Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-02 / 257. szám

1 oldal . rELCT-MAOVÄRORSZÄe T973. november S 5 -J «Folytatás az L oldalról) — Pierre Messmer francia miniszterelnök júliusi buda­pesti látogatása az álláspontok alaposabb megismerésével hoz­zájárul a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsola­tainak bővítéséhez, a magyar—francia kapcsolatok fejlődésé­hez, különösen a gazdasági együttműködés útjában álló aka­dályok elhárításához. tZ A Központi Bizottság megtárgyalta a közel-keleti hely- zetet és megállapította, hogy a háború kiújúlásáért min­den felelősség az'1967-es háborút kirobbantó, s azóta is kihívó, agresszív magatartást tanúsító izraeli kormányt terheli. A válság kiéleződésének alapvető oka az, hogy Izrael több, mint hat éve arab területeket tart megszállva és makacsul elzár­kózott a politikai rendezés minden kísérlete elől. Az izraeli uralkodó körök agresszív politikája, amely ellentmond az iz­raeli nép valóságos érdekeinek is, a világ közvéleménye előtt lelepleződött és mindinkább elszigetelődik. A Szovjetunió, a szocialista országok, köztük a Magyar Népköztársaság következetesen és hatékonyan támogatta és támogatja az arab népek jogos törekvéseit. A Központi Bi­zottság üdvözli és támogatja a Biztonsági Takácsnak a Szov­jetunió és az Egyesült Államok közös javaslatára elfogadott ez év október 22-i tűzszüneti határozatát, amely előírja az 1967 novemberi határozatának végrehajtását is. A Biztonsági Tanács határozatainak következetes végrehajtása lehetővé te­szi a közel-keleti térségben élő valamennyi.nép súlyos prob­lémáinak igazságos politikai rendezését. fa A Központi Bizottság hangsúlyozza, hogy a nemzetkö- ***• zi enyhülés folyamatában változatlanul megkülönböz­tetett jelentősége van az európai földrésznek. — A Központi B'^ttság üdvözli az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Helsinkiben, júliusban lezajlott el­ső szakaszának eredményeit. Kiindulva abból, hogy Európa valamennyi országa egyformán érdekelt a- helsinki tanácsko-. záson elfogadott négy napirendi pontban, támogatjuk az érte­kezlet Genfben folyó második szakaszának munkáját, s kívá­natosnak tartjuk, hogy minél előbb sor kerüljön a harmadik, befejező szakaszra. — Európa országainak közös érdeke az is, hogy a fegy­veres erők és fegyverzet csökkentéséről tárgyaló, október 30- án ismét megnyílt bécsi értekezlet — figyelembe véve az egyenlő biztonság elvét — eredményes munkát végezzen. — A Központi Bizottság üdvözli a két német állam felvé­telét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Pártunk és kormá­nyunk nagy jelentőséget tulajdonít a Német Demokratikus Köztársaság növekvő nemzetközi tekintélyének és a teljes jo­gú nemzetközi elismerés nyomán mind szélesebbé váló nem­zetközi kapcsolatainak. — A szocialista országok és a Német Szövetségi Köztár­saság viszonyának teljes normalizálásához elengedhetetlen, hogy az NSZK kormánya tartsa magát az elmúlt évben meg­kötött egyezményekhez és a négy nagyhatalom Nyugat-Ber- linre vonatkozó megállapodásához. Ennek figyelembe vételé­vel kerülhet sor a magyar—nyugatnémet diplomáciai kapcso­latok felvételére. A békeerők világkongresszusa sikerrel telfesifelte feladatát Romesh Chandra sajtóértekezlete „A békeerők moszkvai vi­lágkongresszusának ered­ményei felülmúlták előzetes várakozásainkat és a tanács­kozás jelentékenyebbnek bi­zonyult, mint hittük. Siker­rel teljesítette feladatát. Vé­leményem szerint a kong­resszus sikerét legfőképpen az bizonyítja, hogy noha Moszkvában a legkülönbö­zőbb politikai meggyőződésű személyek széles skálája ta­nácskozott. mind a bizottsá­gokban. mind a plenáris, ülé­seken sikerült teljes egysé­get kialakítani. Ez természe­tesen nem jelenti azt, hogy kongresszusunkon nem for­dultak elő nézetkülönbségek, ne világosan megmutatko­zott, hogy a béke erőit egye­sítő tényezők sokkal erő­sebbek a megosztó tényezők­nél.” Romesh Chandra. a BVT főtitkára csütörtöki saj­tóértekezletén a fentiekben összegezte a szerdán este be­fejeződött béketanácskozás eredményeit. Chandra hangsúlyozta, hog- a bizottságok jelentése­inek szövegét, amelyek a különböző vélemények széles skáláját tartalmazzák, a kongresszuson részt vett szer­vezetek tüzetesen tanulmá­nyozni fóliák és a közeljö­vőben a lu'- ''-esszus legma­gasabb tisztségviselőinek ve­zetésivel küldöttségek indul­nak New Yo-k-ba, 'hogy Wa’dheim ENSZ-főtitkárt és a legfontosabb nemzetközi szervezeteket részletesen tá­jékoztassák a tanácskozásról. Kérdésekre válaszolva Chandra közölte, hogy bár a békeerők újabb világkong­resszusának összehív ásáró’ határozat nem született, hi­szen ezt csak a résztvevő szervezetek jóváhagyásával dönthetik el. egységes véle­mény alakult ki abban a tekintetben is, hogy a Moszkvában megkezdett munkát valamilyen formá­ban folytatni kell és kiala­kulóban van a folytatás mechanizmusa is. ★ Mombri István követ-ta­nácsos, hazánk moszkvai nagykövetségének ideiglenes ügyvivője csütörtökön este baráti találkozót rendezett a Kállai Gyula vezette magvar béke-delegáció tiszteletére. A szívélyes baráti légkörben lezajlott találkozón jelen voltak a szovjet békebizott­ság, a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaság, valamint az SZKP Központi Bizottságá­nak képviselői. A vendéglá­tók hagy elismeréssel méltat­ták hazánk megbízottainak a békeerők moszkvai világ- kongresszusén végzett mun­káját. Kállai Gyula. az MSZMP Politikai Bizottságán nak tagja ugyancsak köszö­net1 mondott a ió munká- ér! ' tagú magyar kül­di' >k. IKapirpnden n Knzpl. KpJpf H A Központi Bizottság megállapította, hogy az elmúlt * * időszakban újabb lendületet kapott a nemzetközi mun­kásosztálynak a monopoltőke elleni harca, a nemzeti füg­getlenség, a béke, a haladás erőinek antiimperialista küz­delme. — Jól szolgálta a nemzetközi munkásosztály érdekeit a Várnában ez év októberében megtartott VIII. szakszervezeti világkongresszus, amely ösztönzést adott a világ szakszerve­zetei közötti együttműködés erősítésének, a szakszervezeti ak­cióegységnek. — Az el nem kötelezett országok algériai csúcsértekezlete eredményesen járult hozzá az imperializmus és a neokolonia- lizmus ellen harcoló erők frontiának kiszélesítéséhez. — Az elmúlt napok kiemelkedő eseménve volt a béke­szerető erők moszkvai világkongresszusa, a békemozgalom ed­digi legnagyobb fóruma, amely eredményesen segítette elő a béke híveinek összefogását az egész emberiség javára. A ma­gyar társadalom, a Magyar Népköztársaság üdvözli és támo- gátia a kongresszusnak a világ népeihez intézett békefel­hívását. A Központi Bizottság áttekintve a nemzetközi helyzetet megállapította hogv minden ok megvan a bizakodásra, a szocializmus, a haladás, a béke erői a reakció minden gáncs­vetését. minden akadályát leküzdve előretörnek, erősödik a különböző társadalmi berendezkedésű országok békés egvmás mellett élésének irányzata. Pártunk, kormányunk a jövőben is minden tőle telhetőt megtesz, hogy ezt a kedvező folyama­tot elősegítse. Tovább erősíti szövetségét és testvéri egvütt- működését a Szovjetunióval, a baráti szocialista országokkal, a kommunista és munkáspártokkal következetesen mu-iál- kodik a nemzetközi envhíi'és folyamatának megszilárdításán a békés egymás mellett élés politikáiénak továhbi kibonta­koztatásán csel°kvőon hozzájárul a nemzett függetlenségért a békéért és haladásért folytatott világméretű küzdelemhez. II. A Központi Bizottság személyi kérdésekben az alábbi döntéseket hozta: — Maróthy László elvtársat, a KISZ Központi Bizottsá­gának első titkárát beválasztotta a Központi Bizottság tagjai sorába • — lóváhagyta a művelődésügyi miniszterré megválasztott Nagy Miklós elvtárs felmentését a Központi Bizottság osz- .tályve^oíői megbizatz^-, ülni'. — Kornidesz Mihály elvtársat' kinevezte a KB tudomá­nyos. közoktatási és ku,lt”rális osztálya vezetőiévé, s egyben megválasztotta a Köznonti Bizottság mellett működő agitáció? és propaganda bizottság tagiává: — javaslatot tett a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a megüresedett miniszterelnök-helyettesi tisztség betöltésére. Budapest, 1973. november 1. Tárgyalások Wash'ngtonban Washingtonban tartózkodik Izrael miniszterelnöke és Egyiptom újonnan kineve­zett külügyminisztere. Golda Meir közép-európai idő sze­rint szerdán este érkezett az amerikai fővárosba és csü­törtökön előbb Kissingerrel ebédelt, majd — ugyancsak Kissinger társaságában — Nixon elnököt kereste fel. Iszmail Fahmi szerdán tár­gyalt Nixonnal és mint a hír- ügynökségek megírják, a ta­lálkozó légköre rendkívül szívélyes volt. , Kissinger az izraeli kormány­fővel folytatott csütörtök reg­geli megbeszélése után ismét találkozott Fahmival, ami alapöt ad árrá a feltételezés­re, hogy a külügyminiszter bevonásával lezajlott Nixon —Mein találkozón sor került a konfliktusban szembenálló két legfőbb érdekelt á11 ús- pontjának összevetésére, t • módon a gyakorlatban most először valósult meg az „egy­más közelségében folyó esz­mecsere”, amit még az is ki­emel, hogy az izraeli kor­mányfő és az egyiptomi kül­ügyminiszter washingtoni tar­tózkodása alatt története­sen egymás tőszomszédságá­ban lévő szállodákban la­kik. 1 írnél Szerziéís \t§ühm\ eprest tett fegyveres erőinek tanácskozása Sz év október 30-tól no­vember 1-ig Prágában Jo­kubovszkij marsall, főpa­rancsnok elnökletével meg­tartotta esedékes ülését a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek katonai tanácsa és esedékes értekezletét az egyesített fegyveres erők vezető testületé. A katonai. tanács és a veze­tő testület összegezte az 1973- as évi gyakorlati és harci ki­képzés eredményeit, megvi­tatta és kitűzte az 1974 évi feladatokat. Az ülés és a ta­nácskozás részvevői véle­ményt cseréltek az egyesített fegyveres erők folyamatos tevékenységének kéret'kjei­ről. A katonai tanács és az ér­tekezlet munkája a barátság, a hatékony együttműködés és az elvtársias kölcsönös meg­Magyar f@lsz6'a!ás az ENSZ~ben értés jegyében folyt le. A katonai tanács és az ér­tekezlet részvevőinek bemu­tatót tartottak a csehszlovák néphadsereg csapatainak ki­képzéséből. A Varsói Szerződés tagál­lamai egyesített fegyveres erői katonai tanácsának ülés­szaka idején Gustáv Kásák, ? CSKP KB főtitkára fogad­ta Ivan Jakubovszkij mar­saik, az egyesített fegyveres erők főparancsnokát, vala­mint a parancsnokság más vezető képviselőit. A szívé­lyes és baráti légkörben meg­tartott találkozón részt ve+t Lubomir Strougal, a CSKP KB elnökségének tagja, kormány elnöke, valamint Martin Dzur hadseregtábor­nok. nemzetvédelmi minisz­ter és j Eugen Thurzo. a CSKP K® állami adminiszt­ratív osztályának vezetője is A Az ENSZ-közgyűlés jogi bizotts. jában az ENSZ nem­zetközi kér rskedelmi jogi bizottságának jelentéséről folvó vitában felszólalt dr. Jelenik Gr a, a magyar kül­döttség tar'' Emlékez ,ett arra,’ hogy a közgyűlés 1961-ben a magyar kormám' Javaslata alapján tűzte ..apirendiére a nemzet­közi ^ kereskedelmi jog fo­kozatos fejlesztésének kér­dését. és határozta el két évvel később, az ENSZ nem­zetközi kereskedelmi jogi bizottságának ^létrehívását, amelynek Magyarország Is tagja lett. * A magvar küldött hangsú­lyozta. hogy a nemzetközi ke­reskedelmi jog egyesítése és fokozatos fejlesztése fontos hozzáiárulást jelent a nem­zetközi kereskedelem fejlő­dését ma még akadályozó té­nyezők megszüntetéséhez, és ezáltal az államok közötti baráti kapcsolatok fejleszté­séhez. Dr. Jelenik Gyula a továbbiakban részletesen ér­tékelte a bizottság hat évi munkájának eredményeit é: fogyatékosságait, továbbá ja­vaslatokat tett a bizottság te vékenységének hatékonyabb; tételére. Ludvik Svoboda hadsereg­tábornok. köztársasági elnök fogadta í. I. Jakubovszkijt 'K. S. Moszkalenkot, a Szovjetunió morsalljait. Je­len volt Martin Dzur hadse- ■■egtábornok, nemzetvédelmi niniszter is. A szívélyes és aráti megbeszélés sorár öbbek közöt. megemlékeztek a szovjet és csehszlovák ka őnák harminc évvel ezelő Kijevnél mégvívott közös h arcairól. Kárpát-Ukraina éfstéből (3 ) Éltető forrás Sorsod valószínű nagy mértékben attól függ, hogy ho­gyan találsz rá az életútra: — magadtól, vagy valaki más tesz sínre, meg attól is, hogy járod-e magad útját, vagy ide­gen pályákon bolyongsz, hogy teszed-e magad dolgát, vagy másoktól kölcsönződ terveid. Alekszandr Vasziljevics nem felel azonnal ezekre a kérdésekre. — Én nem tudtam volna nem orvos lenni, ha már egy­szer lennem kellett valamivé. Maradhattam ' volna paraszt, mint az apám, de csoda történt. Csoda azért, mert én nem tudok a környezetemből felhozni egyetlen olyan esetet sem, egyetlen olyan paraszt gyereket sem. amelyik az Osztrák— Magyar Monarchiában egyáltalán valamelyes mérvű képzést is kapott volna. A következő történt: A verhovinai Rakovcáből egy fia­talember Kassán, a császári csapatoknál szolgált. Nagyon unatkozott a laktanyában. Nagyon szeretett _ volna legalá' b néhány sort váltani otthoni kedveseivel. De nem tudott ír­ni, olvasni. Valaki vállalkozott rá, hogy megtanítja az írás­ra. Az írás erejében vélt csoda úgy felbuzdította, hogy ha­zakerülve elhatározza: gyerekei közül legalább egynek meg kell tanúim az írás ördöngösségét. A Fegyinyec családban a gyermekáldás gazdag volt. Az apa járta a tanítókat, arról tanácskozott velük, hogy a sok gyerek közül, melyikre nem költené hiába. így esett válasz­tás Alekszandra. Fegyinyec papa nem volt gazdag ember, de egészen sze­gény sem. Fia taníttatásl költségét azonban nem bírta. A fiatal gyerekember kénytelen volt elvállalni a gazdag parasz­tok butácska gyermekeinek a tanítását. És ezzel. együtt el­tűrni ostoba tréfáikat, a lenézést, amikor megjelent Nagy- szőllősön, majd később Ungváron a koldustarisznyával. Mindent el kellett nyelnie, nem tehetett mást. A tanulásban viszont messze maga mögé utasította az úri ficsurokat, ki- viva ezzel némi függetlenséget, no meg csodálatot és büsz­keséget is. Paraszt gyerek! A Verhovináról! — Idenézzetek: ilyen ő! A gimnázium elvégzése után bevonult az osztrák—ma­gyar hadseregbe, majd az .imperialista világháború front­jaira került. Az erdélyi harcokban egy ostoba golyó 9 mel­lébe fúródott. Kórházba került. Az élete hajszálon függött. Alig tudott kikecmeregni a halál torkából. Ekkor döbbent rá az élet értelmére, az orvosi munka fontosságára. Alig gyó­gyult fel sebesüléséből, elindult haza, szülőfalujába. Itt ször­nyű hír fogadta: Édesanyja orvosi segítség nélkül nem ér­hette meg a negyven évet sem, és meghalt. Ekkor értette meg, hogy semmi más nem lehet, csak or­vos. így lett a gyógyítás a foglalkozása és a hivatása is. Nem apai biztatásra, nem divatból, nem a medicina titokzatos vonzásából. A hegyekből érkezett... Egy különleges világba.« És valószínű ezért nem. volt soha kétsége, ezért nem tánto- rodott el egy pillanatra sem az elhatározásától; bár amikor először állt operáló orvosként a műtőásztalnál, elszédült. Azután jöttek az igazi megpróbáltatások, az igazi műtétek; ötven éves pályafutása' alatt több, mint 25 ezerszer operált, ha egyáltalán össze lehet számolni műtétéit. A 75 éves Alekszandr Vasziljevics Fedinyec az első Kár­pát-Ukrán professzor, a tudományos munkák egész sorával a háta mögött. Van az száz is. Sok közülük tudományos »fel­fedezés. Melyiket tartja a legíontosabbnák? — Két monográfiát — feleli készségesen a tudós — a fekély és a golyva elleni küzdelmet. A mai ifjúság már nem lát golyvás, eltorzult arcú, nehéz betegségtői csonkult em­bereket. Ez természetesen nem csak a mi érdemünk, az or­vosoké, hanem az emberek egyre kiteljesedő jólétének is. Észrevétlen térünk át más témára, és Alekszandr Va­sziljevics már tanárairól mesél, a sokoldalú sebészekről, a nagy felkészültségű tudósok, tudományuk mestereiről. Nagy nevek kerülnek elő, akik igazi lángelmék, akik tanít­ványaikat is a tudományok felső régióiba emelték ,és örül­nek Ha az ifjú kollégáik túlszárnyalják tanítómesterüket. Hallgatni Alekszandr Vasziljevicset — külön öröm. — Én azon kevesek közül való vagyok, aki a szülőföld­jével együtt lépett át a „Tizenegyedik századból a husza­dikba”. A szovjet hatalom első éveiben én már nem voltam fiatal. A jelentős változásokat is sajátosan értelmezem. Én a magam módján vagyok ember, aki nem siet a tapaszta­latok, következtetések levonásával, és aki nem is válogatja nézeteit máról holnapra. Mindaz, amit rhegvalósított a szov­jet hatalom, engem hallatlanul fellelkesített, és ami még et­től is több: napról-napra megörvendeztet. Nem én vagyok rá hivatott hogy elmondjam mindazt, amit 25 év alatt va­lósított meg. Akinek van szemé, az látja. Aki vak, annak segíteni kell, hogy tágra nyithassa a szemeit. Az új falvaink- ban, városainkban, az embereinkben végbemenő változást én tudom értékelni, mert láttarrí azt a töménytelen bajt, szenvedésig mely emésztette a vidékünket és népünket a szovjet hatalom évei előtt. A professzor belemélyedt emlékei vallatásába. Az arca elkomorul, majd ismét visszakanyarodik a mához, és a sze­mét büszkeség üli meg. — Öröm tolt el, és boldog vagyok, hogy ebben a hatal­mas alakulásban, fejlődésben nem voltam felesleges ember, és hol itt, hol ott, de látom azokat a „téglákat”, melyeidet én raktam le És a továbbiakban is: mindazt a tudást, és is­meretet, ami felhalmozódott bennem, őszinte örömmel adom át az embereknek. , Egymást követték a szavak, a gondolatok... Ügy sora­koztak egymás után, mint a könyvben a lapok, nyugtalaní­tón és tanítón; úgy, mint ahogy követik egymást a turista- jelzések az éltető, frissítő forráshoz. M. Babidorics Gromíko—Scheel­Csütörtökön megkezdődtek Andrej Grormko szovjet és Walter Scheel nyugatnemet külügyminiszter mószkvai megbeszélései. A felek a kölcsönös meg­tárgyafások értés szellemében megvitat­ták a közös érdeklődésre c mot tartó időszerű nemzet­közi problémákat, valamint a kétoldalú kapcsolatokra vonatkozó kérdéseket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom