Kelet-Magyarország, 1973. augusztus (33. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-19 / 194. szám
évfolyam. »4. szám ABA: 1 FORINT 1973. AUGUSZTUS 19, VASÁRNAP Éljen augusztus 20., alkotmányunk ünnepe! Esztergom ezeréves a városi tanács millenniumi ürme ni ülésén Kitüntetéseket adtak át a megyei tanácson alkotmányunk ünnepe Fock A fennállásának ezredik évfordulóját ünneplő Esztergom gazdag, mintegy száz rendezvényből álló programjának kiemelkedő eseménye zajlott le szombaton. Az alkotmány évfordulója és a millennium alkalmából kibővített ünnepi tanácsülést tartottak a Petőfi művelődési központ színház- termében. Elsőként az úttörők köszöntötték a várost, majd Hegedűs Raymund, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke nyitotta meg az ülést. A városi tanács végrehajtó bizottsága és az emlékbizottság nevében megkülönböztetett szeretettel köszöntötte Fock Jenőt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Minisztertanács elnökét. Az elnökségben foglalt helyet még többek között Mokri Pál, a Komárom megyei pártbizottság titkára. Kiss István, a megyei tanács elnöke, dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnö- ke, dr. Varga József, a Minisztertanács tanácsi hivatalának elnökhelyettese. Részt vettek a tanácsülésen a megye, Esztergom és a megye más városainak párt-, állami és társadalmi vezetői, r kiváló munkát végző esztergomi dolgozók, a veteránok. Ott voltak a szomszédos csehszlovákiai sturovói tanács, Sopron és Székesfehérvár vezetői is. A megemlékezést Brunsz- kó Antal, a városi tanács elnöke tartotta. — Az idén augusztus 20. az esztergomiak számára különösen jelentős és szép ünnep — mondotta. — Amikor országszerte az alkotmány évfordulójára emlékeznek. mi városunk fennállásának ezredik évfordulóját is ünnepeljük. Van valami szimbolikus abban, hogy alkotmányunk ünnepe egybeesik millenniumi tanácsülésünkkel. Az alkotmány népünk alaptörvénye. Ezer esztendővel ezelőtt pedig a Kárpát-medence e táján, itt, az „ezüstben csillogó Duna mentén” születtek meg azok a gondolatok, azok a tervek, amelyek megalapozták a magyarság létét és jövőjét Európában. Itt született és itt koronázták királlyá a magyar állam megalapítóját, I. Istvánt. A régészeti és a történeti kutatások megállapításai szerint Esztergom 973 körül vált fejedelmi központtá, amikor Géza Székesfehérvárról ide tette át székhelyét. A magyar királyok Géza után is, csaknem három évszázadon át, részben Esztergomból kormányozták az országot. A város a XI—XIII. században kereskedelmi és politikai központ volt, az európai gazdasági élet és a művelődés élvonalában haladt. A Várhegyen építtette fel III. Béla késő román kori palotáját, amely feltárt romjaiban is hazánk egyik legjelentősebb Árpád-kori műemléke. A város története, amely szervesen összefonódott Magyarország ezeréves történetével, a továbbiakban is rendkívül gazdag volt. Ezért a tanácselnök csak azokra a legfőbb eseményekre «tálhatott, amelyek alapvetően meghatározták Esztergom fejlődését. A tatárjárás után, amikor IV. Béla a jobban védhető, központibb fekvésű Budára helyezte át székhelyét, Esztergom várát örökös birtokként az érsekségnek adományozta. Ettől kezdve Esztergom vallási központ lett, és ez jellemezte egész a felszabadulásig. Az érsekség, mint az egyik legnagyobb feudális hatalom, megakadályozta a társadalmi, gazdasági fejlődését. Ugyanakkor — a kor igényeihez alkalmazkodva — hatalmas jövedelmeinek egy részéből egyházi rendeltetésű kulturális intézményeket hozott létre, s ezzel gazdagította a várost. Különösen a reneszánsz érsekek időszakában, a XV. század második felétől volt Esztergom Magyarország kulturális fellegvára. 1543-ban török kézre került a város, és az egymást követő véres ostromok során elpusztult. A továbbiakban többek között arról szólt a tanácselnök, hogy Esztergom jelentős szerepet játszott a reformkor haladó mozgalmaiban, a Tanácsköztársaság idején pedig a város munkássága és diáksága a dorogi bányászokkal együtt harcolt a proletárdiktatúra győzelméért. A felszabadulást követő időszakról így emlékezett meg a szónok: — 1945. március 21-én a történelem merőben új szakasza kezdődött Esztergomban. A bevezető sorokat a II. ukrán front hős szovjet katonái, Malinovszkij marsall harcosai írták a város történelemkönyvének lapjaira. E sorokat Esztergom dolgozó népe, a kommunisták vezetésével, a szovjet hősökhöz és a haladó esztergomi polgárokhoz méltóan írta tovább — egészen napjainkig. — Az elmúlt 28 év alatt a város sokszorosát végezte el annak, amit a megelőző korok tettek. Ezért vagyunk a történelmi múlt mellett küKaposvári nagygyűléssel kezdődtek szombaton az alkotmánynapi ünnepségek Somogybán. Az ünnepség fényét emelte, hogy az esemény egybeesett a megye- székhely centenáriumával. Festői környezetben, a fellobogózott Cseri parkban — a nagygyűlés színhelyén — több mint tizenötezren gyűltek össze: a város ipari, mezőgazdasági üzemeinek, vállalatainak, intézményeinek dolgozói, a környékbeli falvak küldöttei. A díszemelvényen helyet foglalt Péter János külügyminiszter, Németh Ferenc, a Somogy megyei pártbizottság első titkára, Bőhm József, a megyei tanács elnöke, Somogyi József, a városi pártbizottság első titkára. Rostás Károly, a városi tanács elnöke, a párt, állami és társadalmi szervek, a szakszerlönösen büszkék erre a viszonylag rövid időszakra, s annak eredményeire. Ezután a tanácselnök arról szólt, hogy az iparosodással együtt hogyan változott a város arculata, miiven új lakótelepek épültek. Tovább erősödött Esztergom iskolaváros és kulturális központ jellege. 17 tanintézetében több, mint 9 ezer diák tanul. Nemcsak országos, hanem nemzetközi vonatkozásban is nagy jelentőségű a város idegen- forgalma. A felszabadulás óta sokat tettek ennek fejlesztése, a műemlékek, a műkincsek megóvása érdekében. Brunszkó Antal köszönetét mondott mindazoknak, akik az elmúlt időszakban a vá- i os építésén, szépítésén, fáradoztak és külön megköszönte azt az áldozatot, amelyet az ezredik évforduló méltó megünnepléséért hoztak. A millennium esztendejében jelentősen megnőtt a társadalmimunka-felajánlás. Az ünnepi tanácsülésen felszólalt Fock Jenő is. A párt Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében köszöntötte a város lakosságát, az ünnepi tanácsülést. Megemlékezett az évforduló jelentőségéről, majd méltatta a Moszkvában folytatott tárgyalásait, amelyeket rendkívül pozitívan értékelt. Ezután Sütő András, a Tatabányai Városi Tanács elnöke a megyeszékhely és a megye más városainak üdvözletét tolmácsolta. Átadta Brunszkó Antalnak annak a díszkútnak a makettjét, amelyet Tatabánya ajándékként épít fel a millenniumát ünnneplő Esztergomban. A Hazafias Népfront városi nőbizottsága kedves ajándékkal, a város címerét ábrázoló faliszőnyeggel köszöntötte az ünnepi tanácsülést. Ezután dr. Sárosi József, a végrehajtó bizottság titkára ismertette a végrehajtó bizottság javaslatát az első ízben kiosztásra kerülő díszpolgári cím adományozásáról, az előterjesztést a tavezet, a KISZ, a Hazafias Népfront több képviselője. Ott volt a szintén centenáriumát ünneplő főváros testvérkerületének, a kilencedik kerületnek küldöttsége, amelyet Horváth Ernő, a budapesti kilencedik kerületi pártbizottság titkára vezetett, továbbá a szovjet- unióbeli testvérmegye, Kali- nyin területi Komszomol bizottságának delegációja. A Himnusz elhangzása után Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd Péter Jáno6 külügyminiszter emelkedett szólásra. Bevezetőben a nemzeti és a nemzetközi ügyek szoros összefüggéseiről szólva kijelentette: — Nem szolgálhatja eredményesen nemzeti ügyét senki úgy, hogy figyelmen kívül hagyja, a Augusztus 20-a alkalmából szombaton, a megyei tanács vb-termében kitüntetéseket adtak át. Tíz órakor került sor a közművelődés élenjáró dolgozóinak ünnepségére, melyen megjelent Ekler György, a megyei pártbizottság titkára, Gulyás Emilné dr., a Hazafias Népfront megyei titkára és Kanda Pál, az SZMT vezető titkára. Dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke méltatta a közművelődési dolgozók áldozatkész munkásságát. Szóit az eredményekről, amelyeket a megyében elértünk a szocialista kultúra terjesztésében, a művelődési intézményhálózat korszerűsítésében, a tárgyi és személyi feltételek, valamint a tartalmi munka javításában. Kiemelte a népművelők szorgalmas és hozzáértő munkásságát, amely a legfontosabb tényezője a közművelődésnek. Ezután a megyei tanács elnöke átadta a kormány- és miniszteri kitüntetéseket. Kiváló dolgozó jelvényeket és jutalmakat. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta — a jelenleg külföldön lévő Z. Szalay Pál festőművész, több évtizedes sokirányú népművelői tevékenységéért. A Munka Érdemrend, bronz fokozatát kapta Tökey Károly, a megyei művelődési központ igazgatóhelyettese és Tarnóczky István, a megyei tanács épitési-közleke- dési és vízügyi osztályának vízügyi csoportvezetője. A Szocialista kultúráért miniszteri kitüntetésben részesült Bagi Ferenc nevelő, a tiszanagyfalui művelődési ház tiszteletdíjas igazgatója; Baji László, a fehérgyarmati járási hivatal művelődési osztályának szakfelügyelője; Biczák Lászlóné, a megyei könyvtár dolgozója; Bory Zsolt, a megyei könyvtár főkönyvtárosa; Csisztu László, a nyíregyházi járási pártbizottság osztályvezetője; dr. Durucz Istvánná, a Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium és Szakközépis, nemzetközi ügyeket, a nemzetközi helyzetet. Ugyanakkor nem viheti előre a nemzetközi ügyeket sem az, aki elhanyagolja az egyes nemzetek és saját nemzete ügyét. Ugyanúgy összefüggnek egymással a nemzeti és nemzetközi ügyek, mint ahogyan a bel- és külpolitika összefügg. — 1972-ben módosított alkotmányunk új paragrafusa úgy fejezi ki a nemzeti és nemzetközi ügyek összefüggését a mai viszonyok között, hogy kimondja: „A Magyar Népköztársaság állama védi a dolgozó nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét, harcol az ember ember általi kizsákmányolásának minden formája ellen, szervezi a társadalom erőit a szocializmus teljes felépítésére.” Ugyanebben a szakaszban a kola tanára; Gebri József, a tanárképző főiskola tanársegédje; Gilányi János, a nyíregyházi közgazdasági szakközépiskola igazgatója; Görbedi Miklós megyei szak- felügyelő; Kaliba Lajos, a Nyírbátori Városi Tanács elnökhelyettese; Karádi Gyulám, a megyei tanács művelődési osztályának főelőadója; Koncz Sándorné nevelő, vámosatyai könyvtáros; Koncsek Pál, a nyírbátori városi-járási művelődési ház igazgatója: Kujbus János, a hodászi művelődési ház igazgatója; Kurucz Sándorné eperjeskei tanító; Lőrincz Jánosné pusztadobosi nevelő. tiszteletdíjas könyvtáros; Rakita György - né, a mozi üzemi vállalat műsorbeosztója; Ratkó József, a nagykállói községi és járási könyvtár igazgatója; Somorjai G. Lehel kisvárdai zenetanár; Szabó János, a leveleki művelődési ház igazgatója; Szemcsék János, a kisvárdai járási hivatal művelődési osztályának népművelési fel - ügyelője; Tóth Józsefné sé- nvői könyvtáros, Tóth Mi- hályné nyíresaholyi nevelő; Túri Sándorné nevelő, pa- szabi tiszteletdíjas könyvtáros és Varga Károly mátészalkai középiskolai tanár. A művelődésügyi miniszter dicséretében részesült: Gönczi Tibor zenetanár, a tanárképző főiskola tanársegédje; Kovács Lajosné, a moziüzemi vállalat terv- statiSztikai csoportjának vezetője; Magyart Béláné, a megyei könyvtár kölcsönző könyvtárosa; Réti Józsefné, a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Filmszínház vezetője és Szabó László, a tarpai művelődési ház igazgatója. Kiváló dolgozó jelvényt és oklevelet kapott Balázs Sándor általános mozi ellenőr; Jármi József mándo- ki mozigépész, Kovács Józsefné, a tiszalökl könyvtár hivatalsegédje; Magyar György, a megyei könyvtár gépkocsivezetője; Nagy Dezsőné kállósemjéni mo- ziüzem-vezető. gépész; Simpf János, a mátészalkai városibelpolitikai feladatokhoz kapcsolódik a nemzetközi feladat: „A Magyar Népköz- társaság, mint a szocialista világrendszer része, lej lesz ti és erősíti barátságát a szocialista országokkal; a béke és az emberi haladás érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával”. Péter János részletesen elemezte a nemzetközi viszonyok javulásának tényezőit, eseményeit, s rámutatott: az enyhülés, a javuló légkör alapvetően azt jelenti, hogy a nemzetközi erőviszonyok megváltoztak — a béke, a haladás, a társadalmi fejlődés, a szocializmus javára és az imperializmus, a kolonializmus, a kapitalizmus rovására. Túlzás veszélye nélkül mondható — jelentette ki, — hogy a törté- (Folytatás a 2. oldalon) alkaimából járási könyvtár hivatalsegédje és Szabolcsi Jánosné, a megyei .könyvtár könyvkötője. A kitüntetettek érdemeit pohárköszöntőjében méltatta Ekler György, a megyei pártbizottság titkára. Kiemelte a közművelődés és a közoktatás kölcsönhatásának jelentőségét, s hangsúlyozta; a népművelők is sokat tehetnek annak a szemléletnek a meghonosításáért, amely a sokoldalúan müveit dolgozó ember megbecsülését segíti elő. A kitüntetett közművelődési dolgozók nevében Csisztu László, a nyíregyházi járási pártbizottság osztályvezetője mondott köszönetét. A megyei ünnepséget megelőzően, csütörtökön a Művelődésügyi Minisztériumban vette át a „Kiváló népművelő” kitüntetést La- ■ hatos József, a Szatmárcse- kei Általános Iskola igazgatóhelyettese. A népművészet mestere címet pedig Bu- lyáki Gergely nagyecsedi lakos kapta. A megyei' tanács elnökének dicséretében részesültek az alkotmány ünnepe alkalmából: Eszenyi Sándor, a moziüzemi vállalat csoportvezetője; Gál Miklós nyíregyházi mozigépész; Jaczkó Pálné nyíregyházi iskolai könyvtáros; Jakó Józsefné, a nyíregyházi Dózsa Tsz könyvtárosa; Máté Pálné tiszavasvári könyvtáros; Politovszky Pálma mátészalkai zenetanár és Szántó Bertalanná mátészalkai zenetanár. A megyei tanács vb-termében adta át szombaton délben or. Pénzes János a tanácsi dolgozóknak alapított „Kiváló dolgozó” kitüntető jelvényeket. A kitüntetést kapta: Virányi Gyuláné gyors, és gépíró; Markovics Gyuláné elnökhelyettesi titkárnő; Rácz László adminisztrátor; dr. Drágár Magdolna jogügyi főelőadó; Drenyószki András szak- * munkás; Tanyi Ferencné hivatalsegéd; Demeter Dé- nesné titkársági főelőadó; Kálnási Sándor, a Tiszabc- csi Községi Közös Tanács titkára; Sípos Mihály, a fehérgyarmati járási hivatal főelőadója; Novák István, a kisvárdai járási hivatal személyzeti vezetője; Banu Béláné, a Dögéi Községi Tanács előadója; Krusinczki Józsefné anarcsi tanácsi adminisztrátor; Csűrök Pál, a mátészalkai járási hivatal titkárságának főelőadója; Tóth Béla nagyecsedi igazgatási csoportvezető; Kópis József szamosszegi igazgatási csoportvezető; dr. Pétert/ Pál Barnabás mátészalkai főelőadó; dr. Nagy László nagykállói osztályvezető; Saiga Miklósáé nagykállói adminisztrátor; Kerecsen Miklós szakolyi hivatalsegéd; Fülöp Csabáné nyírbátori előadó; Hamza Józsefné nyírbátori adminisztrátor; dr. Szabó János tiszalöki vb-titkár; Pető Sámuel nyíregyházi titkársági főelőadó; Kovács Antal újfehértói főelőadó; Fekete Miklósáé buji előadó; Tóth Pálné vásárosnaményi gyámügyi főelőadó és Estefán Bertalan, a nyírmadái tanács igazgatási csoportvezetője. (Folytatás a 2. oldalon) A nemzetközi viszonyok javulásáról beszélt Péter János Kaposvárott
