélések és tárgyalások — már most kijelenthetem — ugyanolyan eredményesek lesznek, mint az előzőek — hangsúlyozta Kreisky. Az NDK mindent megtesz azért, hogy tovább épüljenek kapcsolatai az NSZK-val és más tőkés országokkal —, jelentette ki Eric Honecker, az NSZEP Központi Bizott­ságának első titkára az Un­sere Zeit_nek adott interjú­jában. Az NSZEP vezetője megál­lapította, hogy az utóbbi években figyelemreméltó eredmények születtek a béke biztosításának útján. Erről adnak bizonyságot azok a jelentős szerződések —• mon­dotta —. amelyeket a szocia­lista közösség országai kö­töttek kapitalista államokkal, közöttük az NSZK-val is. További fontos bizonyítéka ennek az összeurópai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet egészében pozitív me­nete. Felhívta a figyelmet a Szovjetunió döntő szerepére és békepolitikájának ered­ményességére, s rámutatott arra, hogy megváltoztak a nemzetközi erőviszonyok, védelembe szorultak a hi­degháború bajnokai. „Érté­keljük a tőkés országok — levelet hozott a bandavezér­nek. Félrevonultak, úgy ol­vasták el együtt. Aztán Giu­liano gyufával elégette, majd odajött hozzánk, és azt mondta: „Fiúk, ütött a sza­badság órája!" Az események ezután már egy tragikus film ritmusában peregtek. Az 1947. május elsejére virradó éjszaka. Cippiben, Montelepre kö­zelében két testes ember, egy harmincöt körüli meg egy sokkal idősebb beszélget hal­kan. Egyikük a monteleprei maffiavezér, a másik Gnazio bátyám Monrealéből — nagy tekintélyű maffiás ő is. Tes­tőreik a közelben cirkálnak. — Aspano Pisciotta azt mondja, hogy a levél hamis volt — dünnyögi a monte­leprei maffiás. — És Giuliano mit mond? — Azt, hogy ha a többi város lőni fog, akkor ő is. Funto bátyám megígérte ne­szétválasztása kérdésének — megvitatása megmutatta, hogy a Szovjetunió és a Szí­riai Arab Köztársaság állás­pontja megegyezik.” „A Szovjetunió támogatja Szíria álláspontját mind a közel-keleti rendezés, mind pedig a csapatszétválasztás kérdésében. Igazságosnak, és nem csak a szíriai érdekek­nek. hanem a közel-keleti béke és biztonság fenntartá­sa érdekeinek megfelelően tartja ezt az álláspontot” —, hangoztatta a szovjet kül­ügyminiszter. Szerdán a Kremlben meg­kezdődtek a tárgyalások Alekszej Koszigin szovjet mi. niszterelnök és Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellár között. Az osztrák kormány­fő. minit ismeretes, a szovjet kormány hivatalos vendége Moszkvában. köztük a Német Szövetségi Köztársaság — azon politi­kusainak és kormányainak hozzájárulását is az enyhü­léshez, akik és amelyek a megváltozott helyzet hatá­sára reálisabb álláspontra jútottak..el ,j k~ .•>.<..mondotta. „Most az a feladat, hogy megváltoztathatatlanná te­gyük és kiépítsük azt, amit elértünk. Teljesen nyilván­való. hogy ezért erőnkhöz képest készek vagyunk min­dent megtenni.” Honecker rávilágított arra, hogy a két német állam kap­csolatának rendezésében is már sokkal többet sikerült elérni, mint amennyit az NSZK-ban egyesek hajlan­dók tudomásul venni. „Az alapszerződés megkötésével megteremtődött a Német De­mokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztár­saság ésszerű és normális kapcsolatainak tartós nem­zetközi jogi alapja. Időköz­ben már számos kiegészítő szerződés és egyéb megálla­podás is van, amelyeknek hasznossága régen bebizo­nyosodott.” ki, hogy általános amnesztiát rendelnek el. Elmagyarázta neki, ahogyan Crozza Black mondta. — Idehozatta a fegyvere­ket, és meghagyta, hogy hív­ják össze a fiúkat. Azt mond­ja, mindenkinek lőnie kell, annak is, aki nem tagja a bandának. — Helyes. Hangos motorzúgás hallat­szik a Cipibe vezető hegyi útról, Giuliano érkezik Pis- ciottával. Pisciotta köhög, tüdőbajos. — Ezúttal ne a magatok érdekében „mókázzatok” — fordul Giuliano a maffiások­hoz. — Az Ígéretek záloga kü­lönben itt van —és nyitott te­nyérrel géppisztolyára csap Villám Ciccio, Málészájú, Fehérfenekű és Bubu mind azt mondja: csak akkor lö­vünk, ha a többi város is lő. A maffiavezér Giuliano vállára teszi a kezét. — Sok város fog lőni a másik hegyről is. Most iga­zítsuk össze az óránkat: pon­tosan negyed tizenegykor, ez a terv. (Folytatjuk) A SZOCIALISTA ORSZÁ­GOK nézeteinek és cseleke­deteinek egysége a béke ál­landó és dinamikus tényező, jévé vált. A fokozott együttmű­ködés, a gazdaság, a politi­ka, és az ideológiai különbö­ző területein a világszocializ- mug fejlődésének szükségsze­rű feltételéből mindinkább e fejlődés törvényszerűségévé alakul át. A szocialista államok egy­ségének szilárdítása nem au­tomatikus folyamat, ami elő­re meghatározott formula sze­rint önmagától elvezetne a kívánt eredményhez. Ehhez kollektív gondolkodás, a marxista—leninista pártok szilárd akarata és állandó al­kotó munkája szükséges. A szocialista országok kommu­nista. és munkáspártjai, ame­lyek szüntelenül arra töre­kednek, hogy a szocialista vi­lágrendszer az új társadal­mat együttépítő és védelme­ző, egymást tapasztalatokkal ég ismereteikkel kölcsönösen gazdagító népek egységes csa­ládja legyen, következetesen megvalósítják a két- és több. oldalú pártközi érintkezések kiszélesítésére, az államközi gazdasági integrációra, va. lamint a hatékony ideológiai és külpolitikai együttműködés­re irányuló politikai vonalat. A világ ismeri az imperia­lista erőpolitikát, ismeri egyes tőkés államok semle- gességi politikáját, az el nem kötelezettségi mozgalmat, amelynek élét a mozgalom, ban résztvevő számos f><5- dő ország és olyan szociális, ta állam, mint Jugoszlávia, mindinkább az imperializ­mus ég a neokolonializmus ellen fordítja. A történelem­ben elsőnek azonban a szoci. alizrrtuá feszi lehétővé a né­pek számára, hogy ne legye, nek többé a tőkés nagyhatal­mak politikájának eszközei és. hogy saját békeszerető, jó. szomszédi és együttműködési politikájuk egyenrangú alko­tóivá válhassanak. A szocialista államközösség keletkezése, megerősödése és fejlődése, amely minden egyes országban létrehozott azonos típusú gazdasági alap­ra — a termelőeszközök tár­sadalmi tulajdonára, azonos típusú állami rendszerre — a munkásosztály vezette nép hatalmára és azonos ideoló­giára — a marxizmus—leni- nizmusra épül, új magasabb típusú nemzetközi kapcsola­tok kialakulását hozta létre. E kapcsolatokban kifejezésre jutnak a szocialista internaci­onalizmus elvei: az államszu­verenitás. a függetlenség és a nemzeti érdek kölcsönös tiszteletbentartása; az egy­más belügyeibe be nem avat. kozás; a teljes egyenjogúság betartása; a kölcsönös előny és az elvtársi segítségnyúj _ fás; az együttes védekezés imperialista agresszió esetén. A KOLLEKTÍV ERŐFE­SZÍTÉSEK eredményeként létrejött a szocialista orszá­gok közötti sokoldalú együtt­működés szilárd rendszere. Ez az együttműködés a részt­vevő országok életének mint. egy természetes formájává vált. A szocialista országok megtanulták, hogyan kell napról napra együtt dolgozni, hogyan lehet megtalálni az olyan kérdések igazságos megoldását, amelyeket a ka­pitalizmus viszonyai között — mint az egyes tőkés töm_ bök és zárt gazdasági cső. portosulások válsága mutatja — megoldhatatlanok. E mun­ka során a szocialista orszá­gok kommunista, és munkás­pártjai megtanulták, hogyan kell összeegyeztetni minden egyes állam érdekeit ég a közös érdekeket, megtanul tak együttműködni, s el tud. nak távolítani útjukból min­dent. ami megnehezíti a kő. zös előrehaladást. Amikor több mint ötven évvel ezelőtt a történelem felvetette a szovjet köztársa­ságok egyesülésének kérdé­sét, Lenin rámutatott, azért kell egyesülniük, hogy szem­be tudjanak helyezkedni as imperializmus nyomásával, meg tudják védeni a forrada­lom vívmányait és közös erő­vel sikeresen meg tudják oldani a szocialista építés békés és alkotó feladatait. El­vileg ugyanez vonatkozik a KGST-ben, a Varsói Szerző­dés Szervezetében egyesült szuverén szocialista államok testvéri közösségére is. „Ezt a közösséget — mint Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitká­ra mondotta — mindenek­előtt azért hoztuk létre, hogy elhárítsuk az imperializmus fenyegetését, szembeszáll­junk az imperializmus által létrehozott agresszív katonai tömbökkel, hogy közös e-'V- vei védelmezzük a szocializ­must és a békét”. Nyugaton még ma is hall­hatunk olyan borúlátó kije­lentéseket, hogy a két ellen­tétes társadalmi, gazdasági és politikai rendszer — a szo­cializmus és a kapitalizmus — létezése elkerülhetetlenül harmadik világháborúhoz ve­zet. Gyakran elhallgatiák azonban, hogy mind az első, mind a második világhábo­rút ugyanannak a társadal­mi rendszernek, vagyis a ka­pitalizmus államai közötti konfliktusok okozták. VALAMENNYIEN EM­LÉKSZÜNK, hogy milyen lé­péseket tettek a hideghábo­rús stratégák annak érdeké­ben, hogy gátolják a szocia­lista építést azokban az or­szágokban, amelyek a máso­dik világháború után hépi demokratikus államok let­tek. Odáig mentek, hogy megpróbálták a kelet-euró­pai szocialista államokat megfosztani attól a jog­tól, hogy Európa törté­nelmileg integrált részének tekintsék magukat. Való­jában ez csupán abhoz ve­zetett, hogy Nyugat-Európa hosszú időre az úgynevezett „atlantizmus” hídfőállásává lett. Az atlanti gondolat alapját a kommunistaellenes« ség képezte, amely akadályt igyekezett gördíteni a szo­cialista eszmék terjedésének útjába, azt állítván, hogy ezek az eszmék ellentmon­danak Európa fogalmának és az atlanti civilizációnak. A világ azonban oszthatat­lan. A távoli és a közeli, a kicsiny és a hatalmas orszá­gokat ezernyi szál köti ösz- sze. E szálak a politikai lég­kör javulása mértékébe l mind tartósabbá válnak. Most már a tartós nemzetkö­zi biztonság és a sokoldalú nemzetközi együttműködés teljes megalkotásáról van szó. A megoldásokhoz példát mutatnak a békeprogramot meghirdető Szovjetunió és a testvéri szocialista országok — mindinkább elismerésre jutnak a különböző társadal­mi rendszerű államok békés egymás mellett élésének el­vei, bővülnek a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsola­tok a szocialista és a tőkés országok között, a korábbi­nál kedvezőbb távlatok njak­nak újabb konstruktív lépé­sek megtételére, amelyek előmozdítják a béke és a nemzetközi biztonság szilár- dulását. A JELENLEGI KÖRÜL­MÉNYEK között nem csök­kent, sőt növekedett a szo­cialista országok tömörülésé­nek és szorosabb együttmű­ködésének szükségszerűsége. Az egység, az együttműködés és a következetesen véghez­vitt együttes fellépés minded nekelőtt azért szükséges, hogy minél eredményeseb­ben védelmezhessük és szi­lárdíthassuk a valamennyi nép számára oly szükséges békét, szilárdíthassuk a nem­zetközi enyhülést és vissza­verhessünk minden agresszív támadást, minden olyan kí­sérletet, ami a szocializmus érdekeinek csorbítására irá­nyul. Oleg Sztrog nov (AFN) j FELICE CHILANTI Három zászlói Salva fore Giulianőnak 25. Koszigin és Kreisky pohárköszöntője Honecker‘interjú: Az NDK a kapcsolatokat keresi

Next

/
Oldalképek
Tartalom