Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-18 / 14. szám

4. oldal

KELET-M AGY ARÖRSZÄ#

1974. Január I*

Újdonságok •& ludományos kutatások * Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban

Tavaszra készülnek

A Vetőmag tér melle tő és Értékesítő Vállalat nyírbátori magtisztító telepén időben elkészüld nek a tavaszi vetőmagok tisztításával, osztályozásával és fémzárolásával. A nemes magvakból több mint 150 vagon áll a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok rendelkezésére Többek között 28 vagon fajta borsó, 57 Vagon kendermag, 17 vagon babféleség, 20 vagon napraforgó.

Németh Istvánná magvizsgáló és Weibli Józsefné laborvezető a fajtabab csiraképességét vizsgálja. Elek Emil felv.

Országos mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti filmszemle

(1974. IANUÁR 23-24-ÉN)

A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Tájékoztatási Főosztálya minden évben megrendezi az elmúlt évben gyártott élel- —mw.-er- éa fagazdaságot érintő témákból készült filmek nyilvános bemutatóját. Nemcsak a hagyománytiszteletnek, hanem inkább' a jó szakfilmet szerető szakemberek kívánságának teszünk eleget, amikor a nagyközönség elé visszük a legújabb produkciókat. Azok. akik kíváncsian várják a filmszemlét, tudják, hogy a szakemberek gyors informálása. a korszerű iskolai oktatás-nevelés, és általában a közművelődési munka területén. amellett, hogy hasznos segítőtárs, nélkülözhetetlen eszköz is a szakfilm. Az is. 'méretek audiovizuális közlése. a tárgyak, jelenségek, folyamatok bemutatása egyaránt hozzájárul a nézők körében az ismeretek mélyebb, s ugyanakkor köny- nyebb elsajátításához. E sajátossága miatt különös gondot fordít az alkotó (a szakíró. a rendező a gyártó) a 'szakfilm korszerűségére, tömörségére. de ugyanakkor komplexitására is.

Hogy ez mennyire így van. arra ió bizonyíték az 1972. XI 1-től 1973. X. 31-ig az ország területén bemutatott pzakfilmjeink nagy száma. A jelzett egyéves időszak alatt, közel 25 ezer alkalommal vetítették a szakfilmek kópiáit. Ha egy-egy vetítésen csak 20—25 néző vett részt, összesítésben a nézők száma félmillióra tehető. Ebből sok következtetés nem vonható le. de egyet mindenképpen megállapíthatunk: szakembereink társadalmi igényévé

vált a szakmai tájékoztatás audiovizuális eszközének, a filmnek felhasználása az információszerzésben, a továbbképzésben és az oktatásban. Az Országos Filmszemle jó alkalom arra, hogy az- élelmiszér- és fagazdaság témáit feldolgozó legújabb filmprodukciókat két nap alatt áttekintsék, azokból válogassanak. hogy a későbbiek során munkájukban célszerűen hasznosítsák.

A filmszemle 1974. január

23-án 9 órakor kezdődik a MÉM kultúrtermében (Budapest V. Kossuth Lajos tér

11. földszint).

A filmszemlén minden érdeklődőt szívesen lát a rendezőség. A szemle során 60 filmet mutatnak be. melyek közül 39 (65 %) színes. 21

(35 ®/o) fekete-fehér. Az elmúlt évekhez képest szakmai tartalomban és kivitelben (a több színes film esztétikai megjelenése) jelentős előrelépés történt. Uj kategóriaként szerepel a környezetvédelem és a reklámpropaganda. A bemutatott filmek zömét a MÉM Tájékoztatási Főosztálya a MAFILM Népszerűtudományos és Oktatófilm Stúdióban, valamint a MÉM Propaganda és Fejlesztési Iroda Filmstúdiójában gyártotta. A tulajdonosok is igen változóak. A MÉM 29 szakfilmmel szerepel. A többit 13 más intézmény ajánlotta fel bemutatásra. Érdemes megemlíteni, hogy 11 filmstúdió gyártmánya fog vászonra kerülni.

Zs. Gy.

Kerlbarátklub Újtelek bokorban

A nyíregyházi Kertbarátok Klubja Újtelek bokorban megalakította első tanyasi klubját.

A megalakulást segítette a Városi Művelődési Központ, szervezője pedig a bokorban is köztiszteletben álló Tarcsj András kiskert tulajdonos volt. A TIT vállalta a szakelőadók díjazását. Bokor Károlyné, vezető tanítónő hatékony támogatásával, az igen szép és modern iskolában kaptak otthont.'

A mintegy 70 családot számláló, igen jó gyümölcs és zöldségtermelési adottságokkal rendelkező tanyavilág lakói I960 óta az Egyesült Erő Szakszövetkezetben dolgoznak. A szövetkezetnek még nincs gyümölcsöse, a

Mezőgazdaság*! és élelmiszeripari kiállítás

A kormány 1970-ben hozol határozata szerint az erszá gos mezőgazdasági kiállításokat a tervidőszakhoz igazodva ötévenként kell meg rendezni. A határozat alap ján a következő, a 68. or' szagos mezőgazdasági és élei miszeripari' kiállítást és vásárt 1975 augusztusában rendezik meg.

Az országos kiállítás ha- fcánfc felszabadulásának S0.

évfordulója alkalmából áttekintést ad egyebek között a mezőgazdaságunk termelési viszonyaiban, a termelési módokban bekövetkezett forradalmi átalakulásról, a parasztság életkörülményeinek változásairól, ismerteti a három évtized mezőgazdasági eredményeit, bemutatja a magyar élemiszer- és fagazdaság helyzetét, szerepét a népgazdaságban*

tagságnak , és á másutt, az iparban dolgozóknak viszön' minden háznál van kisebb- hagyobb kertje, amelyekben megtalálhatók a legismertebb gyümölcsfa-féleségek és szőlő telepítések. Szükségleteiken felül jelentős mennyiségű gyümölcsöt és zöldséget juttatnák a város ellátásához;

Felvetődik részükről az az igény, hogy ne kelljen nekik az előadásain^- meghallgatására Nyíregyházára bejárni- Kérték biztosítsunk részükre olyan - szakelőadókat, akik hajlandók hozzájuk a foglalkozások megtartására kijárni.

Január 7-én tartottuk meg az első klub-estünket, amelyen közel 50 fő jelent meg. Ismertettük előttük a kertbarát mozgalom célját, az 1974. évi munka programunkat. majd ezután Jandek Ernő főiskolai tanár tartott, előadást a gyümölcsfák, rovarkártevőiről. Feltett kér- f éléseikre a témával kapcsolatban a szakszerű válaszo kát megkapták.

Annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy érdemes lesz ide továbbra is eljárni.

Bízunk abban, hogy követésre talál kezdeményezésünk.

Varga Ferenc aaervezo titkár

MI IGV CSINÁLJUK...

A Szabolcs megyei állami gazdaságok zárt rendszerű burgonyatermesztésének 1973. évi eredményei

.Megyénk állami gazdaságaiban a burgonya vetésterülete csökkenő tendenciát mutatott. Míg 1968-ban több mint 1000 ha-on — 8 állami gazdaságban — termesztettünk burgonyát, addig 1971- ben a vetésterület 480 ha-ra esett vissza, és csupán 4 állami gazdaság foglalkozott e növény termesztésével.

A vetésterület csökkenésének főbb okai: alacsony hozamok. — nem megfelelő műszaki színvonal. — kereskedelmi passzivitás.

A korábban termesztett hagyományos fajtáink átlagtermései 130—léo q ha között ingadoztak, mely hozamok nem biztosították az ágazat eredményességét. A burgonyaágazat pénzügyi eredménytelensége elsősorban az alacsony átlagtermésekből adódott. Az alacsony hozamok egyik döntő oka. hogy nem rendelkeztünk leromlás mentes nagy potenciális termőképességű — elegendő mennyiségű — vetőgumó tételekkel.

Az aggasztó vetőgumó-ellátás helyzetén kívánt enyhíteni az Állami Gazdaságok Országos Központja, a MÉM. illetékeseivel történt egyeztetés után azzal, hogy 1972- ben Hollandiából importáltunk üzemi kipróbálásra különböző burgonyafaj tákat.

Az 1972-es év kedvező üzemi tapasztalatai arra bátorítottak- fel, hogy ezen új fajtákkal 1973. évben na. gyobb területeken foglalkozzunk. mert a terméseredmények biztosítják az ágazat nyereségét, és egyben igen fontos népgazdasági elvárásnak teszünk eleget.

Az állami gazdaságok hivatva vannak arra. hogy a fejlett és korszerű termesztéstechnológiai eljárásokat bemutassák és átadják a megye termelőszövetkezeteinek. Ezen túlmenően — arra alkalmas mezőgazdasági tsz- eket — bevonjanak a legújabb és legkorszerűbb termesztési rendszerekbe.

így 1973. évben a Nyír- madai Állami Gazdaság gesztorsága alatt az eperjes- kei tsz 33 ha.' a vajai tsz 47 ha, a nyírmadai tsz 23 ha, és a balkán yi tsz. 12 ha-on termesztett intenzív fajtáikat,, zárt termesztési rendszerben.

TALA.JKI VÁLASZTÁS:

Az intenzív - burgonyafajták talajigénye fokozottabban jelentkezik. Jó termőíké- pt-sségű. laza szerkezetű öntés vagy homokos vályogtalajon tudják a legjobb eredményt produkálni. Az üzemek maximálisan használják ki az öntözési lehetőségeiket.

TÁPANYAGVISSZAPÓTLÁS:

A szerves trágyázást igen meghálálják. Ezért vagy a burgonya előveteménye. vagy a burgonya alá közvetlenül adjunk 300—400 q ha érett istállótrágyát. A kiszórás és alászántás optimális ideje minden esetben a kora ősz. Természetesen a szerves tárgyázás mellett igen nagy jelentősége van a talajerő visszapótlás szempontjából — a zöldtrágyázásnak is. A magas hozamok további alapja a helyes műtrágyázás. Amenyiben hektáronként 300—350 q. terméssel számolunk, úgy a nitrogénból 160—180 kg/ha, foszforból 150—220 kg/ha, és káliumból 250—300 kg/ha vegyes műtrágya hatóanyag kijuttatása indokolt.

agrotechnikai

TEVÉKENYSÉG:

A burgonya alá 30—35 cm mélységű őszi mélyszántást

kell végezni. A nyitott szántást azonnal le kell zárni és el kell munkálni úgy, hogy a talaj felszíne már ősszel vetésre kész állapotú legyen.

Tavasszal kizárólag kultd- vátort használjunk, mert ezzel a munkaeszközzel nem csökkentjük a talaj vízkészletét, mely a mi száraz klímánk alatt igen fontos tényező. Ültetés előtt közvetlenül alkalmazzuk a Van. Rumpt talajmarót, melyet 5—6 cm mélységben járassunk. Ezzel eiérjük. hogy rögmentes aprómorzsás talajréteget állítunk elő. így az ültetőgép tárcsáival kialakított ..primer bakhát” porhanyóé lesz. melynek jelentősége a betakarításnál fog jelentkezni

ÜLTETÉS:

Az eddigi gyakorlattól eltérően a sortávolság 75 cm, tőtávolság vetőgumó termesztés esetén 25—28 cm, míg étkezési burgonya céljára történő ültetés esetén 32—35 cm. A gumókat csak olyan mélyen ültetjük a talaj felszíne alá. hogy felső részük a talaj felszínével egysíkba essen, tehát egész sekélyen ültetünk. A burgonya zárt termesztési rendszeréhez kapcsolódó tsz-nek a — mentőkanalas — Kramer 4 soros automata gépet használták. Ezzel a géppel a növényállomány 98— 99 %-os pontossággal beállítható. Az ültetőgép gumó- takaró tárcsái által készített „primőr bakhátat” nem • simítjuk él.

TÖLTÜGETÉS:

Ai ültetőgép által elkészített „primer bakhátra” a 30—35 cm magas „szekunder” vagy másodlagos bakhátat a Van-Rumpt rotációs töltögető géppel alakítjuk ki. Ez a tevékenység a nagy hozamok elérésének egy igen fontos és lényeges szakmai követelménye.

KEMIZÁLÁS: *

A szekunder bakhátak kialakításával párhuzamosan végezzük el a vegyszeres

gyomirtást Aresinnel vagy

Patoránnal.

Igen fontos hogy a gyomirtó szerek még nedves talajfelszínre kerüljenek. A burgonyabogár ellen általában 2—3 alkalommal véde. kéziünk, Birláne. Sevin, Élőerőn vagy Ditrifon fel- használásával. A burgonyavész ellen a burgonya zöld- bimbós fenológiai stádiumától hetenként permeteztünk Dithane M—15 vagy rézoxi. klorid készítményekkel.

A jövőben igen nagy figyelmet kell fordítani a ta. lajlakó kártevőkre és az ellenük való védekezésre, mert a rágott és fúróit gumók ipari áruként értéke, sülnek.

BETAKARÍTÁS:

Az Amac D—2 típusú kétsoros kombájn kitűnően vizsgázott. Nagy terméseket csak megbízható és nagyteljesítményű gépekkel lehet betakarítani.

TERMÉSEREDMÉNYEK:

Állami gazdaságaink 1972, évi eredménye 491 ha átlagban 214,4 q/ha. Gesztorságunkhoz kapcsolódó tsz-ek terméseredményei ugyancsak dicséretesek. Eperjeske 348 q/ha. Vaja 227 n/hé, Nyír. mada 227 q/ha, Balkány 141 q/ha. ^

TÁROLÁS:

Gazdaságaink szinte kizárólag a nagy halmos tárolási rendszert alkalmazták. Ez a módszer sajnos még 'nem mindenütt tekinthető megoldottnak. és ezen ■ a téren hi. ányosságainkat 1974. évben pótolni kell.

Ez évben a burgonya zárt termesztési rendszere állami gazdasági vonalon 570 ha-ra és mg. tsz-ekben várhatóan 1030 ha-ra terjed ki.

Bízunk abban, hogy a*

1974-es év bizonyítani fogja a zárt termesztési rendsze. rek létjogosultságát a bur- gonyatermesztés vonatkozásában is.

Dr, Fodor Tamás

Új cseresznyefajta a münchebergi korai

A Mezőgazdasági Minősítő Tanács 1973. novemberi ülésén forgalom bahozatal ra engedélyezett Münchebergi korai cseresznye fajtát a Münchebergben (NDK-ban) lévő Institut für Obstbau ál. lította elő. Eredeti nevei Müncheberger Frühernte. A fajtát az NSZK-ban Prima- vera néven ismerik. Honosító! vizsgálatait a Kertészeti Kutató Intézetben dr. Brózik Sándor végezte.

Nagyon korai érésű. Gyű. möicse a Márki koraiéval azonos időben szedhető, de jobb minőségű. Az eddigi vizsgálatok szerint a Márki korait nemcsak az áruértékben. hanem a termőképesség tekintetében is felülmúlja.

Gyümölcse kicsiny, vagy kő. zépnagy, de a Márki korainál nagyobb, , kissé nyomott gömbalakú fényes bordópi ros színű. Húsa kevésbé lágy ezért gyümölcse jobban szállítható. Rendszeresen bőven virágzik és terem. Termés, biztonsága megfelelő porzófajtákkal fokozható. A Kerté, szeli Kutató Intézet vizsgálatai szerint legmegfelelőbb porzófajtái a Pamázi hosszú- számi, a Jaboulay. a Szomo- lyai és a Márki korai. Korai és középérésű cseresznyefaj- tákat (a Márki korait, a Po- mári hosszúszárút, a Jabou- lay-t. a Bigarreau Buriat-t jól termékenyíti. így porzó, fajtánként i6 indokolt lehet telepíteni.

Érési idejében Európa dé.' lebbi államai már nagyobb,' tetszetősebb, és jobban szállítható cseresznyéket forgalmaznak, íev gyümölcse első. sorban hazai fogyasztásra ke, rülhat.

Primőrként értékesíthető árut * csalit védett. meleg fekvésben álló fái adnak. te. lepítésre ezért csak ilyen termőhelyen, főként a Duna-Ti- sza közi termőtáj déli részén, és Dél-Dunántúlon javasol, ható.

Az üzemi próba termesztés eredményeitől függően * Márki korai fajtái helyette; sitiiéit