Kelet-Magyarország, 1973. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-06 / 208. szám
'WM szeptember ft. tfftL6T-1»AGY Aft OftSZ ÄS f oMÉ PártszerTezés-pártirányítás A munkahelyi közösség bázisai Napjainkban tovább erősödik és fejlődik a szocialista brigádmozgalom. A hangsúly a szocialista brigádtagok számá_ nak növeléséről, áttevődött a gazdasági-gazdaságossági, tudati, erkölcsi követelmények teljesítésére. A pártszervezeteknek jelenleg ezt a tendenciát kell még következetesebben szorgalmazniuk és érvényesíteniük. így érhetjük el. hogy a szocialista brigádmozga- lorri mindinkább a gazdasági tevékenység bázisává, a szocialista ember formálásának ösztönzőjévé váljon. Köztudott, hogy az üzemek életében a szocialista brigádok összetett szerepet játszanak. Feladatkörük egyaránt magába foglal gazdasági, politikai és ideológiai tényezőket. A szocialista brigádok gazdasági tevékenysége közismerten szerteágazó. Az éves tervek megvalósítása érdekében tett felajánlásuk jelentősen segíti a vállalati gazdálkodást. a népgazdaság fejlődését. Élen járnak a rendkívüli feladatok végrehajtásában, és ők alkotják a szocialista munkavenseny- mozgalom bázisát is. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a pártszervezeteknek, pártbizottságoknak nincs tennivalójuk ,e kollektív gazdasági tevékenységének fejlesztésében. Sőt, éppen ez az a terület, ahol az előrelépés különösen szükséges. Mindenekelőtt olyan feltételeket kell teremteni, amelyek biztosítja^, hogy- a brigád vállalásai jobban igazodjanak a vállalati tervekhez. A jelenlegi vállalások között még akadnak csupán formálisak, mert a brigádok nem ismerik eléggé a vállalat legégetőbb gondjait, az előttük álló konkrét feladatokat. Az fizetni pártszervezeteknek és pártbizottságok, etak törekedniük kell arra, hogy a gazdasági vezetők ne csupán tudomásul vegyék, yáttamozzák” a vállalásokat, hanem tevékenyen vegyenek részt kialakításukban. Meg kell érteni: a brigádok öntevékenysége nem jelentheti azt, hogy a gazdasági vezetők magukra hagyják őket vállalásaik kialakításában, . , A PARTSZERVEZETEKNEK fel kell IsmeriM a végrehajtás értékelésének íontos- eagart! Az értékelés nem korlátozódhat csak (negyedévi, fél évi. vagy esetleg éves) ciklusokra. Ez esetben ugyanis óhatatlanul formálissá válik. Ez elkerülhető, ha az értékelés rendszeres és folyamatos. Helyesen cselekednek ott, ahol nemcsak év végén, hanem év közben is — a teljesítményekhez leeáhtal rugalmasabban igazodva — jutalmazzák a kiemelkedő eredményeket. Jól bevált ösztönző például a „havi brigádzászló”, amelyet a legjobbnak bizonyult szocialista brigád egy hónapig birtokolhat. Ezáltal az átfogóbb értékelések is reálisabbá válnak, mert a havonként, mintegy „menetközben” elvégzett értékelések jobb alapot képeznek. A szocialista brigádok sokoldalú társadalmi-politikai aktivitást is kifejtenek. Széleskörűek — és igen hasznosak — azok a társadalmi akciók, amelyeket a bölcsődei, óvodai hálózat fejlesztésére kezdeményeznek. Különböző szociális-jóléti akciók kezdeményezésében és végrehajtásában is jelentős szerepet játszanak. Ilyen például a véradás, vagy az állami gyermekgondozó intézetek patronálása. A szociálpolitikai célok és tevékenységek gazdag változatossága is mutatja, hogy a szocialista brigádok tevékenysége nemcsak a termelőmunkában jelentős, hanem az új típusú szocialista közösségi szellem kialakulásában is. A kollektívizmus, a szocialista humanizmus erkölcsi értékei egyre erősödő mértékben jelentkeznek tevékenységükben. Mindezek alapján túlzás nélkül állítható: a szocialista brigádmozgalom olyan fejlettségi szintet ért el, hogy az üzemele jelentős részében e kollektívák nélkülözhetetlenné váltak a párt-, állami, szakszervezeti vezetés terveinek, döntéseinek, határozatainak végrehajtásában. Ez a felismerés egyes üzemekben már abban is kifejezésre jut, hogy a szocialista brigádok vezetőit bevonják a lényeges döntések meghozatalába. Ennek formái, módszerei természetesen eltérőek, hiszen az üzemek létszáma, szervezeti felépítése, technikai fejlettsége ugyancsak különböző. Néhol a szocialista brigádok vezetői rendszeresen részt vesznek a műszaki tanácskozásokon, másutt külön értekezleten vitatják meg a készülő döntéseket és határozatokat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azok az üzemi pártbizottságok és pártszervezetek járnak a helyes úton, amelyek kezdeményezik a szocialista brigádvezetők sokoldalú bevonását döntéseik kialakításába. ÓVNI KÍVÁNUNK AZONBAN a szocialista brigádok szerepének félreismerésétől. Némelyek ugyanis úgy vélik, hogy a tervek eredményes végrehajtása kizárólag a szocialista brigádokon múlik. Hangsúlyozni kell: e kollektívák tevékenysége valóban rendkívül jelentős, de szerepük nem kizárólagos. Kevéssé eredményes a szocialista brigádok mozgalma, ha csak ők vállalnak részt a feladatok megoldásából. De akkor erős a szocialista brigádmozgalom, ha hajtóerejeivé válik a munkahelyi közösségnek, ha tevékenységével, példamutatásával, az üzem összes brigádjának és dolgozójának tevékenységét a helyes, meghatározott irányban befolyásolja. Dr. Jene?? György Egy orvos hitvallása Munkásságát ismerik Géniben, New-Yorkban, Moszkvában és Tokióban. Dolgozhatna egyetemen, Pesten. Dr. Juhász Lajos mégis Szabolcs- Szatmár megyét választotta. Innen indult el, ide tért visz- sza szűkebb pátriájába. Ahogy mondja: szatmári. Az volt minden őse. Itt érzi otthon magát. \ ★ Éppen most huszonöt esztendeje, hogy bekövetkezett életében az első nagy sorsforduló. A győrteleki tanító fia az alkalmi tanárok által szervezett első mátészalkai gimnázium kitűnő bizonyítványú harmadikos tanulója volt. Dolgozott a diákszövetségben, sportolt, tagja volt az iskolai énekkarnak. Az egyik tavaszi délelőttön kereste a Magyar Kommunista Párt. Szalmar megyei ifjúsági felelőse az »iskolában. Beszélgettek a tanulásról, a jövőről, a célokról. Aznap hárman léptek be az osztályból a pártba. Tagsági könyvük kiállításának dátuma: 194!! május 22. Pedig — ahogy most visz- «sanez a főorvos — nagyon keveset tudtak akkor a szocializmusról. A hevük, a .lelkesedésük volt több, mint a tudásuk. Ök hárman lettek az iskola diákmozgalmának vezetői. Tüntettek az iskolák államosításáért, agitáltak a falusi fiatalok megnyeréséért. Élesen vitáztak a faliújságon, a szervezetben. Nagygyűléseken szónokoltak apró szatmári településeken: Rápolton, Cse- göldön, Márokpapiban. Kerékpáron járták a folyók töltéseit, s éjszakára értek haza. — Nem akármilyen esztendőkben voltunk fiatalok. 1949: röplabdázik, kúlturfe- lelős, résztvesz a budapesti VIT előkészítésében, ott van a választási munka kellős közepén. Amikor megkérdezik tőle, hol akar továbbtanulni, azt válaszolja, orvos szeretne lenni. Miért éppen orvos? Mert sokat olvasott betegségekről, gyógyításról, megfogta a hivatás varázsa. Negyvenkilenc nyarán Debrecenben felvételizik. Az írásbelit egy formabontó hatórás beszélgetés követi. A professzor olyan kötetlen vizsgát rendezett, amelyen mindenről volt szó. Magatartásról, politikáról, emberi eL kötelezeftségr öl. öltözködésről. A maratoni vizsga végén a diákoknak adta a szavazás jogát. Nekik kellett nyilatkozniuk arról, kit tartanak a legjobbaknak a csoportjukból, A társak első helyen jelölték. Juhász Lajost. ★ Az egyetemi évek is mozgalmasan teltek el. ötvenötben avatják orvossá. ötvenhat novemberében szervezi az egyetemen a pártot, a KISZ-t. Az MSZMP csucsvezetőség tagjává választják. * Szülész-nőgyógyász. Mégsem a nagy kereset lehetősége vonzotta. Elhatározta, hogy az emberiség nagy ellenségét, a rákot fogja kutatni. Elküldték egyhónapos akadémiai ösztöndíjjal a Szovjetunióba. Egy év múlva egy államközi egyezmény alapján került az NDK-ba ahol egy kisváros kórházában ő volt az egyedüli szakorvos. Amikor a kétéves megbízatása lejárt, megnősült és akkor tudta meg, hogy Szabolcs- Szatmár onkológus főorvost keres. Most tíz éve jött haza.. ■r A Rakamazi Cipőipari Szövetkezet két új speciális tűzőgépet vásárolt. A közel KO* ezer forint értékű gép nagyban növeli a munkatermelékenységét. Képünkön: Lakatos Zol- tánné az új gép mellett. (Elek Emii felvétele.) Jk ill, hogy visszavettek“ Jó kerékvágásban Laskodon A zöldségkertészet munkacsoportvezetője, Batári András kereste az elnököt. Közölte, kész az újabb szállítmány, vihetik a konzervgyár^ 'ar' szóra visszatartom meg Batárit. Marad és nem soka gondolkozik. Elértük, hogy értelme van a munkánknak. Gazdagodik a közös, megtaláljuk a számításunkat. Fontos, hogy termeljünk... Ami engem illet: becsülnek, adnak a véleményemre. IS éhé z kezdet A lakosdi Vorosilov Termelőszövetkezet a ríőart színhelye. Ezerötszáz lakosú kicsi falu, a Nyírség közepén. A fel- szabadulás/előtt csaknem a teljes lakosság cselédsorsban élt. Ma tipikus szabolcsi falu. A fejlődés számtalan jelével. Uj hazak, szép porták. For- ga.mas bolt. Újabban közös a tanacs Petneházával. tsz földje egy tizeddel több négy aranykoronásnál. Nehezen indult a közös gazdálkodás. A kedvezőtlen körülményekéi hat éven át vezetési hibák súlyosbították. Figyelmen kívül hagyták, a célszerű, jövedelmező termeV \ «Itt végre önálló munka- fcört, sok támogatást kaptam. Személyben, műszerekben. Kifejleszthettem egy cytolo- gtai laboratóriumot és felvettek aspiránsnak. Az Egészség- ügyi Világszervezet kutató ösztöndíjával eljuthattam Japánba. az Egyesült Államokba. Hazajövet mind több energiát fordíthattam a kutatásba...” A minisztérium is több évre szóló támogatást adott, amellyel előre haladhat a megelőzés, a gyógyítás Szabolcsban. Dr. Juhász Lajos a megyei tanács egészségnevelési csoportjának is vezetője. Azt; . vallja! egészségnevelés nélkül nincs igazi orvosi tevékenység'. Szereti ezt e megyét. Ideges, ha közömbösséget, szűklátókörü- seget, túlzott nyugalmat ta- Paszta!, ö védi a legjobban pátriáját, ha igaztalanul bántják. Cáfolja, hogy ez a terület csak a fekete voruitok, még mindig az elmaradottság megyéje, vagy ahogy sokan másutt nevezik, a világ vége lenne. „Mikor vendégeink jönnek, s megmutatjuk nekik Szabolcs-Szatmár falvajt meglepődnek. S mindig megkérdik, miért nem ismeri az ország Szabolcsnak ezt az oldalát is?” Azzal folytatja, hogy a viszonyok változásáért sok ember kéményén dolgozik itt. Hogy a további haladásnak lési sorrendet, elhanyagolták a dohányt, kertészetet. — Mikor elnöknek választottak, az azelőtti évben tizennyolc forintot ért egy munkaegység — mondja Éles. Miklós. — A gyeplő el volt dobva. Gazdasági ziláltság, felelőtlenség mindenütt. A szakembereket nem fogta a hely. A becsületesen dolgozók jártak rosszul. Év végén még vissza is kellett fizetniük. Ezek véleményét mondta Ruszlai János növényápoló, a hatvanhetes, januári közgyűlésen. Néró sajnálják a vezetőség fizetését, ha a dolgozó tagság részére egységenként 20 forintot garantál. S már abban az évben egy munkaegység 32,5 forintot ért. % Az első siker — Keserves két év volt hatvanhét — hatvannyolc — emlékszik Éles Miklós elnök. — Szüntelen vita. magyaráz- gatás, szinte emberenként. Nem lehetett kitérni. Különösen nagy gondot okozott a rend. a fegyelem megszilárdítása. A felelősség elfogadtatása. A gépesítés, a szakemberek kedveltetése. Az £lső komoly sikert a kombájnaratás hozta. Ekkor is az a kulcsa: mindenki jól dolgozzon, semmit ne a protokoll, hanem az eredmények kedvéért csináljunk. A főorvos tagja a megyei tudományos koordináló bizottságnak, a Hazafias Népfront megyei bizottságának, egyik vezetője, szervezője az alkoholizmus ellen küzdő bizottságnak. Ügy véli hogy az orvosi kutató, gyógyító munka és a társadalmi feladatok végzése szervesen összefügg. „Az egyik bizottság felvázolja. rAegalapozza a munka feltételeit, a másik a tömeg- mozgalom ereiével segíti abban, hogy egészségesen éljünk.” Dr. Juhász Lajos rengetegét dolgozik. Fájlalja, hogy az onkológia nem vonzza a fiatal orvosokat. Nem „pénzes pálya”, s az úttörők nehéz útján kell bukdácsolni. Mégis bizik a sikerben. ír, hozzászól, érvel, vitázik. A külföld után piciny szabolcsi tanyákra jár, hogy eredményesebb legyen a megelőző, gyógyító munka. „El kell ér- nünje. hogy egyetlen fiatalnál se az legyen a virtus, ki mennyit bir meginni, milyen korán kezd dohányozni.” — (Nem fárad? — De igéd. Ha este hazamegyek, vár a feleségem, a fiam. a nyugodt otthon. Ez új erőt ad másnapra. Knetet SSöoa sikerült kétezer mázsa gabo^ nát állami felvásárlásra adni. Addig elvitte a felesleget a részesaratás. Mégsem boldogultak jobban a tagok. Sőt, most már szívesen is hagyják a gépre a nehéz munkát. A tanyaközpont nappali őre megismétli: — Fegyelemre van szükség. A vezetőknek mindenről tudniuk kell. De azért se haragudni, ha valamiről okkal szól a tagság. Például, melyik tábla földre kell istállótrágya, beázik a takarmánykazal teteje, vagy ki traktoros hagy el a határban valamit. Mienk itt minden. Egyik tafearmányos véle-’ ménye: — ötvfenkettő óta vagyok tsz-tag. Végre elérjük, hogy érdemes. A fiatal lányok mellett táskarádió szót, mikor dolgoznak a kertészetben. Jól alakul a kereset. Többől több juthat. „Megtalálom a számításomat•* A mintegy ezer hektáros közös gazdaság 330 tagot tart el. Körülbelül ennyi családot is. Az utóbbi években elért fejlődést jól érzékelteti néhány adat. A közös összes vagyona 1966-ban alig érte el a 18 millió forintot. Ma meghaladja a 18 milliót. A Úszta vagyon ugyanez idő alatt 8 millióról több, mint 14 millióra növekedett. A műit esztendőben minden tíz órás munkanap 87 forintot ért. Egy dolgozó tagra átlag 21 ezer 700 forint jutott a közösből. Úgy, hogy 1,2 millió forintot külön is tartalékoltak — biztonsági alapra. (Korábban nem törődtek a következő év megalapozott indításával.) — Ugyancsak jelentős saját \ beruházást valósítunk jneg az idén — egészíti ki ^az elnök az adatokat — Egymillió-hétszázezer forint saját pénzünk van ilyen célra. Gépszint építünk, folytatjuk a tanyaközpont vízmű- vesítését. Veszünk két traktort is. Mélyről indult ez a kis szabolcsi tsz., Meg is fizette a „tandíjat”. De szorgalmas és a lehetőségekhez mérten boldogulni akaró tagsága idejében állította meg a zuhanásban. Megtalálta azt a vezetőséget, amellyel eredményesen dolgozik együtt. Uj tagokat vesznek fel. És van munkájuk. Szilágyi András, az egyik legrégibb eljáró volt. Második hónapja végleg a faluban, a családdal maradt. A tsz-ben dolgozik. „Nincs már ériielme, hogy eljárjak. A tsz-ben is megtalálom a számításomat, örülök, hogy visszavettek.”
