Kelet-Magyarország, 1973. október (33. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-07 / 235. szám

W7S. október 7.

KELET-MAGYARORSZAO

1 oMaf*

Tovább a kezdetnél

Nyíregyházi beszélgetések az üzem- és munkaszervezésről

HARMINCÖT NYÍREGYHÁZI GAZDASÁGI VEZETŐT hívtak meg az elmúlt héten a MTESZ székhazába egv kötetlen beszélgetésre a munka- és üzemszervezés gyakorlati tapasztalatairól. Az, hogy mindannyian el is mentek, bizonyítja: tisztában vannak e téma rendkívüli fontosságával. Ezt igazolja a kialakult élénk vita,

6 az, hogy csupán az idő szabott, határt a résztvevők számának és a mondanivaló terjedelmének.

őszinte is volt a beszélgetés. összefoglalta, hogy a Központi Bizottság 1971 decemberi határozata óta eltelt immár két esztendő során Nyíregyháza vállalatainál is megindult valami. Ez jeleni kezett a hatékonyságra való törekvésben. Éves és középtávú szervezési tér- vek készültek a legtöbb helyen. Mérlegre tették az ossz-tevékenységet, kapcsolatot építettek ki a tudományos intézetekkel. itt-ott szervezési modellek készül- tek. Nyíregyházán rendezték meg az országban először a vállalati középvezetők jól sikerült szervezési tanfolyamát.

Egyes helyeken (például a nyíreeyházi áfész-nál) korszerűsítették az irányítást,

decentralizálták a hatásköröket, másutt (a MÉK-nél) átszervezték az apparátust, egyszerűsítettek. s ezzel jelentős létszámot takarítottak meg. A TITÁSZ üzemigazgatóságánál az üzemszervezést döntéselőkészítő feladatra teszik alkalmassá, előre szervezik a számítógépükhöz az Úi adatszolgáltatási rendszert. A gumigyárban rangsorolták a termékeket. sokat tettek a gazdaságosabb termelésszerkezet kialakításáért. s megvizsgálták, hol és hogyan csökkenthetők az egyes cikkek előállítási költségei. Az Építő és Szerelő Vállalat milliókat áldoz az ügyvitelgépesítésre. a munka programozására, s rendszeresen keresi a szervezés területén lévő jó tapasztalatokat belföldön és más országokban. A HAFE apparátusa széles körét vonta be a munka- és üzemszervezési tevékenységbe, javult ennek következtében a gyártáselökészités, az élö- munlta hatékonysága. A konzervgyárban a veszteségek megszüntetéséhez segített, hogy a szervezéssel hivatalból foglalkozók mellett nagyon nagv segítséget kapnak az irányító szakemberektől. s a munkásoktól, akiktől véleményt, javaslatot kértek — és kaptak.

Már a fent említettek miatt is megérte, hogy a még igen fiatal, de már sokszorosan bizonyító megyei szervezetünk, a Szervezés- és Vezetéstudományi Társaság szabolcsi csoportja megrendezze ezt a kerekasz- tal-konferenciát. A találkozás jó alkalmat teremtett arra. ho^v a különböző gazdasági ágazatok képviselői megismeriék egymást. e<*v- más működését, erőf^szíté- seit. Tanúsítóba, hogy az országnak ezen a hagyományos iparral nem rendelkező részén is a figyelem középpontjába került az üzem- és munkaszervezés. lv. mini jópéh'inyan rámutattok, nem csupán azért, mert, erre

párt- és kormányhatározatok is kötelezik az illetékes gaz- dasáei szerveket. hanem azért is. mert a gazdálkodás hatékonysága ennek a híján nem képzelhető el. A szervezés területén teU lépések tehát — ha másból nem is — a gazdasági kényszerből is következnek.

ELHANGZOTT A BESZÉLGETÉSEN jó néhány olyan észrevétel is. amire ooá kell figyelni. A többi között az. hogv azért nem születtek a szervezési intézkedéseknek köszönhető konkrét, forintokkal is mérhető eredmények a város sok gazdálkodó egységében, mert a munka- és üzemszervezés hosz- szű távú feladat, ennek eredménye csak évek után mérhető. A gazdasági eredmények sok helyen ezért sem meggyőzőek. Az ott lévők közül is bizonyították ennek a tételnek a hamisságát. Teaz. hogv a szervezési feladat nem kampánymunka, amit elkezdenek, s gyorsan abbahagynak. De az Is áll, hogy a hosszú tava szóló feladat nem lehet mentség azok számára, ak’k még ma is felsőbb szerveik utasítására, javaslataira, segítségére várnak, anélkül nem kezdenek a munkához.

Elhangzott az is. hogv a főlratósá gok, a trösztök egvi- ke-másika nem is kényezteti el a hozzátartozó vállalatokat. Mert vagy a kor- m,ányhc1iro?a*bnn megszabott határidőt jelentősen túVéwe adták ki az irányelveket. vagy olvan „segítséget” adtak, amivel nem jutottak túl az általánosságokon. Gond. hnev kevés a kénzett vezető, középvezető, a közgazdász, a szervező specialista. Vita kerekedett: szükség van-e ráiuk feltétlenül, vaav elégedjünk mes azzal, hogv nálunk minden munkahely vezetőjének

egyútíal szervezőnek is kell

lennie? Kikristályosodott a helyes álláspont, amely szerint az utóbbi tétel igaz, de törekedni kell mindenütt a képzésre, s ahol csak móo nyílik rá, szervezési szakembert, sőt szakembereket a! kalmazzanak a vállalatok.

SOK GAZDÁLKODÓ EGYSÉGNÉL hiba van a szemléletben. Könnyen találnak magyarázatot a vezetők arra, miért nem mozgósítják a kollektívát a tartalékok feltárására. ahelyett, hogv keresnék a haladáshoz vezető utakat. Ez is bizonyítja, amit néhányan elmondtak: konzervatív sok vállalati kollektíva gondolkodása.

Félnek az újtól, tartanak attól, hogy ha a megszokó t- tat mással cserélik fel, akkor a régi beidegződön rendszerben Ok sem találják majd meg a helyüket.

Abban minden résztvevő egyetértett, hogy tartalékok pedig bőven vannak a vál- lalati gazdálkodásban. Például a tapasztalatok szerzésében, az egyes üzemek vezetőinek beszámoltatásában. Arról sainos csak kevesen szóltak, hogy a legnagyobb tartalék az üzem- és munkaszervezés területén is ma- ga az ember.

A szervezési háromszög — a gép, az anyag, az ember — minden részét egyformán igénybe kell venni a hatékonyabb munkához. Ám a legtöbbet az ember produkálhat akkor is, ha bármilyen kiváló félautomata, vagy automata gép dolgozzon. Éppen ezért lehet mélységesen egyetérteni azokkal, akik azt mondták, hogy az embert kell megkérdezni. Igaz az. hogy ha értelmesen tudunk kérdezni, akkor értelmes válaszokat is kapunk. Ha nem is tudományos alapossággal kifejtetteket, de jókat, azonnal al- kalmazhatókat.

Érdemes volt összehívni ezt a beszélgetést. A

résztvevők egyöntetű véleménye szerint meg kell ismételni, rendszeressé is lehet tenni az ehhez hasonló találkozókat. Az ilyen jellegű szakmai fórumok mindenképpen alkalmasak arra, hogy tapasztalatokat sűrítsenek. adjanak át. De arra is, hogy valamennyi gazdasági vezető lássa: állandóan ébren kell tartani a témái. Mert a szervezést nem lehet elintézettnek venni néhány periférikus intézkedéssel, részfeltételek

megteremtésével.

Kapka János

MITŐL SZOCIALISTA EGY BRIGÁD?

Hajnali műszak és házavatás

Ttnk-sok közölt a tejipari vállalatnál

ön miért tartja szocialistának a Gagarin tmk-s brigádot? Kissé meglepődik a váratlan kérdésen Márjöldi István. a Szabolcs megyei Tejipari Vállalat nyíl-egyházi üzemének alig 27 éves üzem- igazgatója. Néhány éve együtt él a brigáddal, egyik segítőtársa. Illik talán annyit tudni. hogy üzemmérnök. Szegeden végezte társadalmi ösztöndíjjal az Élelmiszeripari Főiskolát. Főművezetőként kezdett, s 1972 januárban nevezték ki igazgatónak. — A Gagarin szocialista brigádtól függ az üzem termelésének a biztonsága. Ha nem lennének, jónéhányszor „csődöt” mondtunk volna. Amióta én itt dolgozom, tudomásom szerint há- romszor nyerték el a kitüntető címet. Rászolgáltak, megérdemlik.

Lit a bronzkoHiorűig

Idén jutottak el a bronzkoszorúig. Huszonkét, többségében igen fiatal ember. Legidősebb a brigád vezetője: Márton József, 40 éves. Az átlag életkor alig 26 év. Ifi brigád, mai munkásfiatalok. Lakatosok, villanyszerelők, esztergályosok, energetikusok.

— Ezek a fiúk tudnak áldozatot vállalni. Sokszor a naplóból értesülök reggel, hogy milyen gondokat oldottak meg éjszaka, önállóak, s itt ők azt a játékszabályt tartják, hogy első az üzem, a népgazdaság érdeke. Olyan a készenlétük, mint a lánc. Csak egyet kell közülük értesíteni, s talpon van az egész.

Három műszakban dolgozik az üzem. A Gagarin tmk-s brigád csak egy műszakban. Ha kell, mégis ott vannak éjszaka is. Itt nem fordulhat elő, hogy hosszabb Időre „le- robbanion” valamelvik vezérgép, a fölözök, pasztőrözök. Ez pedig naponta előfordul. A berendezések nagy része elavult. a gépek sem mind megfelelőek.

— Ök tartják ezekben a ..lelket” — magyarázza Már- földi Tstván. — Említhetném a HM—3-as zacskóstei-töltő- génet. Sok a gond vele. E1 állítódik rossz zárás miatt. Volt olvan éjszaka, amikor e brigádból Kökénvesi Miklós, a műszerész és Bogár János, a főmechanikus 24 óráig voltak benn. hogv Nvjreevháza tej- ellátása biztosítva legyen.

Egyik éjszaka — a napokban — leégett az elektromos főkábel. Áram nélkül maradt az egész üzem. Veszélv- be került a tf'iterm"1és Kö- k^ovesi és Vinay Miklós, a villanyszerelő hajnal 3-ig

dolgoztak. És lett tej.

— És tudja mit értékelek nagyra e munkásbrigádnál? Azt, hogy tanulnak. Tudom, mit jelent a munka mellett iskolába járni, s a többieknek is vállalni a tanulók helyett a munkát, a helytállást.

„ifi volt máulellkil^l^

Bogár János a brigádvezető ki nem nevezett helyettese, amolyan mindenes. Fő- mechanikus. alig US éves. O így válaszol a kérdésre:

— Először is azért tartom szocialistának a mi brigádunkat, mert ez egy kollektíva — hangsúlyozza. — Ezt aztán lehet bontani, hogy mit jelent a munkában, az emberek egymáshoz való viszonyában, életében. Itt nincs elzárkózás, ha munkáról, áldozatról, a másik segítéséről van szó. Mondjuk, hirtelen van egv elektromos karbantartás az üzemben. Ez a villanyszerelők dolga. Mi megbeszéltük, hogy vasárnap hajnal 5-kor jön az egész brigád, s tízre végzünk. Itt volt mindenki.

Különben le kellett volna állni a termeléssel. S a munka eltartott volna legalább egy hétig.

— Nincs egyetlen fiú sem a brigádban, aki ne végezte volna el a nyolc általánost. Sőt, már tovább tartunk. És a munka mellett! Jelenleg heten járnak a brigádból középiskolába. Seres István és Törzsök Mihály a két esztergályos. Kulcsár István. Száraz Árpád és Szia vita László lakatosok, Luzsinszki Béla villanyszerelő és Kökényest Miklós műszerész. Tavalv például Pécsi Bandi végzett a Kossuthban, lakatos, most Miskolcra iár a műszaki főiskolára. Ezekért persze a brigádnak is áldozatokat kell vállalni, dolgozni, helytállni helyettük is. Mi szívesen tesz- szük.

— És talán azért is tartom szocialistának, mert a munkán kívül is brigád a mi brigádunk. Legfrissebb példa a Luzsinszki lakásának az építése volt. Vá'tva. de ott volt az egész, amikor épült a Ság- vári-telepi kis otthon. Fel is avattuk.

— Tudia mi bánt bennünket? Amikor a városiak néha panaszkodnak, hogv megsa- vanyodott a tej. fnlvjk a zacskóból a tej — mondja. — Erkölcsileg bánt bennünket. Nem tehetünk róla, mert e berendezések egy része elavult. Különösen a hűtőgépek. Állandóan bütyköl Kik őket. hogv üzemképesek legyenek. Már azt is megtettük,

hogy hordtuk a jeget munkaidő után.

Seres István 22 éves. Esztergályos. Alig szabadult lel 1969-ben, ide került a brigádba.

— Fiatalon kerültem be a kollektívába, tudtam, szembe kell nézni a követelményekkel. Igyekeztem helytállni. Itt nincs az, hogy valamit félvállról csinálunk. Soha nem felejtem el a brigád kedves- ségét. Amikor megnősültem, a fiúk ajándékként „összedobták” a pénzt a nászúira. Gondolni sem mertem volna, hogy ilyesmire kiterjed a fi- gyelmük. Igazán jól esett. És nekem az tetszik, hogy nem csupán a saját dolgaikkal foglalkoznak a fiúk. hanem tö- rődnek a többivel is. Engem a brigád segített az iskolázáshoz is. Most fogok érettségizni az idén a Kossuthban. Segítenek a matek, a £izika tanú- lásában is. Jól érzem magam itt.

A fiúk mar a kulcsot

lulták

Szekeres Mihály 18 éves,

Felsősimáról jár be, szakmája géplakalqs. Ez a fiú valósággal „beleszületett’ a Gagarin brigádba. Itt tanult, itt szabadult, s itt maradt.

— Én már tanulókoromban is a brigádhoz tartoztam. Valójában itt tanítottak meg a szakmára. Sokat foglalkoztak velem az idősebbek. Különösen sokat tanultam Pócsi Andrástól. Rábízott a brigád. Minden fiatallal így cselekszenek. Egy-egy tanítómester van. Szerintem nagyon jó, hogy a tanulók mar fiatal korban egy-egy szocialista brigádhoz tartoznak.

E kollektívában érik iga án munkássá , kötelességtudóvá a fiatal. S hogy erre milyen példa van? Kökényesi Miklós műszerészt a tavasz folyamán a brigád költöztette el egyik lajiásból a másikba.

— Én éppen Debrecenben voltam kiküldetésben. Főtt a fejem, hogyan oldom met az átköltözést a Gáza utcából a Tompa Mihály utcába. Megoldott mindent a brigád. Mikorra hazajöttem, a fiúk a kulcsot adták a kezembe. ..Üj otthonban alhatsz.” Mit mondjak erre? Nagyon jól esett. Ez talán mutatja, milyen nálunk a szellem — magyarázza. — Ha nem lennének, nem is tudom, hogyan tartanék ott, hogy érettségizhetek. Vállalják az áldozatokat. így vagyunk egymással vaíameny- nyien. Talán ezért is szocialista a mi brigádunkFarkas Kálmán

Megyénk képviselőivel a T. Házban

Az országgyűlés őszi ülés. szaka mindössze egy napos volt. de bővelkedett prog. ramokban : a képviselők át. tekintették az Elnöki Tanács munkáját, majd az Alkotmány előírásai alapján elő készített törvényjavaslatokat vitattak meg és fogadtak el. A külügvi bizottság az országgyűlés nan.ián foglalkozott a chilei katonai junta terrorjával és a bizottság javasolta. hogy a magyar országgyűlés ítélje el a Chilé ben dúló fasiszta terrort. Az országgyűlés nyilatkozata a pénteki lapokban már nyit. vánosságra került.

A statisztikáról szóló tör., vény — amelyet szintén csü törtöki ülésén fogadott el az országgyűlés — minden ál- larrmolgá-’ ^rint. Sokan sür. gették. hogy teremtsenek rendel e területen. A várakozásokat jól tükrözte Bálint József államtitkár beszédé, nek befeiező része: ,A tör vény helyes gyakorlati vég reha'tása esetén a statisztika fokozott mértékben lesz kénes hozzájárulni szocia. lista társadalmi rendsze. rünk építéséhez.”

Dr. Fekszi István, aki fel szólalt a törvényjavaslat feletti vitában, szintén azt feitegette: szükség van meg alapozott, pontos statisztika ra. de gvorsftani kellene a feldolgozást, mert jelenleg nagyon későn jutnak hozzá az adatokhoz mindazok,

akiknek szüksége lenne azokra. Érdemes idézni egyetlen gondolatot dr. Szép Zoltán képviselő felszólaló. sából: „Legyen tekintélye a két-három lapos előterjesztéseknek. ne csak a vaskos iratcsomóknak. Egy naprakész, gondos statisztikai rendszer alapvetően járulhat hozzá ehhez.” Különleges értéket ad a képviselő okosan érvelő, rövid, a lényegre tapintó hozzászólásának: a vak emberek által ismert Braile írás segítségével mondta el felszólalását.

A Szabolcs-Szatmár me. gyei képviselők már.már törzshelynek számító helyen — az országgyűlés irodája meletti folyosórészen — ta. láthatók a szünetekben. A nem megyénkben lakó, de szabolcsi választókerületet képviselők; Benkei András és Erdei Lászlóné legtöbbször már az ülésszak meg kezdése előtt ide érkeznek és szót váltanak: mi történt

legutóbbi megyei látogatásuk óta. legyen az csak né. hány nap. vagy több hét.

A mostani ülésszak megkezdése előtt sokan érdek, lődtek Palóczi Lajosnétól is ő ugyanis magvar parla.

menti küldöttség tagjaként szeptemberben Dániában járt. Gazdag programja volt a magyar országgyűlési kép. viselőknek nemcsak Köp. penhágában. hanem vidéken is. Sok — a képviselői mun. kát érintő — tapasztalattal érkeztek haza. hiszen ez volt az első magyar parlamenti küldöttség, amely Dániában járt. Palóczi Lajosnénak azonban egy sajátos élménye is fűződik ehhez a látogatáshoz. Amikor megérkeztek a dán főváros’ f és a küldöttség tagjait egyenként bemutatták a vendéglátó ma gas rangú személyiségek nek. s elhangzott; Rzabolcs- Szatmár megyei képviselő, a Folketing (a dán narlamentl elnöke mindiárt közbeszólt és megjegyezte: ezek szerint az önök megyéiében terem a jonatán alma. ml is ismerjük. igazán finom- Palóczi Lajosnétól azt is szinte mindenki megkérdezi, mi újság a családban, hiszen közéleti munkáját a Parlamentben éppen kisma. maként kezdte. Most azt tudhattuk meg: egy kétéves és háromhónapos gvermek is hamar járatosodik a köz.

ügyekben, ha fiatal édesanyja képviselő. Örömmel újsá gólja, hogy utazás előtt elhangzott a számonkérő kérdés: ugye, édesanya. akkor most esak két napig leszel, most nem repülsz Dániába?...

Gáspár Istvánná mostaná ban naivon sokat foglalko zik a tavaszi ülésszakon el. hangzott felszólalásának kö.

vetkezmén veivel. Akkor

ugyanis azt tette szóvá: a

felsőoktatási intézményekben több figyelmet kellene fordítani a felvételeknél Sza bolcs-Szatmgrra, mert míg sok olyan terület van az or szádban, ahol magas képzett, ségű szakemberek alacso nvabb képzettséget feltételező munkakörben dolgoznak a mi megyénkben nem jut még a legfontosabb helyek re sem egyetemi végzettségű ember. Csak úgy juthatunk előbbre. ha több Szabolcs, szatmári fiatal kerül be egves. számunkra különösen fontos egyetemekre.

Azóta nagyon sokan fel keresték, levélben, szemé, lyesen és kérték: segítsen a felvételben. Többségében olyanok, akik nem feleltek meg. az egyetemi felvételi

vizsgán. A képviselőnő tü. relmesen magyarázza, hogy ő nem egyedi esetekben, protekcióval akarja bejuttatni az egyetemre egyikmásik szabolcsi fiatalt, hanem általánosságban, széles kört érintően kellene valamilyen kölcsönösen elfogadható megoldást találpl. A felszólalására azóta is sokan hivatkoznak. Nemrégiben például éppen szerkesztőségünkben járt eay figtalejn- ber. és közbenjárásunkat kérte, hogy megköszönhesse a képviselőnő segítségét. Mert éppen a Gáspár Istvánná parlamenti feíszólalá sának hatására kiadott intézkedés nyomán kerülhetett be az egyetemre.

Képviselőink most is több miniszterrel, országos főhatóság vezetőjével akartak találkozni az ülésszak szüne. tében. Dr. Csanádi György közlekedési és postaügyi miniszter volt a „legkeresettebb”. Dr. Fekszi István, a mátészalkai városi tanáé? megbízása alap'án járt el. írásban és külön személyesen is kérte a minisztert, hogy vizsgáltassa meg a má_ tészalkai vasútállomás bővítésének lehetőségét, annak

ellenére, hogy a közép- és rövidtávú tervekhen egyaránt nem jutott pénz erre a célra, a helyzet tarthatatlan, ezért a képviselő a mi. niszter személyes közbeniá. rását kérte a gond mérséklése érdekében. Csanádi György ígéretet tett. hogy rövid időn belül írásban konkrét választ ad a Sza. bölcs-Szatmár megyei kép. Viselőnek.

Tóth Géza ugyancsak na. gyón fontos közérdekű, politikái témában készült be. ssélni a közlekedés és postaügyi miniszterrel. Megyénkben ugyanis Nyíregyházán kívül csak Záhonyban épül. hetnek kiemelt támogatással munkáslakások- A Záhonyt és körzetét képviselő Tóth Géza alapos helybeli és megyei információk birtokában készült fel, hogy a nemes cél érdekében kérjen bozzáiáru. lást a minisztertől az álta. luk már kidolgozott és reálisnak tartott terv megvalósításához. Céljuk: meg akar. iák gyorsítani a munkásla. kásák építését.

Végül még egy közéleti téma. amely a mi megyénk képviselőjét érinti: a statisztikai törvényjavaslat vi. tájában Szviridov Ivánné az országgyűlés elnökének

jobbján ült, ő látta el az országgyűlés egyik jegyzőié, nek tisztét.

Marik Sánám