Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-19 / 296. szám

wrs. i&mr&t»-----------------------------—* HÁZÁÉ KILÁTÓ Postabontás DRÖTKARÄM Ar elmúlt héten is sok le­velet kaptunk. Egyrészükre azonnal válaszoltunk, többet — intézkedés végett — az il­letékesekhez juttattunk el. Egy levél okozott gondot, mellyel eddig még nem fog­lalkoztunk, hilr Olvasóink ta­pasztalhatták, hogy észrevé­teleikre, panaszaikra mindig reagálunk, vagy ebben a ro­vatban. vagy néhány soros levelünkkel. Az említett le­vél városunk levegőjének szennyezettségét tette szóvá. Bár egyetértünk azzal, hogy ilyenkor télen a kémények füstje szennyezi a levegőt — főleg a centrumban — de túlzás városunk levegőjét az iparral rendelkező nagyobb városok, esetleg Budapest le­vegőjének szennyezettségével vagy talán a volt londoni szmoggal összehasonlítani. Mi úgy látjuk, városunk levegő­je a nagyarányú lakásépítés és az ipari fejlődés ellenére sem kedvezőtlenebb, mint 10- 15 évvel ezelőtt. Ez azzal ma­gyarázható, hogy városunk­ban is egyre kiterjedtebben alkalmazzák a korszerű fű­tést. Mind több a gáz- és távfűtése# lakás, egyre na­gyobb ütemben kapcsolják be a régi épületeket is e hálózat­ba. Nincs okunk tehát a pesszimizmusra. Szerkesztőségünk minden levelet szívesen fogad, külö­nösen azokat, melyek közér­dekű problémákra hívják fel figyelmünket (Gondoljuk, ez volt a célja az említett levél írójának is), mert így mó­dunk van Olvasóink megfi­gyeléseit, észrevételeit szé­leskörben feltárni és a köz érdekében hasznosítani. A felvetett problémákat azon­ban minden esetben mérle­gel (ük — mint e levél eseté­ben is tettük — ne vegyék rossz néven, Kedves Olvasó­ink, ha Uymodon reagálunk.. — Látja doktor úr, csak így (Kiss Ernő rajza) Ezekben a napokban bo­nyolódik le a csúcsforgalom a fenyőfa vásárlásokban- Alig van olyan fűszer-cse- megeüzlet, vagy zöldségbolt, ahol n.e árusítanának bősé­gesen fenyőfát. Ezért .érthe­tetlen, hogy Nyíregyházán, a Vöröshadsereg utcában az SZTK bejárata előtt állítot­tak fel egy hátalmas drótka­rámot, amelyben vagonnyi fenyőfát halmoztak feí Itt lehet bejutni a rendelésre. van a legnagyobb forgalom de itt van a legnagyobb bo­nyodalom is. Egyszerűen el­zárják a gyalogosok forgal­mát. és akik a Vöröshadsereg utcán közlekednek, vagy az SZTK-ba akarnak bemenni, meg kell kerülni a nagy tö­megű „fenyőfa rakodót”, le­menni az úttest közepére, vagy ott folytatni az utat, és bejutni az SZTK-ba — írja F. P. ÉS A GYEREKEK? „Sok gyermekes szülő bosszankodik Nyíregyházán amiatt, hogy gyermekruhák varrását, alakítását senki nem vállalja. Több esetben szerettem volna már én is! otthon elheverő felnőtt ruhá- j bői alakíttatni, vagy éppen I újat varratni, de erre mód nincs. Gondolom, hogy egy ktsz, vagy talán a textilruhá­zati vállalat alakíthatna egy olyan szolgáltató részleget, amely kizárólag gyermekek­nek dolgozik” — veti fel öt­letét levelében Károlyi Já- nosné — majd így fejezi be írását: „javaslom a tanács­nak, vizsgálja meg, melyik vállalatot vagy szövetkezetei lehetne megnyerni az ügy­nek Most, amikor a gyerme­kes családok kérdése sokmin­den mást megelőz, egy ilyen szolgáltatás igazán segítene az édesanyákon.” VIGYÁZAT, VESZÉLYES! Okos az a KRESZ előírás, amely szerint az iskolák előtt az úttest szélén táblát kell elhelyezni, amely figyelmez­teti a járművezetőt: itt bár­mikor felbukkanhat egy gyermek. Az óvodák és böl­csődék környékén ez hiány­zik, főleg Nyíregyháza új lakónegyedeiben. Az öz ut­cán, az Űj szőlő utcán, a Tő­ke utcán, de sorolhatnánk a Honfoglalás utcát is, naponta sok száz gyermek jár a gyer­mekintézményekbe, sokan egyedül, önállóan. Sajnos, sok gépjárművezető nem ügyel, és bizony az apróságok ijedten rebbennek szét egy- egy autó közeledtekor. Mi szülők, akik ezt látjuk -ír-’ ják levelükben olvasóink — szeretnénk, ha vagy táblát tennének erre a részre, vagy esetleg egy-egy utcán forga­lomkorlátozást rendelnének el. GYERMEK VARÓ - ZÄRVA Szerkesztői üzenetek M A ív A napokban olvastam a Magyar Hírlapban, hogy Bu­dapesten a mák ára: 40—12 Ft/kg, néhány felsorolt vidé­ki városban még ennél is olcsóbb. Azt hiszem, hogy e kis bevezető után sokan egyetértenek kérdésemmel: nálunk Nyíregyházán miért 50,—, illetve néhány hét óta , miért 52,— Ft a mák kilo- í grammonként} ára? — teszi szóvá levelében Mihály Já- nosné nyíregyházi olvasónk. MEGTALÁLTA — VISSZAADTA Feleségemmel aranyvasár­napon a nyíregyházi Centrum Áruházban vásároltam. Fi­zetés alkalmával 500,— Ft-ot leejtettem, s ezt csak otthon vettem észre. Visszasiettem az áruházba — őszintén szól­va nem sok reménnyel — s az áruház egyik vezetőjének elmondtam problémámat, aki azonnal készséggel intézke­dett Szólt az üzemrendész- nek, s a tények azonosítása után visszakaptam az 500,— forintomat Sholtz Andrásné- eladó jóvoltából, ugyanis ő találta meg a pénzt, melyet ezúton szeretnék megköszön­ni — olvastuk Varga András Nyíregyháza Vécsev u. lt/B II. em. 8. szám alatti lakos levelében., REJTETT ÓRA A régi nyíregyházi postán — írja levelében Gulyás Jó­zsef nyugdíjas — volt egy nagy. jól látható óra. Ez volt a legpontosabb a városban Reméltük — folvtatia —, bogv az új postán lesz hason­ló. Sajnos, úgy elreitették. hogy azt még ágaskodva , is alig látni. Igaz; ma már alig akad valaki akinek nincs időmutatója, — de — kérdezi olvasónk ■—: vaion nem le­hetne a nostán és esetleg a város más forgalmasabb pontién egv-egv órát elhe­lyezni’ Ez nemcsak dísz len­ne. hanem nontos táiékozta- tó is. s talán még elvan is amihez igazítani lehet a sa­ját kronométert — fejezi be levelét Gulyás József. Marós Ferenc magyí és Kirs Lászlóné kisvárdaí la­kosoknak levélben válaszol­tunk. Nagy hnréné tiszaesz- lári olvasónk kedves köszönő sorait megkaptuk. Örülünk, hogy segíthettünk- Ifj. Bertli Józsefné tiszanagyfalul, Szmutkó Ferenc nyírbélteki, Batári Árpád lövőpetri, Bariba Sándorné ópályi és özv. Rózsa Jánosné nyírma- dai olvasóink ügyében az il­Á lap megírta 1973. december 5-én „Kül­dözgetik” címmel László Menyhért dolgozónk pana­szát közölték, mellyel kap­csolatosan elmondjuk, hogy dolgozónk problémájával elő­szói- a Mozgássérültek Neve­lőképző és Nevelőintézetét kereste meg, onnan elutasító választ kapott, s ezután for­dult vállalatunk sztk csoport­jához. November 12-én a szükséges Igazolásokat meg­kértük az intézettől, de azo­kat még a mai napig sem kaptuk meg. Ügyintézőink jó­akaratát bizonyítja, az is, hogy több ellenőrző főorvost kerestek meg az igazolás ér­dekében, de ez sem vezetett eredményre, viszont az iga­zolás hiányában nem áll mó­dunkban intézkedni. Dolgo­zónk körülményeit is ismer­jük, s 1970. óta minden év­ben a szakszervezeti bizott­ság segélyben részesíti, eb­ben az évben 300 Ft segélyt kapott. Szabolcs Megyei Állami Építőipari Vállalat Szász Sándor sz. b. titkár ★ „Fáznak” címmkl megjegy­zést közöltünk arról, hogy a, nyíregyházi csuklós buszok! kalauzainak nem megfelelő-' ek a munkakörülményei. Az 5. sz Volán válaszolt és kö­zölte, hogy a nehéz munka- körülményekre vonatkozó letékesék segítségét kértük. A nyírbogán óvoda dajkái­nak üzenjük, hogy az ér­vényben lévő óvodai rend­tartás kötelezettségként elő­írja számlikra a fűtést — megjegyezzük, hogy a leve­lükben említett kazán fűté­séhez nem szükséges szakmai képesítés —, az esetleges túlmunkáért külön díjazás­ban fognak részesülni a köz­ségi. tanács elnökének tájé­koztatása szerint. megállapításokkal egyetérte­nek és intézkedtek. A kalau­zok plédet, irhamellényt kap­tak. Tizenhét buszban lábme­legítőket üzemeltetnek, és csereberendezés is tartalék­ban van. A Volán felülvizs­gálta a buszokat, és a folya­matos ellenőrzések révén igyekszik állandósítani a ka­lauzok számára a legjobb munkafeltételt. ★ A Volán 5. sz. Vállalat a taxikkal kapcsolatos bírála­tunkra az alábbi választ ad­ta; „Intézkedtünk, hogy a taxi gépkocsivezető köteles az utasokat válogatás nélkül rendeltetési helyére szállíta­ni; rövid fuvarfeladat eseté­ben sem mondhatnak ellent; a telefonon jelentkező fuvar­igényeket válogatás nélkül kötelesek elvállalni ; a két műszakban foglalkoztatott taxi gépkocsivezetők kötele­sek az éjszakai órákban a taxiállomásokon tartózkodni, még abban az esetben is, ha fuvarfeladat kevés van; minden esetben kötelessége adott időben és helyeken a meghatározott díjszabás al­kalmazása. A fentiek betar­tását a jövőben fokozottan fogjuk ellenőrizni”. A konk­rét intézkedéseket tartalma­zó választ Vitéz József igaz­gatóhelyettes és Németh An­tal személyforgalmi osztály- vezető írta alá. December 2-án este a Lil­lafüred expressel érkez­tünk Nyíregyházára két és fél éves gyermekünkkel Baktalórántházára szeret­tünk volna tovább utazni, de az express 23 perces késése miatt nem volt csatlakozá­sunk. Ezek után törhettük a fejüket: mit tegyünk az éj­szakába nyúló utunkon? Legalkalmasabb helynek a gyermekvárótermet gondol­tuk, az viszont a legszüksé­gesebb időben — este és — 18—20 C-fokos hidegben — zárva volt. Nem is nyitották ki, javasolták, hogy menjünk a nem dohányzó váróba, melyről jobb nem beszélni. Végül a 22,45-kor induló vo­nattal haza indultunk. igaz a kocsik jéghidegek voltak, s éjjel I órai késéssel érkez­tünk Baktalórántházára. A sorozatos hiányosságokat var ion a MÁV mivel tudja in­dokolni? —. kérdezi Pető Ist­vánná baktalórántházi olva­sónk. SÍKOS Nagy Jánosné nyíregyházi olvasónk, aki a Kossuth ut­cán lakik levéllel fordult szerkesztőségünkhöz- A kö­vetkezőket írja: „Lapjukban olvastam, hogy az első fa­gyos napok utáft sokan, fő­leg idős emberek csúsztak el a járdákon és törték kezüket, lábukat. Azt is említették, hogy ennek egyik oka az volt, hogy nem mindenütt ta­karították a tulajdonosok és házfelügyelők a járdákat. Mi ­ért nem írják meg. hogy kit mennyire büntettek. Az ilyen bírságok ismertetése biztosan nevelő és riasztó hatású len­ne.” (Szerkesztőségünk olva­sónk megjegyzésével egyet­ért. A jövőben a megfelelő értesüléseket a bírságokról megszerezzük, és főleg a ki- rivó eseteket lapunkban kö­zölni fogjuk. Figyelmezteté­sét köszönjük.) — az illetékes válaszol Pulykaszezon Megkezdődött a karácsonyi pulykaszezon a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat gyáraiban. Folyamatos te­nyésztéssel nagyobb testű, omlósabb húsú angol hibrid­pulykák kerülnek vágásra, decembertől 45 ezret továb­bítanak Kecskemétről kony­hakészen a hazai ellátásra, Illetve exportra. (Petőfi Népe) Zeneműtár Szekszárdon. a Liszt-em­lékházban nemrég megnyílt a zeneműtár, ahol népzenei felvételeket, hanglemezeket, magnószalagokat hallgatnak meg a látogatók. Rendelkezé­sükre áll továbbá a zenei könyvtár, kotta- és partitúra­gyűjtemény, a zenével kap­csolatos szépirodalom és többféle szakfolyóirat is. (Tolna megyei Népújság) Ivővíztartalék Az Országos Földtani Ku­tató és Fúró Vállalat befe­jezte nagyszabású kutatásait a Csepel-szigeten, ahol a ’fő­város Ivóvíztartalékait mérte fel. A sziget alatt 15—20 mé­ter mélységben kristálytiszta víz helyezkedik el, amelyet azonnal be lehet kapcsolni áz ivóvíz-ellátásba. A készletek és a lehetőségek meghatáro­zására csaknem 200 kutat fúrtak. A tapasztalatok igen kedvezőek: a sziget egyes ré­szein a kutak percenként 2000 liter vizet ígérnek. (Pest megyei Hírlap) Emeletes vasúti kocsik — autóknak A MA V Székesfehérvárt Járműjavító Üzemének dol­gozói teljesítették éves ter­vüket. Az üzemben a vasúti kocsik javítása mellett kü­lönleges szállító járművekéi gyártanak. Itt készültek ázok nz autószóllító vagonok, ame­lyek jelenleg 100 ezer kilo­méteres próbaútjukat futják. A kétszintes vasúti kocsik egyenként hat Zsiguli Sze­mélyautót szállítanak ál Budapest—Záhony között közlekednek majd. (Fejér megyei Hírlap) Gazdag „méztermésf* Csongrád megye méhészeti szakcsoportjai es társulásai az eddigi legeredményesebb esztendőt zárták, ötven va­gon mézet szállítottak el * megyéből — főleg exportra — amire eddig még nem volt példa. Jelenleg védett helyen teleltetik a nektárgyűjtő csa­ládokat. (Csongrád megyei Hirlapf Tejüzem épül üj tejüzem építését kezd­ték el Szombathelyen. A több mint ötvenéves, elavulj régi tejüzem már rendkívüli nehézségek árán sem képe* megfelelő szinten ellátni a 73 ezer lakosú várost, amely pedig az ország egyik legje-í lentősebb tejtermelő körzetéé nek a központja. (Vas Nép* Jogászunk válaszol A szfilőtartásról Köztudott dolog és mindenki természetesnek tartja, ho® a szülők kötelesek gyermekeiket eltartani, de ugyanígy tél*# mészetes, ha egyesek nem is veszik ezt figyelembe, hogy « gyermekek is kötelesek az arra rászoruló szüleiket eltartani. Nemcsak erkölcsi kötelezettség ez, hanem törvényi is. mert a Családjogi Törvény 61. §-a ezt egyértelműen előírja. Ennek ellenére nem ritka az olyan eset, és ez a közfel­fogás szerint is mélyen elítélendő, hogy varrnak olyanoít akik nem teljesítik önként a tartásra szoruló szülőkről vala gondoskodást, erkölcsi és jogi kötelezettségét, hanem azá a társadalomtól, vagy hozzátartozójuktól, sőt olykor ideges»# lől várják. A tapasztalat azt is mutatja hogy sok szülő in-j kább vállalja a nélkülözést, mintsem peres utón követelj« gyermekétől a törvény által biztosított tartást. Mint emü* tettejn a törvény a szülőtartási kötelezettséget előírja és m kötelezettség teljesítésének módját részletesen szabályozza* Legfelsőbb Bíróság 8. sz. irányelve. Ezek szerint tartásra ' jogosult az a szülő, aki ke­reset i. jövedelmi és vagyoni viszonyainál fogva teljesen; vagy részben nem tudja magát eltartani és házastársa sem képes arra. hogy eltartsa. Tehát első feltétel az. hogy a szülő rá legyen szorulva a tartásra és ennek körében a rá­szorultságot nemcsak a vagyoni helyzet szabja meg, hanem az életkor, egészségi állapot is. Rászorultnak kell _ tekinteni azt a szülőt aki rendelkezik ugyan egy olyan minimális jö­vedeleminél, amely létfenntartását biztosítja, ha egészséges és háztartását és önmagái egyedül el tudja látni, de az eset­ben. ha beteg és ápolóra szorul, amely lényeges kiadással jár. akkor már ez az összeg nem elégséges a megélhetéshez, tehát a szülő rászorul a tartásra. Igen gyakori az a helyzet, amikor a szülő egyik gyer­mekének tényleges eltartásában van. a tartáshoz a többi gyermek semmivel nem járul hozzá és a szülő különböző okok miatt többi gyermekével szemben nem is lép fel tar­tási igénnyel. Ebben az esetben a szülőt ténylegesen eltartó gyermek a saját jogár. felléphet a többi gyermekkel szemben és ér­vényesítheti a tartási igényt akkor is. ha a szülő ezt kife­jezetten nem akarja. Természetes ez, mert minden gyermek­nek tehetségéhez mérten, egyformán kötelessége gondoskodj ni az arra/rászoruló szülő tartásáról. Több gyermek esetén a tartási kötelezettség elviekben azonosan terheli minden gyermeket, mégis a kialakult bírói gyákorlat figyelembe vé­szi a gyermekek vagyoni és szociális helyzetét és ennek arányában kötelezi a gyermekeket tartásdíj fizetésére. Egy olyan gyermeknek feltétlenül kevesebbet kell fizetnie szülőd tartásdij címén, akinek négy kiskorú gyermekéről kell gon­doskodnia, mint annak a gyermeknek, akinek leszármazol, tehát .gyermekei nincsenek és jövedelmük azonos. Ezek a jogok tehát a tartásra való jog nemcsak a vér­szerinti szülőt illeti meg, hanem az örökbefogadó szülőt is örökbefogadott gyermekével szemben, sőt a nevelőszülőt is, nevelt gyermekevéi szemben, ha azt huzamosabb időn ke­resztül tartotta. A szülőtartás nem illeti meg azt a «/.ülőt rpég ebben az esetben sem, ha rászorul a tartásra, ha gyer­mekével szembeni kötelezettségeit olyan súlyosan sértette meg. hogy erre tekintette] a társadalmi felfogás szerint a tartásra nem méltó. Érthető ez az álláspont, hiszen a gyer­mek és szülő viszonya kölcsönös és egymással szemben olyan mértékben léphetnek fel jogos igényekkel, amilyen mérték­ben az ezen viszony alapján álló kötelezettségeiket teljesítet­ték. Az az apa, vagy anya, aki gyermekét pici korában el­hagyta. idegenekre bízta, vagy állami gondozásba adta tar. tásávaí. nevelésével soha nem törődött, az ném léphet fel gyermekéve] szemben jogosan tartási igénnyel n*ég az eset­ben sem, ha anyagi viszonyait figyelembe véve egyébként rászorulna. Dr. Juhász Banm í i *****

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom